Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)

1983-10-06 / 237. szám

A ***% *' Mm4M ptoafrgple i*ásn miaásm km bá«t. •>* mtprnttimMt Uetm fya**ii#t i.sá ~ ft»4 **«»<»» i**MtM*M8* Mk> . ' y !: ** *•* ' ' »f♦W*Pwkv*i^; ,, y * 1 •*** ^ «** 4 S »*»*«*,• ,^k, * Kincstári utalvány 1849- bői. Az aláírók: Kossuth Lajos kormányzó és Szemere Ber­talan miniszterelnök. Aranyból, ezüstből9 bronzból Tallérok, dénárok, forintok Numizmatikai kiállítás a Papszeren A múlt dokumentumai Az aradi vértanúk Kevés évfordulója van a ma­gyar történelemnek, amely ennyire megrendíti az emléKe- zőt, immár csaknem másfel évszázadnyi távolból is, mint éppen 1849. október 6., az ara­di vértanuk halálának évfor­dulója. Katonák sorsa az, hogy harcban essenek el, ám ezeket a férfiakat az osztrák hadse­reg történetében addig példát­lan módon, a győztes kegyet­lenségével, justizmorddal küldik halálba. A méltatlanság és méltánytalanság oly méretű meghökkenést, felháborodást és iszonyt vált ki a korabeli Európában, hogy még azok az országok is szembefordulnak a még szinte gjrerek 1. Ferenc József császárral (ekkor még nem magyar király!), amelyek különben helyeselték a magyar szabadságharc leverését, illetve ellenezték az osztrák biroda­lom széthullását. Fájdalmas évforduló ez azért is, mert még mindig nem nyugodott bele közvé­leményünk a világosi fegy­verletétel ténvébe, még min­dig fel-fellángolt a vita Gör­gey „árulásáról”. Azt gon­dolhatnánk, hogy a történe­lemtudomány már mindent és megnyugtatóan tisztázott erről a kérdésről. Hogy mennyire nincs így, arra bi­zonyság az Európa Kiadó gondozásában, Katona Tamás szerkesztésében megjelent Az aradi vértanúk című (két) kötet. Már maga az előszó mon az első perctől vérta­núként ezeket a katonákat. Hiszen Görgey abbán a biz­tos tudatban teszi le az orosz seregek előtt a fegyvert, hogy csak őrá, a fővezérre vár halál, míg tábornokai, akik az ő parancsának en­gedelmeskedtek, kegyelmet kapnak. Ezért nem teszi le Haynau (vagy más osztrák tábornok) előtt, ezért szabja egyetlen feltételnek a tisztek és katonák életének garan­tálását. A további vérontást, a maradék sereg teljes meg­semmisülését akarja elkerül­ni, kímélve ezzel magát a lakosságot is, ám az osztrák hatalom (katonai és polgári) bürokratái, beleértve az ifjú császárt is, bosszúért liheg­nek. A köztudalban csak Hay­nau kegyetlenségeinek emlé­ke él, de Katona Tamás a korabeli dokumentumok alapján meggyőzően bizo­nyítja, hogy ez a beteg lelkű katona csupán eszköz volt, akit később bűnbakként el is ejtettek, le is váltottak, amikor már nem volt ra szükség. A tizenhárom tábornok (megérdemlik, hogy emlékez­tetőül leírjuk a nevüket) Kiss Ernő, Dessewfíy Arisz­tid. -Schweidel, József. Lázár Vilmos (őket !,kegyelemből” golyóval végezték ki), Aulich Lajos. Damjanich János, Knézich 'Károly. Lahner György. Leiningen-Wester- burg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő. Tö­rök Ignác és Vécsey Károly, valamint a „tizennegyedik vértanúként” emlegetett Ka­zinczy Lajos, nem volt egy­értelműen forradalmár. So­kan nem értettek egyet sem Kossuth Lajossal, sem a trónfosztással, de az 1848-as alkotmányra tett esküjükhöz mindhalálig hűek maradtak. (horpácsi) Műsor A Herman Ottó Múzeum or­szágos hírű numizmatikai gyűj­teményéből nyílt kiállítás ma délelőtt a múzeum Papszeren álló épületében. Felbecsülhetetlen értékű kincsek láthatók itt, pedig a negyvenezer darabot szám­láló anyagból csak mintegy ezret mutatnak be. A vitri­neket úgy képezték ki — a kiállítás technikai rendező­je, Valent Ede ötlete nyo­mán —, hogy a penzek, ér­mék mindkét oldala látható legyen. (A bemutatott kol­lekciót Szekeres Árpád, a numizmatikai gyűjtemény kezelője válogatta.) Számos kuriózum megta­lálható a kiállításon. így — többek között — Darius pénzé, a Kossuth-emigráció- ban nyomott dollárok (100 dolláros címletig) Kossuth Lajos eredeti aláírásával, a francia forradalom Assigna- tái, hercegi pénzek, a Rákó- czi-szabadsághare libertásai, velük párhuzamosan a la­bancok szükségpénzei... A legrégibb pénz a Lydia —Crösus-féle ezüst fél sta­ter, melyet időszámításunk előtt a VI. században ver- tek. Ezüst-, arany-, bronz­pénzek, emlékérmek káp­ráztatják el a látogatót, aki­nek jó tájékoztatást nyújt a kiállítás katalógusa. Különösen szépek az er­délyi pénzek, ezek jelentő­ségét a veretek magas mű­vészi színvonala adja. A ve­rőtöveket erdélyi ötvösmes­terek aprólékos gonddal, egyéni stílusban vésték. Az első magyar pénzt egyéb­ként I. István verette, fél debár súlyban. Ezüstpénzei qlyan jó minőségűek voltak, annyira kedveltek lettek, hogy a kereskedelem révén egészen Svédországig < elju­tottak. A fém- és papírpénzek — tallérok, dukátok, forintok, pengők., dénárok — mellett pénzhelyettesítő eszközök is szerepelnek a múzeumi és műemléki hónap leglátvá­nyosabb miskolci rendezvé­nyén. Ezek közül a legjelen­tősebbek a bányapénzek és a bárcák. Az előbbieket a XVI—XIX. században hasz­nálták egyes bányaterülete­ken, illetve bányákban. A bárcagyűjteményen belül ér­dekesek a magyar robotje­gyek, ezeket a jobbágyok a teljesített robot fajtája és mennyisége arányában kap­ták, hogy az év végén iga­zolhassák a robot elvégzését. És itt vannak meg a szükségpénzek, melyeket vá­rosok, gyárak, magánszemé­lyek bocsátottak ki. (A gyűj­temény legértékesebb darab­ja Mezőkövesd pénztári utal­ványa, mely csak egyetlen példányban létezik.) Kis példányszámban ver­ték az emlékérmeket, ame­lyek négy csoportba sorol­hatók: történeti, személyi, városi és egyéb vonatközá­Ady és József Attila sorai idéződnek fel a ézoiien Gyár* mathy Lívia Együttélés című uj dokumeiuurafilmjét látván. A sor folytatható a kortárs Írók neveivel is. Ouba Gyula, ív­nak a csukák. Dohos László Egyszál ingben, Gál Sándor Családi krónika, de Sütő And­rás Anyáin könnyű álmot ígér című regényei, esszéi mind Ady Magyar jakobinus dalára, Jó­zsef Attila A Dunánál című versére rímelnek. Azt tudato­sítják, hogy itt. a Kárpát-me­dencében, de — a kör tágít­ható is — szerte Európában be kell vallani a múltat, hogy végre békévé oldhassa az em­lékezés, bármilyen fájdalma­sak is fvoltak) a már behe­gedt. vagy csak félig behegedt sebek. Nem véletlenül hivatko­zom az irodalomra, amely­ről oly sokszor elmondták, leírták már. hogy elsőként ábrázolja a kor fő történel­mi és társadalmi gondjait, hogy szinte már közhely. Az elmúlt évtizedben vi­szont mintha a film venné át ezt a szerepet. Egyelőre még a dokumentum műfaj­ban, de (Kovács András filmjei’ kísérletet tesz a művészi megformálásra is. Néhány éve jelent meg a Jelenkor hasábjain Thiery Árpád Bálvány volt Vé- ménd című szociográfiája, amelyben a Bukovinából menekült székelyek, illetve a kétszáz éve itt élő svábok konfliktusait, lassú megbé­kélését írja le. Lényegében ezt a kérdés­kört boncolgatja Gyarmathy Lívia filmje is. Az apropó egy székely legény és egy német kislány házassága, es­küvője adja. Még ma sem gyakori ez, de egyre növek­vő számuk azt bizonyítja, hogy a két, kényszerűségből egymás mellé került etnikai csoport konfliktusait maga az élet — ez esetben a sze­relem — oldja fel. Drámai és megrendítő interjúkból súak. Ezekből is gyönyörű és ritka darabok vannak a múzeum birtokában. A gyűjtemény legszerte- ágazóbb részét a jelvények kepezik. A kiállítás látoga­tóinak bemutatnak I. világ- háborús sapkajelvényeket, szinte teljes a kollekció Mis­kolc régi diáksapkajelvenyei- ből. s gazdag a politikai tár­gyú jelvények gyűjteménye. Nem kell szakértőnek len­ni ahhoz, hogy a látogató sokáig gyönyörködjön a ki­állított pénzekben, érmek­ben, jelvényekben. ismeri meg a nezó a múltat. Azt az utat, amelyet az öt bukovinai csángó-székely fa­lu népe tett meg a Kárpá­tok túlsó oldaláról előbb Bácskába, az elűzött szer- bek falvaiba, majd a hábo­rú után ismét menekülve Baranya sváb]aki_ községei­be. Három határon át ju­tottak oda, mint ahogyan az 1947-ben kitelepített né­metekből is három határon át szökve jött vissza a szü­lőföldjére mintegy húszezer német. Több. mint megren­dítő, ahogyan ezt az egyik idős asszony elmondja. Oda­kint, az „óhazában” kicsú­folták őket, akik évszáza­dokon keresztül is megőriz­ték a népviseletüket, ha­gyományaikat, egy, a mai Németországban már ar­chaikus világot. A sem ott, sem itt, seholsem otthon kínzó fájdalmát és szégye­nét élték át ezek az embe­rek. Ma már tudjuk — s ép­pen Radnóti szép verse nya­(Katona Tamás tollából) és a jegyzetanyag is hallatla­nul izgalmas, mert tárgyila­gosan foglalja össze a fegy­verletételhez vezető utat. magának a szabadságharc katonai összeomlásának ese­ményeit, s abban Görgey szerepét, de nem lehet meg­rendülés nélkül olvasni a 13 tábornak most először pub­likált leveleit, naplóit, az aradi várban lefolytatott „pe­rek” jegyzőkönyveit. Ezek csak meg jobban megerősí­tik, hogy a nép emlékezete nem véletlenül tartotta szá­malékosítja —, hogy nincs „bűnös nép”, hogy igazság­talan és méltánytalan min­den „kollektív büntetés”. Nem volt minden magyar- országi német volksbundis- ta, sokszor éppen azok me­nekültek meg — mondják el a filmben is —. akik valóban súlyos bűnökéi kö­vettek el. A székely-sváb lakodalmai még külön-külön a fiú és a lány falujában is megren­dezték, de a tanácsban és a templomban már együtt sírt a násznép. A születendő gyermekek az anyjuktól'né­met szót tanulhatnak (ha a fiatalasszony is úgy akarja), egyik szülőnek sem kell megtagadnia ősei hagyomá­nyait, történelmét. Gyarma­thy Lívia szép filmje nem erőszakolja a happy endet, csupán azt sugallja, hogy a történelem véres árnyain diadalmaskodhat a józan ér­telem és az életigenlő érze­lem. H. S, CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Jogi arcképcsarnok. — 13.05: Daloló, muzsikáló tájak. — 13.25: Most jelent meg. — 13.55: Ope­rettrészletek. — 14.44: Magyarán szólva. — lö.fló: Hírek. — 15.05: Fúvósmuzsika az NDK-ból. — 15.28: Kagylózene. — 18.00: Do­bos László: Gondok könyve. — 18.10: Kóruspódium. — 18.40: Aradi vértanúk. — 17.0«: Hírek. — 17.0Ö: Helyszinrajz. — 17.30: Filmzenerészletek. — 17.39: OlRT-hangjátéklesztival. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Nó­ták. — 20.00: Látogatás a Berlini Nemet Állami Operában. — 21.04: Viiághírú hegedűművészek leme­zeiből. — 21.40: Gépi ellenőrök. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kapcsoljuk a 8-os stúdiót. — 23.3«: Nóták. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből. — 13.00: Kapcsoljuk a győri kör­zeti stúdiót. — 13.20: Éneklő If­júság. — 13.38: Gyermekiátékda- lok. — 13.45: Időjárás- és vízál­lásjelentés. — 14.00: sportmaga­zin. — 16.00: Látogatóban. — 16.30: Hírek. — 16.35: Idősebbek hullámhosszán. — 17.30: Tanako­dó. — 18.30: Hírek. — 18.35: Hét­végi panoráma. — 19.55: Sláger­lista. — 20.30: Hírek. — 20.35: Szo­ciológiai figyeli). — 21.05: A Ma­gyar Rádió Karinthy Színpada. — 22.15: Komoly zene a könnyű­műfajok kedvelőinek. — 43.00: Hírek. — 23.20: A tegnap sláge­reiből. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.OO: Gyöngyhalá­szok. — 13.0«: Hírek. — 13.07: örömtől súlyosan. — 13.17: Tölt­sön egy órát kedvenceivel! — 14.17: Haesaturján: Trió. — 14.33: Üj Bach-kantáta’emezeinkből. — 15.50: Zenei lexikon. — 16.20: Sze­reted az operát? — 16.50: Pillanat­kép. — 18.55: Pophullám. — IT',55: Üi kamarazene-felvételeinkből. — 19.00: Hírék. — 19.05: Iskolarátíió. — 19.S5: Kapesoüuk a Zeneaka­démia nagytermét, — 21.30: Púc- cini-operaariák. — 22.00: Balett­zene. — 22.50: A debreceni dzsessznapok felvételeiből. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, Idö’árás. műsorismertetés. — 17.05: Á Tiszától a Dunáig, fiszak- magyarországi képeslap. (A tar­talomból: Vadászok a Cserhá­ton — fgy él a nemzetiség Nóg- rádban — Ünneoi viseletek. hím­zések Tgrdon.) Szerkes-tő: Pong- rácz Judit. — 18.00: Észak-ma- gvarországi Krónika. (Országgyű­lési képviselők Heves megvei csoportjának ülése — Deviza­megtakarítás a December 4. Drótművekben — Országos jár- őrbajnokség a miskolci Csanyik- ban — Kiállítás a miskolci Kép­csarnokban.) — 18.25: Lap- és műsoreló'zetes. Televízió. 1. műsor: 16.55: Hí­rek. — 17.20: Telesport. — 17.30: Pedagógusok fóruma. — 18.25: ..Nemzetemnek vagyok katoná­ja5'. — 19.10: Idősebbek is elkezd­hetik ... — 19.15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradő. — 20.00: Merész elhatározás. — 20.50: Panoráma. — 21.50: Liszt-művek. — 22.40: Ív-híradó. Televízió, 2. műsor: 20.01: Ki­kel Ferenc: Névtelen hősök. — 21.20: Tv-híradó. — 21.50: Kód 41617. — 22.50: Képújság. Szlovák televízió: 16.05: Orosz nyelvtanfolyam. — 16.40: Tévé­tanácsadó. — 16.5«: Közvetítés a repülőtérről. — 19.30: Tv-hlradő. — 20.00: Férfimenet. — 21.05: Szó­rakoztató műsor. — 22.00: Világ- híradó. — 2*15: Gazdasági maga­Kiállitások; Miskolci Galéria (10—18): Francia plakaluk. — Mi­ni Galéria (10—18): Kovács Éva kerámiai. — József Attila Könyv­tár (12—20): Miskolc és környéké régi térképeken. — Városi vauas- park (10—16). — Hárman Ottó Múzeum (10—18): Ember és mun­ka. — A Herman Ottó Múzeum numizmatikai gyűjteménye. — A természet három országa. — Ás­ványok, növények, állatok Eszaa- Magyarországról. — Löffler Béla kiállítása. — Borsod—miskolci Muzeum (10—18): Kondor Béla- emlékkiáliítás. — Szomszéd né­pek viselete képes levelezőlapo­kon. — A magyarországi délszlá­vok textilművészete. — Miskolci Képtár (10—18): Két évszázad magyar festészete. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Diósgyőri var (9—18): A diósgyőri vár történe­te. — Pénzek Diósgyőr életéből. -V- Déryné-ház (9—16): Déryné- emlékszoba. — Üvegművészet! emlékek a XVI—XIX. századból. Miskolci Nemzeti Színház (7)1 Daliás idők. (Egyetemi bérlet.) Filmszínházak: Béke (3): Hü­velyk Panna (mb. szi. japán). — (n6 és t'8) : Mackenna aranya (szi. amerikai, II. helyár!) — Béke kamaramozi (4): Csempé­szek nyomában (szovjet). — (S): Mindhalálig zene — (amerikai. 19 éven felülieknek. III. helyár!) — Kossuth (fS): Konvoj (mb. szí. amerikai. 14 éven felülieknek, III. helyár 1) — (hná és 7): Együtt­élés (szí. magyar. 14 éven felüli­eknek!) — Ilévesy Iván Filmklub (f5 és f7) : A homok asszonva (japán). Fáklya (4): Vörös fc’d (szí. magyar. 14 éven felüliek­nek!) — (6 és 8) : Szabadlábon Velencében (mb. szí. francia- olasz, III. helvár!) — Fáklva ka­maramozi (fi): Hosszú hétvége (spanyol, 14 éven felülieknek!) — Tokai vendéglátóház (í’8) : Én ée Crterina (mb. szí. olasz). — Tán­csics (f7): A két rodeós (mb. szí. NDK). — (fő) : A XX. század ka­lózai (mb. szí. szovjet. H. helv­ár!) — Táncsics kamaramozi (6): A taáriffi csata (mb. szi. líbiai). — Ady Művelődési Ház (' és 7); Bombanő (mb. szí. amerikai. 16 é'/cn felülieknek. tti. beivár!) — Nehézipari Műszaki Feyetem (5 és 7) : Kémek a lókéiban fmb. szí. francia—olasz, 16 éven felüliek­nek. Ttt. helvár!) — Szikra (4 és 6): Britannia Gvóvviu+ó7ef (szí angol. 16 éven felülieknek!) — Petőfi ífs és f7): A naev zsák­mány (mb. szi. francia. II. he'v- árl) — Hámor (f6): Matvi. miért nem szeretnek a lánvok? (mb. csehszlovák). — pereces (6); Morfium (mb. jugoszláv). PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8?7: F-v kis fieveimet kérek! — 8.37: Haydn: D-dúr (Londoni) szimfónia. — 9.10: Monteverdi: Tankréd és Klorinda párviadala. — 9.33: Jó a dal. — 9.53: Lottó­sorsolás. — 10.0«: Hírek. — 10.05: Hétszínvirág. — 10.35: ____étel az asszony kezében”. — 10.40: Landlerek, keringek fúvószene­karra. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.07: Amerigo Tot. Petőfi rádió: 8.0«: Hírek. — 8.05: A Földényi-kórus énekel, vezényel Révész László. — 8.20: Tíz pere külpolitika. — 8.30: Hí­rek. — 8.35: Slágermúzeum. — 9.21: Háttérbeszélgetés. — 9.5S: Lottósorsolás. — 10.0«: Zenedél- előtt. — 11.30: Hírek. — 11.35: Tánczenei koktél. 3. műsor; 9.00: Mesedélelőtt. — 9.30: A Weller vonósnégyes felvé­teleiből. — 10.00: Magyar zene­szerzők. — 10.33: A Stúdió 11. mű­sorából. — 11.OO: Hírek. — 11.05; Berlioz; Fantasztikus szimfónia. Sz­ik A székely fiú és a német lány örök hűséget fogad egy­másnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom