Déli Hírlap, 1990. április (22. évfolyam, 76-98. szám)

1990-04-20 / 91. szám

Uj műsorral az Avason Ismét: Swetter A Föld napja vasárnapi rendezvényei sorában rock­koncert is lesz. Az avasi ki­látó mellett lép fel az Ápo­lók, a Vakapád, a Victor Hugo és a Nyomorultak, a Magyar Vizsla, nem utolsó­sorban a Swetter. Swetterék több, mint egy éve nem ját­szottak Miskolcon. Tavaly ősszel a Budapest Sportcsar­nok közönsége látta-hallot- ta őket, nemrég Kolozsvá­rott szerepeltek, és most új műsorral mutatkoznak be városunkban. A koncert 6 órakor kez­dődik, és alkalmat ad a kö­zönségnek arra, hogy el­döntse: van-e, és miféle kü­lönbség a Swetter és a Ma­gyar Vizsla között. A Swet­ter felállása: Heffner Attila (gitár), Kázsmér Kálmán (basszus), Udvardi-Lakos Márton (dob). Pásztor Zsu­zsa, Szebeni János (ének), Babay Norbert (billentyű­sök), plusz két népzenész. >)e Swetterék, a képen még a billentyűs és a két népzenész nélkül • (Mocsári László felvétele) Székelyföld történetéből 12. Szövetségben a törökök ellen Az erdélyi rendek Bóthori Kristóf halála után azzal a feltétellel ruházták kiskorú fiá­ra, Báthori Zsigmondra a fe­jedelmi hatalmat, hogy a nagy többségben protestánssá lett Erdélyből eltávolítja majd a jezsuitákat. Ezt ő meg is tette, de megtartotta maga mellett gyóntatóját, Gorillát, minthogy a Báthori család ka­tolikus volt. Akkor, 1581-ben egyedül Csíkban és Háromszék földjén éltek zárt tömegben katolikusok. Az ifjú fejedel­met Carillo és anyai nagy­bátyja, Bocskai István török- ellenességre nevelte. A tehet­séges ifjú zsarnoki hajlamú, szertelen egyéniség volt, mél­tóságáról többször lemondott, majd pedig visszatért hivata­lához. 1591-ben a törökök foly­tatták, illetve megkezdték hazánk területén 15 éven át tartó háborújukat. A császá­riaknak sikerült tőlük visz- szafoglalni Füleket, Dré­gelyt és Szécsényt. Ez a győzelem törtökellenes elha­tározásra serkentette Bátho- rit. Szándékát az Országgyű­lés másfél éven át vitatta és helytelenítette mind a tá­madási szándékot, mind a fizetett adó megtagadását. A 22 éves Báthori Zsigmond azonban hajthatatlan ma­radt, és rokonainak biztatá­sára 1594 augusztus végén, széptember elején kivégez­tette a törökpárti tanácso­sait. Szövetséget kötött Ru­dolf császárral és Mihály román vajdával. A vajda ha­sonlóan járt el, és megtagad­ta a fizetendő adót, vala­mint a törökök által kért fegyveres segítséget a csá­száriak ellen. Célja volt a Havasalföld felszabadítása. A vajda kérésére Báthori Zsig­mond 1594. november 5-én katonaságot küldött Horváth Mihály és Békés István ve­zetésével. A román és szé­kely haderőnek ekkor sike­rült a töx-ököket Bukarestből és környékéről kiszorítani. A török hatalom azonban ezt nem tűrhette, és büntető'} hadjáratra készültek. A vaj­da és a fejedelem 1595. má­jus 20-án szerződést kötött közös hadművelet végrehaj­tására. Ennek eredménye volt, hogy Calugareninél si­került időlegfesen feltartóz­tatni a törököket, de később visszavonulásra kényszerül­tek. A törökök már Erdély délkeleti részét veszélyeztet­ték. Hozzáfogtak tehát a kö­rös hadjárat újabb szerve­zéséhez. Báthori a közszé­kelyekre építette tervét. Tudta, hogy őket megnyerni csak a régi szabadságjogaik visszaadásával lehet; ha fel­szabadulnak földesuraik ha­talma alól. Ez ellen azonban a földesurak, a nemesek eré­lyesen tiltakoztak. A fejedelem megbízta Komis Farikast, Bogáthi Bol­dizsárt, Mindszenti Benede­ket és Toldi Istvánt —, akik bírták a székelyek bizalmát —, hbgy ígérjék meg a szé­kelyeknek a fejedelem ne­vében ősi szabadságjogaik visszaadását, amennyiben ké­szek hadba vonulni és fegy­vert fogni a törökök ellen. A toborzás megkezdődött, és eredménnyel' járt. Minden közszékely saját felszerelés­sel vonult a hadba. Megkap­ták az Erdélybe érkezett 1500 fős császári katonaság által hozott új puskákat. Brassó közelében. Feketeha­lomnál gyülekezett a székely haderő. Báthori Zsigmond is megérkezett Gyulafehérvár­ról. és megszemlélte a 13 750 főből álló sereget. Szeptem­ber 15-én pedig kiadta a szabadságlevelet, aminek a lényege az volt, hogy fel­szabadítja őket a jobbágyi terhek alól. Kiadását a szé­kelyek hűségével, a törökök elleni hősi harcukkal, vala­mint azzal indokolta, hogy a hunoktól, a magyarok leg­régebbi őseitől származnak, ennélfogva inkább alkalma­sak a hadviselésre, mint a jobbágyi szolgálatra. Nem tartalmazta a szabadságle­vél a teljes ősi szabadságot, de még így is nagy megelé­gedést váltott ki. Feketehalomnál már érte­sültek a főnépek tiltakozá­sáról, háborgásáról, és indu­láskor bizonyos forradalmi hangulat uralkodott, de bíz­tak a fejedelemben. 1595 szeptemberének végén és októberben Báthori a szé­kelyekkel és . Mihály vajda a románokkal kemény, ki­tartó harcot folytattak a tö­rökök , ellen. Felszabadítot­ták Tirgovistét, Bukarestet, Giurgiut, Brailát és ez a Havasalföld visszafoglalását jelentette. Ezt a közös had­járatot a román történe­lem az összefogás nagy vív- mányakébt örökítette meg. (balázs) Anyanyelvűnkről, délidőben Miért kell megünnepelni? Ma kezdődik a magyar nyelv hete Noha jövőre immár negyed­százados lesz ez az évenkénti országos rendezvény, mégis többen kérdezgetik az idén is: miért kell megünnepelni nyel­vünket minden évben? Csakugyan, akár ünnepel­hetnénk is „édes anyanyel­vűnket”, e különleges és pó­tolhatatlan eszközét mind­annyiunknak, melyet Déry Tibor „legnagyobb földi kin­csének” neve'zett, s amelyre nemcsak az írónak van szük­sége naponta. Ám ne is rin­gassuk bele magunkat vala­minő ünnepi hangulatba, hi­szen másmilyen fogantatású volt e hét gondolata csak­nem 25 éve, és anyanyel- vünkről szólván ma is a. ten­nivalók jutnak először eszünkbe. Korántsem ünnepi hát ez a hét, hanem valódi hétköznapi hét, mely ráadá­sul több hétre nyúlik idén is az előadások nagy száma miatt. Ez az ismeretterjesztő program a helyes nyelvhasz­nálat fontosságára és idősze­rű kérdéseire hívja föl éven­te a hallgatók figyelmét. A diákok „rendhagyó magyar- órákon” találkoznak a köz­ponti és megyei előadókkal, a felnőttek számára pedig sajátos továbbképzési alka­lom ez a hét. Arra hivatott, hogy anyanyelvi tanulmá­nyaikat az iskolával befeje­zett honfitársainkat emlékez­tesse rá: beszédüket, írás­készségüket karban kell tar­taniuk, sőt (többségüknek) fejleszteni is kell. A magyar nyelv hetének mindig van valamilyen köz­ponti gondolata, melyet a TIT országos magyar nyelvi választmánya ajánl a ren­dezők figyelmébe, mint idő­szerű témát. Ilyen az idei is: a reformkor nyelvétől reformjaink nyelvéig. Egyre A Zöldért Vállalat Sajó-parti telepén megkezdtük az éticsiga felvásárlását > a mindenkori legmagasabb áron Átvétei: hétfő, kedd, szerda 7-15 óráig Telefon: 37-541 ORVOSI ÜGYELETEK Körieti orvosi ügyeleti szol­gálat — sürgős esetek ellátásá­ra — a következő helyeken ta­lálható Miskolcon, a hét végén: az I. és II. kerületben lakók­nak a Csabai kapu 9—11. szám alatt (bejárat a Bottyán János utcai oldalon), telefon: 63-933, 63-124. A III. kerületben lakók­nak az Első u. 4. szám alatt (telefon; 51-704). Az Első utcai ügyelet hétvégeken este. 7 órá­tól másnap reggel 7 óráig a bükkszentkereszti és a répáshu­tai lakosokat is ellátja. Jó tud­ni, hogy ezeken a helyeken hét­köznapokon déli 12 órától dél­után 3 óráig, valamint este 7 órától másnap reggel 7 óráig ügyeletét tartanak. Gyermekorvosi ügyelet, 14 éves korig, a város egész területére, a Hunyadi u. 21. szám alatt van. Telefon: 15-698. A hétvége­ken pénteken este 7 órától hét­főn reggel 7 óráig fogadják a beteg gyermekeket. A vasgyári rendelőintézetben szombaton reggel 7-től 13 óráig az alábbi szakrendelések mű­ködnek : fogászat, szemészet, belgyógyászat, laboratórium, nőgyógyászat. A fogászati ügye­let szombaton déli 1 órától hét­főn reggelig tart a Csabai kapu 42. sz. alatti tüdőkórház száj- sebészeti osztályán, telefon: 68-622. Az ideiglenesen Miskolcon tar­tózkodók a szállásuk szerint illetékes ügyeleti szolgálathoz tartoznak. Állatorvosi ügyelet Miskolc város területén ápri­lis 20-án (pénteken), 13 órától április 23-án (hétfőn) reggel 7.30-ig dr. Gönczi Károly, kör­zeti állatorvos figyel. Lakása: Miskolc, Szebeni u. 8. szám. Telefon: 68-805. Rendelés és be­jelentés: 8—9, 13—14 és 18—19 óra között. A miskolci állatkórházban az ügyelet szombaton és munkaszü­neti napokon 8—10 óra között van. GYÓGYSZERTÁRÁK Szombaton és vasárnap reggel 8-től 20 óráig tart nyitva a Szé­chenyi út 3—9. szám alatti (Pát­ria-ház) gyógyszertár (telefon: 35-951), és 8-tól 17 óráig az Avar u. 2 szám alatti pa­tika (telefon: 51-697). Szom­baton délután 5 óráig van nyit­va a Kun Béla úti gyógyszer- tár. a Pátrift-házl ős az Avar utcai állandóan, a Kun Béla úti hétközben látja el az éjszakai ügyeleti szolgálatot. Az Engels u. 44. szám alatti gyógyszertár szombaton reggel 8-tól 14 óráig tart ügyeletet. SZERVIZEK A Gelka televízió- és közpon- tiantenna-javító szervize szom­baton délig várja a bejelenté­seket. Címük: Testvérvárosok' útjai szolgáltatóház, telefon: 66-666, 66-653. Vasárnap reggel 8-tól déli 1 óráig ügyeletet tar­tanak. A vilikész rádió- és televtzió- javitó műhelye a Szűcs Sámuel u. 5. szám alatti szervizében szombaton reggel 7-től 14 óráig, vasárnap reggel 7-től 13 óráig tart ügy eletet. Telefon: 15-601, 36-599. Szombaton és vasárnap Rácz Tibor rádió- és televízió-szerelő kisiparos (Miskolc, Mikes K. u. 19.. tel.: 67-725), Újvárost Gyula lakatos kisiparos (Miskolc, Muszkástelep 11/A.), Heinlein Tivadar cserépkályha- és kan­dallókészítő kisiparos (Miskolc, Partos u. 2., tel.: 76-934), Vajrgá- né Morvái Tünde redőny- és, reluxakészítö (Mályi, Munkás u. 9., tel.: 41-262) és Balogh János redőny-, reluxa- és harmonika- ajtó-készítő kisiparos (Miskolc, Pallos u. 18.. tel.: 11-459) tart ügyeletet. TEJ ES KENYÉR A következő vendéglátóhelye­ken kapható vasárnap reggel 7-től 11 óráig tej és kenyér, bolti áron: az Otthon étterem­ben, az Expressz étteremben, az Ifjúság étteremben. A Katowice étteremben 7-től 15 óráig lehet tejet és kenyeret vásárolni. A Gyors étterem vasárnaponként 6-tól 10 óráig árusít tejet, va­jat, péksüteményt, tejterméket és kenyeret. A Lenin tér 1. sz. alatti tejivő vasárnap reggel 5- töl 9 óráig van nyitva. NONSTOP LELKISEGÉLY A miskolci telefonna lelktse- gély-szolgálat hétvégeken pénte­ken este 6 órától hétfőn reggel 6 óráig éjjel-nappal fogadja a hívásokat. Telefonszáma: 88-884. A hívás díjtalan, a beszélgetés végeztével a nyilvános telefon- állomások készülékei. ts vissza­adják a bedobott pénzt. A lelki- segély-szolgálat hétköznapokon 12 órás ügyeletét tart: hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön. 18 órától másnap reggel 6 óráig hivüaló. _ __ világosabb, hogy napjaink gazdasági-társadalmi-poli- tikai változásai közepette a nyelvművelés közéleti kér­déssé is válik. Állampolgári jogainkat ugyanis csak anya­nyelvűnk jó ismeretében és megfelelő nyelvi készségek birtokában gyakorolhatjuk. De emberi jogok kérdése is az anyanyelv használatának ügye határainkon innen és túl: nyelvük használata, ápo­lása a nemzetiségek számára hagyományápolás, identitás- őrzés és szellemi önfenntar­tás is egyben. A helyes nyelvhasználat mindamellett nemcsak nem­zeti, közéleti vagy éppen műveltségi' kérdés, de a mindennapok kínzó gyakor­lati kérdése is. Megannyi tisztátalan, durva megnyi­latkozás, ízléstelen és sanda beszéd, zavaros és áldatlan vita hallatán, ködös, fontos­kodó, vagy épp félreérthető irat olvastán, s megannyi önmagát kifejezni képtelen állampolgár láttáin érdemes újból és újból felhívni rá a figyelmet: a helyes nyelv­használat fegyelmezi gon­dolkodásunkat, elősegíti a megértést, a zavarmentes érintkezést, az egyértelmű önkifejezést. A nemrég megalakult Anyanyelvápolók Szövetsége tehát okkal figyelmeztet rá felhívásában: „Az élő > be­széd és az írásbeli közlés szerepének hirtelen növeke­dése,’ a közélet nekipezsdü- lése nem hozta magával a beszéd- és magatartáskultú- na párhuzamos erősödését”. Ezért is ajánlatos minden: lehetőséget fölhasználni, hogy a „megingott nyelvér- zók, a beszéd épsége, tisz­tasága. sőt, szépsége helyre­álljon”. Ilyen kínálkozó alkalom a magyar nyelv hete is, ami­kor ismert nyelvészek is kalauzolják az érdeklődőket, például Lőrincze Lajos, Grétsy László, Deme László, Szabó T. Ádám, Szűts Lász­ló. A programfüzet pedig mintegy hetven előadásra hív Miskolcon és szerte a megyében. Várnai Aladár Született július 4-én Kívülállónak lenni számos előnnyel jár, van azonban egy óriási hátránya. Képtelenség egyszerre kívül is, meg belül is lenni: kívülállásunk megóv ugyan a kényelmetlenül felka­varó érzésektől, de nem is ért­hetjük meg igazán (belülről) a szóban forgó dolog lényegét. Valahogy így van az euró­pai ember Amerikával: ud­variasan úgy tesz, mintha valóban átjárná a Pepsi- életérzés a világhírű üdítő­ital hatáséra, közben azon­ban mindössze hideget és édes ízt érez. Ilyesféle helyzet alakult ki az amerikai Vietnam-filmek- kel is. Nehéz megérteni, mi is az a máig ható kínzó kényszer, mely annyi év múltán is új Vietnam-filme- ket szül. Sok vacakot, és kevesebb jót: Oliver Stone Született július 4-én című filmje az utóbbiak közül való. A Vi- etnam-filmek egyébként igen szűk körben mozognak, ami, a történetet illeti, eb­ből a szempontból Stone filmje sem kivétel. A főhős, Ron Kovic egész­séges, puritán módon vallá­sos, szappanszagúan kiegyen; súlyozott amerikai család .gyermeke, aki az otthoni nemzetiszínű idillből egyene­sen a vietnami pokolba csöppen, s tolószékben tér haza. Pontosabban, már nin­csen hová hazatérni: a vi­etnami pokol lángjainak fé­nyében ugyanis nem lehet haza találni. Visszatérve az amerikai - Vietnam-pszichózisra: talán nem is a vesztett háború az oka, hogy ilyen makacsul megemészthetetlen ez a ku­darc Amerika számára. Ta­lán inkább, a döbbenet él máig elevenen, hogy hiába a hazafiság, a küzdeni akarás és tudás, a tiszta érzések és a sport, hiába a jóképű el­nök és a (vélt) igazság, eze-' két a fiúkat éppen úgy fog- " ja a golyó, éppen olyan nyo­morultul pusztulnak el és élnek tovább, mint bárki emberfia. A háborúra ugyanis fölösleges jelzőket aggatni, nincs ilyen-olyan háború, csak háború van, mely testet és lelket egy­aránt elpusztít. Oliver Stone filmjéről ne­héz bármit is elmondani, olyannyira filmes eszközök­kel készült, és hatáselemei annyira a filmvászonhoz kö­tődnek, hogy „csak megnéz­ve látható”. Figyelemre mél­tó a főhőst alakító Tom Cruise alakítása, akit a ha­zai közönség eddig könnyebb fajsúlyú szerepekben látha- ’ tott csak. Kájé i Tájékoztatásul közöljük Tisztelt Vevőinkkel, hogy A MATRA FUSZÉRT MISKOLCI RAKTÁRHÁZÁNAK mindhárom telepén 1990. ÁPRILIS 26-27-ÉN vagyonmegállapító leltárt tartunk Az árukiadás és a göngyölegátvétel szünetel Állomás úti önkiszolgáló raktárunk 1990. április 26-án 12 óráig üzemel Első kiszolgálási nap: 1990. május 2. MATRA FUSZÉRT

Next

/
Oldalképek
Tartalom