Déli Hírlap, 1985. október (17. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-05 / 234. szám
A Kegyenc és Ének Phaedráért Két premier héten ívek óta három játszóhely« fan a városban a Miskolci Nemzeti Színháznak; természetes, hogy amikor a szezont kezdik, három bemutató „fut össze”. A közönség előtt néhány napja már megnyílt a nézőtér az elmúlt évadról repertoáron tartott darabokkal, de az évadnyitó társulati ülés óta folynak az új bemutatók próbái. A jövő hét végén lesz az évadnyitó premier, és mindjárt másnap nyit a Játékszín. A komoraszínházi bemutató (Hervé Nebácsvirág című operettje) pedig egy újabb hét elmúltával, október 16-án lesz. A három színhely nézőterének más a befogadóképessége, más-más az előadások célja és feladata is. A nagyszínház magyar klasszikussal, Illyés Gyula Ke- gyene című drámájával kezd. Olvasó, lradalomértő, -szerető embere válogatja, hogy Illyés Gyula munkásságának melyik vonulata áll hozzá legközelebb: a verseit, a prózáját, vagy drámai műveit érti, értékeli-e jobban. De az olvasó ember előtt kétségtelen: minden műfajban meghatározót alkotott, egyszerre a miénk és egyetemes. A szinte jelennek számító közeli múlt, és évezredek emberi sorsokban mérhető távlatai válnak műveiben költészetté. Az 1963-ban született Ke- gyenc is tér, idő mindenkori összefüggéseinek költői példája. Alcíme — Teleki László eszméi nyomán — szerint az elmúlt évtizedeket, formaválasztásában az ókort idézi, és a mindenkori jelennek szól, míg arról az emberi tisztességről beszél, amely kritikus helyzetekben méretik meg igazán. tAfc w'.tT i .? ••‘Ttííw Hrt í -jrwí A drámát Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője vendégként állította színpadra. A bemutató október 11-én lesz. A Játékszín kortárs svéd szerző, Per Olov Enquist Ének Phaedráért című műjjc Körtvélyessy Zsolt, Mucsi Sándor és Bregyán Péter a Kegyenc próbáján. vével kezd. Az európai színpadokon jól ismert szerző neve nem ismeretlen a magyar néző számára sem, Miskolcon másodszor találkozunk darabjával. Az első A Tribádok éjszakája volt, melynek előadását élénk érdeklődés kísérte. Az Ének Phaedráért magyarországi ősbemutató. A néző számára is azonnal felismerhető, érdekes és figyelemre méltó egybeesés, hogy a svéd drámaíró néhány éve született műve — az Illyés-drá- mához hasonlóan — az ókor segítségével üzen, és itt is csak a mondandót hordozó, választott, ókori közeg antik. Az ember konfliktusai nő és férfi kapcsolatáról, hatalmi viszonyokról, bűnről és büntelenségröl . szódnak. A játékszíni bemutatót Csiszár Imre rendezte. A színház értesülései szerint az október 12-i premieren jelen lesz az szerző is. M— jjc Az Ének Phaedráért egyik jelenetében Lontay Margit érdemes művész és Blaskó Péter. (Jármay felv.) Hősök emléke Az 1848—49-es szabadságharcban több mint ötvenezer honvéd áldozta életét. Rájuk is emlékezünk október hatodikén. az aradi vértanúk napján. A magyar honvédsereg tizenhárom parancsnokát — Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Desséwffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lázár Vilmost, Lahner Györgyöt, gr. Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagv-Sándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és gr. Vécsey Károlyt — egyszerre végezték ki Aradon, Pesten pedig október hatodikén hajnalban Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt lőtték agyon. A mártírok társa a korábban kivégzett Ormai Norbert; Csányi László közlekedésügyi miniszter, Pe- rényi Zsigmond. a felsőház másodelnöke, Szacsvay Imre, a képviselőház jegyzője, Kazinczy Lajos honvédtábornok, nemzeti kultúránk megújítójának fia; a fogságban elmebetegként elpusztult Lenkey János tábornok, a külföldi se- gélycsapatok vezetői, és még sokáig folytathatnánk a felsorolást ... A maguk rendjét, a nyugalmát és békességét akarták a Habsburgok egy évszázadra biztosítani a kegyetlen megtorlással. ám ez nem sikerült; a történelem vihara lesöpörte őket a császári és királyi trónról. De a lassan másfél évszázadnyi idő sem halványította el a magyar nemzet függetlenségéért harcoló hősök emlékét, akik a csatatéren példát adták bátorságból, hazaszeretetből, és végül életüket áldozták a nemzet ügyéért. Példát mutattak azok is, akik palotájukat cserélték fel a harcmezővel, de azok a névtelen e^rek is, akiknek a haza alig adott annyit, hogy fönntartsák magukat és családjukat, mégis első szóra fegyvert ragadtak érte. Európa-szerte vereséget szenvedtek a forradalmak, amikor a magyar szabadságharc győzelmeket aratott, és csak a segítségül hívott túlerő tiporta el. De ez az idegen csapatok által kivívott győzelem szégyenére vált Haynaunak és császárának, s a haladó világ a magyar nép harcának adózott tisztelettel. Számunkra pedig a hazaszeretet és a nemzeti összefogás példáját jelentik a hősök, akikre október hatodikén emlékezünk. Táncos tények Rock-jazz-musicatt mutat be három részben az Ikarosz jazzbalett társulat a diósgyőri Vasas Művelődési Központban, október 26-án, délután hét órától. A Táncos fények című műsort egyebek közt Liza Minnelli, Omar Sharif, Frank Sinatra, Barbra Streisand világhírű dallamaira adják elő. A rádióban hallottuk Esxmék faggatása A KoMUth rádióban kedden este fejeződött be az Eszmék faggatása című ötéves sorozat. Az utolsó rész a misztikum vonzereje címet viselte, a főként értelmiségieknek készített kereskasztal-beszélgetések szerkesztő-műsorvezetője, ze- ley László ezúttal Ágh Attilával, Buda Bélával és Nyíri Tamással készítette műsorát. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a ma emberének mennyire elviselhető a csak racionalista világ. Valóban antropológiai sajátossága-e az embernek a rendkívüli, okozati összefüggések felett álló misztikus jelenségek iránti vonzalom? Miért kel új életre a misztikum iránti igény ebben a nagyon racionális, tudományos és technikai csodákkal büszkélkedő korunkban? A mai ember is hiedelmeken él, a tömény racionalizmus mellett. A misztikus megnyilvánulások mindig valamilyen társadalmi válság jegyeit hordozzák. Marxot is meggyanúsították annak idején, hogy hajlott a misztikumra a végső megoldást tekintve; a megismerés és a megváltoztatás hosszú útja helyett egyetlen társadalmi megpróbáltatásban, világforradalomban látta az emberiség fejlődésének útját. Ez kísért még századunk 20-as éveiben is Lukács Györgynél. A későbbiekben sem lehet a misztikum fel- támasztása nélkül megérteni például a japán kamikazé- kat vagy a hatvanas évek Amerikájában a fekete kisebbség szektákba való tömörülését, sőt tömeges öngyilkosságát A narkó, a kábítószer, az alkohol részévé vált a különböző vallási, faji kultuszoknak, rítusoknak. Azonban ez sem új jelenség. Hiszen a katolikus szertartás velejárója, a tömjén is valamilyen hatással van az emberi pszichére. De ezt megelőzően is a kábítószer és tartozékai már az ősi társadalmak ceremóniáiban is együtt járnak. A halál, a halálfélelem kutatásainak eredményei is arra utalnak, hogy a köznapi ember számára érthetetlen, felfoghatatlan a modern technika, s miközben megmenti az emberi életet, egyben újrateremti a misztikumot. Általában a szédületesen gyors tudományos-technikai haladás, például az űrkutatás hasonló következményekkel jár. A földön kívüli élet kérdését ez az új tudományág vetette fel. Nemcsak élőlények után kutatnak általában, hanem a földön kívüli emberi élet feltételeinek vizsgálata is szerepel a kutatási programban. A sci- fi-filmek világsikerének egyik titka éppen ebben rejlik. Mannheim Károly a misztikát „a filozófia lelkiismeretének nevezte, amely azt mindig végső kérdésekre emlékezteti. Ezért van az, hogy a szakfilozófus vele szemben annyira ideges, s NSZK-beli fiatalok Miskolcon Két hónappal ezelőtt emlékezetes kirándulást tett a miskolci fiatalok egy csoportja a Német Szövetségi Köztársaságban. A Soesti nevű kis városban látták vendégül őket, de több nagyobb települést is meglátogattak. A meghívás viszonzásául ma soesti ifjúsági csoport érkezik városunkba. A nyolcnapos program városnézéssel kezdődik, majd vasárnap Dobozy Zsolt, a KISZ városi bizottságának első titkára Az ifjúság helyzete, szerepe társadalmunkban címmel tart előadást. Ezután országunkat és városunkat diaporáma segítségével mutatják be. Este a Diófa étteremben dr. Kovács László tanácselnök fogadja az NSZK-beli fiatalokat. Hétfőn a magyar társadalom politikai rendszeréről és gazdaságpolitikájáról hallhatnak előadást az egyetemen, majd a megyei gyermekrehabilitációs központot tekintik meg. Este baráti program következik, és néhány miskolci családhoz is ellátogatnak. Kedden Szilvásváradra és Egerbe kirándulnak, szerdán pedig a Lenin Kohászati Műveket tekintik meg. Ezt követően a Hazafias Népfront vezetőivel beszélgetnek a nyugatnémet delegáció tagjai. Városunktól másnap búcsúznak. A küldöttség a fővárosba. illetve Szentendrére is ellátogat. Bizonyára gazdag élményekkel utaznak haza október 12-én. szombaton. érzi, hogy egy régi ígéretére emlékeztetik, amit nem akar teljesíteni”. A kérdés megválaszolásához nem is elsősorban a filozófia, hanem az ehhez közelálló pszichológia áll közelebb. De ez a tudomány nem képes jelenleg a felvetett kérdésekre válaszolni. A sorozat utolsó adásának vitája is arra utal, hogy ez a téma még sokáig foglalkoztatja a tudósokat, de az egyszerű embereket is. Az ötéves sorozat témaválasztásában széles határok között mozgott: a halálról, az egészség és a betegség fogalmáról, a csoda természetéről, az elmekórtani iskolákról, a megismerés öröméről, a tudás terheiről, a tehetség fogalmáról, a magányról, a filozófia mai helyzetéről, a parapszichológiáról és az öngyilkosságról szóló műsorokon túl számos, társadalmilag közérdekű kérdésről volt szó. Eközben bebizonyította, hogy a legelvontabb tudományos régiókból képesek voltak eljutni a köznapi tudathoz, s a tudományos ismeretterjesztés fontos misszióját töltötték be. A kerekasztal-beszélge- tések egyes tudósai — Mátrai László akadémikus és dr. Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója — már eltávoztak az élők sorából. De a kerek- asztal-beszélgetés többi tagja — Ancsel Éva, Ágh Attila, Buda Béla, Fehér Márta, Hanák Péter, Hermann István, Lendvai L. Ferenc, Nyíri Tamás, Poszler György, és Ribár János — Zeley László szerkesztő-műsorvezető segítségével az éterben elhangzó adásokkal maradandót alkotott. Szerencsére a Medicina Kiadó három kötetben jelentette meg ezeknek a műsoroknak a javát — A halál egészen más .., A nyugtalan értelem, A pillanat fogságában címmel, s jövőre napvilágot lát a negyedik válogatás, A gondolkodás terhei is. O. J. Kis nép Moldáviában A gagauzok Az etnográfusok, a történészek és nyelvészek között vita folyik arról, hogy hon- han származik a Moldáviában élő gagauzok kis népcsoportja. Tény, hogy a XVIII. században a Balkánról jöttek Moldáviába, és ezért hosszú időn át nem ismerték el őket, mint önálló nemzetiséget. A gagau- zokat bolgároknak tekintették és nevezték. Minden etnográfus egyetért azonban abban, hogy a gagauzokat nemcsak a nyelvük miatt (török nyelvcsoport), hanem jellemük, lelki alkatuk miatt is könnyű megkülönböztetni a bolgároktól, vagy a moldvaiaktól. A gagauzok szófukar, tartózkodó, zárkózott emberek. Jelenleg mintegy 130 ezer gagauz él a Moldáviai SZSZK-ban. A szovjethatalom nagyon nagy változásokat hozott a gagauzok életében. Írásbeliségük nem volt, napjainkban viszont anyanyelvükön jelentetnek meg könyveket. A gagauzok több generációjának van immár saját nemzeti értelmisége: tanítók, orvosok, agronómu- sok, mérnökök. + A festett tök hagyományos népművészeti tárgy a ga- gauzoknál e$ mmm\ Az MTESZ miskolci székházában hétfőn délután 1 órakor ünnepélyesen megnyitják az idei műszaki és közgazdasági könyvnapok megyei eseménysorozatát Megnyitót mond dr. Terplán Zénó, az NME tanszékvezető egyetemi tanára, a Gépipari Tudományos Egyesület helyi elnöke. Ezt követően dr. Nagy Aladár egyetemi docens és dr. Farkas József egyetemi tanár tart előadást a modern közgazdasági gondolkodásról. illetve a műszaki irodalom szerepéről a mérnöki tevékenységben. A rendezvénnyel egyidőben a Szemere utcai kiállítóteremben tárlatot nyit a Széchenyi úti Műszaki Könyvesbolt: a könyvek a helyszínen meg ie vásárolhatók.
