Déli Hírlap, 1982. április (14. évfolyam, 78-102. szám)
1982-04-10 / 86. szám
Komatál és kiszebábu Húsvétot tanultak 3je Elmélyült munkában „Komatálat hoztam, / Fel is koszorúztam, / Koma küldte komának, / Hogy váltsa ki magának, / Ha nem váltja magának, / Küldje vissza komának!" Ha komatálat nem is visznek húsvétkor azok a gyerekek, akik a fenti mondókát megtanulták, mindenesetre sok mindent megtudtak a Húsvéthoz kapcsolódó népszokásokról, kellemes, hasznos délelőttöket töltöttek a Herman Ottó Múzeum Papszeren álló épületének, úgynevezett foglalkoztató helyiségében. A foglalkozásokat Kovács Béláné és Tóth Lajosné, a múzeum közművelődési osztályának munkatársai vezették, Kunt Ernő, az osztály vezetője szervezte. Miskolci általános iskolások gyűltek össze három délelőttre a Papszeren, hogy játszva tanuljanak. Először mindenki elmondta azokat a tavaszváró verseket, amelyeket tudtak, utána jöhetett a tojásfestés, mondókatanulás. A foglalkozást vezetők elmesélték a gyerekeknek, hogy a húsvét megünneplése pogány népszokásokból ered, a tavaszváráshoz kap(Kiss József felvételei) . csolódik. Megtudták a lányok, fiúk. ’hogy a locsolás hagyománya a víznek tulajdonított szépség- és egész- ségvarázsuio erőből származik. És hogy kerül a tojás az asztalra, illetve a komatálba? Ogy, mint a termékenység szimbóluma. Közösen öltöztették fel a kiszebábut, ezt a szalmatestű menyecskét. (Szalmát nem könnyen tudtunk szerezni — mondja Tóth Lajosné —, végül Görömbölyről sikerült. A kiszebábu elűzi a telet, persze, ha elégetik. Lám, a télnek se híre, se hamva, azóta már a kisze hamvait is összesöpörték. Nagy buzgalommal festették a tojásokat a lányok, örülhet az a legény, aki lo- csolkodása jutalmául ezekből kap. És örülhetnek az ajándékozók, mert a tavaszi szünetnek ez a néhány napja, amit a múzeumban töltöttek, maradandó emlékük lesz. (szabados) zfc A télűző kisze-bábu meghozta a tavaszt jjc A költészet napja ’82 tfFeledy Gyula rajza) Fél évszázad a színpadon Kivételes tehetség volt Darvas Lili színésznő, aki legnagyobb sikerét jóval túl a hatvanon, matrónaként aratta a Déry Tibor novellájából készült Szerelem című magyar filmben. IS évesen már Rómeó Júliáját alakította a Budai Színkörben, s attól kezdve szakadatlanul színpadon volt Magyarországon, Amerikában, s Bécsben. 80 évvel ezelőtt, ezen a napon született. mozi Jó programot kínál a diósgyőri gyerekeknek a Miskolci Vendéglátó vasárnapra. Délelőtt 10 órától a Diófa étteremben mese-mozi lesz, a gyerekek találkozhatnak kedvenc filmhőseikkel. A Borsodi Szemle legújabb száma Ma már senki sem vitatja re J értelmiség: szerepét a gazdasági-társadalmi életben. Olyany- nyira nem, hogy a társadalom- tudományok (szociológia, köz- gazdaságtan) is egyre behatóbban vizsgálják az egyes rétegek helyzetét. Két tanulmányt találhatunk a Borsodi Szemle legújabb számában is erről a témakörről. Porkoláb Albert Gondolatok a pályakezdő értelmiség helyzetéről a megyében élő fiatal értelmiségiek nehézségeit vizsgálja. A 4300, harminc évnél fiatalabb értelmiségiből 1100-an 1981-ben kaptak diplomát. Tömegüket tekintve a pedagógusréteg a legjelentősebb, de még mindig nincsenek elegen, ezért ke!l(ett) 233 képesítés nélkülit alkalmazni. A legkedvezőbbnek az orvosok és a mezőgazdasági szakemberek helyzete tűnik, mivel ők juthatnak a leggyorsabban lakáshoz. Csökkent a műszaki pálya preszNyúl , vagy tyúk? ; Búvárok a hévízi tóban tízse, itt a legnagyobb a fluktuáció is. Érthetetlenül kevés közgazdász jön a megyébe, holott — s ezt már más tanulmányokból tudj uk meg —, igen nagy szükség lenne a munkájukra, szemléletformáló szerepükre is. Barta Imre ét Kőrössy József tanulmánya (Borsod megye 1981. évi gazdasági fejlődésének főbb jellemzői) igazolják a fen- Mbbi állítást. Sorra veszik az egyes gazdasági ágazatokat és adatokkal illusztrálva, bizonyítva, elgondolkoztató képet adnak megyénk gazdasági életéről. Csaknem minden (igazat — a vegyipar kivételével — visszaesést mutat az 1980-ashoz képest. Csökkent a termelés, nem nő a hatékonyság, miközben az árak és a bérek emelkedtek. Különösen a nehézipar (kohászat) helyzete nehéz. Indokolt tehát az innováció, azaz a megújhodás, illetve annak szándéka, készsége, amellyel négy szerző, Nagy Aladár, Szántó Borisz, Koleszár István és Tóthné Sikora Gizella tanulmánya is foglalkozik. Ez utóbbié (A vállalati műszaki értelmiség innovációs tevékenységének anyagi ösztönzéséről) érdekesen, a bérek oldaláról közelíti meg a kérdést. Három modellt ismertet, illetve a jelenlegi bérezési rendszert, amely éppen nem kedvez a műszaki alkotó tevékenységnek, nem növeli a pálya presztízsét. Kiss Gyula ezúttal Mező- keresztesre látogatott el, s hangulatos, sok oldalú képet ad a nagyközségről. Erdei Sándor cikke az Új módszer az egészségnevelésben, a telefondoktor-szolgálat vidéken, és Földi Ferenc, A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola oktatóinak társadalmiközéleti tevékenysége az értelmiségről alkotott képünket teszi árnyaltabbá. (horpácsi) Meglepő, de így van: a történelmi feljegyzések elárulják, hogy az időszámításunk előtt a perzsák már piros tojással kedveskedtek egymásnak tavasz ünnepén. Mi húsvétnak nevezzük ezt az ősi ünnepet, s a magyar elnevezés eredete a középkor szigorú böjtjeire emlékeztet. A húsvét azonban megsem elsősorban jeles egyházi nap, hiszen már akkor is létezett a tavaszköszöntő áprilisi ünnep, amikor a keresztény egyház még nem létezett. Az eredet a messzi pogány korban keresendő, s lényege a megújulás , a feléledés köszöntése. A szakértők szerint a tojás is a megújuló, győzedelmeskedő életet jelképezi, hiszen egy élettelennek látszó tárgyból lesz csipogó kiscsibe. A tojás díszítőelemein ek valamikor mágikus varázslatos erőt is tulajdonítottak. Egyébként a tojást sosem festik falun, hanem „írják”: úgy is nevezik az ezzel foglalkozókat, hogy tojásírók. A locsolás is ősi szokás: a víz termést fakasztó erejét jelképezi. Hajdanán ilyenkor hozták rendbe a forrásokat, kutakat. Persze eleink inkább fürösztötték a leányokat, mint locsolták, hiszen kölnis üveg helyett a vödör és a locsolókanna után nyúltak. Még egy húsvéti érdekesség: a húsvéti nyúl tulajdonképpen tyúk. Az etnográfusok szerint a húsvéti nyúl alakja német eredetű, de ez csak amolyan elferdült szokásnak tekinthető. Régebben ugyanis a gyöngytyúk tojását ajándékozták egymásnak az emberek, s mivel a nyúl német neve hasonlatos a gyöngy tyúkéhoz, idegen országokban a tyúkból egykettőre nyúl lett. (k-í) Hévízen könnyűbúvárok dolgoznak a szabadban für- dőzők között. A Budapesti Hídépítő Vállalat speciális, vízi robbantásokkal foglalkozó szakemberein kívül itt vannak a ferencvárosi természetjárók Delfin-klubjának tagjai, a szintén fővárosi Amfora könnyűbúvárai, és a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság MHSZ közös klub tagjai. Januárban kezdték a munkát, elsőként a kráterbe jutott hatalmas márgatömböket, deszkákat és gerendákat távolítsák el. Hogy a vendégek zavartalanul tudjanak pihenni, fürödni, a munka nagyját a főszezon előtt és után végzik, s jövőre fejezik be. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Az Ipari Minisztérium, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága és n Lenin Kohászati Művek párt-, társadalmi és gazdasági vezetése ezúton is köszönetét mond mindazon intézményeknek, vállalatoknak, fegyveres testületeknek, tudományos és társadalmi szervezeteknek és képviselőinek, és mindazoknak, akik DR. SZEPPELFELD SÁNDOR elvtárs, a műszaki tudományok kandidátusa, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának és Végrehajtó Bizottságának tagja elhunyta alkalmával együttérzésükkel, a kegyeleti szertartáson való közreműködésükkel és megjelenésükkel osztoztak a fájdalmas gyászban. Ipari Minisztérium, MSZMP Borsod megyei Bizottsága, Lenin Kohászati Művek párt-, társadalmi és gazdasági vezetése Az Ipari Minisztériumnak, az MSZMP Borsod megyei Bizottságé- nak, a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak és mindazoknak, akik DR. SZEPPELFELD SÁNDOR, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója, forrón szeretett férjem, édesapánk elhunyta alkalmával, együttérzésük tolmácsolásával a kegyeleti szertartás megszervezésével és azon való részvételükkel enyhítették mérhetetlen fájdalmunkat, ezúton mondunk hálás köszönetét. A gyászoló család
