Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)

1982-10-09 / 239. szám

/ Bemutató a színházban V Csak egy it|p a világ” Bizonyára lesznek kollégáim, akut KU éjük maja, hogy mi a különbség a drama es a riport kozott. üjzeiL veiiieuk (majd) ezt fontosnak, mert az idei év­ad első premierje, Polgár And­rás: „Csak egy nap a világ” című darabja lényegében egy közepesen megírt riport. Elis- . merem, hogy színpadra szánt műről szolvan, ez eppen nem dicséret, de nem is annak szán­tam. A színpadon minden el­játszható, ami történet, amiben konfliktus van, s ez még kö­zönségsikert is arathat. Elkép­zelhető, hogy így lesz Polgar András darabjával is. Hiszen fontos és hálás. Valahol a „világ végén”, egy szociális otthonban ját­szódik a történet, az öregek es a fiatalok kiszolgáltatott­sága mindemkor részvétét vált ki a nézőből (olvasóból). A darab tanúsága szerint azon­ban meg mindig nem eieget, mert ezzel a kiszolgáltatott­sággal is vissza lenet élni. Ezt teszi az intézet gondno­ka, Sándor Antal is, aki „igazgatónak” szólíttatja ma­gát. Olyan közbexyigazsag ez, amelyre bólintani tog a közönség, az viszont már aligha tog tetszeni, hogy ki­gúnyolják az aggkori szeni­litást. Ahogy „lenni szokott’, jön valaki — ez esetben Kiss Attila, a raktáros —, aki szembeszáll a basáskodó, a közösséget és a gazdaságot fosztogató, kapcsolataiból élő, és azokkal visszaélő főnök­kel, A történet innen több­felé „ágazhatna”. A happy end vígjátékot eredményez­ne — lám, az igazság győze­delmeskedik, a bűnösök meg­bűnhődnek, a szerelmesek egymásra találnak stb. A da­rab így is élvezhető lenne, de tiltakozna az életismere­tünk és az igazságérzetünk. Lehetne tragédia is, amely­ben a főhős fizikailag meg­semmisül ugyan, de erköl­csileg felmagasztosuL Polgár András a harmadik megol­dást választotta, s ezzel lett ez a történet olyan, „mint­ha az életből másolták vol­na”. A dramaturgia igazsá­gát legyőzi a krimi igazsága: a megdühödött fiatalember leszúrja a főnökét. -Börtön, illetve kórház következik, az egész történet a zsumaliz- mus szintjére zökken vissza. Más szóval elsikkad a drá­ma. Mindettől függetlenül az előadás maga még jó is le­het. A mai színházi gyakor­latban akár a telefonkönyvet is színre iehet vinni, ha az alkotók kellő szakértelem­mel rendelkeznek. Márpedig Gát György rendelkezik ez­zel. Már jóval az előadás kezdete előtt megkezdi a kö­zönség „gyúrását”. A címadó, Karády Katalin-énekelte és más dalokkal például. A da­rabban lényeges funkciót kap a zene. Vukán Györgyé is, a korabeli daloké, slágereké is. Olyannyira, hogy a záró­kép „Szeressük egymást gye­rekek” érzelmi telítettsége, ragacsossága szinte ki is old­ja a látott darab hatását. Le­hetne ennek a dalnak iro­nikus éle is, de nincs. A szí­nészek szinte felszabadultan viháncolnak a színpadon, mintha okuk lenne rá. Ez a vidámság aztán magával ra­gadja a nézőt is, akinek lesz min törnie hazafelé a fejét, hogy mit is látott. Mindezzel csupán azt akar­tam körülírni, hogy a da­rab „meg van csinálva”, mert bizony sokszor csak papír­igyekeztek lelket lehelni a másé figurákba is. Pontosan húszán szerepelnek a színla­pon, Polgár Géza otthonve­zetője (Sándor Antal) erő­teljes, rámenős, ellenszenves vidéki kényúr. Ügy issza a pálinkát, mint más a vizet. Hisztérikus és cinikus lefe­lé, ugyanakkor jovális és nyájas „felfelé”. Az alakítás azonban sikerrel küzd meg a sablonokkal. Ugyanez vo­natkozik a lényegesen job­ban megírt Perjési Eszter főnővérre. Tímár Éva há­rom árnyalatot is eljátszhat: a kiszolgáltatott beosztottét, asszonyét, a szerelmesét és az önös érdekeit jól ismerő és védő „kis főnökét”. Gás­pár Tibor szerepe (Kiss At­tila raktáros) csak látszólag hálás, noha ő a darab pozi­A rádióban hallottuk Válasz 3<c A gondnok és a raktáros kát és a konfliktusaikat. tív hőse. A darab első (hal­ványabb) részében bohókás ifjú, a második részben a Bánk Bán-i igazságtevő. Nem mindig tudtam ezt elhinni neki. Sándor Erzsinek (kis nővér) nem sok játéklehető­ség adódott, azzal se nagyon élt. Kenéz doktor bölcs és rezignált volt (Sallós Gábor), mint aki már sokat látott, megélt, s már nem vár sem­mit az élettől. „Életből elle­sett” figura Máhr Ágié (Mi- haleczné eü. osztályvezető). Harsány, korrupt, pökhendi. Mátyás Jenő községi párt­titkára jelentéktelen marad, aki sodródik az árral. Matus György rendőr őrmestere dramaturgiai kellék a da­rabban, nem a színész tehet róla, hogy nem tudunk mit kezdeni vele. Érdekes és markáns figurát kaptunk Milviusz Andreától Ancsa, az imbecilis, megesett lány sze­repében. Csapó János Rosta portására is az áll, amit Máhr Ági figurájáról írtam. Sablonos szerep, sablonmen­tes megoldással. Az öregek figuráját azért nehéz jelle­mezni, mert csak jelzéseket kapunk a figurákról. Külön- külön is drámát lehetne ír­pálinkába fojtják az indulatai- (Jármay György felvétele) ni róluk. Ehelyett csupán közhely-szinten kapnak né­hány gesztust, mondatot: Kukubenkó (Somló Ferenc), Császár Ignác (Fehér Tibor), Herczegné (Kovács Mária), Altmann (Bánó Pál), Szilvá­siné, Jolánka (Márffy Vera), G. Szabó Mihály (Kanalas László), Fogl Vilmos (Csiszér András), Ország Etel (Olgyay Magda), Gerendás (Szabados Ambrus). Sorsuk csak volt, életük a színpadi történés előtt véget ért, itt már csak megtörténnek velük a dol­gok. Szlávík István zsúfolt, a színpad minden négyzetmé­terét beborító díszletet ter­vezett. Nem is mindig ér­teni a logikáját, a le-, s feljárásokra késztető ku­lisszákat. Szakács Györgyi jelmezei praktikusak, ugyan­akkor jellemzik is a figurá­kat, felidézik a múltjukat is. Majoros István koreográfiá­ja hangulatteremtő, de oly­kor mintha gúnyt is űzne az öregekből. A zenei munka­társ: Kalmár Péter funkció­ja fontos a zenei hangulat­teremtésben. HORPÄCSI SÁNDOR Mi tagadás, ezúttal csalódást okozott a Válasz, mert nem azt kaptuk, amit a Rádió- és Televizióújság Ígért. Gondo­lom, a meccs után mások is azért kapcsolták be a rádiót, mert várták a beszélgetést a púnkról és az interjút Vitézy Lászlóval. Talán érthet« ez a kíváncsiság. Már csak az évjá­ratom miatt sem vagyok hive a púnknak, és semmi zajos és látványos „polgárpukkasztás- nak”, de szeretném megérteni ezt a jelenséget. Egy dologban ugyanis nem iehet vita az apák és fiúk nemzedéke között: mindenre oda kell figyelni, ami az ifjúsággal kapcsolatos. Es sokkal célravezetőbb elő­ször megvizsgálni, megérteni valamit, mint ilyen-olyan jel­zőkkel elítélni, lesöpörni a té­mát az asztalról. Szabó Orso­lya, a műsor szerkesztője azon­ban elnézést kért: „nem jött össze” az Ígért beszélgetés a szociológusokkal, „punkalko- tókkal”. Reméljük, hogy majd legközelebb kárpótlást kapunk. így sem volt azért éppen rossz vagy érdektelen a mű­sor. Különösen a teaház öt­lete tetszett. Azért csak öt­let, mert noha már az Or­szágos Közművelődési Ta­nács s a Népművelési Inté­zet is támogatja a fiatal és lelkes népművelőt, aki Hol­landiából hozta haza az öt­letet, a megvalósítás még mindig odébb van. Tudjuk, hogy Miskolcon már műkö­dik néhány szeszmentes klub (a Vasasban, a Vörösmarty- ban, a Rónaiban), de ftiég mindig nem elég. A megol­dandó feladat egyszerre szemléleti és gazdasági. Az „alkohol elleni küzdelemre” gondolok itt. Ügy tűnik, mintha nagy energiával vagy éppen nemtörődömség­gel létrehoznánk, hagynánk létrejönni egy jelenséget, hogy aztán mindenféle kam­pányokkal megkezdjük a „küzdelmet” ellene. A buda­pesti népművelő felismerése egyáltalán nem új és nem eredeti: az emberek társaság­ba vágynak, s minthogy ezt csak a kocsmákban találják meg, hát isznak. Elemi igé­nyük lenne olyan barátságos és kulturált helyiségekre, ahol minden kötöttség és szervezés nélkül társakat ta­lálhatnának, elbeszélgethet­nének. Nos, a művelődési in­tézmények (amelyeket még mindig megbénít a „rendez. vénycentrikusság”) nem min­dig alkalmasak erre. Nem mindenki szereti ugyanis, ha túlszabályozzák, programot szerveznek neki. A „vendég­látóipar” viszont nyereségér­Ötletek a megunt zakóra Sportosabb legyen Mór akad jó néhány sportos blézer, autóskabát és dzseki az üzletekben is a férfiaknak. Szí­vesen is viselik, hiszen az öl­tönyt váltják fel hétköznapi, sportosan elegáns viseletre. A Magyar Divat Intézet tervezőinek tanácsai alapján most egy kis átalakításra buzdítják az ügyeseket. Meg­unt zakóból a szabóolló be­avatkozásával sportosabbat, lezserebbet készíthetünk. Az első rajzon például karcsúsí­tott, derékig érő zakó látha­tó, amelyet a magasan bevá­gott zsebek tesznek sportos­sá. A másik díszítő eleme a hangsúlyos steppelt vállrész és gallér. A másik fazon még az előbbinél is emeltebb váll­résszel készült. Ez a vonal egyszínű anyagból érvénye­sül leginkább, mert ez emeli ki az egész kabátka körvo­nalán végigfutó tűzésdíszí­tést. dekelt. Nem tudom, hogy ki találta ki ezt a szerencsét­len nevet, amely a vendéglá­tást összekapcsolta az ipar­ral, a termeléssel. A baj az, hogy — sajnos — az elne­vezés nagyon is pontos; ki­fejezi, jelöli magát a tartal­mat. Hány száz cikk elsirat­ta, követelte (vissza) a ká­véházakat, ahol csendesen elüldögélhetnénk egy kávé mellett, ahol lenne sakk, do­minó, aznapi újság, ahol nem nézik ki az embert, ha nem drága alkoholt fogyaszt... Érdekesnek és jellemzőnek tartom, hogy évtizedünkben a vendéglátóiparra és a mű­velődésre is egyformán ne­hezedik a közvélemény nyo­mása. Mindkettőnek váltani kell, fel kell adnia eddigi gyakorlatát, amely valóban iparszerű és a szó szoros ér­telmében teljesítményorien­tált, nyereségérdekeit. _ H. S. filmezni akar? Egyes vélemények szerint, Reagan, élete legjobb filmszerepét most játssza: kitűnően alakit egy rossz elnö­köt. Reagan nyilván ol­vasta ezt az először a Spiegel hasábjain meg­jelent véleményt, mert elhatározta, hogy tizen­nyolc évi szünet után újra filmezni akar. Mégpedig éppen egy el­nököt akar alakítani. Amerika, ahol a „nagy üzlet" a legfőbb moz­gatóerő, alkalmas is az ilyen dollárszagú ötlet realizálására. Mint híre jár, már jelentkezett is egy filmgyár... Lehet, hogy a Spiegel­nek igaza lesz a filmen is? M. I. A község holnap ünnepel Kelemér 750 éves Talán nincs még egy község a megyében, ahol olyan lelkes lo­kálpatrióták élnek, mint Kelemé- ren-Gömörszőlősön, A kis gö- möri faluban működő honisme­reti kör számon tartja a múlt minden értékét: a Mohos-tó ter­mészeti kincseit, Tompa Mihály házát és hagyatékát, a környék néprajzi szokásait, tárgyi emlé­keit. Holnap egész napos ün­nepséggel, illetve előadásso­rozattal emlékeznek meg a község fennállásának 750. évfordulójáról. Reggel 9 óara­kor térzene ébreszti a faluit, 10 órakor ünnepi nagygyű­lés lesz a Tompa Mihály Kultúrotthonban, majd az ózdi Vasas Táncegyüttes, a putnoki gimnázium és álta­lános iskola énekkarai adnak műsort. Két órától Kelemér történetéről (dr. Faggyas 1st ván), Gömörszőlős kismonog­ráfiájáról (id. Dobosy László) és a kelemért Mohosokról (Gyulai Iván) tartanak elő­adásokat. Fél négytől a do- maházi pávakör citerazene- kara szórakoztatja a közön­séget, este táncmulatság zár ja a programot. Imponálóan sok állandó és alkalmi kiállítás mutatja be a vidék múltját, hagyomá­nyait. Ezek: a Tompa Mi- hály-emlékház, a Sajó vidéki fej fák sír jelgyűjtemény és a Kelemért Mohosok, Gömör- szőlősön festett famennyeze­tek Borsodban (a református templomban láthatók). Az ünnepi alkalomra készült a Kelemér népéletéből és a Kelemér és Gömörszőlős 750 éves című kiállítás. Szélrózsa KOZMETIKAI CIKK A TENGER ALATT Az észt partvi­dék közelében a búvárok, akik a tenger szintje alatt mintegy 100 méte­res mélységben 300 éve heverő hajót vizsgáltak át, egy hermetikusan le­zárt kerámia edénykét találtak, amelyben illatos kenőcs van. Az el­ső vizsgálatok/ ki­mutatták. hogy a kenőcsnek gyógyí­tó és kozmetikai hatása van, és sok olyan alapanyagot tartalmaz, amelye­ket ma nem ismer­nek. A szakértők szerint a hajósok ezzel a kenőccsel a kezüket kenték be, a hajókötelekkel és a sós vízben vég­zett nehéz munka után. KÁBÍTÓSZER­FOGYASZTÓ ORVOSOK Az Amerikai Or­vosi Társaság becslése szerint az Egyesült Államok­ban az orvosoknak körülbelül 2 száza­léka kábítószer-él­vező. Náluk a ká­bítószertől való függőség arányszá­ma 30—100-szor nagyobb, mint a lakosság többi ré­sze körében. Ez azonban a jég­hegynek csak a csúcsa, mert orvo­soknál nehezen mutatható ki a ká-. bítószertől való függőség. Ok ugyanis ennek a szenvedélyüknek orvosi tevékenysé­gük keretében hó­dolnak. A kábító- szeres orvosok ál­talában becsült kollégák. HÉT ÉS FÉL KILÓS ARANYRÖG A Sierra Neva- dában egy férfi 7,6 kilós aranyrö­göt bányászott ki, amelynek értéke 90 000 dollárra te­hető. Az aranyat azonnal elszállítot­ták Brazília köz­ponti bankjába, ahol egy 7 kilós és egy 4 kilós arany­rögöt is őriznek. Az esemény nagy meglepetést kel­tett, mert azt hit­ték, a környéket már teljesen kiak­názták. Három hó­nap alatt ugyanis mindössze 300 kiló aranyat találtak. Két évvel ezelőtt csaknem 9,2 tonnát fejtettek ki. A kör­nyéken 20 000 aranyásó tartózko­dik. KÍNAI DEMOGRÁFIAI TÜKÖR Kína jelenlegi lakossága 980 mil­lió fő — állítja a pekingi informá­ciós intézetnek egy ausztrál folyóirat­ban megjelent ta­nulmánya. Az ér­dekes elemzés megpróbálja fel­becsülni a népsza­porulatot a köx'et- kező száz évre. A kínaiak várható élettartama 75 év lesz a 2030. évben — írja a tanúl- mány. Ha tovább­ra is uralkodó ma­rad a jelenlegi há­romgyermekes családmodell, 2080 táján Kína lako­sainak száma eléri a négymilliárdot. Ha azonban az egygyermekes csa­lád lesz az uralko­dó, 25 év múlva el­érik az 1050 mil­liós csúcsot, újabb 20 év múltán már kevesebb kínai lesz a jelenleginél, majd gyorsan csökkenni kezd a népesség. Ha há­zaspáronként 1,5 gyermeket számol­nak, 2025-ben 1170 millió lesz Kína lakóinak száma, és a jelenlegi népes­ség 80 év eltelté­vel kétszereződik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom