Déli Hírlap, 1979. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1979-11-03 / 259. szám
Mindig konkrét, és mindig változik Valóság és életmód (7 Játék a kalappal Örömmel adunk helyt lapunkban az itt látható képsorozatnak. Nem ez az egyetlen mű, amelyet a szerző, Juhász Miklós (Miskolc, Báthori J. u. 36., III. em. 2. sz.) a KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hírlap szerkesztősége gyermekévi pályázatára küldött, ezúttal azonban ez nyerte meg tetszésünket. Hogy miért, azt — úgy hisszük — indokolni sem keli. Helyettünk beszéljenek inkább a képek . .. Vannak kifejezések, amelyeket szinte mindennap használunk. anélkül azonban, hogy értenénk, pontosan meg tudnánk fogalmazni a jelentését, tartalmát. Ilyen fogalom — többek között — a szocialista életmód is. Csak körülírni tudjuk. mert hiszen ami még nincs, arról nem lehetnek egzakt ismereteink. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ha nincs, miért foglalkozunk vele? A?; egyik okot maga Marx határozta meg feladatként: állandóan tanulmányoznunk kell a valóságot, amely mindig konkrét, s mindig változik. Nos, ha van valami, ami állandó mozgásban van. akkor az éppen az életmód. Sok mindent tudunk már róla. Tudjuk, hogy meghatározza a mindenkori gazdasági helyzet (amely szintén változik), a társadalmi osz- tályhelyzet, a történelem, a környezet (természeti is, társadalmi is), a hagyományok, s az a tudati szféra, amelyet összefoglalóan kultúrának nevezünk. Ezeket a tényezőket külön-külön. is tanulmányozzák az egyes szaktudományok, furcsamód mégsem mondhatjuk azt, hogy a szaktudományok rész- eredményeinek összegzéséből automatikusan definiálhatjuk az életmód fogalmát Az ember végül is szubjektum, tehát nem automatikusan „reagálja le” az egyes hatásokat. Ezért szükséges, hogy egy külön tudomány, a szociológia is megvizsgálja a maga sajátos eszközeivel az életmódot. Ne higgyük azonban, hogy ezt csak mi tesz- szük. A burzsoá társadalmakat is élénken érdekli ez a kérdés, ottani terminológiával az „élet minősége". Az oka nyilvánvaló: a gazdasági. politikai vezetésnek szüksége van megbízható információkra, hogy tervezni tudjon. • • — Jó — mondhatja bárki — ismerni kell az életmódot, sok mindent tudunk is róla. de milyen a szocialista életmód? Lényegében erre kereste a választ a II. Rákóczi Ferenc Könytárban a héten rendezett fórum, ahol neves szakemberek: Mód Aladárné, Andorka Rudolf, Balogh József és Farkas FeA Diósgyőri Vasas Művelődési Központ filmklubja tegnap délután a Sajtóházban bemutatta az utóbbi néhány évben készült díjnyertes amatőrfilmjeit. Az öt film közül az egyiket — A Linotype sze- dógep című (Majoros Balázs és Strelecz István áltál kére ne válaszoltak az előzőleg írásban beadott (40) kérdésre. Lehoczky Alfréd rövid bevezetője után a kérdéseket témánként csoportosítva válaszoltak. Mindenekelőtt magát a jelzős összetételét elemezték. A szocialista életmód cél. amelynek elemei már jelen vannak társadalmunkban, de nem csíráiban, tendenciáiban. Egy hosszú folyamatról van szó: miután bizonyos igényeket (például lakás, munka, kultúra) kielégítettünk. az élet újabb igényeket és feladatokat hoz. • • A résztvevők a termelés döntő szerepet hangsúlyozták. mert a legerősebben ez határozza meg a életmódot. Ügy vélik a szakemberek, hogy a mai iskola szakmailag túlképez, az általános műveltség szempontjából viszont alulképez. Magyarán, az ipar és a mezőgazdaság jelenlegi szintjén nincs még szükség ilyen mértékű specializáltságra, ugyanakkor az általános műveltség hiánya feszültségeket okoz a termelésben. de a társadalomban, a közéletben is. Ezek a tényezők erősen visszahatnak az életmódra, de egy percig sem szabad megfeledkezni arról, hogy az alapvető maga a munka. Módja, kulturáltsága, eredményessége. Az elkövetkező évtizedben nagy mozgás várható. Oda kell irányítani a munkaerőt, ahol szükség van rá! Differenciálni kell a bérekben is. nagyobb megbecsülést adni a szaktudásnak, az innovációs képességnek (az újhoz való alkalmazkodás, befogadás képességének szokták fordítani). A szakemberek óvtak az illúziók kergetésétöl. Előbb meg kell teremteni a feltételeket: a gazdaságiakat, a szített) filmet különös érdeklődéssel fogadták a nyomdászok, akiknek szakmájukkal kapcsolatos ez az alkotás, amely idén szeptemberben a szolnoki országos Munkásportrék című amatőríilm-íesztiválon második díjat nyert. közéleti-politikaiakat, a kulturálisakat is ahhoz, hogy kialakuljon a szocialista tudat és életmód.. Sok a formalitás, ami passzívvá, közönyössé teszi az embereket. Közönyös tömegekkel pedig nem lehet megváltoztatni magukat a körülményeket. Fokozott felelősség hárul tehát a döntéshozókra: közösségeket kell formálni, segíteni kell azok megerősödését. mert ezek nélkül elképzelhetetlen a közélet. (horpácsi) A Miskolci Városi Könyvtár, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, az IBBY Magyar Bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága által meghirdeteti „A gyermekkönyv nemzetközi nyelve a grafika” című gyermekkönyv-iilusztrá- ciós pályázatról és kiállításról a Déli Hírlap hasábjain az elmúlt hetekben több információ jelent meg. A lap beszámolt arról, hogy a nemzetközi gyér. mekév alkalmából kiírt pályázatra 72 művész küldött be pályamunkát, s a zsűri 26 művész grafikáját fogadta el. Ezeket az illusztrációkat láthatta városunk tárlatlátogató közönsége a Városi Könyvtár József Attila Könyvtárában. A Magyar Úttörők Szövetsége pályadíj alapításával kapcsolódott a pályázathoz, azzal a kikötéssel, hogy a pályadijat a kiállítást megtekintő gyermekközönség szavazatai alapján kell kiadni. A közönség diját Lacza Márta grafikusművész nyerte el. Sokat es sokszor beszélünk arról, hogy alakítani, nevelni kell a gyermeket, felnőttet egyaránt. Az ember); számtalan hatás éri születésétől fogva, ezek között — negatív és pozitív — esztétikai hatás is. Formál a környezet, a család, az iskola, a város ezek mind- mind látáskultúránkat fejlesztik, vagy rombolják. A képzőművészet a legkönnyebben a könyvben megjelenő kép útján juthat el a legtöbbekhez. A könyvet mint irodalmi élményt, mindenki a saját érzelmei, szellemi fel- készültsége szerint dolgozza fel, amit az illusztráció elősegíthet. fokozhat. A jó illusztráció nemcsak kiegészítője a mű mondanivalójának, hanem önálló képzőművészeti alkotásként is megállja a helyét. A könyvvel foglalkozó szakembereknek, könyvtárosoknak ezt a lehetőséget tudatosan fel kell használniuk munkájuk során. Különösen fontos ez a gyermekek esetében. hiszen a gyermek első élménye a könyvből a látvány, a kép, a rajz, a szín. Lacza Márta finom vonal- vezetésű, színes ceruzarajzai, lírai hangvételű mesevilága a gyermekkor kedves élményeit idézik. A képeiből sugárzó emberseg találkozott a gyerUelyreigazítás Értelemzavaró hiba csúszott a tegnapi, november másodikai lapszám 2. oldalán megjelent Szemle című tévéjegyzetbe. A műsor gondolatmenetét elemző cikk egyik mondata a szerző szándéka szerint így hangzik: „Sajátos módon védelmébe vette a vidéki szellemi műhelyeket, miután részt vett a Békéscsabán megrendezett tanácskozáson.” # A gyerekközönség diját Lacza Márta grafikusművész nyerte mekek érzésvilágával. A gyermek még nem tud ala- koskodni, véleménye még egyértelmű és őszinte. Ezért volt nagyszerű az Üttörőszö- vetségnek ez az ötlete, mely partnerként fogadta el a gyermeket. Tudomásunk szerint hazai képzőművészeti pályázaton eddig még nem hirdettek meg közönségdíjat, a kicsik véleménye szerint kiadható! biztosan nem. Az eddig leírtak azt bizonyítják, hogy érdemes! Lacza Márta már számos kiállításon szerepelt itthon is, külföldön is, több pályadíjat nyert, illusztrációkat készít a Móra Kiadónál megjelenő könyvekhez, de ilyen élményben még nem volt része. Ügy véli, ilyen önkontrollra