Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

Köszönjük, amit a fin tikért tettek...” * Hogyan sikerül a leszállás? Együtt izgul a család, a rokonság — a televízió és Lórii György mikrofonja előtt. ' t r Ha, mondjuk két héttel ez­előtt feltették volna a kér­dést tíz miskolcinak: merre van Pácin. lehet, hogy ki­lencen nem adtak volna pontos választ. Május 26-a óta azonban Soprontól Bé­késcsabáig. Nagykanizsától Debrecenig szinte mindenki tud az alig több. mint 2000 lélekszámú kisközségről. Itt élnek ugyanis az első ma­gyar űrhajós. Farkas Berta­lan szülei. Őket látogattuk meg tegnap, a szovjet—ma­gvar űrpáros visszaérkezése napján. „PAPRIKÁS CSIRKÉT ÉS TÖLTÖTT KÁPOSZTÁT FŐZNÉK" A kisközség szélső utcájá­ban szerényen húzódik meg a Farkas-porta. Gondozott kert. rend és tisztaság min­denütt. A kisszobá'oan. ahol most a fő helyet a- televí­zió foglalja el. találjuk az egész családot, s az' itteni ro­konságot. A szülőkön ps nagyszülőkön kívül ittfion van Lala. Farkas Bertalan öccse, s itt van a nagynéni, a keresztmama, valamint a közvetlen szomszéd is. A te­levízióban — amelynek te­tején Matrjoska-babák kö­zött díszeleg Berti szkafan- deres-űrhajósruhás. levelező­lap nagyságú képe. — Ha most rövidesen ha­zaérkezne a fiú. mivel fo­gadná? Mik a kedvenc éte­lei az első magyar űrhajós­nak? — faggatom Erzsébet asszonyt. ★ A tévékészüléket szinte ki lem kapcsolták Farkasék ... Napok óta táviratok, levelek százai érkeznek a Farkas szülőkhöz ... (Herényi László felvételei) — Frissen vágott ívűkből húslevest, általam készített cérnametélttel és paprikás csirkét készítenek, de lenne .rántott hús is az asztalon... — És a töltött káposztáról megfeledkeztél? — veti köz­be a nagymama. — Az ugyanis Berti kedvence a paprikás csirke után. — Hát persze, hogy áz is lenne! „APÁM A PÉLDAKÉPEM" Beszélgetésünk' megszakad. Hosszú másodpercekig sötét a képernyő, majd kirajzoló­dik a reklámműsor szignálja. Farkas néni láthatóan ideges, mást várt már. Igyekszem oldani a feszültséget, muta­tom hát a vasárnapi Magyar Hírlapot. amelyben több olyan kérdésre is választ ad­tak az űrhajósok, amely a televízió programjában nem szerepelt. A tudósító például azt is megkérdezte Kubá- szovtól es Farkastól: ha a mesebeli három kívánságuk teljesülne, mi lenne az? A magyar űrhajós harmadik­ként a következőket kérte volna: szüleim életét szeret­nem meghosszabbítani, mert nekik köszönhetek mindent. Apamat hősnek tartom, ő az en példaképem .. A betűket mohón olvasó szemek elhomályosodnak. Farkas Lajos, a már nyug­díjas cipészmester csak eny- nyit tud mondani: — Látja, ilyen a mi fiunk! Még ott. a regement munká­ja között is ránk gondolt. .. Az idegtépő várakozás percei nehezen múlnak. Az­után feltűnik a képernyőn a jói ismert képsor, a szignál, majd Vértessy Sándor, aki egyelőre még nem arról be­szél. amiről Farkasék hallani szeretnének. Egyre nagyobb bennük a szorongás, mégis szinte lélegzetvisszafojtva fi­gyelik a hétfőn este és teg­nap délelőtt már látott kép­sorokat. hiszen Bertil látják, ő beszél a világűrből. Azután meg egy film kezd peregni, ám nem sokkal később Vér- tess.v megszakítja az adást, s boldog örömmel olvassa fel az MTI és a TASZ3Z közös közleményét, amely szerint: a Szojuz—35 űrhajó, fedél­zetén Valerij Kubászov és Farkas Bertalan űrhajósok­kal. tegnap, magyar idő sze­rint 17 óra 06 perc 40 má­sodperekor ' sima leszállást hajtott végre a Szovjetunió megadott körzetében. A nem­zetközi űrpáros mindkét tag­ja egészséges... í „A SZÍVÜNKHÖZ NŐTT VALERIJ" Könnyek potyognak min­denki szeméből', boldog só­haj száll a kazahsztáni sztyeppek felé, ahol akkor már Valerij és Bérli tálán eppen repülőre szállt, hogy Bajkonurba utazzék. Pezsgő durran, a nagy-nagy boldog­ságra koccintunk. Nehez ilyenkor szóra bírni a szü­lőket. mégis megkérdezzük: — Tudjuk, hogy csütörtö­kön utaznak Csillagvárosba, s valószínűleg már szomba­ton találkozhatnak a fiuk­kal. Mi lesz az első mondat, amivel magukhoz ölelik majd fiukat, az első magyar űrhajóst? — Én azt hiszem, szólni sem fogok tudni, csak öle­lem. ölelem majd a drága kicsi fiút... — mondja Er­zsébet asszony. / — Nagyon büszke vagyok rád! — talán valami ilyes­mit. De abban a torok- és szívszorongató helyzetben aligha tud majd megszólalni az ember — tolója meg az édesapa. — No persze. Valerijnak is kijut májd az ölelésből, hiszen ő vigyázott ott fent a magasban Bellire. Látta, ahogy szinte minden moz­dulatát figyelte, kísérte? így csak az tud viselkedni, aki igazán barát. Nagyón a szí­vünkhöz nőtt Kubászov. re­mélem. őt is megvendégel­hetjük majd egy magyaros ebéddel vagy vacsorával — mondja a háziasszony. Indulni készülünk, amikor megérkezik a kétszázegyné- hánvadik dísztávirat, az el­ső azok közül, amelyek a le­szálláshoz. a Földet éréshez gratulálnák. Az ajtóban Far­kas bácsi még megállít. — Mondja, hogy kell az ilyesmit megköszönni? Mond­ták ugyanis, hogy a Szovjet- 1 unióban és itthon is magas párt- és állami vezetők ’fo­gadják majd a fiunkat, s bennünket is. Ugye. az a legr jobb. ha csak egyszerűen megköszönjük mindazt, amit a fiúnkért tettek :.. TÓTH ZOLTÁN A OH várospolitikai fóruma Miskolc ütőerei Sokat utazó, nagy mozgás- igényű nép lakja ezt a ta­rost. Egy miskolci, évente és átlagosan, ezerszer száll vil­lamosra vagy autóbuszra. Ennyit jelez egyébként a tó­városi statisztika is. Ara. aki manapság utazásra adja a fejét, az fél is. reménykedik is. Fél a döccenőktől, a ki­térőktől, s reménykedik, hogy a fejlesztések nyomán gyorsabb, kényelmesebb lesz - a városi közlekedés. Az útépítők uralják a vá­rost, . földkupacok, gödrök, forgalomlerelő táblák jelzik, hogy generális változásoknak nézünk elébe. A Széchenyi úton betonlapokkal töltik ki a . sínközöket, az Ady-híd- nál a leglátványosabb sza­kaszába érkezett az útépítő munka, s megújul a Kun Bé- * la út is. Persze, készül az , északi tehermentesítő út is, s földgyaluk dolgoznak He- jőcsaban. A nagy változások korát éli a város úthálózata, ám a megújulás kényelmet­lenséggel jár. Vigaszt, bizta­tást a befejezés mielőbbi re­ménye adhat, s az a biztos tudat, hogy a sokáig trom­bózis-gyanús miskolci közle­kedés gyógyulófélben van. A Miskolci Közlekedési Vállalat járművei naponta hatszázezer utast szállítanak. Följegyezték, hogy a miskol­ci villamos premierjén, 1897. július 10-én 7615-en váltot­tak, jegyet. Azóta sok víz le­folyt a Szinván és sokszor, sokan járták végig az „egy- :utcás Miskolc’’ legfontosabb­nak számító kelet—nyugati útját. Az utak nem lettek szélesebbek, de a távolságok megrövidültek. Az MKV va­sárnaptól érvényes új me­netrendje szerint például a 101-es autóbusz fél órán be­lül ér a Tiszai pályaudvarról a Csanyikba. A városi mér­tékkel mért viszonylag nagy távolságot viszonylag rövid, idő alatt teheti meg az uta­zó. De a miskolci tömegköz­lekedési járművek sebessége a hazai gyakorlatban sem számit rekordnak... A mé­rések szerint a villamos át­lagos utazási sebessége 15 kilométer óránként, az- autó­buszé alig több 18 kilomé­ternél. A jelenlegi viszonyok ismeretében a sebesség nem fokozható, hiszen a varos ke­let—nyugati tengelyének át­eresztőképessége maximálisan kihasznált. Nem is a gyor­saság fokozása a cél. A mi­nőségi változások évét (éve­it) éljük. A közlekedési vál­lalat a kulturáltabb utazás jelszavát írta zászlajára. Majd egy emberöltővel ez­előtt ingyenes újsággal, ked­vezményes fürdőjeggyel to­boroztak utasokat a miskol­ci villamosra . .. Regi szép idők! Ma viszont inkább sé­tára buzdítják azokat, akik egy-két megállónyi távolság miatt is járműre szállnak. © • A városi ember közérzetét javíthatja a mostaninál ké­nyelmesebb, súrlódásra ke­vesebb okot adó közlekedés. A jó út, a pontosan érkező autóbusz is feltétele össz­komfortosabb életre törekvő szándékainknak. Ezért épül­nek új utak, ezért kell al­kalmilag kerülőket tennünk, s elviselni például az Ady- hídi ostromállapotot. Ám azt is kell tudni, hogy a tö­megközlekedés deficites. Egy kétforintos miskolci buszjegy valójá'ban 4,80 forintba ke­rül, az 1 forintos villamos­jegy 2.40 forintot ér. Az utas tehát támogatást, a vállalat pedig ..árbevételbe beszámít­ható árkiegészítést” kap. Ez a tény persze nem mentheti a városi közlekedés esetleges fogyatékosságait, de némileg magyarázhatja a valós gon­dokat. Mit hoz a jövendő? Tíz éven belül biztosan lesz tro­link, de nem biztos, hogy az ezredfordulóig elkészül a már. száz évvel ezelőtt megálmö-. dott földalatti. Biztos, hogy a Széchenyi út előbb-utóbb sétálóutcává lesz. de’ nem biztos, hogy a tömegközle­kedés gondjai a városban enyhülni fognak. Várható, hogyia kelet—nyugati hagyo­mányos ulasáramlás (a csak- • nem. ötvenezre» #ivasi lakó­telep miatt) mérséklődni tog. s a településszerkezet módo­sulása miatt új utakat, új csapásokat kell törni. Az utas az igényéihez mér. A tanácsok, a vállalatok, a lehetőségeiket számba véve döntenek. Illúzió lenbe azt állítani ma. amit egy, a sza­zad elejen keltezett felleng­zős monográfia írt: „... a Felvidéken közlekedéspoliti­kai szempontból Ideális álla­potok uralkodnak”. Ám az tény. hogy soha nem költöt­tünk ánnyit az utakra, a tö­megközlekedésre és általában az infrastruktúrára, mint az utóbbi években. Az anyagi lehetősegek korlátozottak. De vitathatatlan, hogy mind az országos, mind a helyi politi­ka elismerte a közlekedés kiemelt, s a lakásépítéssel egyenrangú fontosságát. (brackó) A szavazólapon ott áll majd a neve... Orvosolni tíz emberek gondját bajái is Nem kell • ahhoz szakmai­lag elfogultnak lenni, hogy az egészségügy egyik leg­szebb agának a szülészetet tituláljuk. Az orvosok a leg­több síkéi elmenyre itt tart­hatnak számot. Hivatása szépségét sokkal inkább érzi dr. Berkő Péter adjunktus is, mint azt lírai Szávákba tud­ná önteni. ♦ ♦ Nem tősgyökeres miskolci, Edelényben született. S gyer­mekként ideálja az ottani körzeti orvos volt: a jósá­gos, a csodatevő, akit meg- süvegeltek. akiről csak a tisztelet hangján beszéllek. A sárospataki gimnáziumi évek után ez volt az a meghatá­rozó élmény, ami a pályára irányítottá. A debreceni egyetemi évek után 11 éve dolgozik a megyei kórházban. A mindennapi r inka mellett a szakirodalom művelésében leli legnagyobb örömét. An­gol tudását már csaknem 150 referátumban kamatoztatta az Orvosi Hetilapban. Tíz-tizen- két tudományos előadáson szerepelt, négy közleménye jelent még. á legutóbbi szü­lész-nőgyógyász Európa- kongresszuson is mikrofon elé lépett. Mindemellett jgmyi tár­sadalmi tisztséget'töltött es tölt be. aminek ’ felsorolása csaknem- egy oldalt tesz ki a jegyzetfüzetemben. Az ö nevéhez fűződik, hogy a kór­házban megalakult a KISZ- bizpusag. amelynek hét évig titkára volt. Jelenleg a vá­rosi egészségügyi pártbizott­ság tagja, a végrehajtó 1. :- zottság párt- és tömegszer-' vezeti felelőse.' Egész garni­túrája van már társadalmi és szakmai kitüntetésekből. A legékesebbek: a KISZ Ér­demérem es a miniszteri ki­tüntetés: Az Egészségügy Kiváló Dolgozója. Kiváló társadalmi és szak­mai munkája elismeréséül nemzetközi orvosdelegáció tagjaként járt egy hónapja Kambodzsában és Vietnam­ban. Tíz ország küldte el képviselőjét; hazánkból egye­dül ő utazott. Amikor visz- szajött. váratlan meglepetés­ként érte: a 80-as számú vá­lasztókörzetbe tanácstagnak jelölték. A társadalmi elfoglaltsá­gok sokasága miatt meg keli kérdeznem: nem iesz ez sok egy kicsit? — Én is meghánytam-ve- tettem már ezt a «kérdést. Nagyon módszeres időbeosz­tással kell élni, hogy min­den feladatnak eleget tegyek. A havi nyolc ügyelet nem’ kevés. A szakmai irodalom műveléséről sem szeretnek- lemondani. A nőgyógyászati endokrinológia az egyik leg­izgalmasabb terület a szá-' momra. s ennek alaposabb megismerését sem akarom feladni. S ekkor még a családról nem is beszéltünk. Egy ki­lenc- és egy hatéves gyer­meke van. akik persze sze­retnének több időt tölteni az apukával... ♦ ♦ A múlt héten, pénteken tartott barátkozó, ismerkedő estből dr.1 Berkő Péter egy kis bátorságot mentett. Ez a nagyon ió hangulatú ta­lálkozó abban nyugtatta meg, hogv maga mögött tudhatja a Chlepkó' Ede utcai nép- frontbizottsási körzet tagja­it és az itt dolgozó régi pártmunkásokat. A tanács­tagjelölt pedig ígéretet *ett, arra. hogy ha megválasztják, beletanul ebbe. a számára még új társadalmi feladatba." Márpedig nála az ígéret után a tett következik ... O. E, \ Farkaséi most naivon boldogok

Next

/
Oldalképek
Tartalom