Déli Hírlap, 1980. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-20 / 143. szám

Soprontól Göncig Tanulók tábora Ötezer középiskolás diák Tárja megyénkből a szép nyarat, s ezzel együtt azt, hogy építőtáborokba utazhas­sanak. Igen népszerű tábor a sop­roni, ahová 120 diák utazik megyénkből. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács a szabad időben a KRESZ törvényeit ismerteti meg a diákokkal. A nyertesek bizo­nyítványt is kapnak, s a leg­jobbak tovább utaznak a balatonszemesi táborba. Ott a közlekedési szabályokat legjobban tudó egy motor- kerékpárt is nyerhet. A Tol­na megyei Alsópélen négy turnusban összesen 900-an vesznek részt. Mezőgazdasági munkán dolgoznak majd Hel­vécián is. A balotaszállási építőtábor különlegessége, hogy a délutáni szabad fog­lalkozást egyetemi hallgatók vezetik majd. A diákokat ér­deklődési körük szerint cso­portosítják, s ki-ki kedve szerint válogathat a kulturá­lis és sportprogramokban. Az egyetemisták egyébként nap­közben a saját brigádjukkal együtt dolgoznak majd. (Folytatás a 3. oldalon) Minszkben tegnap befeje­ződött a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti kép­viselőinek tanácskozása. A Varsói Szerződés megalaku­lásának 25. évfordulója al­kalmából rendezett találkozó résztvevői — Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió par­lamentjeinek küldöttei — megvitatták, hogy milyen feladatok hárulnak'a világ parlamentjeire és parlamenti képviselőire a ’béke és a biz­tonság megszilárdításáért, az enyhülés elmélyítéséért, a le­szerelésért és a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért folytatott harc aktivizálásá­ban. A minszki tanácskozás résztvevői felhívással fordul­tak Európa és az egész vi­lág parlamentjeihez és par­lamenti képviselőihez, hogy méltóképpen járuljanak hoz­zá a nemzetközi helyzet normalizálásához. A tanács­kozás végeztével közleményt fogadtak eL * POLITIKAI NAPILAP ** ÉVFOLYAM. 143 SZÁM 1 RQI. 1 *l|) íflRHII 10. JÚNIUS 20., PÉNTEK | """ W" * Közlemény a KOSI XXXIV. üléséről Együttműködés — magasabb szinten Prágában befejezte mun­káját a KGST XXXIV. ülés­szaka. A plenáris tanácskozás után megtartotta esedékes 96. ülését a KGST V. B. A tegnap délutáni záróülésen a tagállamok képviselői alá­írták az ülésszak jegyző­könyvét és azt a megállapo­dást, amely a korszerű szá- mitástechnikai eszközök ki- fejlesztésében és gyártásában való nemzetközi szakosítás­ról és kooperációról szól. Ez­után aláírták a kőolaj fel- használásában és feldolgozá­sában való együttműködésre vonatkozó megállapodást., Zá­róbeszédet Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök mondott. A tanácskozásról kiadott összefoglaló közlemény a többi között megállapítja, hogy a Varsói Szerződés alá­írása óta eltelt 25 év során a védelmi szövetség részt vevő országai a többi or­szággal, minden békeszerető erővel együttműködve hatá­rozottan és hatékonyan old­ják meg az olyan létfontos­ságú feladatokat, mint az, hogy ne engedjenek háborút kitörni Európában, sokolda­lúan elősegítsék a béke meg­szilárdítását, a nemzetközi feszültség enyhítését, az ál­lamok közötti egyenjogú, bé­kés együttműködés fejlesz­tését. Az ülésszak hangsú­lyozta a Varsói Szerződés tagállamai által 1980. május 15-én elfogadott nyilatkozat és felhívás fontosságát. Hangsúlyozták a helsinki záróokmányban foglalt el­vekhez való hűséget és an­nak szükségességét, hogy ak­tívan és gondosan készítsék elő az összeurópai értekezlet részt vevő államainak kép­viselői által a közeljövőben tartandó madridi találkozó konstruktív lebonyolítását, abból a célból, hogy folyta­tódjék az enyhülési folya­mat. Az ülésszak kiemelte a KGST-tagállamok külgazda­sági kapcsolatainak eredmé­nyes fejlődését, és jóváhagy­ta a végrehajtó bizottságnak a KGST-szerveket irányító munkáját. Megállapították, hogy a tervdokumentációs munkák a következő ötéves időszakra a befejezés szaka­szában vannak. Megállapod­tak abban, hogy erőfeszíté­seket kell tenni a tervdo­kumentációs munkák befe­jezésének meggyorsítására, a fűtőanyag-nyersanyag, ener­gia, gép és berendezés igé­nyeinek tételesebb kielégíté­sére. . A magyar küldöttség — Lázár György vezetésével — tegnap hazaérkezett Prágá­ból. J jJí Az űrpáros fogadása Tokajban, a megye határán, és a miskolciak sorfala között a város központjában, a Szemere utcán. (Solymos László és Kiss József felvételei) MISKOLCON AZ ŰRPÁROS Szeretettel fogadta a vendégeket a város lakossága Második vidéki program­napjukon ma délelőtt Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyé­be érkeztek az első szovjet —magyar űrrepülés résztve­vői. A Nyíregyházáról Mis­kolc felé tartó Valerij Ku- bászovot, a Szojuz—36 pa­rancsnokát, Farkas Bertalan kutató űrhajóst, Alekszej Je- liszejev űrhajós mérnököt, a közös űrrepülés földi repü­lésirányító parancsnokát és Magyari Béla kiképzett űr­hajóst Tokajban a zászló­díszbe öltöztetett — és a he­lyiek százaitól körülvett —• főtéren fogadták. Népviseletbe öltözött, va­lamint pirosnyakkendős paj­tások kenyérrel, sóval, tokaji borral fogadták a kedves vendégeket. Deme László, a megyei pártbizottság titkára mondotta: — Nagy öröm és megtisz­teltetés, hogy Borsod megyé­ben fogadhatjuk az első szovjet—magyar űrrepülés résztvevőit. Kívánjuk önök­nek, érezzék jól magukat megyénkben, s tapasztalásai­kat vigyék el hazájukba. Ezt követően fiatalok ad­ták át a , Bodrogkeresztúri Kerámia Szövetkezet aján­dékait, majd az ünnepélyes fogadást követően a gépko­csikonvoj folytatta útját Miskolcra. A város határában a To­kajból érkező vendégeket Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára fogadta, majd gépkocsijukba szállt. * Ragyogó napfényben és zászlóerdőben köszöntötte az űrhajós vendégeket Mis­kolc. A nyitott kocsi csak lépésben haladhatott az in­tegető, zászlót lobogtató,*vi­rágot nyújtó ezrek sorfala között. Az út a Gömöri fe­lüljárón és a Búza téren át a Szeles utca érintésével ve­zetett a pártbizottság elé. A város központjában állt a forgalom, de ki bánta, hi­szen a sok-sok ezer miskol­cinak megérte a várakozást, hogy pillantást vethessen a világűrt járt hősökre. A pártbizottság előtt lel­kes közönség fogadta a ven­dégeket. Ezt követően rövid tájékoztatóra került sor, amelyben a megyei pártbi­zottság első titkára ismertet­te meg a szovjet és magyar vendégekkel Borsodot és Miskolcot. Lapzártakor a tá­jékoztató még tartott. * Farkas Bertalant nem elő­ször vártam ma délelőtt. Május 26-án egyike voltam azoknak, akik a kora délutáni óráktól lestem a rádiót, ké­sőbb a televízió műsorát. Nem árulok el titkot: sokan sej­tettük már, hogy azon a bi­zonyos hétfőn olyan dolog történik majd, ami példa nél­kül áll történelmünkben: először hagyja el Földünket magyar űrhajós! Később ar­ra vártam, mikor száll át Kubászov társaságában — a szó szoros értelmében, hi­szen a súlytalanságban le­begve akár madárhoz is ha­sonlíthatjuk az űrhajósokat — a Szaljut-űrállomásra. A nyolcadik napon azért szur­koltam, sikerüljön a szétvá­lasztás, majd a Földet érés. Ez utóbbit — nem kis örö­mömre — Farkas Bertalan szüleinél értem meg. Végül ma délelőtt Tokajban kém­leltük a Rakamaz felől ide vezető utat, mikor tűnik fel az első szovjet—magyar űr­repülés hőseit szállító sze­mélygépkocsi-konvoj. A várakozás percei nehe­zen múltak. Közben szinte filmként peregtek előttem Farkas Bertalan életének fontosabb eseményei, melye­ket ma már szinte az óvo­dások is fújnak. Tudjuk, hogy a Szabolcs megyei Gyu­laházán született, Kisvárcián járt középiskolába, majd in­nen vezetett útja a nyíregy­házi MHSZ-repülőtérre. Itt kezdődött a szerelem a re­püléssel, amelynek eredmé­nyeként lehetett eredményes a felvételi a repülőtiszti fő­iskolára. Kiváló eredmények az iskolán, a kiképzésben, s a csapatszolgálatban is. En­nek eredményeként fiatalon főhadnagy, majd százados lesz. A pápai alakulat egyik legjobb vadászrepülője is je­lentkezik űrhajósnak. Siker­rel. Régi barátjával és csa­pattársával, Magyari Bélával jutnak át a szigorú orvosi rostán. Következik Csillag- város. a kétéves — szerény megítélésem szerint rendkí­vüli felkészülést és gyakor­lást igénylő — űrhajóski­képzés. És elkövetkezett a nagy nap; 1980. május 24-e. Ekkor ült össze Bajkonurban az állami bizottság, s döntött róla: Valerij Kubászov pa­rancsnok mellett Farkas Bertalan kutató űrhajós lesz az első világúrbeli hazánk­fia. A vele együtt kiképzett Magyari Béla emberségből- barátságból olyan példataau- tatott, amilyet azelőtt nem­igen tapasztaltunk. így nyi­latkozott: — Mindketten jól tudtuk, csak egyikünk lehet ott a Szojuz—36 fedélzetén. Két éve, amikor Csillagvárosba érkeztünk, megfogadtuk: akármelyikünk legyen az, a másik mindenben és min­denképpen segíti. Én is em­ber -vagyok, irigylem' Bercit, de örülök, hogy segíthettem a felkészülésben, munkájá­ban ... örökké emlékezetes marad számomra az a pillanat, ami­kor ’a televízióban közölték: Dzseszkazgan körzetében si­keresen Földet ért a Szojuz —35, fedélzetén Valerij Ku- bászovval és Farkas Berta­lannal. Mindkét űrhajós egészséges! Felejthetetlen ez a sóhaj, amely ebben a pil­lanatban szállt az édesanya ajkáról a kazahsztáni sztyep­pék felé, az a könnycsepp, amelyet zavartan % morzsolt szét szeme sarkában Lajos bácsi, az édesapa. A szülőket azóta csak a televízió képernyőjén láttam viszont Valerij Kubászov és Farkas Bertalan budapesti fogadásán, és a parlamenti vacsorán. Az egyszerű embe­reken látszott: nagyon büsz­kék a fiukra. Méltán! Mert Farkas Bertalan nemes egy­szerűséggel, rendkívül szim­patikusán, katonatiszthez — bocsánat, immáron- főtiszthez — méltó fegyelmezettséggel viseli a fiatalon, egyik nap­ról a másikra „nyakába sza­kadt” népszerűséget, hírne­vet. S ma, a második vidéki programnapon szűkebb pát­riánkban köszönthetjük ha­zánk legfiatalabb főtisztjét, a Magyar Népköztársaság el­ső űrhajósát, a világűrt im­már harmadszor megjárt pa­rancsnokot, Valerij Kubászo- vot, a repülésirányító Jelisze- jevet, s a jó barátot, Magya­ri Béla kiképzett űrhajóst. Kívánjuk, érezzék magukat jól Borsodban, Miskolcon e rövid, idő alatt is, amíg Rt tartózkodnak... X. Z. A parlamenti képvisel felívása

Next

/
Oldalképek
Tartalom