többször is szükség lenne, hiszen a művésznek azt is vállalnia kell, ha megbukik. E/. a pályadíj Lacza Mártát is arról győzte meg. hogy jó úton halad. HERNÁDI 1STVÁNNÉ AinirliliMe! mutálták be a nyomdában A novemberi Napjaink Novemberi számában évről évre hagyományosan megjelentet olyan irodalmi összeállítást a Napjaink, amely a kortárs szovjet irodalomba enged bepillantást. Ezúttal a novoszibirszki testvérlap költői mellett azer- bajdzsáni, tadzsik, örmény, orosz és ukrán költők müveinek is helyet adnak. Az ösz- szeállítást Veress József Va- szilij Suksin és a szovjet filmművészet című tanulmánya egészíti ki. Hasonlóan egy blokkot képez az Irodalom és információ összefoglaló címet viselő cikkgyűjtemény, amelyet a VIII. tokaji írótábor tanácskozásairól állítottak ösz- sze. Minden sokoldalúsága, árnyalatos volta (Hankiss Elemér vitaindító előadásától Mód Aladárné összegzéséig a megye irodalmi életében fontos esemény valahány lényeges epizódjáról tájékozódhatunk) ellenére is gyengíti hatását a megjelenés időpontja. A Napjaink múlt hónapi számában ugyan jelezték, hogy technikai okok miatt csak novemberben láthat napvilágot a nyár végi esemény tartalmi ismertetése, összegzése. az olvasóban mégis támadhat kérdés; távolinak érzi időben egy kicsit az eseményeket. Nyilvánvaló, hogy az. ilyen fórumon elhangzó gondolatok az írásbeli közlés előtt megérdemlik. sőt igénylik a körültekintő mérlegelést, a részt vevők egy része nem él Miskolcon, nehezebben elérhető, és hosszú a folyamat is, amíg a gondolatból kézirat újság lesz. A megfelelő eredményesség érdekében azonban mégis le lehetne, le kellene rövidíteni ezt a folyamatot. Ha eseményhez kapcsolódik, a hosszú távon érvényes, érdekes gondolatot is köti az idő. Mindez azért is érzékelhető, mert a lapszám egyéb anyagai (a folyóiratra különben is jellemző ez) jól alkalmazkodnak az aktualitáshoz. A közművelődési, művészet- politikai eseményeket köve*- tő írások a megszokott rend szerint látnak napvilágot. A Miskolci Nemzeti Színház évadnyitó bemutatójáról (Sarkadi Imre Ház a város mellett című színmüvéről) Hörpintsünk valódi világot! címmel Gyarmati Béla ír, A kritika kritikája. Avagy: miért okolható egy kritikus, és miért nem című írás pedig nemcsak a szerző, Benedek Miklós véleménye szerint időszerű. Az újságíró az egyes művészeti ágak országos fórumain, szemléin, fesztiváljain szerzett tapasztalatait, sokak véleményét összegzi. A nemrég megnyílt Lévay József könyvtárat Papp Lajos ajánlja a közönség figyelmébe, dr. Bárczy Pál Tudományok művelése című cikkében pedig a Nehézipari Műszaki Egyetemen folyó kutatásokról ir. Riportot Bartha Gábor (Emberek pizsamában) és Bürget Lajos (Próféták nyomában) tollából olvashatunk, novellát ebbe a lapszámba B. Tóth Lajos (Ördöggyürü) írt. Sumonyi Zoltán tanulmánya Illyés Gyulát, Kabde- bó Lóránté Garat Gábor költészetét hozza közelebb az olvasóhoz. Jó grafikákkal, versekkel teljes a novemberi lapszám amelyet végigforgatva sok dologról értesül az olvasó. A többi között arról, hogy a kívántnál jóval több benne a sajtóhiba. M— Kapitány-hagyaték Történelmi értékű fotóle- mez-gyűjtemény került a pécsi Janus Pannonius Múzeumba. Készítője a Duna Gőzhajózási Társaság egykori hajóskapitánya, a Dunaszek- csőn letelepedett és ott nemrég elhunyt Elingsfeld József volt. Hagyatékából vásárolta meg a múzeum a mintegy négyszáz archív fényképet, illetve fényképlemezt. A kollekció helytörténeti, közleke- déstörteneti és hadtörténeti szempontból egyaránt érdeklődésre tarthat számot. Elingsfeld József hosszú ideig a Helios nevű DGT-sze- mélyhajó kapitánya volt és ebben a minőségben sokszor végigjárta a Dunát. Megkapó szépségű felvételeket készített a folyamról, a hajósélet- t'ől, a folyó menti tájakról gs városokról. Sok fotó készült az első világháború folyami és tengeri eseményeiről is. Az első élmény nyomán Elismerés, petóti
