Déli Hírlap, 1984. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-30 / 153. szám

, jfc Emlékkép egy szabadtéri fellépésről. SzinvavölQyi Vasas: arany 11. Miskolci népláncosok országos sikere Két, látszólag egymásnak el. lentmondó tény: a Vasas Nép­táncegyüttes 1946-ban alakult meg, és ők Miskolc legfiata­labb táncegyüttese. A magya­rázat egyszerű: az együttes valóban 1946 óta létezik, de tavaly augusztusban jelentős változáson ment át: fuzionálta megyei kórház Miskolc Tánc- együttesével. így két gazdája is van a Szinvavölgyi Vasas Néptancegyüttesnek: a Vasas Művelődési Központ és a Szentpéteri kapu kórház. A házasság” sikerére mi sem jellemzőbb. mint az, hogy a nem egészen egyéves együttes a múlt hét végén megrendezett . szegedi nép- táncfesztiválpn a pillanatnyi­lag legmagasabb minősítést, az arany II. fokozatot nyer­te el. (Tizenhárom szakszer­vezeti néptánccsoport közül másodmagukkal kapták meg.) A tánccsoport művészeti vezetője a 30 éves Jóna István, zenei vezetője a 25 éves Orosz Tibor. Orosz Ti­letve töröksípon játszik. Jó­na István gyerekkora óta táncol, a Vasasban kezdte, majd az Avasban folytatta. (Mesterei között elsőként az Avas volt vezetőjét, Stoller Antalt említi.) A "felnőtt együttesben húsz pár cáncol, de jelentős lét­számú az utánpótlás; 368 al­só és felső tagozatos általá­nos iskolás jár rendszeresen a próbákra. (A felnőttek hét­főn, szerdán és pénteken 6- tól 9-ig próbálnak, a felső­tagozatosok hétfőn és pénte­ken 4-től 6-ig — Cz'ene Tün­de tánckarvezető és Kőtele­ki Ottó asszisztens irányítá­sával —, az alsósok szomba­ton 2-től 6-ig, őket Tóth Já­nos táncoktató tanítja.) Mindössze öt nap telt el a tavaly augusztusi fúzió után, amikor a Gárdonyi Ifjúsági Parkban megrendezett Bor­sodi Fonón már sikerre! mu­tatkozott be az együttes, pro­dukciójukra nívódíjat kap­tak. Ezt számos hazai fellé­között csehországi fellépés is szerepel.) Kétórás műsoruk első részét megyénk táncai­ból állították össze, a máso­dikban más magyar néptán­cokat mutatnak be. A szegedi siker óriási örömmel töltötte el a tánco­sokat. de a fenntartókat-pat- ronálókat is. (Akik — ezt az előzsüri itt járt- képviselője is hangsúlyozta — ideális kö­rülményeket teremtettek a művészi munkához. A pró­bákon például gyakran hasz­náltak videomagnót, hogy ar­ról nézzék vissza, mit, ho­gyan csinálnak.) Jelenleg éppen nyári szü­net tart az együttesnél — július 9-ig —, hogy azután folytatódjék a munka, mely­nek eredménye ezreket gyö­nyörködtet majd az új sze­zonban is. Sz— Volt hajdan egy nagy, foga­lommá vált folyóiratunk a Nyu­gat, amely új fejezetet nyitott irodalmunk történetében. Mun­katársainak három nemzedékét tartjuk számon, s méltán, mert a Nyugatban indulni, abban megjelenni, annak köréhez tar­tozni önmagában is rangot je­lentett. Még akkor is, ha va­lakit az úgynevezett „második vonalban" tartottak számon, a „kismesterek" között, mint Szép Ernőt. Kétségtelen ugyan, hogy Ady, Babits, Kosztolányi, vagy Móricz mellett szeré­nyebb életművet hagyott hat­ra, lírája, novellái és drámái azonban meleg színekkel, mély együttérzéssel mutat­ják be az esendő kisembert, s ez még ma is megbecsü­lendő érték. Van ezekben a történetekben egy csipetnyi szentimentalizmus is, s emi­att volt idő (az ötvenes évék), amikor Szép Ernőt (és még jó néhány társát) méltatla­nul mellőzték, agyonhallgat­ták. elfelejtették. Holott da­rabjai — a Miskolcon is fel­újított Lila ákác is tanúság rá , jól játszhatók, s a kö­zönség hálásan tapsol, a sze­gény, ügyefogyott fiatal köl­tő és a gazdag széoasszony szerelmi történetét látva. Csütörtök este Úriemberek vagyunk címmel láttunk a tévében jeleneteket Szép Er­nő írásaiból. Gondolom, gaz­dasági megfontolás, vagy kényszer miatt vették elő az író születésének 100. évfor­dulóján ezt a 11 éve bemu­tatott produkciót. Holott na­gyon hálás feladat lett vol­na. valamelyik darabját (új­ra is) képernyőre vinni. (Itt jegyzem meg, hogy a tévé a héten — a veszprémi fesz­tivál miatt — különösen mos­tohán bánik a nézővel, mert jószerével csak ismétléseket ad.) Van ezeknek a műsor­ismétléseknek ugyanakkor valami máshoz nem hason­lítható szomorú hangulata is. Nosztalgia? Tizenegy évvel fiatalabbak voltunk, s még élt Bilicsi Tivadar. Somogy- vári Pál. Vajay Erzsi, Pet- hes Ferenc... ' ( Másodszor látva Szép Er­nő jeleneteit, eltűnődhetünk az „úriemberek vagyunk” kifejezésen is. Mostanában megint divatba jött ez a ki­fejezés. némi ironikus fel­hanggal. Így is értette Szép Ernő, ugyanakkor — mint­hogy belülről látta és áb-, rázolta ezt a világot — nem tagadta meg ezektől a szí­nésznőktől, újságíróktól, ügy­védektől, egyszóval a tova­tűnt, ma már csak a legen­dákban élő kávéházi alakok­tól az együttérzését. Hol van­Péntek éjszakánként te­kinthette meg az érdeklődő közönség a Júnó-sz;álloda bárjában a Nyáréji szex-lo­kál cím# varietéműsort. Ez a .program egyelőre befeje­ződik, bár lehet, hogy ősztől ismét látható lesz. Hétfőtől átadja helyét egy új szóra­koztató rendezvénynek, melynek címe: Júnó-party. A műsor vasárnap kivéte­lével minden este 23 óra 30 Mese — Angliában sorra videóka­zettára kerülnek a klasszikus mesék. Képünkön a Jancsi és Juliska video-változatá- n.ak egyik jelenete látható. nak ma már olyan pincérek — sóhajtunk fel —, mint a Csákányi László alakította főár ? (horpácsi) perctől lesz látható a bárban. A nagyjából egyórás produk­cióban budapesti szereplők lépnek fel. Lesz bepne mági­kus show. könnyűzene, tánc­számok és sztriptíz. Az idegenforgalmi szezon­ra való tekintettel gondosko­dik a szálloda a minden esti szórakozásról. A rendezvényt bárki látogathatja. A gyakori telt ház miatt célszerű előre asztalt foglalni. vidsón A videofeldolgozás főszerep­lője Joan Collins, az ismert tévé-sztár, akire így — bo­szorkánynak maszkírozva — az anyja sem ismerne rá. N^áréji szex-lokál helyett Júnó-party bor „civilben” fagott-tanár, az együttesben brácsázik, il­pés követte, és eljutottak Kassára is. (Az idei tervek Balladák a pódiumon Vadrózsák Ádám Erzsébet a műsorát Kriza János Vadrózsák cimű gyűjtéséből állította össze. Kri­za előtt már 1845 ben megje­lent egy kétkötetes népköltési gyűjtemény Erdélyi Jánostól, de a reformkor lázában alig vet­ték észre. Kriza János könyve viszont azonnal sikert aratott, mert 1862-ben a nép szavával közvetítette az olvasókhoz és Írástudókhoz a továbbélés üze­netet. A Vadrózsák akkor odake­rült minden magyar család asztalára a Petőfi-kötet mel­lé. és máig ott maradt, mert száz év alatt az általános is­kola első osztályától a böl­csészkar államvizsgájáig nincs év, amikor vagy a tan­anyag. vagy a lélek ne kö­vetelné meg belőle a magá­ét. Ádám Erzsébet előadásá­ban az volt a csodálatos, hogy tudta: amit mond, min­denki utána mondja magá­ban. amit érez, az egyben á hallgatóság közérzete. Tud­ta. hogy ez a hallgatóság el­várja a balladái és a Kriza Jánosi szenvedély együttes átélését, mert a szenvedély szól azokról, akiktől gyűjtött és azokról, akiknek atadja. Ez a felfokozott érzelmi. te­lítettség tette felejthetetlen­né. Ádám Erzsébetnek nem a hangja drámai, hanem a lelke. Nem is a ballada az igazi területe, hanem a tánc­szó, amikor az alig-szavak- ból kell az értelmet össze­rakni. Érzelmei olyan tisz­ták, őszinték, olyan védtele­nek. mint egy szélben vias­kodó gyertya lángja. Vajon az együttérzők védőgyűrűje megóv'ja-e őt, az iizenetho- , zót az ellobbanástól ? Ádám Erzsébet talán nem is gondolja, hogy művészeté­nek tartalmi elemeit itt ná­lunk egy formai sajátosság erősen felfokozta: gyönyörű kiejtése, ékes beszéde, hang­zóinak árnyalt vibrálása. Olyan érzés elválni tőle. mint kedves gyermekünktől. A marosvásárhelyi mű­vésznő előadóestjét a Kos­suth Művelődési Ház szer­vezte a héten, és nagyon so­kan hallgatták a Miskolci Galériában. Gy. A. KETTŐS 30. A segédoperatőr vallomást kíván tenni A bejelentések lassan kezdődtek, de egyre szaporodtak. Este tíz óráig nem volt semmi figyelemre méltó. Tíz óra­kor megjelent a rendőr kapit ány Ságon Mohai. Egyre sápadtabb volt, egyre zaklatottabb. — Lehet, hogy Borbélyt feleslegesen kutatjuk — méregette Máté a forgató­könyvírót. — Lehet, hogy a gyilkos itt ül velem szemben, és vallomást tesz? Mohai egyelőre csak szemrehányó pillantást vetett Mátéra. — Igazán megmondhatnák, mi a helyzet — mondta panaszosan, mint egy kisfiú. Máté ideges volt, ingerült. — Szikszóiról akarok beszélni — kezdte váratlan fordulattal Mohai —, segíteni szeretnék és Szikszói . .. A százados nem emlékezett erre a névre. — Szikszói Pista segédoperatör. Vi­dám fiú, es imádja a nőket Lefényké­pezi. akit lát. akár titokban is. Több szói felvétele van. — És miért gondolja, hogy ez szá­múnkra érdekes? — Nem gondolom. Csák találgatok. Szikséai lent volt Kékesden. A forgatás ideje alatt bejárta a környék strandja­it ... bizonyára bővült a gyűjteménye... — Gondolja, hogy ez a Szikszói járt Hullámoson is? — Biztos vagyok benne. Hullámos­nak van a környéken a legszebb strandja. Szikszói nem hagy ki ilyen lehetőséget. Ha pedig ott volt, felfi­gyelhetett Örsi Szilviára. HUROK — És talán a mi ismeretlen leány­zónkra is' — tette hozzá gondolatban, s egyre nagyobb érdeklődéssel Máté. — Hol találjuk meg Szikszóit? — Én már kerestem . .. reggel eluta­zott Szekszárdra ... egy szomszédjától tudom . . . — Hová? Kihez? — Pár napig marad, azt mondta. Va­lami rokonához ment ... Máté behívatta Tormást. — Hívjátok fel a. szekszárdi kollégá­kat. Próbálják megkeresni Szikszói Ist­ván segédoperatőrt. Nézzék meg a szál­lodákat, éttermeket. Mohai rágyújtott. Idegesen szívta ci­garettáját. — Éjjel két óráig várunk — gondol­kodott hangosan Máté —, ha addig nem kerül elő Szikszói, magunk keressük meg a lakásán a képeket. — Csodálom a türelmüket. .. A faliórán tíz óra múlt hét perccel. A falióra mindig sietett egy-két percet. * Szék szárd huszonhárom órakor je­lentkezett. Megtalálták Szikszóit, illet­ve a nyomát. A segédoperatőr a városi kórház egyik orvosához érkezett ven­dégségbe, aki az unokabátyja. Az estét a szomszédék borpincéjében- töltötték. Iszogatás közben szóba került a gyil­kossági ügy. A szomszéd elmondta, mit látott a tévében. Szikszói feltűnően ér- delkl'ődött, majd rábeszélte a nagy­bátyját.. hogy nézzék meg a tévéhíradó második kiadását. A közlemény felol­vasása után Szikszói gyorsan elköszönt, és beszállt a kocsijába. Mindez tíz óra után történt. Az orvos nem érti a dol­got. úgy volt, hogy Szikszói két napig marad. Bende Ibolya bűnügyi regénye — Szerintem a fényképről felismerte örsi Szilviát — reménykedett Mohai. Máté megint magával vitatkozott. — Miért nem ment be a szekszárdi kapitányságra? — Talán erre nem is gondolt/.. — mondta Somogyi, aki már nagyon ál­mosan pislogott. — Nem szeretem az ittas vezetőket, még akkor sem, ha segíteni akarnak. Gondolod, hogy az országúton van még, vagy valamelyik árokban? — Üljünk kocsiba — javasolta So­mogyi —, a szekszárdiak azt mondták, bordó Skodája van, a rendszámot is tudjuk. Az utazásra nem került sor. A du­naújvárosi rendőrség jelentkezett, hogy Szikszai István segédoperatőr vallo­mást kíván tenni a szállodai gyilkosság ügyében, Kálmán alezredes utasította Pestre, és a bejelentést menet közben adják le a rádióskocsinak. — Nem. az ittas vezetés miatt nem kell eljárását indítani — kiabálta a te­lefonba Kálmán —. mi az. hogy kivé­telezés. És halló! A saját lakására vi­gyék Szikszóit. Majd ő megmondja a címet. — Hol lakik a barátja? — fordult Máté Mohaihoz. —(Alapi utca tizenhárom. —‘ Iszunk ran kávét és indulunk. — Máté felélénkült. — Ügy érzem, szép hosszú éiszakánk lesz. — Mint az utóbbi időben mindig — tette hozzá bánatosan Somogyi. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom