Déli Hírlap, 1985. szeptember (17. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-28 / 228. szám
Kiállítások, tanácskozások, koncertek Október:múzeumi Hagyomány, hogy októberben a múzeumok kúlönréie rendezvényekkel irányítják magukra, munkájukra a figyelmet. A múzeumi hónap megyei programjainak ünnepélyes megnyitója kedden lesz, a Hei- man Ottó Múzeum Felszabadítók úti épületének előadótermében. Délelőtt lü órakor nyitja meg a rendezvénysorozatot dr. Újváry Zoltán tanszék- vezető egyetemi tanár, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, s ő is adja át a XXIV. Istvanffy Gyula néprajzi és honismereti gyűjtőpályázat dijait, értékeli- az idei pályázat színvonalát. Az ünnepség után a Képtárat tekintik meg a vendégek, majd meghallgatják a Petró-féle fonóiét, azaz gépzongorát. A múzeum Papszeren álló épületében 11-étől látható a Jugoszlávia népművészete című kiállítás, a Kossuth utcai Borsod—miskolci Múzeumban Szőnyegek, szelencék, miniatűrök címmel dr. Szabadfalvi József megyei mű- zeumigazgató nyitja meg a Petró-gyűjteményből rendezett kiállítást. A Múzeumi hétfők sorozatban. 7-én délután 6-tól filmestet rendeznek Herman Ottó életéről, munkásságáról, a nagy természettudós születésének 160. évfordulója alkalmából. A mezőkövesdi Pátria népzenei együttes 21- • én ad koncertet; akárcsak az előző programnak, ennek is a múzeum előadóterme a helye. A képtárban hangversenyeket rendeznek, ezek között 27-én délután 5 órától Bach IV. és V. Brandenburgi versenye hangzik el a Liszt Ferenc Zpneművészeti Főiskola művésztanára és hallgatói előadásában. Hudák László tokaji kádármester mutatja be a mestersége szerszámait, a hordókészítést 18-án, a Papszeren, az Istvánffy-teremben. A Hotel Tokaj nagytermében. 28—29-én Migráció és árucsere-kapcsolatok Magyar- országon címmel rendeznek néprajzi konferenciát, ezen mintegy 25 élőadás hangzik el a tájak közötti termékcsere és munkamegosztás, valamint az árucsere, általános néprajzi vonatkozásainak témakörében. A megye több településén nyílik kiállítás, s hangzik el előadás októberben, a múzeumi hónap alkalmából. Zempléniek a pálozii csajában Közel a Velencei-tóhoz, Pá- kozd ha'arabar magas dombon remekművű obeliszk emelkedik e magí-ita szeptember 29-én, o légy veres erők napján minden évben hazafias Zarándokai indul az emlékmű- hő-, hog” err ak kegyeletüket a IS as szrbadságharc hősei ’itt., akik itt megállították, majd megfutamították a marílusi vívmányok megsemmisítése«- hazánkba betört eí- lcméfet. A bécsi udvar által felbú.itatott Jellasics horvát bán íi ezer főnyi, jól felszerelt seregével szemben Móga János altáhorregy mindössze 14 ezer honvéddel vette fel a harcot- A magyar sereg jobbszárnya elen indított támadást a huszárok visszaverték, majd Pát- kán, Győrön át kergették őket Bées felé. a Lajta folyónál azonban Móga elbjzonyíalano- dott, s ezzel időt nyert Jellasics seregének új erőkkel való feltöltésére. Ez okozta 1848. október 30-án a Bécs melleíti Schwechatnál a magyarok vereségét. A pákozdi csatában s az ellenség üldözésében egy 740 főnyi zempléni csapat is részt vett. A. zempléni önkéntesek 1848. szeptember 11-én Sárospatakon gyülekeztek. A helybelieken és a szomszédos sátoraljaújhelyieken kívül a környező falvak fiatalsága is Patakra seMár ősz van, bár egyelőre a kellemes, meleg napoknak örülhetünk. A fedetlen váltaknak jó időre vége, s a kom- binéfazonú ruhákat is a szekrénybe tehetjük. Az ősz ránk aggatja meleg színeit, s a tél vastag szövetekbe öltöztet majd minket Az őszi-téli divatban á bő huzatjelleg dominál, erősen segítve a réteges öltözködést: néhány számmal minden nagyobb a kelleténél. A kabátok laza szövésűek, bordás, kockás vagy sima, puha gyapjúszövetből készültek. A váll még mindig hangsúlyos, a karöltő mély, a gallérok szélesek, és mélyről, gyakran a derékvonaltól indulnak. A ruha hossza változó; lehet féllábszárig érő, térdet fedő, vagy éppen a térdet látszani engedő. A bő, gloknis, húzott, esetleg a szűkített, vagy egyenes vonalú szoknya egyaránt divatos. A divattervezők továbbra is gyakran alkalmazzák a T-újjú, illetve denevérszabású ujjas megoldásokat. Meghökkentő a színek párosítása, különösen a fiatalabb korosztály számára: szilvakék-skarlátpiros, fűzöld-indigókék, mustársárga- mohazöld, szürke-fekete-lila- fehér, fekete-paprikapiros- Széles a skála a pasztelltől az erős, harsogó színekig Télre sok fehéret ajánlanak, barnával, drappal. A kabátok és a kosztümök kiegészítője a lazán összecsavart turbán és a hosszú sál. reglett, hogy a haza védelmére a honvédzászlók alá sorakozzék. Parancsnokuk Petőfi pataki barátja, Pálkövi Antal volt, aki a kollégiumban a históriát tanította a diákoknak, s őrnagyi rangban teljesített katonai szolgálatot. Mellette Sebeczki András szűcsmester szolgált főhadnagyi rendfokozattal. A zempléni csapat azt a parancsot kapta, hogy a meg- szerveződés után Szolnok felé meneteljen, s ott csatlakozzék Görgey Artúr önkénteseihez. Mire azonban odaértek, Görgey már a Dunán túl harcolt az osztrákok ellen. A zempléniek is átkeltek" a Dunán, és szeptember 29-én részt vettek a pákozdi csatában, Az itt aratott győzelem után Pálkövi honvédéi is üldözték Jellasics katonáit, eljutottak Bécs aljáig, és egy részük a schwechati ütközetben esett el. A schwechati csatavesztés után a zempléni zászlóalj önálló egységként többé nem harcolt, sőt 1849 februárjában feloszlott, illetőleg szinte valamennyien Görgey seregében harcoltak tovább. Ugyanis 1848 végére megtörtént a szabadságharc megszervezése, s Görgey erősítésére a Közép-Tiszához felrendelték a Délvidékről azt a hadtestet, amely Damjanich parancsnoksága alatt a lázadó szerbek ellen győztes csatákat vívott. Köztük volt a borsodi, abaúji, zempléni önkéntesekből és 193 sárospataki diákból álló kilencedik, a híres vörössipkás zászlóalj is. így a pákozdi csatában részt vett honvédek a Kassán kiképzett vörössipkások- kal együtt küzdöttük végig a továbbiakban a szabadság- harcot. Különösen az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjáratban Szolnoknál, Hatvannál, Isaszegnél, Vácnál, Nagysal- lónál és Buda visszavételénél tüntették ki magukat, s tettek szert legendás hírnévre. Hegyi József Falu (Teliinger István rajza) Vasárnapi térzene Térzene lesz Tapolcán, az Anna Szálló előtt, vasárnap délután 4 órakor. A Trineci és a Diósgyőri Vasas Fúvós- zenekar búcsúztatja a nyarat kellemes muzsikával. A zenekarokat Pavel Hojdysz és Ujj Viktor Géza vezényli. Vasműves- kiállítás Fülöp Tibor, Kazincbarcikán élő vasműves kovácsoltvas munkáiból nyílik kiállítás a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ galériájában október 3-án délután fél 3- kor. A tárlat október 27-ig, naponta 14-től 19 óráig tekinthető majd meg. A rádióban hallottuk rr Őszi délelőtt a tanyán Ezen a héten két rádiószin- házi bemutató is szerepelt a rádióműsorban. Csurka István Őszi délelőtt a tanyán cimü drámáját csütörtökön délután hallhattuk a Kossuth rádióban. Az ötvenes évek elején játszódó cselekményből amolyan tandráma sikeredett, agyon- adóztatással, foglalással, beszolgáltatással, fejadaggal, végrehajtóval, rendőrrel, az újgazda és a kulák kapcsolatával, a termény elrejtésével, véqül pedig olyan megoldássá!, miszerint az úigazda „bemenekül a közösbe, a téeszcsébe". .. A történet maga ts elég sematikus. Csávás János újgazda vályogházat épít, egyetlen lovával műveli a földet, várandós felesége segítségével. A levél, amely a dráma apropója, tulajdonképpen a pótadó fizetésére kötelező felszólítás. Csávásék nem tudnak, de nem is akarnak fizetni, hiszen a beteg nagymamát is ők tartják el. A beszolgáltatás idején a kuláknak is dolgozó űjgazda valamiféle érdek- és dacszövetség révén a tisztaszobában ássa el a terményt, amelyet a rendőr szuronya meg is talál. A puskát azonban Csávás János kiragadja a rendőr kezéből, így zsarolja meg az elöljáróságot. A dráma tehát nem fordul tragédiába. Csávás csirkét és bort rendel vacsorára, aztán úgy határoz, hogy bemenekül a közösbe, a téeszcsébe. A fordulat kísértetiesen hasonlít egy 1951-es novellára, ahol a szekéren bóbiskoló újgazdái a ló a téeszcsé udvarára viszi.. . A monológok sorozatának megoldása dramaturgiai gyengeségekre utal. A hang játékot elsősorban a színészek, Vajda László, Csomós Mari, Nagy Anna és Szirtes Ádám tették elfogadhatóvá. * Manapság a háttérrádiózás korában kevesen hallgatnak, hallgatunk hangjátékot. Pontosabban: kevesen engedhetik , meg maguknak, hogy egy-egy órát csak rádióhall- gatással töltsenek. Sokakat elhódított a rádió mellől a televízió is. Pedig a hang- jaték, ha számtalan ember hallgatja is, mégis az egyénhez szól■ A hangjáték a rádió sajátos műfaja. Minden műfajnál jobban aktivizálja az ember alkotóképességeit, mivel a hallgató fejében játszódik le, jön létre igazán. Persze csak akkor ha nemes anyagról van szó, és nem didaktikus illusztrációról . .. O. J. Portré és recenzió Virágh Endre orgonaestje Pőszereplg: a pedaÉus Társadalmi fejlődésünk fontos meghatározója, az egyének tudásának, személyiségének, magatartásának megalapozója az iskola. A közoktatás eredményessége kulcskérdés a jövőnk szempontjából, ezért is keresik a tárca irányítói a jobbítás lehetőségeit. Záhorzik Teréz, az MSZMP KB alosztályvezetője, a megyei pártbizottságon a napokban rendezett pedagógusaktíván egyebek között elmondta, hogy a minisztériumnak készen áll egy „csomagterve” á pedagóguspálya megtartó erejének növelésére. Központi intézkedésekkel kívánják a tanárok, tanítók anyagi, szociális helyzetét javítani. Hiszen az oktatás „főszereplője” a pedagógus, akit okkal, ok nélkül sok kritika ér, s nincs könnyű helyzetben. Nem könnyű lépést tartani a kisebb-nagyobb reformokkal; az oktatáson- nevelésen kívüli napi teendők, az ideálisnak nem mondható körülmények mind az eredményes munka ellen hatnak. Igazán korszerű akkor lehetne az iskola, ha — biztosítva a személyi, tárgyi, technikai feltételeket, ami alapvetően pénzkérdés — összefüggéseiben tanítaná a tudnivalókat, tudománycsoportokban közvetítené az ismereteket. Ez jelenthetne minőségi változást — hangzott el az aktíván —, aminek szükségessége egyre nyilvánvalóbb. Jelenleg a meny- nyiségi követelmény dominál az iskolákban, oly módon, hogy a gyengébb képességűek könnyen elmaradhatnak, éppen ezért a pedagógusnak hozzájuk kell igazítani a mércét, a jobbak fejlődésének rovására. Addig is, amíg jelentősébb változás nem következik be a fent említett területeken, nem lehet másban bízni, mint a nevelők önbecsülésében, szakmaszeretetében, hivatástudatában, lelkiismeretességében, felkészültségében. Amire persze minden időben szükség volt. Csak most még inkább igaz ez. / !j' . * Sz. G. Nehéz különválasztani munkásságában az előadóművészi és a pedagógiai oldalt. Egymást áthatják, összefonódnak. Személyes élmény, a zeneszerző, a müvek szeretetén keresztül adja át tudását, tapasztalatait. Szenvedélyes tanár, aki nemcsak „rendet”, az alkotás „titkát" tanitja, de maaa is mindig átlelkesül, újraéli a szeretve tisztelt műveket.» 1967-töl megosztja pedagógiai tevékenységét a miskolci és a budapesti zeneművészeti szakközépiskolák között. Evenként rendszeresen 13—14 orgonistával dolgozik Harminc év alatt 30 növendékét vették fel a Zeneakadémiára. A több mint 100 tanuló közül szinte mindenki továbbtanult, ha nem orgonaszakon, akkor a zene- pedagógia egyéb területein Virágh Endrétől minden növendéke „megtanult dolgozni”, mert csak a szorgalmas embert becsüli, a csak tehetségest — nem. Orgonaművészként megfordult Magyarország minden jelentős városában, ahol e szép hangszer megtalálható. Sok helyre személy szerint hívják vissza. Rendszeresen foglalkoztatja az Országos Filharmónia, de a Magyar Rádió és Televízió is. Karmesterek egész sorával működött közre, nemegyszer lemezre is, mint Fe- rencsik János, Lehel György Erdélyi' Miklós, Joó Árpád vagy a külföldiek közül Mata- ■sics, Anoszov, Gönnen wein. Külföldi szerepléseinek állandó helye az Olaszországban megrendezett Festa Musica Pro. A rendezvénysorozat keretében akadémia működik, s ez évben magyar, osztrák, német, holland, belga. francia és spanyol orgonistákkal foglalkozott. Szólókoncertjén J. S. Bach Klavierübung iárfak III. részét játszotta. Szívügye a magyar zene népszerűsítése, a külföldi hallgatók minden kurzuson megismerkednek Liszt és Kodály orgonaműveivel. 1986 Liszt-év. A fesztivál jövő évi programjában Virágh Endre megszólaltatia Liszt valamennvi orgonaművét. Olaszországon kívül Csehszlovákiában. Ausztriában. Finnországban Sváic- ban. a Német Szövetségi Köztársaságban Belgiumban szerepelt sikerrel. A nemrégiben Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült orgonaművész pályafutásának 30, év- fordulóia alkalmából J. S. Bacb-műveket látszott az avasi templomban. A műsort két nagvsza.bésú opusz keretezte:' az Esz-dúr prelúdium és fúga. illetőleg a e- moll nassaeaglia és kettősfúga. Virágh Endre plasztikus előadásában jól érvényesült a prelúdium formai újdonságként ható szonátaszerkezete. a hármasfúga nagyszerű építkezése. Ugyancsak színes és árnyalt hangzást valósított meg a remekmívű zárószámban. A korál- előjátékok megejtően bensőséges hangulatával, a c-moll partita karakterisztikus variációival szerzett zenei élményt a hallgatóságnak. Barta Péter 5^ A látszat csal: ez nem kabát, hanem ruha. Az angórá- val kevert, könnyű gyapjúszövetből készült denevér ujjú ruha eleje ferde szálirányban szabott, s ettől különösen szép az esése. W E vszakváítás
