Déli Hírlap, 1985. július (17. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-24 / 172. szám
Kenyér és könyv Községek, közösségek (3.) tanúi lehetünk annak, menynyire megváltoztak a vásárlási, fogyasztási, az élelmezési, a ruházkodási szokások. Nagy keresletnek örvendenek a hűtőben elhelyezett mirelit-ételek, a különféle konzer- vek, készételek. Az üzletház csemege-, hús-, és zöldségkínálata városi szemmel is irigylésre méltó. Szinte mindent megtalálnak itt a vásárlók. S ha nem, akkor megrendelhető. A forgalom nagy részét az italáruk teszik ki. Ez sem itthoni speciális jelenség, sajnos mindenütt így van. Többféle sört is árulnak, mostanában nagy a keletje. Miből fogy kevés? Például fogkrémből és papírzsebkendőből. Hazánkban a múlt évben mindössze 1 millió tubus fogkrémet vásároltunk ... Fapírzsebkendöt itt Belebuktak a vállalkozásba Sokkal tartoznak a vendéglősök Nyáron ritkán mond csütörtököt az autó-akkumulátor. Ám ha mégis új erőtelep vételére kényszerülünk, és elcipeljük a Zsigmondy utcai akkumulátorgyárba feltöltet- ni, igencsak meglepődünk: július közepétől bezárták az üzemet. Kéri Józseftől, az Akkumulátor- és Szárazelemgyár budapesti központjának műszaki igazgatóhelyettesétől tudakoltuk meg a miskolci kirendeltség bezárásának az okát. — Mint ismeretes, a miskolci kirendeltségen ólommal dolgozunk, illetve dolgoztunk, ipari akkumulátorokat gyártottunk. A legutóbbi KÖJÁL-ellenőrzéskor kiderült, hogy nem tettünk eleget a környezetvédelmi előírásoknak s olyan feltételeket szabtak az üzem újraindításához. amit csak milliós nagyságrendű beruházásokkal teljesíthetnénk. Ráadásul az októberi határidőt is rövidnek tartottuk. Ezért határoztunk úgy. hogy felszámoljuk a miskolci kirendeltség termelő részlegét. Helyette Kunszentmiklóson építünk ipari akkumulátorgyártó üzemet. A jövőben Miskolcon csak kész, feltöltött erőtelepeket forgalmazunk. Mivel az ottani kirendeltségünk lakóházak között található, egyre nehezebb megoldani az elfolyó akkumulátorsav közömbösítését, az ólomszenny eltakarítását. Célunk az, hogy a helybeli autósok továbbra is zavartalanul hozzájussanak az új erőtelepekhez. * Talán érdemes lett volna egy hirdetést feladni az akkumulátorgyár miskolci ki- rendeltségének, hogy július közepétől nem vállalják, nem vállalhatják az újonnan vásárolt erőtelepek feltöltését. Ma ugyanis aki bármelyik boltban új akkumulátort vásárol, közük vele, hogy csak akkor érvényes a garancialevél, ha az akkumulátorgyárban helyezteti üzembe. És csak akkor tudhatja meg, hogy hiába fáradt, ha már elment a Zsigmondy utcábf. (szántó) A vendéglők szerződéses üzemeltetésére négy esztendeje van lehetőség, s a szerződésbe adás üteme nagyjából megfelel a tervezettnek. Közben azonban a megkötött szerződéseknek mintegy húsz százaléka megszűnt, azaz valamilyen oknál fogva minden ötödiket felbontották. A Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó főosztályától kapott tájékoztatás szerint a vállalkozások ösz- szességét tekintve ez a 20 százalékos arány nem magas, a lemorzsolódások jó része objektív, elkerülhetetlen külső okokra vezethető vissza. Ilyen például a szerződést megkötők nyugdíjba vonulása, esetleg betegsége, vagy halála. Érdemes azonban megismerni azokat az okokat, miért adják fel üzletüket azok a vendéglátók, akiket külső okok nem kényszerítenek erre. A tapasztalatok szerint nem ritka a kellő szakértelem hiánya, s viszonylag gyakran előfordul az is, hogy olyanok vállalkoznak szerződéses vendéglátóhely vezetésére, akik egyaránt túlbecsülik anyagi lehetőségeiket és hozzáértésüket. Ennek következtében nem tudják teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeiket, s előbb-utóbb az üzlet feladására kényszerülnek. Ezt mutatja az is, hogy nőtt a szerződéses vendéglátók „tartozás-állománya” a szerződésbe adó vállalatokkal, szövetkezetekkel szemben. Az üzleteket feladók egy része adósságainak rendezése után ismét vállalkozik vendéglátóhely működtetésére, s miután korábbi kudarcából levonta a tapasztalatokat. jobban választja ki a helyet, a vendéglátó profilját, ami hasznos a fogyasztóknak is. Már szerelik a görög-hegyi víztározó vasbeton szerkezetét. Az 5000 köbméteres víztározó a nyugati városrész vízellátását javítja majd, ha elkészül. Az építőipari munkákkal ez év végére kell végezniük a kivitelezőknek. a vízgépészeti berendezések szerelése pedig a jövő év utolsó harmadáig tarthat. jg A parasznyai művelődési ház könyvtárában szívesen időznek a gyerekek a vakáció idején is. \ Házhely, vagy szántó? Fél évszázaddal ezelőtt a Varbó-, a Nyögő- és a Ha- rica-patak völgyében levő települések — Parasznya, Varbó. Kondó, Radoslyán. Sa- jókápolna és Sajólászlófalva — lakói naturális gazdálkodást folytattak, s így is éltek. Nagyrészt önellátóak voltak. Megtermelték maguknak a kenyérnek való egy részét, a vasárnapi húsleveshez szükséges baromfit, a kertben a krumplit, a zöldséget. a cscmegeszöföt, a gyümölcsöt és a bort is. Leginkább a direkttermöt termesztették; ahogy itt nevezik, a novát. Mézet gyűjtet- tek méhekkel, szőlőcefréből és gyümölcsből pálinkát főztek, rossz szőlőből, rossz bort préseltek, fejtettek. ittak. Maguk sütötték kenyerüket, a zsírozó, a szalonna is „saját gyártmány” volt. Őszelőn szilvalekvárt főztek az asz- szonyok nagy rézüstökben. Ilyenkor megteltek a beföt- tesüvegek is savanyúsággal, a nyári napfényre emlékeztető gyümölcsökkel, a hordó pedig savanyított káposztával. Ne fogyjon el Elfut talpunk alól a föld — mondják költőien fogalmazva a szakértők, s ezzel nemcsak arra céloznak, hogy a szél és a víz sok domboldalt tehet terméketlenné. Legalább ennyire zsugorítja a mezőgazdaságilag megművelhető hasznos földek területét a városok, községek terjeszkedése, az utak, közművek építése. A legtöbb nagyváros, s így Miskolc környékén is a földek beépítése komoly gondot jelent. Gondoljunk csak árrá, hogy az -elmúlt években jóval több lakást húztak fel magánerőből, mint állami pénzből. Ez azt is jelenti, hogy ugrásszerűen megnőtt a telek-, azaz a területszükséglet, Az is ismert mindenki előtt: a túlterhelt városok — s így Miskolc is — arra törekszenek, hogy inkább a városkörnyéken alakítsanak ki telkeket az építkezők számára. Ez azonban többnyire újabb mezőgazda- sági területeknek a termelésből való kiesésével jár. A folyamatot megállítani nem, de lassítani lehet — így vélték a miskolci Földhivatal vezetői is a városi mezőgazdasági rendeltetésű földek hasznosításáról nemrég készült beszámolójukban. Az elvet megfogalmazni könnyű, végrehajtani már nehezebb, hiszen kellenek a házhelyek, s ugyanilyen fontos érdekünk a földvédelem is. A kompromisszumot megkötni nehéz, mert ráadásul történelmi adottság, hogy a legjobb minőségű földek a falvak közelében helyezkednek el: évszázadok óta a lakóhelyhez közelebb eső dűlőket művelték meg legjobban a gazdák. Sokat segíthet, ha a leendő új lakóterületet takarékosan, ésszerűén tervezik meg, ám a földhivataliak úgy látják, hogy a földeket védelmezve nem feladhattak volna egy hirdetést... a íöld mindenütt találnak támogatókra, sőt sok hivatali szerv megfeledkezik erről a fontos törvényünkről. Sokan mondhatják, s joggal, hogy miért a telekosztásokat akarják korlátozni, amikor ott a sok parlagföld?... A határszemléken, városunkban és környékén eddig azt tapasztalták, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek általában nincs olyan parlagterületük, amit a saját hibájukból hagynának hasznosítatlanul. Más a helyzet ott, ahol egyéni gazdák művelik a földeket, akár saját tulajdonról, akár bérelt területről van szó. Évről évre több száz felszólítást küldenek ki a határszemlék után a gazdáknak, hogy műveljék meg földjeiket, de a parlag-hektárok így sem zsugorodnak. A felszólítások önmagukban aligha lehetnek elegendőek, hiszen a föld azért marad sokszor megmű- veletlenül, mert nagyon rossz állapotban vannak az odavezető utak, kedvezőtlenek a domborzati adottságok, hiányzik a gépi erő. A földhivataliak azt javasolják, hogy néhány intézkedéssel — többek között az utak karbantartásával, vagy a nagyüzemi művelésre alkalmas területek termelőszövetkezeteknek való átadásával — tovább kell csökkenteni a parlag területeket. Üveges Ferenc kereskedelmi szakiskolát végzett. Most S latja el a hentes feladatát az üzletházban. naponta keresnek, de nem vásárolhatják meg, mivel a Piért több mint egy hónapja nem szállít. De nemcsak kenyérrel, kenyérrevalóval él az ember. Nem feltételezhetjük, hogy kultúrára, könyvre és folyóiratokra, újságokra, mozira csaknem ennyit fordítanának az itt élő emberek. A parasznyai központi művelődési ház és a többi községben működő kultúrotthonok arra törekednek, hogy ne csak az igényeket elégítsék ki, hanem érdeklődést is keltsenek. Farkas Béláné, a parasznyai művelődési ház könyvtárosa 7000 kötetre 200 állandó olvasót tart nyilván. Nagyrészük iskoláskorú. Itt rendezték be a varbói születésű író, Gergely Mihály festményeiből, grafikáiból álló gyűjteményt. Zenetanítás is folyik. Zongorázni tanulhatnak az iskolás gyerekek, és más hangszerek játékát is elsajátíthatják. A záróhangversenyek mindig is nagy eseményei a települések lakosságának. Radostyán és Sajókápolna kivételével a községekben rendszeresen van filmvetítés. Ezeket leginkább a fiatalok látogatják. A „házi mozi”, a televízió elszoktatta az idősebb korosztályt a mozik látogatásától. A munkahelyen ledolgozott munkaidő után otthon is munka várja az embereket, a háztáji, a kert, a szőlő, a pince és az állatok. Sajnos, a jelenlegi szolgáltatási rendszer nem sokat enyhít gondjaikon. A Putno- ki Vegyesipari Szövetkezet hozom-viszem szolgálata korábban hetenként fordult meg gépkocsijával ezeken a településeken. Mostanában két hetet kell várni a legkisebb javításokra is, ami egyáltalán nem megfelelő és nem menthető a szövetkezet szempontjából sem. amely a gazdaságosságra hivatkozik. A pb-gázpalackok cseréje is rapszodikus. Országos probléma ez, tudják az itt élő emberek is. Ebbe az életformába született emberek életelemé a munka. Takarékosan élnek, csak a munkaidejükkel és erejükkel nem takarékoskodnak. Nem csupán magukat, családjukat, szülőföldjüket gyarapítják, hanem az egész országot is ... (Folytatjuk) Oravec János +T Kondó kivételével minden községben van postahivatal. A kézbesítők munkája nem könnyű, neház a táska, és csak a kerékpár segít. Parasznya . állandó piaca Sajószentpéter volt. Egyetlen kereskedés látta el a lakosságot. Egyébként a Diósgyőr- vasgyári Fogyasztási Szövetkezet uralta a terepet. Egv italmérése, egy mészárszéke, egy hentese és két cipésze volt a falunak. A hat községben jelenleg kilenc olyan élelmiszerbolt van, amelyek egy részében húst is árusítanak. A parasznyai Gallya üzletház városi igények kielégítésére is alkalmas. Az üzletházban nyolcán dolgoznak, amint ezt Perge Ferencné vezetőhelyettes elmondotta. Magunk is Bezárták _ Késsül a víztározó
