Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-30 / 151. szám

i 'Si Júfiiis 3-cn, 6-án Miskolcon ­Szövetkezeti vezetők országos találkozója A KISZ Központi Bizott­sága mezőgazdasági osztálya találkozót szervez városunk­ban. A kétnapos találkozó július 5-én kezdődik: a leg- íontosabb rendezvény a . szö­vetkezeti ágazatok vezetőivel tartandó tórum lesz. Július 6-án. vasárnap a találkozó résztvevői reszt vesznek a Csanyik-völgyben a nemzet­közi szövetkezeti nap Ten- dezvényein. ífr Az avasi kilátótoronytól nem messze a napokban adták át a gyerekek részére a hadi­technikai parkot. Egyelőre csak egy tank és két tarack látható. De miipt hallottul;, még további technikai felszerelések kerülnek ide. A gyerekek már birtokukba vették a páncélos monstrumot. (Jakubik László felvétele) A vezető vezessen A háromszorosan is kivaló címmel kitüntetett nagyválla­lat élére új igazgató került. Igen: igazgató, és nem vezér- igazgató ... Nem kellett „megtanulnia” a céget, korábban ugyanis — vagy másfél évtizedig — helyettesi minőségben dolgozott, s ezért sem keltett meglepetést, hogy alig egy hó­napnyi igazgatóság után, _ maris összehívta a politikai és a társadalmi szervezetek képviselőit, hogy ismertessen velük .néhány szervezeti és vezetéstechnikai változtatást. A tájé­koztató érdekesnek, mi több izgalmasnak ígérkezett. Sokan, sokfélét rebesgettek. Voltak, akik holtbiztos információira', tudtak az egész vállalati hierarchiát átforgató személyi vál­toztatásokról. masok pontos „elbocsátási” listával járták mér napok óta az irodákat, a munkahelyeket. Az a délutáni értekezlet végül is sokaknak csalódást oko­zott. Se személycserék, se forradalmi változások, csas ege sor egyszerű, ésszerű és logikus hatáskör-módosítás. Hogy például: ezentúl nem a vállalati igazgató dolga a tizet« nélküli szabadságok engedélyezése. Vagy: nem kell igaz­gatói aláírás ahhoz, hogy bizonyos — és értékesebb — mun­kaeszközöket, bizonyos raktárakból a vállalat munkatársai kivegyenek... Vagy: az igazgató, a továbbiakban nem tartja fenn magának azt a jogot, hogy minden egyes jelentést, fel­mérést. statisztikai adatszolgáltatást személyesen lásson é« szignáljon, amit csak a különböző fő- és alhatóságok kérnek a vállalattól. Kiválóra vizsgáztak műszereink így látta az űrrepülést az orvos ezredes Beszélgetés dr. Hidegh Jáuossal Azt hiszem, nem túlzás a meg­állapítás: a május végi, június eleji napokban több mint tíz- millióan izgultunk az első ma­gyar űrhajósért. Farkas Bertalan azóta parancsnoka, Valerij Kubá- szov társaságában már több mint egy hetet eltöltött Magyarorszá­gon, így szemtől szembe lát­hattuk, hogy az űrutazás nem viselte meg különösebben. Am, ahogy az ilyenkor természetes, még mindig megválaszolatlanul maradt kérdések sokasága van az emberekben. Dr. Hidegh János orvos ezredest, a Magyar Néphad­sereg Repülőorvosi Vizsgáló es Kutató Intézetének egyik vezetőjét, nem hiszem, hogy különösebben be kellerte mutatni az olvasóknak. „Sze­mélyesen” is találkozhattunk vele abban a - sorozatban, amelyet a Magyar Televízió az űrrepülést megelőzőén Csillagvárosban készített. A szimpatikus férfi városunk­ba is elkísérte a szovjet— magyar űrpárost, így mó­dunk volt több olyan kérdés­re választ kapni tőle, ame­lyek még mindig sokat fog­lalkoztatják az embereket. — Hogyan viselte Farkas Bertalan az űrhajózással já­ró megterheléseket, a súlyta­lanságot? — Sok helyütt elmondta már ö njaga, hogy élete ta­lán legnagyobb élménye volt a súlytalanság. Több helyütt is tréfálkozva említette: szin­te egyetlen percet sem vesz­tett ebből az érzésből, jósze­rével. csak az alvás idejére kötötte ki magát. Orvosilag vizsgálva alkalmazkodását, mind a szovjet, mind a ma­gyar orvoscsoport egyöntetű megállapítása volt: egyálta­lán nem léptek lel nála olyan zavarok, amelyek befolyásol­ták volna munkaképességét. A fellövést követő másod­percekben. amikor háromszo­ros gravitáció nehezedett ra­juk.' kitünően érezte magát. A súlytalanság első percei­ben bizonyos vértolulást ér­zett a fejében, de ezt köve­tően elmaradtak azok a pa­naszok, amelyek szinte min­den más űrhajósnál jelent­keztek. — Ügy tudjuk, hogy a fá­rasztó magyarországi prog­ram, során kikötötték: /5—?0 percnél tovább nem állhat­nak- az űrhajósok . .. — Mindenekelőtt arttyl kell szót ejteni, hogy ez a 8 na­pos program sokszorta fá­rasztóbb volt. mint a 8 napos il'bcli tartózkodás. Kiköté­• sünknek mindenekelőtt óva­tossági célja volt., A súlyta­lanság körülményei között ugyanis bizonyos keringési elváltozások lépnek fel az emberi szervezetben. Kiesnek az alsó testrész vérellátását biztosító funkciók, ezért van az. hogy a felső testrészben — így a fejben — vértöbblet lep fel. Ehhez 7—8 nap alatt alkalmazkodnak az űrhajó­sok. Mint köztudott, a Kubá- szov—Farkas kettős éppen nyolc napig tartózkodott a világűrben. Félő volt tehát, hogy egy ortosztatikus áiulá- si hajlam léphet fel náluk, azaz: visszaáll a rendszeres vérellátás, de ha sokat áll­nak. esetleg éppen a lejből megy ki a vér . . . — Farkas Bertalannal rendkívül elégedettek voltak a program vezetői. Ha a jö­vő héten ismét repülnie kel­lene, orvosilag engedné-e? — Ha a jövő héten kellene menni, akkor inkább a ha­sonló felkészültségű Magyari Bélát küldenemf Kéthónapos pihenés után viszont nyugodt szívvel engedném űrbéli útra Bercit is. akiről a szovjet or­vosok is megállapították — és tréfásan űrbéli társai is így becézték — született űr­hajós ... — Mi volt a vélemény a magyar műszerekről Csillag­városban, Bajkonurban? — Ismét csak engedtessék meg, hogy egy személyes él­ményemtől beszéljek. Június 15-én. hazatérésünk előtt jár­tam az irányító központban. Aznap éjfélkor teremtettek kapcsolatot az űrállomással. Rjumin < elmondotta, hogy nagy segítséget nyújt mun­kájukban a Dózsa-program és a Pille berendezés, amely a kozmikus sugárzást méri. A leglelkesebben azonban a Balaton műszerről szólt, amely univerzális volta mi­att rendkívüli módon tetszik nekik. Többször is használ­ták már, mert Farkas Ber­talan megtanította őket ke­zelésére. Úgy gondolom, mi­után Rjuminék is visszatér­nek a Földre, a tudósok, a műszer szerkesztői igen ér­tékes és érdekes eredmé­nyekhez jutnak majd e mű­szer segítségével. Nagy sikere volt a Miskolcon készült Diagnoszt táskának is. Korábban ugyanis a Földre visszajárt űrhajósokat azon­nal Bajkonurba szállították, s itt vetették alá őket a leglü- zetesebb orvosi vizsgálatnak. A tervekben ugyan nem sze­repelt. de ezúttal már azon a repülőgépen elvégezték a táskadiagnosztikai berendezés segítségével a vizsgálatokat, amely az. űrhajósokat Dzsesszkazganból Bajkonurba szállította. A szovjet tudósok igen elismerően és nagyon hálásan nyilatkoztak a mű­szerről. s arra kértek ben­nünket. hagyjuk ezt náluk. Természetesen a kérésnek eleget tettünk, s mint meg­tudtuk. a Szojuz—T—2 le­génységét is a Földre érkezés utáh e műszerrel vizsgálták végig. — ön egyike lehetett azok­nak, akik végigkísérték a két magyar űrhajós felkészí­tését. s olt lehetett az egész űrutazás alatt Bajkonurban. az irányi tó köz pont ban. Mi­lyen élményt adott ez azidü- szal; az orvos ezredesnek? — Azt hiszem, az. eletben ennél szebb élményem csak akkor lehetne, ha magam is láthatnám az űrből a Földet. Erre már igen kevés esélyem van. így hát felejthetetlenek számomra a Csillagvárosban és Bajkonurban eltöltött na­pok. Két év kemény munká­jával jutott el oda az első magyar űrhajós, hogy a koz­moszba induljon. Megható és felemelő pjjlanat volt űr­utazásuk előtti utolsó talál­kozásunk, a fellövés pillana­ta, majd a kazahsztáni sztyeppén a visszaérkezés látványa. Nem is tudom, ho­gyan köszönjem meg ezt mindazoknak, akik hozzáse­gítettek . .. TÖTH ZOLTÁN Ma kezdődik a XVI. nyári úftörőolimpia Szolnok úttörőolimpiát ren­dez. Ennek megfelelően a hét végén az utolsó simítá­sokat is elvégezték a verseny színhelyén, a szálláshelyeken és az olimpiai központban. A szervező bizottság szombaton tartotta végső szemléjét, hogy ma déltől zökkenőmentesen fogadhassák az ország min­den részéből érkező piros- nyakkendős sportolókat. Az utolsó próbákat tartják a tiszaligeti stadionban a megnyitóünnepség szereplői. A különböző látványosság­nak ígérkező programban 1.500 óvodás, iskolás mutat­kozik be a színes, szemet gyönyörködtető gyakorlatok­kal. A műsor legbájosabb színfoltja minden bizonnyal annak a négyszáz óvodásnak a játéka lesz. akik Xl-íéle ké­ziszerrel ügyeskednek a Bo­nt.. M együttes zenéjére. A stadionbeli bemutatót a íi- s'.ai larnpionos virágkarnevál egészíti ki. A XVI. nyál/ úttörőolim­pia versenyei holnap, július 1-én nyolc sportágban kez­dődnek meg. Nem folytatom. A lényeg: az igazgató szabadulni akart egy sor olyan feladattól, ami nem rá tartozik, ami az ő po­zíciójában csak felesleges es értelmetlen időrablást jelent, aminek elvégzésére ott vannak a vállát at különböző rangú más munkatársai. Ugyanezen az értekezleten viszont elhang­zott egy plyan reális, pontos, és a további tennivalókat egy­értelműen meghatározó helyzetelemzés, amire eddig fflej nem volt példa a vállalat életében. Sőt: elhangzott egy má­sik tájékoztató is. amely arról számolt be. hogy a vállalsi vezetői mit. tettek eddig — az új igazgató alig egy hónapnyi működése alatt — a tennivalók elvégzéséhez nélkülözhetet­len feltételek megteremtéséért, illetve, hogy a vállalati, stra­tégiának milyen elemeivel foglalkoznak pillanatnyilag, s hogy milyen további feltételek biztosításán fáradoznak. Néhány éve került a kezembe az a sajátságos időmérleg, ami vagy száz vállalati vezető napi munkabeosztását elemzi. A számsorokkal sűrűn tarkított elemzésből kiderült, hogy a vezetőknek mindenre van — kell. hogy legyen — idejük, csak éppen a tulajdonképpeni irányításra futja a legkeve­sebb. A megkérdezettek napi munkaidejének jó negyedet tölti ki az általuk merőben feleslegesnek ítélt adminisztráció, és a legkülönbözőbb társadalmi kötelezettségek ellátása. To­vábbi harminc százalékkal csökkentik — az egyébként nyolc óránál jóval hosszabb — napi munkaidőt az értekezletek. amelyek nagyobb részét a főhatóságok és a társadalmi szer­vezetek kezdeményezik. A napi feladatok, a hirtelen 'jelent - kező operatív tennivalók elvégzése elvisz további két. két es fél órát. A maradék időt még csökkenti a postabontás, a le­velezés, a fogadóéra, a belső és a külső jelentések áttanul* mányozása. s az egyéb „aprómunka”. Mindezek uián eh ft egy. másfél óra marad a szakirodalom tanulmányozására. m vállalati stratégián és taktikán való munkálkodásra. Mi tagadás: nem éppen racionális munkaidő-beosztás. A vezető ugyanis nem reprezentatív személyiség, nem ügyin­téző és nem adminisztrátor, nem egyszemélyes jóléti intéz­mény és nem ..panaszláda”, nem anyagbeszerző, és nem a napi gondok megoldására hivatott „tűzoltó” A vezető — ha úgy tetszik — stratéga. Eredményes munkájának első számú feltétele a jól képzett, és használható munkatársakból áiié „vezérkar”, valamint az a fölismerés, hogy hagyja is dolgozni a munkatársait. És máris több ideje jut a szorosabb «■te­lemben vett irányítómunkára. Mi több: a vezető azért is ve­zető. hogy megértesse saját főnökeivel, felettes hatóságaival, neki egyéb dolga is van, minthogy szétaprózza az idejét csa<k azért, mert e főnökök és hatóságok presztízskérdést csinál­nak abból, hogy milyen papíron, kinek az aláírása wwtiq** Persze: nehéz dolog ilyesfajta elhatározásokra jutni. Ám nem lehetetlen. Ezért is idéztem a bevezetőben rögzített példái. V. 08, . Varosunk virágai Kevés a rózsakert A városunk szépítésében hivatalból is érdekelt szak­emberek májusban bejárták a kerületeket. Ezen az őrjá­raton azokat a területeket strigulázták. amelyek kül­alakja kívánnivalót hagy maga után. Az elmúlt évről maradt egy , kis megtakarított pénze a városi tanácsnak, s egy tes­tületi ülésen úgy döntöttek, hogy ennek egy részét a leg- szembeszökőbb szépséghibák kijavítására fordítják. A vég­összeg tulajdonképpen így is •szép summa: 4 millió 67» ezer forint, de még ebből sem futja mindenre. Először is a szanált területek ideigle­nes rendezésére kerül sor. a belvárosi tűzfalakat próbál­ják meg elfogadhatóvá ten­ni. a Csaba vezér utcán, a 3-as út mentén, a Gyöngy cukrászda környékén zöld te­rületet alakítanak ki, néhány kisebb parkrészt pedig vég­legesen rendeznek. "Természetesen nemcsak ennyit költ a városi tanács évente a parkok gondozásá­ra. ápolására. A számla evenként több. mint 2» millió forint is lehet. Meglátszik-e ez a költséges áldozat váro­sunkon? Egyesek szerint né­hány parkrészlet es r trk szépnek mondható, másokra Pedig még többet kellene ál­dozni. Akadnak városunkban jócskán rózsapártiak, akik azt állítják, hogy az egynyá­ri növények helyett szebb is. /es gazdaságosabb is lenne ezeket telepíteni. Való igaz, néhány parkunkban két-há- rom generáció virágváltás is lezajlik egy évben. A Bartók téren szegény szalviák csak vegetálnak, de a Tanácsház téren sem dús lombozatúak a köznéven büdöskének neve­zett virágok. A tulipándísz után kevésbé pompáznak vá rosunk virágoskertjei. Mi szól a rózsák mellett? Tulajdonképpen egy hosszabb távra szóló ..beruházás” len­ne. ha az első kiültetés al­kalmával még többe is ke­rülne. Egy-egy lriss rozsató tíz évig szép. egy négyzet - méterre 9 tövet javaso] a szakirodalom. Egy-egy rózsa­tő ára 25—30 forint. Mi szól ellene? Csupán annyi, hogy a gondozása — a metszés, a permetezés — igen nagy szakértelmei kíván. Jómagam örömmel konstatáltam, hogy a diósgyőri Diófa étteremmel szembeni sávra is éppen ro­zsa töveket ültettek a közel­múltban. Minden bizonnyal a kertészeti vállalat azért ki tud állítani néhány olyan szakembert, akik ezt a ró­zsakertet és még néhányat gondozni tudnának. Meri a rózsapártiak sem úgy gon­dolják. hogy most a város összes parkjába kedvenc vi­rágukat kellene ültetni .. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom