Déli Hírlap, 1984. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-13 / 138. szám

A nyári menetrend premierje után A 35-ös gyorsabb, de zsúfolt Olvasóink észrevételeire válaszol az HKV Több levél érkezett szer­kesztőségünkbe, sokan tele­fonáltak is, s mindannyian az MKV június 1-től beve­zetett új forgalmi rendjét kifogásolták. Elsősorban az Avason élők érzik úgy, hogy rosszabbá vált a közlekedé­sük, továbbra is zsúfolt bu­szokon kell utazniuk. De mi a véleménye az MKV veze­tőinek, mik az első tapaszta­lataik? Szilágyi István, a vállalat forgalmi főosztály­vezetője: — Az új forgalmi rend bevezetését hosszas tervező- munka előzte meg, figyelem­be vettük az utasszámlálá­sok eredményeit is. Az itte­ni tömegközlekedést egy egy­ségnek tekintjük, amelynek lényeges eleme, hogy a 36- os járat az Avason ót köz­lekedjék a DIGÉP-ig. Ez egyelőre nem lehetséges, ám reméljük, hogy a közeljövő­ben igénybe vehetjük a Hi- degh soron át vezető utat. A megyei tanács közlekedés; osztálya engedélyezheti az út használatát menetrendsze­rű közlekedésre, ha minden szempontból biztonságosnak találja. — Az avasiak azt is pana­szolják, hogy a Centrum Áruházig közlekedő 35-ös zsúfolt, ám innen szinte üre­sen fordul vissza a busz. — Valóban, a 35-ös zsú­foltsága majdnem eléri a ré­gi 34-es járatét. Mi azonban a 35-öst úgy terveztük, hogy gyorsan forduljon a lakóte­lep és a város között, s ar­ra építettünk, hogy ezt a já­ratunkat az amúgy is átszál­lók fogják használni. Kap­tunk már olyan telefonhí­vást, hogy meghosszabbít­hatnánk az útvonalát a Dó­zsa György utcáig vagy a Vologdáig. Akkor viszont növekedne a menetidő, s így nőne az egyes buszok követési ideje is, tehát az eredetileg gyorsnak tervezett járat lelassulna. Arra pedig, hogy új buszokat állítsunk be, nincsen lehetőségünk. A követési időt azonban talán tudjuk csökkenteni. — Hogyan fogadták az utazók a 133-as megszünte­tését? — Volt. akiknek problé­mát okozott, főleg, ha a IX. ütemből mentek a városba, de az utazóközönség általá­ban megértéssel fogadta e járat megszüntetését. Annak viszont nem örülnek, hogy a 32-esre valamivel többet kell várni a megállókban, ugyan­is egy-két perccel nőtt a kö­vetési idő az úgynevezett völgyidőszakban. — A város más területe­in élők mit tartanak az új menetrendről? — A 14-es járat útvonalá­nak meghosszabbítását ked­vezően fogadták. Úgy tűnik, hogy megérte, mert sok utast vonz. Az 1-es, a 101-es, s különösen a 101/B-s járat csúcsidőszakban még min­dig zsúfolt. A 7-es, a 9-es, a 11-es és a 16-os járatokon nőtt ugyan a menetidő, de eleve konkrét kérésre intéz­kedtünk így. Most is végez­zük az utasszámlálást, s en­nek tapasztalatai alapján kisebb változtatások lehetsé­gesek. B. A. Sértődős szolgáltatók Átutalási hetét és Nem élnek vissza tele Praktikus az átutalási be­tétszámla. Az új számlatu­lajdonosok azonban arról panaszkodnak, hogy nem teljesen zökkenőmentes az átállás. Hiába fizetik be a betétszámlára a szükséges összeget, ha egyes szolgálta­tó vállalatok makacsul a la­kásukra küldik a csekket. Valóban így van? — érdek­lődtünk Lóránt Miklósné- tól, az Országos Takarék- pénztár Árpád utcai fiók­jának vezetőjétől. — Megyénkben 18 611 át­utalási betétszámlát tartunk nyilván; Miskolcon csaknem 9600-arv élnek ezzel a lehe­tőséggel. E nagy számokhoz képest elenyésző a reklamá­cióké. A hónap végén, a számlakivonatok kiküldése­A Himalájára készül... A mindössze hatesztendős Miriam Cavanego édesapjá­val, a neves alpinistával a Himalája megmászására ké­szül. A kislányt tudatosan képezte hegymászóvá az ap­ja. Legelőször három és fél evet, korában lakóhelye, a Milánó környéki Grigna- hegy csúcsára jutott fel, s azóta több, rendkívül nehéz és veszélyes túrán vett részt. Tervük szerint szeptember­ben utaznak Nepálba, s ott a 8000 méter magas Mana- sulu-csúcs meghódításának vágnak neki. kor általában 15—20 felszó­lamlást kapunk, s csaknem minden esetben bizonyítha­tó, hogy mi vétlenek va­gyunk. Egy-egy