Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-05 / 130. szám

tot. « t -o Június 15-én, vasárnap: Építők Június 15-én. vasárnap is­mét ünnepelnek az építők. A hagyományoknak megfelelő­en a megyénkben, városunk­ban működő építőipari és építőanyag-ipari vállalatok a szokott módon tartják meg szakmai ünnepüket. Több he­lyen most adják át a törzs- gárdatagokat megillető ju­talmakat, jelvényeket, okle­veleket. Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága a szakszervezeti választások munkájával ősz­napja szekapcsolva határozta meg az ünnepséggel kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Megyénk legnagyobb válla­lata, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat ez alka­lomra ismét létrehozott ope­ratív bizottsága ma reggel a selyemréti munkásszállóban értékelte a felkészülést. Ok a tervek szerint mintegy kétezer dolgozót és család­tagot várnak. Nyolcszáz törzsgáda tagot jutalmaznak meg, 38-an aranygyűrűt kap­nak. A választási XII. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1980. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK m (ori Bemondónő? Nem. Vas­utas főtiszt kisasszony. így titulálják újdonsült munka­társukat egymás között a Ti­szai pályaudvar integra-do- minó rendszerének kezelői. Ha jól sikerülnek a közelgő vizsgái, ezek a csinos női ka­csák több tonnás szerelvé­nyeket tartanak majd kéz­ben. Ha pedig tanácstagnak is megválasztják, remélhető­leg a közügyekkel is olyan fegyelmezetten dominózik A kozmikus testvérek sajtókonferenciája Közérzetük: pompás Emlékfát ültettek as űrhajósok sétányán operatív bizottság ülést tartott Tegnap délután dr. Kovács Lászlónak, az MSZMP Mis­kolc városi Bizottsága titká­rának elnökletével megtartot­ta a választások előtti utolsó értekezletét a városi válasz­tási operatív bizottság. Szu- chy Róbert, a Hazafias Nép­front Miskolc városi Bizott­ságának titkára összegezte a jelölőgyűlések tapasztalatait. Miskolcon kilenc országgyű­lési képviselői jelölő-, illetve csatlakozógyűlés volt. Ezek sorából kiemelkedett a vá­lasztási nagygyűlés. A vá­lasztópolgárok — azonosulva a felszólalókkal — kifejezték egyetértésüket a jelöltek sze­mélyével. E gyűléseken el­hangzottak lakóhelyi problé­mák is — különösen a jelöl­tek számára szervezett tizen­egy rétegtalálkozón. Ezek ügyében, ha lehetőségeinket nem haladják meg, az illeté­kes szervek megteszik a szükséges intézkedéseket. Fegyelmezetten, rendben lezajlottak a tanácstagi je­lölőgyűlések is: 129 jelölő­gyűlésen 136 jelöltet állítot­tak, tehát hét helyen volt kettős jelölés. Az egy jelölő- * gyűlésre eső részvételi átlag 118 fő volt. A továbbiakban dr. Tóth István, a városi tanács vb- titkára ismertette a válasz­tásig — vasárnapig — hátra­levő fontosabb teendőket. majd, ahogy azt a vasútnál megtanulta. Martinkó Zsuzsa vasutas-pályafutásáról írunk a 3. oldatom (Kiss József felvételei) Napsütés, futó zápor A ma reggeli frissítő zá­poreső után szép napsütéses idő alakult ki Miskolcon. Az előrejelzések szerint időn­ként továbbra is megnövek­szik a gomolyfelhőzet, nap­sütés és futó zápor válthatja egymást. Az északnyugati, északi szél többfelé ismét megerősödik. A hőmérséklet 20—24 fok között alakul. A Borsodi Szénbányáknál Negyvenórás munkahét A Borsodi Szénbányák ter­melőegységeinél jelenleg heti 44 órát dolgoznak a bányá­szok. Miként szervezhetnék meg úgy a munkát, hogy ez az idő heti 40 órára csök­kenjen? Ezt a lehetőséget vizsgálták a közelmúltban a vállalat illetékesei. Mérlege­lveik alapján a 40 órás munkahét bevezetésének fel­tételei először a Mákvölgyi Bányaüzemnél, majd a Far- kaslyuki Bányaüzem farkas- lyuki aknájánál adottak. Mi­vel azonban a bevezetés meg­valósításához számos műsza­ki és munkaszervezési intéz­kedés szükséges, egyelőre a bányászok türelmét kérik. ★ Melegüzemi próba az öntödében Befejező szakaszához érkezett az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó magas- nyomású öntödéjének üzembe helyezése. A 150 méter hosz- szú csarnokban már áll a 11, nagynyomású öntöberendezés és megkezdődtek a próbaöntések. (Rózsás Sándor felvétele) Kitűnő hangulatú sajtó- konferencián számoltak be nyolcnapos űrutazásukról — alig 18 órával a Földet érés után a szovjet—magyar nem­zetközi űrexpedíció tagjai, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan. A két űrhajós nagyszerű állapotban van. orvosaik egyértelmű véleménye sze­rint szervezetükben semmi­féle kóros elváltozás nincs a kisebb változások — pél­dául a súlyveszteség, ami Farkas Bertalan esetében mintegy három kilogramm — az előre várt határokon be­lül vannak és rendkívül gyorsan helyreáll a normális állapot. Egyébként, mint ahogy azt dr. Hideg János orvos ezredes elmondotta: az első alaposabb vizsgálatot a magyar „Diagnoszt” berende­zés segítségével alig egy­másfél órával a földet érés után. Dzsezkazgan és Bajko- nur között a repülőgépen vé­gezték eL A sajtókonferencián ter­mészetesen arról kérdezték a legtöbbet a magyar űrha­jóst. mi volt a legnagyobb élménye. — Ne haragudjanak meg szovjet barátaim, ha azzal kezdem: a legnagyobb él­ményt az adta. hogy meglát­hattam Magyarországot a világűrből. Igaz. többnyire éjjel haladtunk át az ország felett, de a fényeket, így Bu­dapest fényeit is jól lehetett látni. Ugyancsak nagy élmény volt űrhajósunk számára a Föld más részeinek megfi­gyelése, a napfelkelte és a napnyugta a világűrben, a kozmikus éjszaka a ragyogó csillagképekkel — A súlytalanságot hamar megszoktam. Mintegy más­fél-két órával a rajt után jelentkezett ugyan kisebb vértolulás a fejemben de pa­rancsnokom megnyugtatott, ez nem jelent bajt és elmú­lik. Ípv is történt és ezután már nem volt ezzel külö­nösebb bajom. Az űrállomá­son sokak szerint bizonyos érzékelési zavarok jelentkez­nek. orientációs problémák mutatkoznak. Nálam ez nem volt így — igaz, meg kellett tanulni, hogy megszűnik a fönt és a lent, a jobbra és a balra. A legfontosabb, hogy mindvégig megőriztem a munkaképességet, a munka nem fárasztott el. bár a súly. talansággal nem lehet tré­fálni. ez nem egyszerű meg­szokás kérdése csupán. A visszatérés tűnt számomra a legnehezebbnek itt egy pilla­natra úgy éreztem, hog. víz­re szálltunk le. de ez csak érzéki csalódás volt. Farkas Bertalan megha­tott szavakkal mondott kö­szönetét mindazoknak akik­nek támogatását a világ­űrben is érezte, tudta, hogy sokan figyelnek rá és sokan küldik el hozzá bátorító, biz­tató üzenetüket. — Igyekeztünk a legjobb tudásunk szerint végezni a munkát. Parancsnokom és az állandó személyzet tagjai. Leonyid Popov és Valerij R.iumin segítségével ez sike­rült. Ügy érzem becsülettel helytálltunk — mondotta. Az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva a magyar űrhajós elmondta: parancs­nokával, Valerij Kubászov- val már az előkészület idején szoros barátságot kötött, most azonban úgy érzi, az úton „kozmikus testvérek” lettek. „Nagyon sokat segített, min­dig megnyugtatott. A világ­űrben is úgy dolgozott, mint a Földön, nagv nyugalommal és ez igen jó hatást tett rám is” — mondotta. Kubászov véleménye sem változott ku­tató-űrhajósáról: kitűnő mun­katársnak, jól képzétt űr­hajósnak, jó barátnak tartja. A visszatérés után eltelt időről »zólva az űrhajósok el­mondták: közérzetük Dorn- pás, jól pihentek, kitűnőéi) aludtak. „Farkasnak farkas- étvágya van” — tréfálkozott a magyar űrhajós, amikor ar­ról kérdezték, jól evett-e a visszatérés után. „Mélyen aludtam, nem álmodtam, nem éreztem a különbséget, igaz, amikor felébredtem, először néztem, miért nem a meny- nyezeten vagyok és el akar­tam rugaszkodni az ágytól" — mondotta. Mint közölte, még a visszatérést és az or­vosi vizsgálatokat követően szaunában is voltak. Az űrállomásról szólva, mindkét űrhajós azt emelte ki. hogy rendkívül tágas, ké­nyelmes tartózkodási és mun­kahely. Az ott dolgozó ál­landó expedíció nagy szere­tettel fogadta őket, tökéletes volt a hangulat és az együtt­működés. Házigazdájuk Rju- min volt, aki maga gondos­kodott minden étkezésről. Az állandó személyzet nagy örömmel fogadta a Földről érkezett küldeményeket. Rju- minnak kedves ajándék volt, hogy első űrutazásának nap­lója minikönyv formájában megjelent Magyarországon, s nagyon örültek az Izvesztyija és a Magyar Hírlap külön­kiadásának is. Tisztázódott a sajtókonfe­rencián. a sok vihart keltett „bajusz-ügy” is. „Berci annak idején megígérte, ha eljut az űrállomásra, levágatja * baj­szát — mert nem hitte, negy ez a mesének tűnő dolog megvalósulhat számára — mondta Kubászov. — Emlé­keztettük erre, de arról is tudtunk, hogy a magyar nők tiltakoztak ez ellen. így ju­tottunk arra a megállapodás­ra, hogy megkurtítjuk a baj­szát. Lekötöztük az ülésre, az egyik oldalról Valerij Rju- min látott a műveletnek, mégpedig egy nagy lemez­vágó ollóval, a másik oldal­ról én, egy kisdiával — azért, mint látható, maradt a ba­juszból.” A sajtókonferencián a tu­dósítók meleg szeretettel kö­szöntötték az űrhajósokat magas kitüntetésük alkalmá­ból. Kubászov és Farkas Ber­talan viszont megköszönte a sajtó, a rádió, a televízió irántuk tanúsított érdeklődé­sét. A sajtókonferencia után Farkas Bertalan Valerij Kubászov közreműködésével — emlékfát ültetett az űr­hajósok sétányán szálláshe­lyük közelében. Parancsnoka, aki már előzőleg kétszer járt a világűrben, már akkor ’le­get tett ennek a hagyomá­nyos kötelességnek. A szoyieb— magyar űrexpe­díció tagjai néhány napig még Bajkonurban maradnak, beszámolóra és vizsgálatokra, majd visszatérnek Csillag- városba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom