Déli Hírlap, 1986. július (18. évfolyam, 151-177. szám)
1986-07-11 / 160. szám
Helyreállították a pácini várkastélyt Múzeum a Bodrogközben ősi települési tója megyénknek a Tisza és a Bodrog által közrefogott Bodrogköz. A történelmi időktől kezdve a múlt század második felében végrehajtott vizszabályo- zásig sajátosan zárt világ volt: lápos, ingoványos, morotvás terület. S ha árvíz öntötte el - már pedig ez gyakran előfordult akkora viztenger hőm- pölygött végig a Bodrogközön, hogy Jókai szerint „a sok víz között keresni kellett a Tiszát”. A nagy „mesemondó” barátja, Petőfi is járt a Bodrogközben 1847 júliusában, s a XII. úti levelében ezt olvashatjuk: „Szép vidék a Bodrogköz... Itt is, ott is egy-egy kis erdő, azok között termékeny földek magas, sárga gabonával... Virító zöld mezők, rajtok egy- egy kis tó, szélén sás, tisztáján fehér vízililiomok, s fölötte jajgató sirályok lengetik hosszú szárnyaikat... Apró, barátságos faluk, a házak között sudár jegenyefák, s a házak előtt vidám, ép legénység és szép lányok.” Éppen a nádas, mocsaras vízivilág miatt erődök, a régi korok dicsőségét hirdető műemlékek nem épültek a Bodrogközben. Két ékessége azonban mindenképpen kiemelésre méltó: az Árpádkori karcsai templom és a pácini várkastély. A gyönyörű karcsai kistemplom teljes műemléki felújítása már korábban megtörtént, a pácini várkastély restaurálását az Országos Műemléki Felügyelőség néhány évvel ezelőtt megkezdte, s ez a munka napjainkban a befejezés előtt áií. A pácini várkastélyt már a 14. századból származó iratók is említik. A mai kastélyt tehát, amelynek építése a Mágóchy testvérek: GásRár és András nevéhez fűződik, valójában a hajdani alapokon építették újjá az 1581—1591 közötti években — reneszánsz stílusban. A várkastély főhomlokzatán elhelyezett családi címer egy férfit ábrázol, aki jobb karjában égő szívet tart. ezzel a felirattal: Ésszel, szívvel, kézzel. Felette rostélyos sisak és díszes korona, ebből két sas emelkedik kb A címer alatt ez olvasható: „Bátorság az Istent félni, veszedelmes ellene élni.” A Mágóchyak után az Alaghy, majd 1636-tól 1945-ig a Sennyey család tulajdona volt a kastély. A mostani restaurálás során eredeti stílusában és szépségében sikerült helyreállítani a páratlanul szép későreneszánsz műemléket, amely szinte egyedülálló a maga nemében. A szakemberek feltárták a századok tás közben befalazott ajtó- és ablakkereteket, a várkápolnát, a pincerendszert, a növényi motívumokból szőtt faldíszeket, az úgynevezett sgraffitókat. Helyreállították az omladozó falakat, és a kastély erődjellegét hangsúlyozó három bástyát is. A restaurálás befejezése után a Bodrogköz művelődési központi szerepét látja majd el a pácini várkastély. Múzeummá rendezik be, s ehhez az anyaggyűjtés már hosszú évek óta folyik. A pincerészen a zempléni kerámiákat és az egykori zempléni üveghuták termékeit, a földszinten a bodrogközi paraszti élet írásos és tárgyi emlékeit, népművészeti remekeit helyezik eL Az emeleti termeket a főúri kastélyok egykori bútoraival, szőnyegeivel, festményeivel rendezik be, s itt kapnak otthont Pácin szülöttének, Czinke Ferenc festőművésznek erre a célra adományozott alkotásai is. Mostanában többen kérdezték. hogy az önkiszolgáló kutaknál, ahol az autós-motoros saját maga tankol, miért nem olcsóbb az üzemanyag? Például Miskolcon, a pesti útnál magunk töltjük a benzint a tankba, megtakarítjuk egy-egy benzinkutas munkabérét, tehát jogosnak tűnik a kérdés. Kalivoda József, az Áfor megyei körzeti telepvezetője hirtelenjében nem tudott hivatalos választ adni erre. Saját véleménye szerint külföldön sem olcsóbbak az ön- kiszolgáló üzemanyagtöltőállomások. s végsősoron ezze’ a megoldással az autósok érdekét szolgálják. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az ilven típusú benzinkutak áteresztő képessége nagyobb, kevesebbet kell várni a kiszolgálásCsiga-csemege Lányok tüntetik, Százhúsz tonnányi élőcsigát dolgoztak fel a most befejeződött szezonban a tar- dosbányai Gerecse Termelő- szövetkezetben; ez a meny- nyiség másfélszerese a tavalyinak. A gazdaság 1983- ban rendezkedett be a Jó hasznot eredményező munkára. A nyugati országok ínyencei által kedvelt csiga szakszerű feldolgozására egy olaszországi ételgyáros tanította meg a tardosbányaia- kat. Az egy-másfél hónapos szezon alatt az ötven fürge kezű lány, asszony teszi gondos előkészítéssel fagyasztásra alkalmassá a csigát: fürdetik és automata üstökben megfőzik a Gerecse és a Vértes lankáin szép számban előforduló, puhatestű kis állatot. Ezután mínusz 32 fokon megfagyasztják és csomagolják. A konyhakész tardosbányai „csemegét” az idén Svájcba exportálták. S mi tesszük hozzá, hogy itt nem kötelező, vagy legalábbis nem illendő a borravaló. Ezzel a néhány forinttal valóban megkíméljük a pénztárcánkat, miközben az ottani kutas jövedelmébe is belekalkulálják a majdani mellékest. S ami különös, hogy az autósok zöme nem szereti az önkiszolgáló üzemanyagtöltó- állomásokat. Ha a tankolásnál kezünkbe vesszük a töltőpisztolyt, kezünk benzin- szagú lesz. S az igazán nem kellemes, ha Miskolctól Budapestig átható illat terjeng a járműben. (szántó) Ez a Kun Béla városrész Nemrég írtunk lapunkban arról, hogy ünnepélyes keretek között városrész-névadót tartottak az épülő Szentpéteri kapui lakótelepen. A városrész Kun Béla nevét vette föl. A forradalmár tiszteletére emléktáblát is elhelyeztek az egyik ház falán. Sokakat érdekel, hogy pontosan mit is kell érteni a Kun Béla városrész alatt. Ha kifelé haladunk a Szentpéteri kapuban, jobb kéz felé a Szeles utcától az Almos utcáig terjedő szakaszon épülnek föl az új házak. De a Kun Béla városrészhez tartozik majd az a háztömb is, amely még csak tervlapokon létezik, s az új Szeles utcai csomópont kiépítésekor kerül a Petőfi tér szomszédságába. folyamán többszöri átalakí- ra. Munkába állt az első vízitaxi a Dunán, a mohácsi folyószakaszon. A jármű hét személyt szállíthat egyszerre, s ha az utas kívánja, vízisí-vontatásra is vállalkozik... Nálunk, a nagy idegenforgalmú Sárospatakon, Tokajban is megérné ilyesmibe belefogni. Hegyi József Stop, egy percre! Megspórolhatjuk a borravalót? A lányok készségesen segédkeznek a befőzésben. (Kerényi László felvételei) Családi körben Nem a termeten múlik... Az Orlay nagylányok nemigen kacsingathatnak édesanyjuk ruhásszekrénye felé, mert termetben inkább az édesapjukra ütöttek. Mondják is mosolyogva, hogy szüleik eséllyel indulhattak volna a televízió legek versenyén, amit a magasságkülönbséggel szintén miskolci házaspár nyert. Közöttük is van legalább 47 centlméter- nyi különbség a férj javára. — Engem tizenévesen nagyon zavart, hogy parányi és vékony voltam. Fogtam magam, és elmentem az SZTK-ba. Ott fel is írtak egy gyógyszert. Elfogyott és újból íratni akartam. A lábam is a földbe gyökerezett, amikor a rendelőben egy akkora termetű doktor úr fogadott, mint én vagyok. Csak kinyögöm, hogy mit akarok, mire ő azt válaszolta; ha erre lenne gyógyszer, magamat növeszteném meg először. Ettől aztán megnyugodtam. Meg talán azért is, mert Imre mindezek ellenére kitartott mellettem, noha a gimnáziumi osztálytársaink között akadt néhány riválisom. A diákszerelemből házasság lett. • NEHÉZ ÚT EGY IZGALMAS FELADATIG Orlay Imre a VERTESZ ösztöndíjasaként végzett villamosmérnök. De a fővárosban, a szülőknél egy szobában laktak, s kilátástalannak. látszott, hogy rövid távon lakáshoz jussanak. Így fogadta el az ÉMÁSZ ajánlatát, hogy Sárospatakon munkát és lakást is kap. A kisvárosi életet mégsem tudták egészen megszokni, noha társaságnak nem voltak híján. Közrejátszottak az anyagi gondok is abban, hogy visszavágytak Pestre, hiszen a férj katonaidejét töltötte, a feleség gyesen volt, s 1600 forintból kellett megélnie. A visszatérési kísérletek nem sikerültek. Gondoltak egy merészet; Algírba mérnököket keresnek, odamennek. A vállalat nem támogatta ezt az ötletet, de kárpótlásul felajánlotta Miskolcon az igazgatóságon, a műszakifejlesztési csoport vezetését. Ezzel kapott itt olyan, embert és tehetséget próbáló feladatot, amely ritkán adatik meg egy mérnök életében. Az ÉMÁSZ 1980-ban kezdte az üzemirányítás korszerűsítését, ő a körzeti diszpécserszolgálat osztály- vezetője lett, s ebben a minőségében olyan számítógépvezérlésű rendszer életrehí- vásában működhetett közre, amilyen nincs még egy az országban. Külföldiek és hazai szakemberek járnak a csodájára. • MÉG EGY SZAKMA Minden információt és jelzést egy másodpercen belül közöl. Befogja a rendszer az ország egyhatodát, s ez óriási időnyeremény az. üzemzavarok behatárolása-, nál. A megépítésénél dolgozott vagy ötven alvállalkozó — a Fizikai Kutatóintézettől kezdve a szerencsi' asztalos ktsz-ig. S nekünk, beruházóknak pedig meg kellett tanulni hozzá egy új szakmát; a számi tástechni-^ kát, a programírást is, a szerelés közben. — Én pedig mind eközben féltettem. Napokig csak annyi időre látháttuk, amíg tiszta ruhát váltót. — A műszaki értelmiség megbecsüléséről sok szó esik mostanában, ön elégedett-e? — vallatjuk a családfőt. — Nem mindenki kap- ilyen feladatot, mint én. ha azt nézem, hogy mások mennyit keresnek, úgy elégedett vagyok. De ennek ellenére nem tudok minden könyvet és hanglemezt szív- fájdalom nélkül megvenni. Erre a „luxusra” kell a különkereset, a géemkázás. A,, túlterhelés nagy, jó lenné több időt szakítani kedvencünkre, a kiskertre. t • KERTÉSZEK ÉS VILÁGJÁRÓK — A pecér-tetői telkünk gondozása annak idején -- rám maradt. De muszáj volt kapálni, gyomlálni, mert rengeteg haszna van. Nagyon sokat spórolok vele. Nem kell télire semmilyen zöldséget és gyümölcsöt vennem, — magyarázza a feleség. S már invitál is a hatalmas mélyhűtőhöz, amiben a rengeteg cseresznyétől, meggytől, uborkától már egy zacskó sem fér. Telve a kis éléskamra is befőttel, lekvárral, szörpökkel. A megyei Gazdasági Bíróság iktatójában dolgozó asszonyka letöltve a munkaidejét, hazajövet sem unatkozik egy percig sem, noha a nagylányok már segítenek. Meglepetésre ők készítették érré a napra a diós sütemény* is. A házimunkára és a tanulásra sem kell noszogatni őket. A most érettségi- . zett Krisztina az ELTE-re, . könyvtár—francia szakra jelentkezett. (Beáta még csak most végezte az első osztályt a Killián Gimnáziumban.) A Bertalan utca 4/A. alatti lakásukba várják a oostáta remélhetőleg jó hírrel, s azután útra kelnek Siravára. A másik nagy kedvtelésük ugyanis a sátras turistásko- dás. Négy évvel ezelőtt így járták be Ausztriát és Svájcot, tavaly pedig Franciaországban voltak. A világjárás minden családtag megérdemelt kikapcsolódása évenként. (oláh) : Az édesapa otthon is gyakran dolgozik az íróasztalánál.