új számla nyitásakor — a megrendelő kérésének megfelelően — ér­tesítjük a szolgáltató válla­latokat, hogy ezentúl a ki­fizetnivalót mi rendezzük. Ennek ellenére minden új számlánál előfordul egy kis párhuzamosság az első két- három hónapban; több vál­lalatot hiába értesítünk a számlafizetés rendjének meg­változtatásáról. Egy ízben már az újságban is szóvá tettük ezt, de ahelyett, hogy változtattak volna az ügy­intézési rendjükön, megsér­tődtek. A számlákat az OTP-ben, s a szolgáltató vállalatok többségében mág­neses számítógéppel dolgoz­zák fel. Hozzánk csak a törzsadatok jutnak el, s a számlát valójában mi nem látjuk, csak banki úton ren­dezzük. Ezért kérjük ügyfe­leinket, hogy a díjszámlák­kal kapcsolatos reklamáci­ókkal a szolgáltató vállala­tokhoz forduljanak. Bár az ügyfelek érdekében, s he­lyettük gyakran eljárunk, ha a közüzemi vállalatok nem küldik meg időben számlá­jukat. — Tovább bővíthetők az átutalási betétszámla elő­nyei, ha pénzkímélő csekket is váltunk. Ma már alig akad olyan miskolci bolt, ahol ne lehetne OTP-csek- kei fizetni. A szállodák, ven­déglátó vállalatok, s a Cent­rum Áruházak mellett az összes, országos központtal rendelkező üzletben is be­váltják. S örömmel közöl­hetem: területünkön egyetlen egy esetben sem történt meg, hogy valaki többet költött volna, mint amennyi a számláján szerepelt. Se. L lejtő zöldje A terméssel védők iavastaia • Kösel a lukótelephes • As a bizonyos 3x7 > ^jr, , - — ssiUs*“" *** pWc«*o»»W totaio.--- „laolt SS WmuMdtli« W. ♦ E kis vázlatot a természetvédőktől kaptuk. Segít megérte­ni, hogy melyik területről van szó. A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúlt napok­ban immár másodízben fog­lalkozott az Avas keleti lej­tőjének beépítésével. Koráb­ban május 3-án szerepelt ez a téma a testület előtt. Ak­kor elnapolták a döntést, eleget téve annak a javas­latnak. hogy a helyszínen alaposabban tájékozódva vi­tassák meg újra a hegyoldal sorsát. De miért vált kérdé­sessé az a terv. hogy ezt a területet a magánerőből épít­kezők számára parcellázzák fel, és egészen lazán, kertvá­rosi jelleggel építik be? Az történt, hogy a Borsod megyei Természetvédelmi Egyesület — elnyerve a Mis­kolci Városszépítő Egyesület támogatását is —, javaslat­tal fordult a végrehajtó bi­zottsághoz: ne építsék be az Avason megmaradt zöldsá- vot, hanem tartsák meg je­lenlegi, viszonylag érintetlen állapotában. így ugyanis ké­sőbb — ha majd a város anyagi helyzete megengedi —, kialakíthatnak itt olyan parkerdőt, közparkot mely elsősorban az avasi lakóte­lepen élők, de a többi város­lakó számára is könnyen el­érhető séta-, Illetve kirán­dulóhely lehet Mielőtt a végrehajtó bi­zottság üléséin elhangzottakat és a több órás vita iftán szü­letett határozatot ismertet­nénk, úgy véljük érdemes — némi rövidítéssel — idézni a Borsod megyei Természetvé­delmi Egyesület javaslatát, amit Kisgyörgy István, a táj- fejlesztési szakcsoport titkára Szoeiálgerontológusok tájértekezlete Táj értekezletet szervezett a MOTESZ Szociálrehabilitáci- ós Szövetség Szociálgeronto- lógiai Szakcsoportja a kör­zeti egészségügyi szolgálat és a házi szociális gondozószol­gálat tapasztalatairól. A ren­dezvényen öt megye — Bé­kés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajd-u-Bihtti.', Heves es Sza­bolcs-Szatmár — szakembe­rei vesznek részt. A tanács­kozás holnap délelőtt tíz órakor kezdődik Miskolcon, a megyei kórház kultúrter­mében. A témában tíz elő­adás hangzik el. Az ülés el­nöke dr. Szabó István me­gy» főorvos lesz. terjesztett elő. (Korábban írásban is eljuttatták javas­latukat a végrehajtó bizott­sághoz.) „Miskolc 1970-ben jóváha­gyott általános rendezési ter­ve is zöldövezetként kezelte az általunk közparknak ja­vasolt területet. Ugyanis vá­rosunk északi és déli részét a Vasgyár-Vargahegy tői a Mendikás, Szent György- hegy, Kálvária. Népkertig zöldövezettel kívánja elvá­lasztani, illetve a környező lakóterületek pihenő-, üdülő­övezetének kiképezni. Az 1960-as évektől élénken él a miskolciakban az az alap­koncepció, melyet a kilátó­ban elhelyezett maketten lát­hattunk. Utólag azonban többször módosították a la­kásépítés javára, a zöldöv hátrányára. A BMTE és a városszépítő egyesület javas­lata a közösségi zöldterület arányának javítását célozza. Az Avas-kelet vitájában te­hát az az alapkérdés, hogy a 33 hektár teljes területből közösségi zöldnek 17, a ma­gánerős beépítésnek 16 hek­tár jutna. E döntéssel a 16 hektárról a lakosság óriási többségét kizárják, mivel az magánterületként be lesz ke­rítve.” (Hogy olvasóink is értsék: a végrehajtó bizott­ság által tárgyalt írásos anyagban szerepel az építész- tervezők ajánlata is, akik úgy vélekedtek, hogy elegen­dő beépíteni a terület felét, a maradék hektárokat hagy­ják meg zöldnek.) Utalt arra is Kisgvörgy Ist­ván, hogy az Egészségügyi Minisztérium és az OTSH 1977-ben hozott közös rende­leté szerint az új lakótele­peken a következő zöldterü­leti arányokat kell kialakíta­ni: lakosonként hét négyzet- méter közvetlenül a lakó­épületnél (mindennapos hasz­nálatra), ugyanannyi a lakás- tömbön belül (fél-, egyórás pihenésre, játékra), végezetül hét négyzetméter (3—4 órás pihenésre, kikapcsolódásra), elérhető távolságon belül. A Tanácsköztársaság városrész­ben. illetve az avasi lakóte­lepen nehn jutott elegendő zöldterület pihenésre, já­tékra. ám ha beépítetlenül hagyják a hegy keleti lejtő­jét, elérhető távolságon be­lül találhatnak füvet, fát, vi­rágot a paneldzsungelből me­nekülők. Hozzávetőlegesen 80 ezer embert szolgálhatna így a ligetes park. A természetvédők javalla­tának summázata: igaz, hogy hasonló értékű területet nem tud nyújtani a város más részén a magánerőből épít­kezőknek a tanács — hiszen itt egy hónappal hosszabb az ősz, s ugyanennyivel koráb­ban köszönt be a tavasz is —. de éppen a hegyoldal ki­vételes értéke indokolja, hogy közösségi használatban ma­radjon. (Holnapi számunkban m végrehajtó bizottság ülésének vitáját és a határozatot is­mertetjük.) B. D. A bánatpénz bánja... Licit a Vörösrákért A leghevesebb Ticft-esafa azért áz üzletért dúlt, amely hajdan a város határát je­lezte. A Vörösrák vendéglő­ről van szó. A szerződéses díj alapösszegét a párbaj 1.3 millió forinttal srófolta föl. . Július 6-án nyit az új bérlő. Versenytárgyalást rende­zett tegnap az Otthon étte­remben a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat. A sok ko­rábbi közül ez volt a legrö­videbb (félóráig sem tartott), s talán a legérdektelenebb. Szék is maradt jócskán üre­sen ; a nézőtéren is és a küzdőtéren is. A Vörösrák alaplicitjét hároméves szer­ződésre, 2,2 millió forintban határozta meg a vállalat. Két fiatalember csatázott. Hatvanezer forintonként ug­rott az összeg, s hárommil­liónál a sokat tapasztalt vendéglátósok már a fejüket Ingatták. A versenytárgyalás vezetője felhívta a felek fi­gyelmét arra, hogy nyugod­tan kérhetnek gondolkozás! időt. Nem kértek. Farkas Istváné lett az üzlet, a szer­ződéses díj összege, ame­lyet három év alatt, bavnrrta kell befizetnie a cégnek: 3,520 millió forint. A tejgyári büféért betten versengtek. Két hölgy. Két­százezerről indultak, s 303 ezer forintnál abbamaradt a versenyt utas. S abbamarad­tak az izgalmak is. A Ta­nácsház téri tejboltot egyet­len pályázó szúrta csak ki, 610 ezer forintért bérli majd. Egy másik tejbüfére és a diós­győri strand büféjének mű­ködtetésére nem akadt je­lentkező. Izgalmak nélkül ta­lált gazdára a Bajcsy-Zsi- linszky úti Tokaji borozó. Gergely Józsefné a kikiáltá­si áron (3,3 millió forint) le­het a bolt üzemeltetője. A dologban csak az a pikáns, hogy jó két hónappal ezelőtt mar licitáltak a borozóra, s akkor a túlhajtott ígérgetés 4,110 millió forintig hajtot­ta a díj összegét. Ám a nyertes nem írta alá a szer­ződést, mivel utólag úgy vélte, hogy megvalósíthatat­lan feladatra vállalkozott. Visszalépett az üzlettől. Tíz­ezer forintja, a bánatpénz bánta... tbrarko)

Next

/
Oldalképek
Tartalom