Déli Hírlap, 1983. április (15. évfolyam, 78-102. szám)
1983-04-23 / 96. szám
sf: Lacza Márta rajzát Kodály Székelyfonója ihlette. Bariók és Kodály emlékére Hetvenhét urafika A József Attila Könyvtár jelenlegi kiállításán magyar grafikusművészek Bartók és Kodály ihlette munkái szerepelnek. A Hetvenhét grafika Bartók és Kodály emlékére című tárlat anyaga három mappából áll, a mappákat a Képzőművészeti Alap — illetve az egyiket az Alap és a párizsi magyar nagykövetség közösen — adta ki. A kiállításon különböző technikájú sokszorosított grafikák láthatók, a hazai élgárda munkáit tekinthetik meg az érdeklődők a jövő hónap közepéig. (A miskolci grafikusművészeket Feledy Gyula és a most elhunyt Lenkey Zoltán képviseli, kék-két lappal.) Az albumok kis példányszámban jelentek meg, a Bartók I. kiadvány 50 példányban (20 lappal), a Kodály- mappa 30 példányban (30 lapot tartalmaz), a Bartók II. album 100 példányban került belföldi, illetvé külföldi forgalomba, 32 grafikával. Somogyi Győző rajzának címe: Ballada Horusitzky Zoltán szerzői estje Utoljára öt évvel ezelőtt, ugyancsak szerzői esten találkozhattunk neves zeneszerzőnk, Horusitzky Zoltán művészetével. Akkor — akárcsak most Is — bámulatba ejtett szellemi frissesége, kitűnő zongorajátéka. Nem egy művével kapcsolatban közvetlen hangon szólt a közönséghez, elmondta keletkezésük történetét, s hogy zenéje mit akar kifejezni. Így nemcsak a 80. születésnapját ünneplő zeneszerző alkotásaihoz kerültünk közelebb, de egy kicsit bepillanthattunk a zeneszerzői alkotóműhelybe is. Horusitzky Zoltán alapvetően lírikus alkat — ezt bizonyították az előadott művek. Dömösön — női kari kompozíció — egy szemlélődő és egy tréfás kicsengésű kartétele a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozata női karának előadásában csendült fel, Reményi János vezényletével. A Horusitzky-estek lelkes pártfogója, Röczey Ferenc adta elő a zongorára írott Poétikus gyakorlatok hat darabját (Harangok, Megkötözve, Szomorúság és szeszély, Gyermeki játék, Kétségek, Makacs induló). A sorozat gyöngyszemei egy-egy technikai problémát dolgoznak fel lírikus keretben. Az előadóművész — mint mindig — ezúttal is élményt adó biztonsággal és művészi ábrázolással hitelesítette a címekben rejlő programot. A IV. Vonósnégyes szerepelt az öt évvel ezelőtti szerzői est műsorán is. Az Üj Miskolci Vonósnégyes (Kiss Ernő, N. Füzes Mária, Nagy László, Iván Klára) szinte ezzel a művel debütált akkor. Azóta a vonósnégyesről kialakított képük még inkább elmélyedt, s ihletett előadói lettek ennek a szép kvartettnek. A zeneszerző saját bevallása szerint is igen nehéz mü a Hegy című szonáta. Tréfásan azzal zárta az ismertetőt: reméli, „sikerül megmásznia a hegyet”. Nos, zongoraművészi tudása mit sem csökkent az évek során. Lebilincselő virtuozitással, biztonsággal, szuverén módon kezeli hangszerét. Csak csodálni lehetett nagyvonalú, fölényes és a részleteket is mívesen kimunkáló pianista játékát, mely ezúttal is nagy közönségsikert aratott. A hangverseny szép zárószáma az Észak-kantáta két tétele volt. A finnországi élményeket feldolgozó művet Reményi János vezényletével a Miskolci Bartók Kórus és a Zeneművészeti Szak- középiskola zenekara előadásában hallottuk. Szólót énekelt Üvegesné Borszeghy Ildikó. BARTA PÉTER Elveszettnek vélt Radványi Gézafilm Az olasz Filmművészeti Főiskola és a római Magyar Akadémia eredeti módon köszöntötte a 75 éves Radványi Géza filmrendezőt: a főiskola vetítőtermében bemutatták egyik elveszettnek vélt alkotását. A Névtelen nők (Donne Senza Nome) című filmet Radványi 1949-ben forgatta Olaszországban, francia és olasz főszereplőkkel, Pogány Gábor operatőrrel. A történet a második világháború után egy menekülttáborban játszódik, ahol az üldöztetések elől bujkáló nőket gyűjtöttek össze. A film a Valahol Európában, Radványi Géza magyarországon készített híres alkotása mélységes humanizmusával ábrázolja az emberi konfliktusokat. c Mint oldott kéve Az történt ezzel a tévésorozattal is, ami a többi (magyar) társával: a végére elfáradt, s vele fáradt el a néző is. Megint elúszott egy lehetőség, mert Sárközi György regénye lényegesen többet adhatott volna — látványban is —, mint Révész György rendezése. Egyszer alkalmam volt megkérdezni Szirtes Ádámot, hogy mi a magyar és a francia, olasz, szovjet stJ, színészek játéka közt a különbség. Miért van az, hogy Jean Gabin a legképtelenebb történetben is hiteles, alakítson maffiavezért vagy rendőrt. Szirtes Ádámot meglepte a kérdés, s azt válaszolta, hogy a rendezőn múlik minden. Meglehet. A Mint oldott kéve főhőse egy krisztusi kort alig megért fiatalember, aki valóban izgalmas kalandokat és történelmi eseményeket él át. Lényegében romantikus hős, ízig-vérig XIX. századi, noha Sárközi György már századunk kiábrándult józanságával, rezignáltságával ábrázolja. De más a regény, amelynél az olvasó fantáziája öltözteti fel a figurákat, s megint más a tévéjáték, amelyben a látvány és hang konkrét és egyszeri. Nos, Kovács Titusz alakítása Med- nyánszky Cézár figurájában az elejétől csak a szánalmat tudta felkelteni a nézőben, de sem az azonosulást, sem a csodálatot. Maga a kor. amelyet a mű felidéz, a magyár történelem egyik legszebb pillanata volt. Az öntudatra ébredésé és a bátor, hősies nekirugaszkodásé. Sárközi szemlélete abban tér el a XIX. századi Írókétól, hogy követi hőseit a bukás után az emigrációba. Nos, ott már történtek dicstelen dolgok is. Ne higgyük azonban, hogy ez csupán amolyan „magyar nemzeti sajátosság”. Mrozek, Roze- wic, s egyáltalán a lengyel és kelet-európai abszurd dráma „erről szól”. Az igazi erőpróba ugyanis a vereség elviselése, tudomásulvétele. A történetben csak Med- nyánszky Cézár az, aki naiv tisztasággal, rajongással őrzi tovább a hitét a reformkor és a szabadságharc eszméiben. Nem látja — noha a sorsa egyáltalán nem kíméli —, hogy közben az élet halad, más erők, más eszmék támadtak közben. Mi a szebb: a lelkesedés vagy a tények józan tudomásulvétele? Ez a kérdés soha nem veszíti el az aktualitását. Mednyánszky Cézár figurája (Sárközi György regényében) ettől válik még anakronizmusában is izgalmassá. Kár, hogy a tévésorozat ezt nem tudta sem elhitetni, sem érzékeltetni. (horpácsí) Brandauer Georg Brandauer nevét a Mephistoból mindenki ismeri már édes hazánkban. Elvégre hozzájárult Szabó István Oscar-dijához, s nem kis mértékben. Arról azonban elég kevés szó esik, hogy Karin Brandauer, a világhírű művész felesége sem otthonülő háziasszony, hanem — filmrendező, Ami azonban még érdekesebb: most a férjét rendezi. Schnitzler „Út a szabadba” című regényének filmváltozatában juttatta a főszerepet férjének. Mint hírlik — ellentétben a gyakorlattal — a rendező és sztár közötti szokásos súrlódások ezúttal — elmaradtak. , (máté) Néhány napja közöltünk interjút Tóth Erikával, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző tanulójával és tanárával, Tóth Ferenccel. Az előlegezett bizalom nem volt hiábavaló: Erika harmadik lett a szakmunkástanulók közismereti országos tanulmányi versenyén nyelvhelyességből. Ugyanezen a versenyen irodalomból a 3. helyet szerezte meg Muzsnyai Zsuzsa (tanára Dudás Józsefnél. Mire tanítsuk meg? Iskolás lesz a gyermekünk Még egf fél esztendő, és iskolába indulnak a hatévesek. Ha gyermekünk ősszel megkezdi az iskoláséletet, akkor éppen ideje, hogy módszeresen felkészítsük, s ezzel megköny- nyitsük számára a kezdeti időszakot. A legfontosabb dolog: a feladattudat kialakítása gyermekünkben. Korábban szabadon rendelkezhetett idejével. Akkor kezdett játszani, amikor kedve volt hozzá, semmiféle kötelesség el nem vonta tőle. Most ki kell alakítanunk a kötelességérzés elemi formáit. Feladatot kell adnunk neki. Például ezentúl ő locsolja a virágokat a szobában. Vagy az ő feladata lesz a morzsát felsöpörni a konyhában étkezés után. Mindegy, hogy milyen jelentéktelen, á lényeg az, hogy megköveteljük tőle a végrehajtást. Ezek az apró kötelességek tudatosítják benne, hogy mikor itt van az ideje a munkának, akkor félre kell tennie a játékot. S ez a feladattudat segíti őt át a kísértésen az iskolában is, le tud majd mondani a játékról, és ír, olvas, a tanítónőre figyel. A másik nagyon fontos dolog a megfelelő beszéd- készség kialakítása. Ha nem tud korának megfelelő szinten szépen, értelmesen beszélni, akkor eleve hátrányos helyzetben lesz társai között. Az írás, olvasás elsajátítása szervesen összefügg a jó beA Forrás Kör irodalmi műsora A Dunatáj és a diaszpóra magyar irodalmából összeállított műsorral szerepel Miskolcon — a Kamaraszínházban, a Kossuth utca 11. szám alatt — a Forrás Kör. Mások mellett Ady, Nagy László, Szilágyi Domokos, Illyés Gyula, Jüalkó József, Sütő András, Csoóri Sándor művei szólalnak meg Med- vigy Endre szerkesztésében. Közreműködik Budai Ilona népdalénekes és Torday Ferenc előadóművész. A műsor hétfőn este 6 órakor kezdődik. szédkészséggel. Mit tegyünk? Beszélgessünk sokat gyermekünkkel. Hallgassuk meg, amit mesél. S ha rossz ragokat használ, vagy oda nem illő szavakat, akkor javítsuk ki. Olvassunk neki sok mesét. A gyerekek is szeretnek mesélni: elmondják az óvodában vagy a nagymamától hallott történetet. Figyeljünk rájuk! Ha ők próbálják megfogalmazni gondolataikat, ez a legértékesebb a nyelvfejlesztés szempontjából. Fontos, hogy az iskolába lépő gyerek az önkiszolgálás megfelelő fokán - álljon. Tudjon egyedül öltözni, be tudja kötni a cipőjét. Méghozzá viszonylag gyorsan, hisz a tanítónő nem várhat fél órát a lassan öltöző - tanulóra testnevelési óra után. Tudjon rendet tartani a holmija között. Erre jó gyakorlat a játékok rendszeres elrakása, elrendezése. Tudja önállóan használni a W. C.-t, ismerje az elemi higiénia szabályait. Mire tanítsuk meg az iskola előtt? Mennyire ismerje a számokat, betűket? Nem előnyös-e, ha már egyszerű szavakat olvasni tud, mire iskolába kerül? Ilyesmire nincs semmi szükség! Ehelyett a gyerek értelmi szintjén válaszoljunk a kérdéseire! így igen sokat megtud a környező világról, s ez segíti eligazodását. Adjunk ceruzát, papírt a kezébe, firkáljon, rajzoljon tetszése szerint, ebbeli tevékenységét ne irányítsuk, ne befolyásoljuk! Hasznos lesz majd az izmok erősödése szempontjából, könnyebben szokja meg a ceruzatartást az írástanuláskor. Végül hadd hívjuk fel a figyelmet az Iskolás lesz gyermekünk című könyvre. Nemcsak hasznos tanácsokat ad, de 72 oldalnyi feladatlap is segíti a hatévesek iskolai felkészülését. A. L. * Évente 4500 magyar turista látogat az Ezer-tó országába, s mintegy 19 000 finn vendég érkezik hozzánk. A kimondottan jó, s immár hagyományos finn—magyar kapcsolatok mellett tizenhat testvérvárosi egyezmény is létrejött az elmúlt három évtizedben, köztük Tamperéé és Miskolcé. Minket, magyarokat elsősorban a finn természet varázsa vonz, a. sok erdő, tó, sziget, a titokzatos lappföld, nem kevésbé a modern városépítészet. Képünkön: Sibelius zeneszerző monumentális emlékműve.
