Déli Hírlap, 1986. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 26. szám

STOP! KÖZLEKEDÜNK! Garázs ismét úton Borsodban a közúti jár­műpark 1085-ben mérsékel­ten növekedett, ám az úthá­lózat továbbra sem mondha­tó korszerűnek. Ennek elle­nére valamelyest csökkent a balesetek száma, ami a to­kozott ellenőrzéseknek, s nem utolsósorban a télnek köszönhető. Köztudomású, hogy telente igen sok gépjármű-tulajdo­nos leállítja kocsiját. A sze­rencsések garázsba zárják, mások ponyvával védik őket az időjárás viszontagságaitól. A motorosokat pedig egysze­rűen a hideg parancsolja le a nyeregből. Ám közeleg a tavasz, a február még rövi- debb is a többi hónapnál. Most, hogy elolvadt a hó, fel­száradtak az utak — külö­nösen hétvégeken — egyre tpbben hozzák ki a garázs­ból autóikat, s hosszabb-rö- videbb utak megtételére vál­lalkoznak. Meglehetősen könnyelmű­en! Viszonylag szerencsés helyzetben vannak azok. akik még az ősszel megfelelő szerviz után állították le jár­művüket. Ám igen sokan csak beülnek, indítanak, és ... Az első sarkon veszik 1 észre, hogy a fék nem fog az előírásoknak megfelelően, rossz az irányjelzö, nagy a kormány holtjátéka, a motor - teknőből csöpög az olaj... Köztudott, hogy a szervi­zekben nagy a zsúfoltság, bi­zonyos alkatrészek hiányoz­nak. Ennek ellenére csak azt lehet tanácsolni — különö­sen azoknak, akiknek télen a „csillaggarázsban” állt a járművük —, hogy ne saj­nálják az időt, s a pénzt sem; csak alapos átvizsgálás után merészkedjenek ki az utakra, a forgalomba. Közútjainkon az elmúlt év­ben a balesetek csaknem 30 százalékát a sebesség helyte­len megválasztása — gyors­hajtás — idézte elő, gyakori volt a szabálytalan kanyaro­dás, az elsőbbség meg nem adása. Mindezt azért írjuk le, mert sok a rutintalan ve­zető. Különösen azok vezes­senek óvatosan, körültekintő­en, akik tavaly nyáron, vagy ősszel kapták meg jogosítvá­nyukat, s télen nem közle­kedtek járművükkel! A több hónapos kihagyás a gyakor­lott vezetőknek is hátrányt jelenthet, hát még azoknak, akiknek alig néhány száz ki­lométer van a hátuk mögött... Ókori okuláré Máig sem tudjuk, ki találta fel a szemüveget. Plinius az első, aki le­írta, hogy Nero császár a színházi viadalokat smaragdon át szemlélte de ez a smaragd aligha lehetett szemüveg. Mások szerint Szent Jeromos lett volna a szemüveg felta­lálója, de ezt sem sike­rült bebizonyítani. Ma a legáltalánosabban azt fo­gadják el, hogy a szem­üveget Salvino d’Armato degli Armati találta fel 1285 és 1290 között. Az első szemüveglencséket Európában a muranoi üveggyárban készítették 1300 körül. Tény ugyan­akkor az is hogy nagyí­tó üvegek köszörülésével korábban már az arabok is foglalkoztak. Valószí­nűleg a kínaiak is készí­tettek szemüveget, koráb­ban, mint az európaiak, bár az ő szemüvegük nem az orrnyergen ült, hanem a homlokukra tá­maszkodott. A 17. század­ban a spanyol divat fel­kapta a szemüveg hasz­nálatát, de divatszerű en viselték a francia forra­dalom idején is. A ma­gyar pápaszem elnevezés eredete ismeretlen, az 1590-es Calepinus-féle szótárban szerepel először. Kóbor szerkezetek Karambol az űrben A Föld körül keringő tes­teket már jó ideje nyilván­tartják. Eszerint 1975 óta a számuk évente átlagosan kétszázzal nő. E testeknek csak kis hányada mestersé­ges hold, nagyobb része „űr- szemét”: hordozórakéta tö­redéke, tönkrement szerke­zetek darabja, ’ feleslegessé vált eszköz. Ma legalább tízezer, a Föld körül keringő testről tudnak a szakemberek de rajtuk kí­vül több ezerre becsülhető azoknak a száma, amelyek­nek a sorsát nem lehet nyo­mon követni. Ha ma egy csillagász fényerősebb táv­csővel hosszabb expozíciójú felvételt készít, bizonyos le­het abban, hogy néhány ilyen kóbor részecske nyoma is a képre kerül. E darabok egy része légkörünk sűrűbb rétegébe jutva elég, de mind újabbak kerülnek a megsemmisülök helyébe. Ha egy átlagosan másod­percenként 7 km-es sebes­séggel száguldó darab egy nagyobb mesterséges égites­tet eltalál, az sok darabra széttörik, s_ e részecskék szá­ma rögtön mintegy százzal több lesz. Ha a ma 4000 km- es magasság alatt keringő (a legtöbbjük 900 km-es ma­gasságban van) testeket te­kintjük, s feltesszük hogy számuk az utóbbi idők nö­vekedését követi, két űrka- ramból között 60—70 év te­lik el. De ha az űrtevékeny­ség felerősödik, ez az idő 12—20 évre csökkenhet. A meteorológus medve Jókai fantáziájában született Régi hiedelem, hogy a med­ve február második napján csakis azért kel föl, és jön ki a barlangjából, hogy szem­ügyre vegye a tájat, és idő­jóslásával biztosan eligazítsa az embereket. Nos, ha valaki a mackók meteorológiai ké­pességére hagyatkozna, csú­nyán megjárná. Jókai Mór Üj földesúr cí­mű regénye 19. fejezetének elején érdekes sorokat talál­hatunk: „A medve nagy fi- lozóf... Néha vannak igen hosszú telek, de a medvét ez nem konfundálja, tudja jól, hogy mégis csak el kell annak múlni... Van ám az­tán egy napja a télnek, ami­nek gyertyaszentelő a neve. A medve ekkor elhagyja odúját. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, szép nap­fényes. akkor visszamegy az odújába, ha azonban e na­pon hordja a szél a hópely­heket. csikorognak a fák su- darai. ha jégcsap hull a fe­nyő zűzmarás szakálláról. ha farkas ordít, akkor a medve kinn marad. Tudja, hogy a tél most adja ki utolsó mér­gét.” E rövid leírás sok kortárs néprajzkutató és meteoroló­gus figyelmét felkeltette. De akármilyen szorgalmasan ku­tattak. nem leltek a medvé­vel kapcsolatos megfigyelé­sek nyomára sehol. A többi gyertyaszentelő-napi mondást különféle tájegységeken is­A téglától a cserépig A népgazdasági terv az idén 63—65 ezer lakás, illet­ve családi ház építésével szá­mol. s jelentős a felújítások építőanyag-szükséglete is. Fa­lazóanyagokból 15 százalék­kal többet kínál az ipar. mint az elmúlt esztendőben s ígérete szerint kisméretű téglából is lesz elegendő. Jó lesz a gáz-sziiikát — ener­giatakarékos. jó hőszigetelő — falazóanyagok választéka is. ezt a terméket a kereske­delem igyekszik szélesebb körben forgalmazni. A tető­fedő anyagok közül hazai cserép is lesz elegendő, ám az olcsóbb fajtákból válto­zatlanul nem tudják mara­déktalanul kielégíteni az igé­nyeket. Az ajtók és abla­kok mennyisége és választé­ka kielégítő, s javul a kíná­lat e körben is a jó hőszi­getelő termékekből. merték az emberek, medvé­ről azonban sehol sem esett szó. Bacsó Sándor meteorológus a környező népek természet­tel kapcsolatos hiedelmeit is átvizsgálta. Egy német könyvben vélt nyomára buk­kanni az időjós mackónak, ám a csatolt széljegyzetek­ből kiderült, hogy a német szerző is Jókai Mór könyvé­ből merítette tudományát. Mivel Jókai hivatkozik a né­pi megfigyelésre, nem gon­dolhatunk mást. mint hogy három-inégy valós megfigye­léshez hozzáköltött egyet, ami nem vehető zokon a nagy mesemondótól... Később mégis országszerte ismertté vált a medve feb­ruár másodikai viselkedése. Ez könnyen érthető, ha tud­juk, hogy Móra Ferenc e szá­zad első részében megjelent. Betűország virágoskertje cí­mű ABC-s könyvébe bevet­te ezt a szemelvényt. Családi körben Könnyebb lesz a harmadikkal A Kardos házaspárnak két gyermeke van: az ötéves Tamás és a kétéves Gergő. S útban van a harmadik is. Hogy Rita vagy Attila lesz-e, az februárban elválik. A két fiú után kislányt szeretné­nek, de az sem baj, ha fiú lesz, csak egészséges legyen. Hazánkban a múlt évben hosszú idő után megállt a születésszám csökkenése. Ez az örvendetes tény számos szociálpolitikai intézkedésnek is köszönhető. Aki anyaság­ra vállalkozik, többnyire nem anyagi megfontolásból teszi. De az otthonteremtő, család- alapító fiatalokat ugyancsak meggondolásra készteti, ha a feleség fizetését évekig nél­külözni kell. Kardosné első két gyer­mekével a 980 forintos gyer­mekgondozási segélyben ré­szesült. Mindkettőjük nagy- családos indíttatásának kö­szönhető, hogy ez idő alatt a családfő fizetéséből és a mel­lékesből példás otthont tud­tak teremteni. Mivel a lak- berendezést már maguk mö­gött tudják, és a születendő gyermek másfél éves koráig gyermekgondozási díjat kap majd az édesanya, termé­szetesen optimistábbak. • NEM A PÉNZ, HANEM A PÉLDA — Mi enélkűl is vállal­tuk volna a harmadik gyer­meket. A férjemék hárma*, mi pedig négyen vagyunk testvérek, az lenne a szo­katlan, ha kisebb volna a család. Am nem titkoljuk: nagyon örülünk a gyed be­vezetésének. Az én esetem­ben nem lesz ugyan horribi­lis összeg a gyes és a gyed közötti különbség, körülbelül ezer forint többletre számí­tok havonta. Az öthónapos szülési szabadság letelte után — amikor teljes fize­tés jár — kezdik fizetni a gyedet, ami az alapbér het­venöt százaléka. Az óvónői alapbérem elvileg 3550 fo­rint. Mivel öt éve gyesen vagyok, s közben emelték ennyire, ennyit természete­sen még sohasem kaptam. Érdeklődésemre elmondták, hogy úgynevezett véleménye­zett bért kapok, s ez 2800 forint, így a gyed ideiére munkanaponként mindösz- sze 100 forintos átlaggal szá­molhatok. Lesz mire költe­ni a különbözetet, hiszen a tipegők, a gyermekcipők ma már 200—300 forintba kerül­nek. Panaszra talán mégsem lesz okunk, hiszen a három­éves albérlet után otthonunk van. • JÓ MUNKÁÉRT - LAKÁS Esetük iskolapéldája an­nak, hogy felér néhány ki­tüntetéssel, ha a vállalat Va­A MEDICOR OREL GYÁR ♦ marós ♦ lakatos ♦ csiszoló ♦ asztalos ♦ elektronikai műszerész ♦ bemérő szakmunkásokat, valamint ♦ férfi betanított csiszolót, fémdarabolót, anyagmozgató segédmunkást Jelentkezés: MISKOLC, Győri kapu 24., az üzemgazdasági osztályon jfc Az alma nem esik messze a fájától: az ötéves Tamást is az elektronika érdekli. nyl nagyberuházásra. Az „öt­leteiből” — no meg amit a vgmk-ban keres —, finan­szírozza a rendkívüli kiadá­sokat. Így vettünk ősszel automata mosógépet, koráb­ban hi-fi tornyot, varrógé­pet. A legközelebbi nagy ál­ma pedig egy személyi szá­mítógép ... • „MEGELÉGEDNÉK AZ ÚJÍTÁSOKKAL” — Elismerésre méltóan gazdálkodtak. Ki a pénzügy- miniszter? — A kiselosztás felelőssé­ge, a napi bevásárlás Gyöngyvéré, a nagybani az- enyém. A fizetésem és a gyes a mindennapi kiadások­ra volt elég. A mellékesből jött a többi. Én szívesen le­mondanék a túlmunkáról. Megelégednék az újításokkal» ha a főmunkaidőben jobban megfizetnének. Bár ez is vi­szonyítás kérdésre. Fizetés- emeléskor mindig kapok, da- egy műszerész is keres ná­lunk annyit, mint egy kö­zépértelmiségi. Egyszóval* többet szeretnék foglalkozni a gyerekekkel. Elnézem más családoknál is ezt a nagy iparkodást: a gyerekek ren­geteget vannak egyedül..; És sajnos inkább a vagány- ság ragad rájuk, mint a jó példa. Szerencsére az óvo­dában nincs vgmk, és Gyöngyvér még itthon lesz egy darabig. — Nálunk a szoptatási idő egy év, tehát előtte semmi­képpen sem mehetek vissza dolgozni —- mondja az anya­ság boldog mosolyával Gyöngyvér. Majd tovább ter­vezget: — Elindítom Tamást az iskolába, s Gergőt is lesz idő beszoktatni a közösség­be, mire a legkisebb testvér bölcsődés lesz ... O. E. i % Gergő, aki a nehezebben szétszedhető játékok belsejé­re is kíváncsi. lakit a jó munkája alapján lakáshoz juttat. — Műszerészként kezdtem a postán, majd levelezőn el­végeztem a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát. Most a fenntartási osztály üzemmér­nöke vagyok. Mivel ez a Csó­ka utcai OTP-ház munkás- lakásakcióban épült, 90 ezer forint, ezen felül pedig a postától százezer forint ka­matmentes kölcsönt kaptunk. A 46 ezer forintos beugrót pedig összespóroltuk — ma­gyarázza a férj. — Ennek tetemes része az újításaiból származott — fű­zi hozzá Gyöngyvér. Mert ezek nélkül jobban meg kel­lett volna húzni a nadrágszí­jat, nem futotta volna eny­A folyók felső szakaszán Lassú apadás Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság ár- és belvízvédelmi ügyeletének tá­jékoztatása szerint lassú apa­dás indult meg a folyók fel­ső szakaszán. A Bodrog tegnap délig 6 centimétert apadt Felsőbe- reckinél és Sárospataknál te­tőzött 56 centiméterrel, amely 99 centiméterrel volt alacsonyabb, mint az eddig mért legmagasabb vízállás. A Bodrog mentén továbbra is elsőfokú árvizvédelmi ké­szültség van érvényben. A Tisza szintén apad. teg­nap délben 648 centiméteres vízmagasságot mértek To­kajnál. A folyó tetőzött Ti- szapálkonyánál 524 centimé­teres vízmagassággal, ez 209 centiméterrel alacsonyabb, mint az eddig itt mért maxi­mális vízállás. A Tisza men­tén Gsobajtól Tiszavalkig el­sőfokú árvízvédelmi készült­ség van. Mindkét folyó men­tén figyelőszolgálatot tarta­nak a gátőrök. összefüggő belvízelöntés nincs az igazgatóság terüle­tén. a szivattyútelepek azon­ban dolgoznak, és naponta 1,6 millió köbméter belvizet emelnek át a befogadókba. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom