Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-09 / 160. szám

A nyári egyetem tanulságai Valóságismeret, felelősségvállalás Íny látja a közgazdász Miskolc kulturális életének egyik kiemelkedő eseménye a nyá­ri egyetem. Ez még akkor is igaz, ha - lényegét tekintve - csak egy szűk értelmiségi réteget érint. Ez az értelmiségi réteg - vállalatigazgatók, tsz-elnökök, középszintű vezetők - azonban egyre inkább meghatározó lesz az új gazdasági körülmények között. Mit jelentenek ezek az új körülmények? Nem keveseb­bet, mint azt, hogy az új (és a jövőben ez még inkább Így lesz) gazdasági normatívák a döntési szabadság növelésével egyszersmind nagyobb felelősséget is háritanak a vállalatok ve­zetőire. A hiánygazdálkodásban, a tervutasításos szisztémában mindenki „fentről” várta, várhatta a feladatok megjelölését, mint ahogyan az elismerést is. A piacgazdálkodásban megnő a koc­kázatvállalás jelentősége, mint ohogyan a személyes rátermett­ségé, készségé, képességé is. Magyarán: a vezetői felelősség és ^ Hatan a szereplők közül a múlt hét végi próbák egyikén A Cigánybáró, Gothár Péfer rendezésében kockázat is személyessé válik. De hogyan lehet erre fel­készülni? Hogyan, miben se­gíti a mintegy száz szakem­bert a miskolci nyári egye­tem? Ezekkel a kérdésekkel kerestem fel dr. Barta Imre közgazdászt, kandidátust, az Állami Fejlesztési Bank osz­tályigazgatóját. A címek és rabgok felsorolása ezúttal hangsúlyos; jelezni kívánja, hogy ő olyan gyakorlati szak­ember, aki eredményesen műveli a tudományt is. — Nem vállalkozhatok az idei nyári egyetem egészének az értékelésére, mivel nem hallottam minden előadást. Én is tartottam egyet, s be­szélgettem a hallgatókkal. Az előadás- és konzultációsoro­zat legnagyobb pozitívumá­nak azt tartom, hogy a gya­korlat emberei bepillanthat­nak azokba a műhelyviták­ba. amelyekről az előadók, kutatók számot adnak. Itt nemcsak a megoldásokra, ha­nem a miértekre is választ kapnak. Erre azért van szük­ség, mert egyrészt a munka­helyi vezetők el vannak fog­lalva a napi feladatokkal, nem érnek rá nyomon követ­ni a tudományt, másrészt e2ek a műhelyviták még nem hozzáférhetők máshol. Itt viszont minden „kényes” kérdésre nyílt és kendőzet­len választ kapnak. — Nagy szükség van arra, hogy ráhangolódjanak erre a „hullámhosszra”, amelyet a jövőbeni viszonyok a gaz­dálkodással szemben majd megfogalmaznak. Ezek az előadások nyilvánvalóvá te­szik. hogy az eddigi erőfe­szítések már nem elégsége­sek. Szakítani kell azzal a szocializmus-képpel, amejy a középszerű szinttel beérte, a kiugró teljesítményeket visz- szafogta, a gyengéket pedig támogatta. A világgazdaság kihívássának csak igényes­séggel, hatékonysággal tu­dunk megfelelni. — Erről tartott előadást? — Lényegében igen. Azt szoktuk mondani, hogy a magyar társadalom reform­ra érett. Mégiss úgy érzem, hogy sok vezető fél ettől a szisztémától, amely maga­sabb követelményeket tá­maszt. A piac kemény fel­tételeket szab, itt nincs alku. Minek ez? — mondják so­kan. Jobb volt a régi. Már­pedig az új feltételek hatal­mas szelekciót végeznek majd. s csak az tudja meg­őrizni a pozícióját (a saját­ját is. a vállalatét is), aki alkalmazkodni tud. Tapasz­talataim szerint sokan csak jelenségszinten ismerik a magyar valóságot, márpedig ez ma már kevés. — A nyári egyetem sok új gondolatot indít el. ame­lyek elvezetnek a szemlélet- változásához. Ez nagyon fon­tos lesz a jövőben, segíti az új gazdasági kurzus kibonta­kozását. Igen hasznosak az •leadások utáni konzultáci­ók. amikor sokak számára vadonatúj megvilágításba ke­rülnek ezek az összefüggé­sek. A tudomány képviselői azt mondják el. hogy mi lenne elméletileg helyes. Dr. Hetényi István pénzügymi­niszter viszont azt ecsetelte nyitó előadásában, hogy (ma) mit lehet. A kutatók na­gyobb történeti ívben, elmé­lyültebben vizsgálják a je­lenségeket. alternatívákat. Az ideális és a megvalósít­ható közti hidat a politika építi ki, amikor egyezteti az elméletet a valósággal. A két dolog közt nincs ellentét, ha nem ültetjük rá az ideológi­át a valóságra. A marxiz­mus klasszikusai is arra ta­nítanak: csak alapos valóság­ismeret teremti meg a cse­lekvés szabadságát, a harmó­niát a keli és a lehet között. (horpácsi) Zenés színház a várban A Miskolci Nyári Zenés Színház új bemutatója ifj. Jo­hann Strauss népszerű nagy­operettje, a Cigánybáró. Gothár Péter filmrendező állította színpadra — a dísz­leteket is ő tervezte —, ve­zényel Selmeczi György és Kovács László. Koreográfus Gesler György, jelmezterve­ző Máger Ágnes. A szerep­lők a Miskolci Nemzeti Szín­ház tagjai, illetve olyan fő­városi művészek, akik a kez­dettől tagjai a Nyári Zenés Színháznak. A Cigánybáró — a Szege­di Szabadtéri Színpad egyik repertoórdarabja — Kacsóh János vitézének a megszüle­Nana A Nana a maga korában nem kis megütközést keltett, — éppen a témája miatt. Holott, ha ugyan szabad rangsorolni . egy klasszikus életművét — ez Zola egyik, ha nem a legszebb regénye. (Hála Vajthó Lászlónak, a magyar fordítás nemcsak igényes, de híven adja visz- sza az eredeti fordulatait, hangulatát.) Nem ez az első regény — a francia iroda­lomban sem —, ameiy ama „ősinek nevezett mestersé­get” ábrázolja, de Zola az elsők egyike, aki elfogultság nélkül, tehát nem egzotikus­nak és nem alantasabb lény­nek mutatja be ezt a szép­ségével minden férfit meg­babonázó. végeredményben szerencsétlen sorsú lányt. A mai olvasónak és tévénéző­nek is feltűnt talán, hogy ebben a történetben — no­ha ez Nana kenyérkereső foglalkozása — mennyivel kevesebbet szerepel a szex, mint a mai kommersz regé­nyekben és filmekben. Nem véletlen ez, hiszen Zolát el­sősorban maga az ember ér­dekelte, a korabeli francia társadalom erkölcsi romlása, amelyben a pénz játszotta az uralkodó szerepet, s csak másodsorban az erotika, amely meg is vásárolható. A nagy francia naturalista íté­lete szerint sokkal erkölcs­telenebbek voltak azok az arisztokraták, nagypolgárok, akiket Nana — úgymond — „tönkretett”, mint a lenézett utcalányok, kurtizánok. Ezért okozott botrányt 'megjelené­sekor a regény, váltotta ki a leleplezett elit haragját. Ám ami érvényes a re­gényre — tudniillik, hogy szép —, az már csak meg­szorításokkal érvényes a té­véfilmsorozatra. Több oka is van ennek. Zola megbabo- názóan gyönyörű nőnek írja le Nanát, bízva az olvasó fantáziájában is. ' Nyilván más volt a múlt században a francia nőideál is, de nem­csak ez az oka a csalódott-- Ságunknak. Veronique Génes játéka inkább elvett, mint­sem hozzáadott a figurához. Nem tudtá elhitetni sem azt, hogy lényegét tekintve tiszta ember, sem azt, hogy a „vég­zet angyala”. Az, hogy egy színésznő szép-e, lehet adott­ság. szerencse dolga is. A lé­nyeg az, hogy el tudja hitet­ni az ábrázolt figura szép­ségét, ám ez csak a legna­gyobbaknak sikerül. Ludas lehet ebben a szinkron is, Bánsági Ildikó hangja. Mindezek ellenére is hat héten keresztül a képernyő elé ültetett minket ez a so­rozat, mert ha töredékesen is, a szükséges (?) csonkítá­sokkal is, ízelítőt kaptunk Zola világából. Akit persze — változatlanul — érdeke­sebb olvasni. H. S. téséig magyar daljátéknak számított, mert magyar tár­gyán kívül más honi vonat­kozásai is voltak. Szövegírói magyarok, és Strauss is igyekezett magyaros zenei koloritot teremteni a figu­rák köré. Adele Strauss, a keringő­király felesége biztatta fér­jét, amikor Pestre érkeztek, hogy lépjen kapcsolatba Jókai Mórral. Strauss meg is látogatta Jókait, és' azt a kérdést szegezte neki: vol­>k Selmeczi György — a Nyá­ri Zenés Színház művészeti vezetője, a Cigánybáró egyik karmestere — mellett Gothár Péter filmrendező, az operett szinrevivője. na-e olyan, a magyar nép­élettel foglalkozó témája, amelyet ő dalművé dolgoz­hatna fel? Jókai nemsokára elküldte Bécsbe Straussnak a szövegkönyvet, mely Saffi című novellája alapján ké­szült. A szövegkönyv ebben a formában nem tetszett Straussnak, s egy magyar új­ságíróval, Schnitzer Ignáccal átdolgoztatta. És megszüle­tett az operett — még ké­szen sem voltak a versek, amikor Strauss már a zenét írta —, mely óriási sikert aratott. Akkor a szériaélő­adások még nem voltak di­vatban, ennek ellenére 87 előadást ért meg egyvégté- ben, telt házak előtt. 1935-ig 476-szor játszották a The­ater and der Wienben, ami veri még a Denevért is, mely „csak” 411 előadást ért el. Cigány-, katona- és pusz taromantika, szabadszereiei és copfos bécsi erénybizotl ság — ezeket a jellegzetes ségeket látja a korabeli kri tika a Cigánybáró történeté ben. A miskolci előadás sze replői között van Kovát Brigitta, Spindler Béla, Cst nak Zsuzsa, Szüle Tárná Gárday Gábor, Várheg\ Márta, Csákányi Észté Somló István, M. Szilági Lajos. Közreműködik a Nyé ri Zenés Színház zenekar, ének- és tánckara. A bemutató holnap este órakor lesz, a további ele adások is 8-kor kezdődne a diósgyőri várban, július 11 én, 12-én, 21-én, 22-én, 23 án, 26-án, 27-én, 28-án, é 29-én. Erdélyi tájak Dr. Losonci Miklós művé­szettörténész nyitotta meg a kazincbarcikai városi kiállí­tóteremben Mettl Rqmán nagyváradi festő tárlatát. Az eredeti felfogásban festett akvarellek az erdélyi táj szépségét, mással össze nem . téveszthető színeit, hangula­tait mutatják fel. Uj Kresz-leszt Már kapható az Üj Kresz- teszt című könyv, amelyet az Idegenforgalmi Propagan­da és Kiadó Vállalat jelen­tetett meg. A kiadvány a tanfolyamot most végzőknek és a jogosítvánnyal már rendelkezőknek segítséget nyújt a közlekedés szabályai­nak játékos elsajátítására és az önkontrollra. E könyvnek nem feladata, hogy helyettesítse a vizsgára felkészítő új tankönyvet, de annak elkészültéig hasznos segédeszközként szolgálhat. Szerkesztésekor arra töre­kedtek. hogy a módosítások és a kiegészítések mellett al­kalmat adjanak a szabályok ismétlésére, ezért közlik a Kresz teljes szövegét is. Kétszázötven tesztkérdésen kívül számos ellenőrző kér­dés segíti a szabályok meg­ismerését. A könyvben kö­zölt rejtvénypályázal helyes megfejtői között jutalmakat sorsolnak ki. Műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 13.00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.39: Napjaink magyar Irodal­mából. —* 14.54: Édes anyanyel­vűnk. — 15.00: Hírek. — 15.05: Két Vivaldi-concerto. — 15.27: Thyl Ulenspiegel kalandjai. — 16.00: Népdalcsokor. — 16.27: Franck: Psyché. — 17.00: Hírek. — 17.05: Napjaink magyar iro­dalmából. — 17.44. Szabó Miklós operettdalokat énekel. — 18.14: Hol volt. hol nem volt . . — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Le­nyomtunk 15 évet! — 20.35: Egy rádiós naplójából. — 21.30: Út­elágazások. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külipolitika. — 22.30: Halló, itt vagyok! — 23.30: Magyar művészek operafelvéte­leiből. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Berki Lász­ló népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánczenei kok­tél. — 13.25: Világújság. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig . : — 17.00: Eco-mix. — 17.30: ötödik se­besség. — 18.30: Hírek. — 18.35: Zeneközeiben. — 19.30: Sportvi­lág. — 20.00: Fél óra Tihanyi József népdalénekessel. — 20.30: Hírek. — 20.35: A Rádió Dalszín­házának bemutatója. — 22.15: Kirándulás a spanyol popzené­ben. — 23.00: Hírek. — 23.20: Nóták. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.16: Olasz opera­kettősök. — 13.00: Hírek. — 13.07: Az éjszaka megtépázza a remé­nyeket. — 13.38: Zenekari mu­zsika. — 15.00: Barber: Vanessa. — 17.00: A Masquerade-kettös felvételeiből. — 17.30: Fél óra népzene. — 18.04: Világhírű elő­adóművészek felvételeiből. — 19.00: Hírek. — 19.05: Beethoven összes zongoraszonátái. — 20.15: Napjaink magyar irodalmából. — 2Ó.51: A Poptarisznya dalaiból. — 21.50: A hét zeneműve. — 22.20: Zurab Andzsaparidze ope­raáriákat énekel. — 22.59: Petz Ferenc ütőhangszeres felvételei­ből. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn esté. Zenés magazin. Szerkesztő: Do­bog Béla. Telelönszám: 35-510. — (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. Vá­laszolunk hallgatóink leveleire, Pongrácz Judit összeállítása.) — 18.00: Észak-magyarországi Kró­nika. — Sport. — 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából. Kiállítások; Fotógaléria (10—20): Dr. Sidló Gábor fotókiállítása. — József Attila Könyvtár (11— 19): Lacza Márta grafikái. — Szakmunkás Galéria. . (10—A8t: Keleti szőnyegek. Filmszínházak: Béke: Forróvé­rű kísértet (mb. szí. olasz, IH. helyér!) — (n6): Jim Craig (mb. szí. ausztrál, II. helyár!) — (i'8): Öld meg a Sogunt (mb. szí. ja­pan, 16 éven felülieknek. XII. helyár!) — Béke kamaramozi (4): Kecskeszarv (bolgár, 18 éven felülieknek!) — (6): Államérdek (mb. francia. 14 éven felüliek­nek !) — Kossuth (f3) : Hófehér (szí. magyar, 14 éven felüliek­nek!) — (hnö) : Kelly hősei I—II. (mb. szí. amerikai, dupla és III. helyár!) — Hevesy Iván Film­klub (5): A postakocsis I—II. (szí. olasz—francia 14 éven fe­lülieknek!) — Táncsics (f 4. f#, Í8): Gyónás gyilkosság után (mb. szí. amerikai, 16 éven fe­lülieknek. II. helyár!) — Táncsics kamaramozi (6): Atlantic City (mb. szí. kanadai—amerikai- francia, 14 éven felülieknek!) . — Szikra (3) : Excalibur I—II. (mb. szí. ír, 16 éven felülieknek, dup­la és II. helyár!) — Petőfi (4): Napló gyermekeimnek (magyar. 14 éven felülieknek!) — (6, & : Zsaru vasy csirkefogó? (mb. szí. francia, Hl. helyár!) — Fáklya (4, 6): Nyitott utak (szí. ma­gyar). — (8): Egy zsaru bőréért (mb. szí. francia. 14 éven felü­lieknek, III. helyár!) — Fáklya kamara mozi (f5) : Az Olsen ban­da boldogul (mb. dán. II. hely- ár!) — Tokaj, diszkómozi (f8) : Kilenctől ötig (mb. szí. amerikai. TIT. helyár!) — Népkerti szabad­téri mozi (9) : Jim Craig (mb. szí. ausztrál, II. helyár!) — Gö- römböly (f5. f7) : lül kiskutya (felújítás, mb. szí. amerikai, II. helyár!) — Tapolca, kertmoz* (7-kor a teremben. 9-kor a kert­ben) : Kisvárosi fojtogató (mb. szí. francia, lő éven felülieknek, II. helyár!) — Vasas parkmozi (9): A hét mesterlövész (szí. amerikai. II. helyár!) — Avas- déli mozi (9): Jézus Krisztus szupersztár (szí. amerikai. III helyár!) — Egyelem étterem (9);: Kémek a íokálban (mb. szí. francia—olasz, 16 éven felüliek­nek, TTT. helyár!) — Hámor (f6)': Hófehér (szí. magyar. 14 éven felülieknek!) — Szirma (f6): Á biztosan ölő Sárkány Lady da­nán, 16 éven felülieknek, TTT. helyár!) — Pereces (6): Roncs­palota (mb. új-zélandi, 1« éven felülieknek!) KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek — Kb. 8.20: Mai kulturális progra­mok. — 8.25: ?,Ha még egvszer azt üzeni...” — 9.00: A hét ze­neműve. — 9.30- Végvári Rezső: Inaktelki muzsika. — 9.39: Ta­lálkozás a Hang-villában. — 10.00: Hírek. — 10.05: A Cseh Filharmonikus Zenekar felvéte­leiből. — 11.43: Vallomások, 1942. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Népzene Franciaországból. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Társalgó. — 10.00; Zenedélelőtt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom