Déli Hírlap, 1981. március (13. évfolyam, 50-75. szám)
1981-03-21 / 67. szám
A Bükk értékei A Bükki Nemzeti Park Baráti Köre kezdeményezésére Lillafüreden az idén pincemúzeumot rendeznek be A kiviteli terveket az Agrober Vosztok szocialista brigádja készíti el, társadalmi munkában. A pincemúzeumban a Bükk természeti értékeit állítják ki. közöttük egy — az ősember életét bemutató — diorámát is. A félmilliós munka kétharmadát a baráti kör tagjai társadalmi munkában végzik el. Támogatásban persze nincs hiány: a Bükki Nemzeti Park anyagilag. a Herman Ottó Múzeum szaktanáccsal es kiállítási anyaggal, az Országos Környezet- es Természetvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Felügyelete pedig kőzetgyűjteménnyel segíti a terv megvalósulását. * Az avasi lakótelepen, a Testvérvárosok útján új felvevöfiókot helyezeti üzembe a Miskolci Patyolat Vállalat. (Az elmúlt nyáron ugyancsak az avasi intézményközpontban, az Oszip István utcán nyílt hasonló fiók.) Ezzel a Patyolat Vállalat már 14 felvevöfiókot üzemeltet városunkban, a négy tisztítószalon mellett. Képünkön; Porcsin Imréné vállaló szortírozza a most érkezett, már tisztított és vasalt ruhaneműt. A nyílt várospolitika PártbizottsíiqU pártvezetőségi titkárok városunk VI. ötéves tervéről Nagyüzemek, intézmények dolgozó kollektíváinak nevében és képviseletében pártbizottsági és pártvezetősegi titkárok egy csoportja tanrcs- kozott tegnap délután a városi pártbizottságon, megvitatva Miskolc város tanácsi fejlesztésének VI. ötéves tervi főbb irányait. A tanácskozáson részt vevő titkárok előzőleg a legszélesebb körben, a dolgozók szinte minden rétégét bevonva ismertették. megvitatták a tervet A nyílt várospolitika jegyeben. a terv fő koncepcióinak. fejlesztési irányainak őszinte társadalmi visszhangja tükröződött a felszólalásokban. A felmerülő kérdésekre. javaslatokra Drótos László, a városi pártbizottság első titkára és Székely László, a városi tanács elnökhelyettese válaszolt. Adni a városnak! A felszólalók mindegyike elsőként arról a rendkívül kedvező fogadtatásról számolt be. amiben a dolgozók részesítették a tervet ismertető, és véleményeket váró űj gyakorlatot. A bizalom, közéletünk demokráciájának újabb jelét látták ebben — s ez a felelősségteljesen. átgondoltan megfogalmazott véleményeidben is tükröződött. Elsősorban a város egészét érintő, általános városfejlesztési kérdésekről esett szó, de az egyes vállalatok titkárai a terv és a saját közvetlen szakterületük összefüggéseiről, érintkező pontjairól is véleményt nyilvánítottak. Adni akarnak a városnak! — mondta Görgényi József, a drótgyár pártbizottsági titkára. tömören jellemezve azt a tettrekészséget. ami a szavakon, véleményeken túl megnyilvánult a terv közvetlen megismerése után. A felszólalók mindegyike ugyanezt mondhatta el, hozzátéve: varjak a pontos, konkrét programot, a város presztízsét, erkölcsi normáit emelő társadalmi munkák végrehajtásához. Üzemek és perem- kerületek A terv általános koncepcióival, célkitűzéseivel egyetértés mutatkozott, a kollektívák jónak ítélték a tanács szervező munkáját. Dr. Esztergályos László, a P.osta pártbizottságának titkára a városi telefonhálózat problémáiról, lehetőségeiről beszélt. Jobban állunk telefonügyben, mint a szomszédos megyei városok, de a fejlesztésért — például a nemzetközi távhívásba való bekapcsolódásért — meg tenni kell. Említést tett a városban telepítendő‘konténer- központok szerepéről is. Márkusz Dezső, a HCM pártbizottsági titkára a peremkerületek gondjairól, Termelőüzemeinkbe szokma nélküli nőket és férfiakat, karbantartó gyárrészlegünkbe vasas és villamosipari szakmunkásokat veszünk fel. A tMhmo wéMHefcwfc o nokmonkós-biionritvóny megsier zesare tehetőség nyílik (az érettségizettek előnyben része sütnek). A vidékieknek utazási kedvezményi odúnk és szállásról (házaspároknak kétágyas szobáról) gondoskodunk. A betanulás idején kedvező tanulóbért, azt követően pedig, szorgalom és jó teljesítmény esetén, 4000-6000 lórim közötti bevt fivetünk. Érdeklődni és jelentkezni lehel a TAURUS ABRONCSGYÁR munkoügyi osztályán Budapest Vili., Kerepesi út 17. 1965 (a Keleti pályaudror mellett) Telelőn: 342-385 helyzetéről ejtett szót. A VI. ötéves tervben ugyan kiemelten szerepel a peremkerületek sok helyen jelenleg áldatlan viszonyainak javítása, e téren azonban igen nagy lemaradásokat kell behoznunk. Például a cementmű környezeteben, Hejőcsabán is ... Ide kapcsolódik a Szabó István, az ÉPFU pártbizottsági titkára által elmondott javaslat. A Besenyői út mentén települt nagyvállalatok, üzemek környezetalakító, városfejlesztő szerepének hatékony növelését az anyagi források összpontosításával, a tervek összehangolásával lehetne elérni — mondta. Megszívlelendő ötlet, a város minden területére ... Együtt politizálni A tanács részéről Székely László elnökhelyettes összefoglalóan válaszolt a felmerült kérdésekre, különös tekintettel a magánerős lakásépítésre — hiszen ez szinte minden felszólalásban elhangzott. Elmondta, hogy a lakásgazdálkodás keretei közé vont telekgazdálkodás elősegíti a feltételek megteremtését, a tanács erre szánt pénzeszközeinek leghatékonyabb felhasználását. De az igények teljesebb kielégítéséért a vállalatok sokat tehetnek — közművesített telkek kialakításához való anyagi vagy munka-hozzájárulásukkal. Drótos László záró szavaiban szólt azokról a komoly lehetőségekről, amelyek a társadalmi munka terén még kiaknázatlanok városunkban. Itt sokat segíthet az önálló, energikus, s jól szervezett tevékenység: Együtt politizálni — lehetne tömören összefoglalni azt a törekvést, ami itt, s az ezt megelőzően tartott tanácskozások, véleménycserék során megnyilvánult. Nem egyszerű információcseréről, hanem egy kibontakozó folyamat lépéseiről van itt szó ... KISS LÁSZLÓ Itt vannak a szélkiálíők Dél-Alföld vadvízországába, a Szegeddel határos fehér-tói rezervátumba, már folyamatosan érkeznek a tavasz szárnyas hírnökei. Téli szálláshelyükről, Afrikából most jöttek meg a nagy- pólingok, ezeket a hosszú csőrű madarakat népiesen szélkiáltóknak is hívják. Találó nevüket annak köszönhetik, hogy erősen csengő, trillázó hangjukat messze, viszi a szél, nagy távolságból is meghallani kiáltásukat. A Csong- rád megyei vadvizeken már bőséges élelmet kínál nekik az éledő természet. A legkorábban hazatért vándorok, a bíbicek párokra oszolva járnak, s a vizektől megszabadult réteken, legelőkön, keresik azokat a helyeket, ahol biztonságosan fészket rakhatnak. A tavakat nagy számban ellepő tőkés récék nászruhában járnak, levetették megfakult szürkésbarna téli tollazatukat, s új, díszes tavaszi köntösbe öltöztek. 1919 Aligha akad halónkban ifjú és felnőtt, aki ne hordozná az eszében és a szívében 1919 tanulságait. Dédapáink 1848-at sirató kesergőit az újabb nemzedékek a Tanácsköztársaság leverésén érzett keseiűséggel váltották fel. Csak hát más indulatok munkálnak bennük, amikor a „Hogy lett volna, ha ... ?" vagy a „Miképpen kelleti volna. . ?" kérdését teszik lel megemlékezéseken, oaráti vitákon. Tizenkilenc emléke ugyanis sohasem a passzív rezisztencia, hanem a tenni akarás érzését keltette fel mindazokban, akik hűek maradtak hozzá a fehérek gyalázatos uralmának negyed- századában. S még inkább hat most, amikor biztosan országoinak azok fiai és unokái, akik történelmi bátorságukért kemény árat fizettek. De sem a rágalmak, sem az üldöztetés nem változtathattak a tényen, hogy Magyaiországon a munkásság kezébe tudta venni az államhatalmat, hogy tehát erre máskor is képesek lesznek a proletárok, akik 19-ben internacionalistaként is hazafi módjára vállalták magukra a kormányzás felelősségét. Kívülről az antant túlereje, belülről az ettől felbátorodott árulók 'épíék, marcalgoltak a kapiializmus Európájából egy darabkát a jövőnek kiszakítani akaró vörösöket. Terrorjukhoz nem mérhető az a forradalmi erőszak, amit nagyon is mértékkel alkalmaztak a hatalom új birtokosai, bízván az emberek nevelhetőségében. Ez, mint utólag bebizonyosodott, hiba volt, akárcsak az, hogy hasonló optimizmusból egy lépcsőt át akartak ugrani, amikor nem a földet oszlottak fel, hanem szövetkezeteket szerveztek. Okulásul másoknak, a munkásmozgalom tapasztalatainak tárházát gazdagítják már ezek n tanulságok, az áttörés kockázatai. De ugyanott arany betűkkel áll az is, amit a proletárállam osztályáért, nemzetéért tett, a rövid 133 ncp során. Ezen a tájon a történelemben először vették emberszámba, akinek két kezétől gyarapodik a haza. Részesedhetett immár az anyagi és szellemi javakból; asszonya megszűnt jog- íoszioiinak lenni; gyermeke előtt szélesre tárult a horizont. S örökségül hagyta ránk a példát. Bárhogy változzanak az idők, a mai, minden eddiginél bonyolultabb világban is, okarnl, merni, tenni kell. Ki ezt, ki azt kutatja A Borsodi Vegyikombinát kutatómunkájának középpontjában az új pvc-termé- kek, valamint az ezekhez szükséges segédanyagok ki- fejlesztése áll. A szerteágazó kutatómunka gyorsabbá tétele érdekében a kombinát kutatói csak a késztermékekkel foglalkoznak, a segédanyagok kifejlesztését és vizsgálatát a Szervesvegy- ipari Kutatóintézet végzi. A közös kutatási program 13 eve folyik, ezalatt több mint kétmillió dollár értékű — azelőtt importból beszerzett — segédanyagot állítottak elő a kombinátban. A közös fejlesztési program most egy félüzemi rendszer megépítésére irányul, ahol évente ezer tonna lágyítót, segédanyagot gyártanak majd, mintegy ötmillió dollár értekben. Páratlan hőstett volt A miskolcicsata „A miskolci csata párját ritkítja a/, egész világtörténelemben.” — irta a győztes csatáról május 27-i bizalmas jelentésében Kerekes vezérkari ezredes. De hasonlóképpen nyilatkoznak Békéssy, Szakáll, Haab és más hadosztályparancsnokok, Lengyel, Németh és Farkas vezérkari főnökök. De nemcsak a Vörös Hadsereg vezetése értékelte bámulatos katonai bravúrnak az északi hadjárat kialakulására döntő jelentőségű győztes miskolci csatát, hanem még helyenként az ellenforradalom katonai vezetése is. Kérdés ezek után, mi ennek a nagy dicséretnek a magyarázata, és hogyan Is zajlott le a miskolci ütközet. Április 16-án megindult a roman intervenciós támadás, majd április 29-én a csehszlovákok is behatoltak Magyarország területére. A románok eljutottak egészen a Tiszáig, de a cseh csapatok is sikeresen nyomulnak előre. Támadásuk Miskolc és Salgótarján elfoglalására irányult. Miskolcot május 1- en sikerül is elfoglalni, s ugyanakkor Salgótarján körül Salgótarjánért folyik a harc. A románok és a csehszlovákok gyors előrenyomulásának egyik végzetes eredménye a Tanácsköztársaságra nézve, hogy az intervenciós csapatok Észak-Magyar- országon egyesültek, s ezzel bezárult a kör; délen, Szegeden a francia és a szerb intervenciós erők, végig a Tisza vonalán és Észak-Ma- gvarországon a román és a csehszlovák intervenciós csapatok szorították harapófo-“ góba a Tanácsköztársaság hadseregét. Ilyen, katonailag szinte reménytelen helyzetben folyik a Vörös Hadsereg újjászervezése, és Stromfeld Aurél, a kitűnő parancsnok vezetése alatt készülnek az ellentámadás tervei. Ez az ellentámadás pedig egyelőre Miskolc visszafoglalásara. Salgótarján felszabadítására szorítkozik. Május 18-án a Vörös Hadsereg felvonulási területén, Heves megyében a hatvani és vámosgyörki vasútállo- mosokon kezdődnek meg a bevagonírozások. Ezzel egy- idöben folyik a Miskolc felszabadításával megbízott III. hadtest egységének felvonultatása. Ennek I. hadosztálya. a miskolc-diósgyöri munkásokra támaszkodva, terv szerint május 20-án, hajnali 3 órakor indítóit támadást a város körül sűrűn fedett magaslatokon elhelyezkedő cseh előőrsök ellen. Villámgyors támadásuk meglepte az előőrsöket és a diósgyőri munkások segítségével, akik otthonosan mozogtak a várost környezd erdőségekben, sikeresen le is fegyverezték őket. Amíg ez az akció folyt, a III. hadtest kötelékébe tartozó 12. páncél vonat vakmerőén behatolt a miskolci pályaudvarra es eredményes felderítő munkát végzett; sőt 17 db, hadianyaggal megrakott vasúti kocsit is zsákmányul ejtett. Az I. hadosztály egész napos álló harc utah kemény, házról házra való küzdelemben, 21-én bír. tokba vette Miskolc városát. Ezzel azonban a város birtoklásáért folyó harc még nem ért véget. Május 22-én tovább folyik a harc, elsősorban a két szembenálló tüzérség között. Ebben is a Vörös Hadsereg tüzérsége bizonyult jobbnak. Egymás után hallgattatják el az ellenség ütegeit. A döntő ütközetre mégis május 23-án került sor, amikor Miskolc környékét nagyon kemény csatában megtisztították a csehektől. Ezzel a város és környéke végleg felszabadult. Amikor ennek hírét közzé tették, örömmámorban úszott az egész ország. Felszabadulási ünnepségeket, megemlékezéseket tartottak. Az öröm érthető, hiszen a Tanácsköztársaság egy szinte reménytelen katonai helyzetben, az erőfölényben álló ellenseg fölött első katonai sikerei aratta Stromfeld Aurél vezetése alatt. A másik, nem mindennapi motívuma volt ennek a győzelemnek, • hogy a tulajdonkeppen izig-vérig népi katonasággal, valamint a diósgyőri, miskolci, a csepeli munkások felfegyverzésével, a vasutasok, postások, pincérek munkaszászlóaljainaic frontra küldésével sikerült elérni. Ezért ilyen magasztosult a várost bevevő I. hadosztály parancsnokának, Kerekesnek a jelentése: „Ezekkel a derék csapatokkal rendkívüli dolgokat lehet művelni. A miskolci csata párját ritkítja az egész világtörténelemben, legalábbis nincs kizárva, hogy következményeiben rendkívüli hordereje lehet. Az ebben részt vett proletárkatonák mindenesetre külön méltánylást érdemelnek, és velük. egy nyugodt és időt engedő vezetés mellett még sok hasonló fényes sikert lehet elérni.” A miskolci győztes csata után már nem volt megállás: tovább folyt a harc egész Borsod megye felszabadításáért. A lendületesen előrenyomuló vörös csapatok a május 30. és június 10. közötti sikeres északi hadjárat során június 6-án már elfoglalják Kassát, egesz Kelet-Szlovákia lelkesedéssel üdvözli a Vörös Hadsereg csapatait. Június 16-án pedig Eperjesen kikiáltják a szlovák Tanácsköztársaságot. A forradalom lobogója egyre magasabban leng, s egyre távolabbra a győztes első csata, Miskolc városától.., VARGA LÁSZLÓ
