Déli Hírlap, 1987. április (19. évfolyam, 77-100. szám)
1987-04-18 / 91. szám
♦ A miskolci kiáVítás először nyújt áttekintést a sárospataki Római Katolikus Egyház- történeti és Művészeti Gyűjtemény teljes anyagából. (Kiss József felvételei) Egyházmfivészeti kiállítás 4 töredék foglalatában A töredék foglalatában «mmol a sárospataki Római Katolikus Egyház gyűjteményéből látható kiállítás — ez év őszéig — a Kossuth utcai Borsod—miskolci Múzeumban. A „töredék”: liturgikus felszerelések, oltárszobrok, könyvek, oltárképek, ötvösművek, elsősorban a XVIII— XIX. századból. Éppen húsz éve engedélyezte a Művelődési Minisztérium a sárospataki római katolikus plébánia épületében az egyháztörténeti és egyházművészeti gyűjtemény megnyitását, illetve könyvtári, levéltári és adattári tevékenységgel annak működését. A miskolci kiállítás amelynek anyagát jövőre a Sárospataki Képtárban mutatják be — először nyújt áttekintést a múzeum teljes gyűjtőköréről, bemutatva legjelentősebb műtárgyait, könyveit, levéltári emlékeit. A gyűjtemény magját — trónt Kuklay Antal írja aki«»■ ^ Puttó Her nádnémetiből, a XVIII. századból. állítás katalógusában — a helyi egyházközség műtárgyai képezik. Húszéves gyűjtőmunka eredményeként bővült ki az anyag számos plébánia használaton kívüli felszereléseivel, papi hagyatékokkal, hívek és pártfogók ajándékaival, vásárlásokkal. Kárpáti László és Kuklay Antal rendezte a miskolci kiállítást, amelynek szép és tartalmas katalógusában így ír Kuklay Antal: „Sárospatak történelmi eszmélődé- sürok fontos emlékhelye és formálója. A két nagy gyűjtemény: a Rákóczi Múzeum és a Református Egyházkerületi Gyűjtemények munkatársainak szakmai támogatásával és biztatásával létesült katolikus gyűjtemény kiegészíti a városnak ezt a magyar művelődéstörténeti szerepét, s ily módon — akárcsak ez a hegyaljai kisváros — túlmutat önmagán: ►»a töredék foglalatában« megsejti a ma már/még hiányzó egészet.” Sz. G. Ősi népszokások Zempléni húsvét Ha jócskán megkésve is, de megérkezett végre a tavasz. Egyik kedves ünnepe a húsvét, amely ősi eredeténél fogva a hosszú tél után a megújhodás, a termékenység ünnepe volt évszázadokon át a nép szemében. Éppen ezért különféle szokások fűződnek hozzá. Különösen a Hegyköz és a Bodrogköz egyes falvaiban élnek még napjainkban is színes, hangulatos húsvéti szokások. A Hegyközben már nagypénteken megkezdődik a húsvéti tavaszköszöntés. Ilyenkor az állatokat kivezetik az istállókból, és a friss hegyi patakokban — a tisztulás jeléül — megjáratják őket. Kishutában ugyancsak nagypénteken kezdenek hozzá a lányok a hímesek festéséhez. Ehhez a tojásokat azoktól a legényektől szedik össze, akik hús- vétkor öntözködőbe mennek hozzájuk. Mindegyik legénynek más-más színezésű és mintájú tojást adnak ajándékba. + TÁLBA ÁRPÁT VETNEK A legszebb hímessel a Hegyközben a telkibányai, hollóházi, pusztafalusi, füzért lányok kedveskednek vendégeiknek. Ezekből a községekből sokan dolgoznak a Hollóházi Porcelángyárban, így ügyes kézzel tudják a húsvéti tojásokat festeni, virágozni. De régi hagyományai vannak a tojásfestésnek a Bodrogközben is, főképp Karcsán, Pácinban, Cigán- don, Révleányváron. Az asz- szonyok hetekkel korábban egy tálba árpát „vetnek”, hogy húsvétra kizöldüljön. Ünnep napján a zöldellő „vetést” a húsvéti asztalra teszik, mintegy a tavasz, a megújulás jelképeként. Régen ennek a friss vetésnek a zöldjével és a vöröshagyma barnájával festették a hímes tojásokat. Húsvét másodnapján a bodrogközi községekben legkorábban a nagyapák kelnek fel, s tenyerükbe merített kútvízzel kedvesen meghintik a ház asszonyainak, lányainak az arcát, hogy egész évben frissek, üdék maradjanak. Aztán reggelre ébredve megindul az öntözködők hada. A korai órákban a kislegények járják az utcákat, felkeresve rokonokat, szomszédokat. ismerősöket, ahol kislány van a családban. Hadarva elmondják versikéjüket, előrántják zsebükből a kölnisüveget, s meglocsolják a piruló lányok arcát, haját. Jutalmuk egy- egy hímes, pénz, édesség. A húsvéti köszöntőknek külön „műfaja” van; ahány falu, annyi a változat. A kevésbé ismertek közül való ez az ilntözködö-versike: „Gyere, kislány, a vízre. > Hadd öntsek t fejedre. / Ha adsz nékem pár himest. / Megölellek érte.” + ADD KI HÍMESEDET ARANY KOSÁRKÁDBÓL Hemád menti községekben ma is járja még az a szép húsvéti vers. amellyel gyermekkorunkban .mi is köszöntöttük a húsvétoló kislányokat ekképpen: „Ma'van húsvét napja, / Második hajnala. / Melyben szokott járni / Az ifjak tábora. / Serkenj fel ágyadból, / Cifra nyoszolyád- ból, / S ad ki hímesedet f Arany kosárkádból. / Add ki ma szaporán / Ne mulass sokáig, / Hogy a mi csapatunk / Mehessen tovább is. Késő délutánra jár, olykor estébe hajlik már az idő. mire a kis- és nagylegények befejezik az öntöz- ködést. Az utcák elcsendesednek, a gyermekek odahaza összeszámolják a hi meséket. Az ünnep is elmúlik, de a lányok, legények még sokáig gondolnak a népszokásokban gazdag húsvét kedves emlékeire. Hegyi József 1 l 5---I— 5— i 7— J— v— W~ R— B— B— E— i5— Y M T R A 0 D 0 L L * E B T L A K r A B-rejtvény 2. MOTTO: Az Állami Biztosító legújabb biztosítási formája, amely az élet változásai szerint alakítható. 1. Világosság. — 2. Állatok fekszenek rajta. — 3. Ütött. — 4. Altatószer. — 5. Balos. — 6. Német férfinév. — 7. Étkezés. — 8. Súlyegység. — 9. Beszél. — 10. A tea is ez. — 11. Ital. — 12. Megyénkben 300 000 tagja van. — 13. Ablakos használja. — 14. A lecsó is ez. — 15. Kút része. — 16. Foltja is lehet. Töltse ki az ábrán a meghatározásokat, az egyik vízszintes sor adja a megfejtést. Beküldendő a kitöltött ábra, levelezőlapra ragasztva, a következő címre: Állami Biztosító Borsod Megyei Igazgatósága Üzleti Csoport, Miskolc, Pf.: 20., 3501. Beküldési határidő: csütörtök délután 3 óra. A helyes megfejtők között hetente 1« darab, egyenként ló© forint értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Aki mindhárom rejtvényt helyesen megfejti, s az igazolószelvényeket beküldi. jutalomsorsoláson vesz részt. Ezen ismét 10 darab 100 forintos könyvutalványt, valamint i$ darab, egyenként 200 forint értékű ajándékcsomagot sorsolunk ki. Az első forduló helyes megfejtése a mottóhoz kapcsolódó alábbi mondat volt: CSEb SZ i.7- ÖTVEN. Összesen 371 helyes megfejtés érkezett be. Az alábbiak nyertek íoo—íoo forintos könyvutalványt: Balázs Jenőné (Miskolc, Szabó K. u. 5.), Lázár Attila (Miskolc, Engels u. 1. sz. II/l.), Nagy Miklós (Bükkaranyos, Petőfi u. 15.). Nagyné Túrái Ildikó (Miskolc, Kőporos u. 1. sz. V/3.), Imre Tibor (Miskolc, Stadion u. 51.), Veres Mihály (Miskolc, Pozsonyi u. 76.), Szigetvári Zoltánná (Miskolc, Pozsonyi u. 52. sz. III/3.), Czaga Istvánná (Miskolc, Kandó K. u. 14.), Bártfay Zoltán (Miskolc, Zom- bori u. 3.), Perge Imréné (ÜJ- csanálos, Táncsics u. 6). A könyvutalványokat az Állami Biztosító a jövő héten postázza. A lám Színpad Nincsen szezon nő nélkül Című összeállításával Miskolcon vendégszerepei szerdán a Vidám Színpad. Bodrogi Gyula, Hernádi Judit, Straub Dezső, Nyertes Zsuzsa, Katona János és Faragó Vera szórakoztatja vidám jelenetekkel, dalokkal a közönséget Vámos Magda állította össze azt a ruhakollekciót, amelyet — a műsor keretében — a Magyar Divatintézet manökenjei mutatnak be. Az este fél 6-kor és 3-kor kezdődő előadásokon közreműködik Gyarmati István együttese. A műsor rendezője Bodrogi Gyula, szerkesztője Kővári Katalin. Helye: a Rónai Sándor Művelődési Központ. A szagos víz Fárasztó repülésre fogom emlékezetem táltosparipáját, a szokásos varázsigét mormolva: „Hipp-hopp! Ott legyek, ahol akarok!” És máris első „lopásom” tetthelyén találom magam, tízévesen (Krisztus születése után. 1939 esztendővel). Jó cselekedeteim emlékei — ha egyáltalán voltak ilyenek — elenyésztek-az időben, de az a „rossz”, amit a megcsalt bizalom „tragédiájának” is nevezhetnék, mély nyomot hagyott bennem. Mert élveztem a tanító úrék bizalmát. Gyötrelmes számtanára helyett buzgón hordtam a vizet a húsvét előtt: nagymosáshoz a konyhába. Született „közgazdászként~ eleve tudtam, édesapám bugyellárisa olyan lapos, mint egy levél nélkül elküldött boríték, tehát nem adhat valódi kölnivízre valót. Clpekedés közben is azon járt az eszem, mivel fogok locsolkodni? És egyszeresük mit látnak szemeim? Szagos szappant! Orromhoz vettem, nem csalóka látszat-e. Nem lehetett nagyobb egy gyufásdoboz lapjánál, és milyen vékony! Ügy látszik, a „nemzet akkori napszámosait” se vetette fel a pénz. Mi tagadás? Megkísértett az ördög, és éppen nagyhéten! Szent isten! — rémüldöztem — holnap gyónnom kell, és mit felelek a pap mindig elsőként elhangzó kérdésére: „Loptál-e?” Tudtam, védőangyalom mindig a sarkamban. s nemcsak attól őriz. szakadékba ne zuhanjak (sok ilyen szentképet láttam akkoriban), a bűnnek már • gondolatától is megóv. De meg se mukkant, sőt nem csapott a kezemre, amikor a szappant elcsentem. Otthon kerestem egy alkalmas üveget, beleapróztam, és hagytam ázni két egész napig. Alaposan bedugaszoltam, nehogy elillanjon belőle a „lényeg”. A letisztult folyadékot átszűrtem rongyon egy még jobb üvegbe. Megszagoltam. Madarat lehetett volna velem fogatni! Forrásvíz se tisztább, nem hagy nyomot a lányok fehér ruháján. Húsvét másnapjának reggelén fehér rongyot húztam az üveg szájára, cérnával átkötöttem, és olyan tiszta lelkiismeimttel indultam — némi pénzt is hozó — locsol- kodásra, hogy még arról is megfeledkeztem — hazudtam a papnak. (Szerintem a vesémbe látott, vagy eleve feltételezte, a magamfélék sose mondanak igazat, mert ugyanannyi Miatyánkot mért rám, mint kenyeres pajtásomra, aki egy tucat tojást „csőreit” valódi kölnivízért, és be is vallotta ...) Én is megtettem ezt 40 esztendő múlva. Szeretett tanítóm, Antonyi Mihály bácsi — nyugodjék békében — egy önfeledt kacagással „feloldozott” vétkem alól. Tokaji aszút, jófajta garadnai kisüstit vittem neki 80. születésnapjára, Egerbe. És egy „szagos szappant” — érintetlen csomagolásban. Ili a Tavaszi—Hyári Di/atiií Több mint 30 női, és gyermekmodell, szabásmintával, kötésleírással, lakásdiszitési és öltözködési ötletekkel. kapható a hírlapárusoknál Gulyás Mihály
