Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-04 / 233. szám

Magyar rapszódia testek látványa, az egész jancsói örök kavargó „show" nem szoríthatja háttérbe és nem is szorítja a mondan­dót: télmutatja annak az embernek az életútját, aki nagyon-nagvon messziről in­dult el, aki nemcsak politi­kai ellenfele, hanem a szó legszorosabb értelmében megölő ellensége volt a nép­nek, híven szolgálta osztá­lyát. tele ’ volt annak tén- sőbbségi tudatával és lassú gondolkodással mégis el tu­dott jutni az igazság felisme­réséig. sőt mellé is tudott állni. Kegyetlenül nagy ka­nyarral érkezett a film köz­ponti alakja. Zsadányi Ist­ván a huszártiszti és birto­kosi állapottól a két világ­háború közötti politikai küz­dőtérre. amikor már valami megszállottsággal áll a kis­emberek, a föld nélküli pa­rasztok. kisbirtokosok ügye mellé és lesz azok képvise­lője. Érteni akarással, együtt­gondolkodással ez bomlik ki a Jancsó rendezte és Ken­de János „csodatevő" kame­rájával rögzített szüntelen mozgásból, a rövid, töredé­kes dialógusokból, a látvány, a hang, a mozgás, s a gon­dolat remekbe sikerült' öt­vözetéből. Jancsó filmjei körül min­dig viták voltak. Bizonyára most is lesznek. De érde­mes több szeretettel közelí­teni hozzá. Megéri. (-ek -ós) kék”. — Miskolci Képtár (10— 18): 230 év magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. —- Diósgyőri vár (9—16) : A diósgyő­ri var története. — Pénzek Di­ósgyőr életében. — Hónai Sán­dor Művelődési Központ (10—18): E.izak-Magyárország ’79, fotóki­állítás. Miskolci Nemzeti Színház (7): Ház' a varos mellett. Nyilvános ' főpróba. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Magyar rapszódia Szí. magyar film H éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: Í4, hnö. 8 órakor BÉKE KAMARAMOZI (az emeleti teremben) Légy jó mindhalálig! Magyar film Kezdés: 4 órakor Mágnás Miska Magyar film Kezdés: 7 orakör KOSSUTH Vendégek vadnyugaton Szí. román film II. helyár! Kezdés: í3, hnő, 7 órakor HE VÉS Y IVAN FILMKLUB Fekete Péter Mb. csehszlovák film Kezdés: fő, 17 órakor TÁNCSICS És újra a szerelem Mb. csehszlovák film Kezdés: fő, 17 órakor TÁNCSICS KAMARAMOZI (az emeleti veremben) Csoda Milánóban OLasz film Kezdés: 7 órakor fáklya Csúfak és gonoszak Mb. szí. olasz film 18 éven felülieknek! íl. helyár! Kezdés: fő, f7 Órakor SZIKRA Októberi vasárnap Magyar—NSZK film Kezdés: 4, b órakor PETŐFI Agyő, haver! Mb. szí. francia film 16 éven felülieknek! Kezdés:, fő, f7 órakor PERECES Magyar rapszódia Szí. magyar film J4 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Csillagok háborúja I—n. Amerikai film Dupla és TTI. helyúr! Kezdés: ti órakor PÉNTEK K**suth rádiót 8.0Ó: Hűek. — Kb. 8.20 ^ A mai nap kulturális program iából — í.27: Mire jó a ^őléggönib? Beszélgetés Gu­lyás Géza ballonrepülővel. — 8.37: .Századunk zenéiéből. — 9.33: Csett Pdoára .. Óvodások műsora. — 9.53: Lottósöreolás! — 10.00: Hírek. — 10.03: Képek és jelképek. — 1.0.35: ,*Egy ézüst- nyárfát adj nekem ., /* versek. — 10.40: Szecsödy Irén operaári­akat énekel. — H.OO: Gondolat. Pétöfi rádió: 8.Ö0: Hírek. — 8.05: Operettrészietek. — 9.90: Népdalcsokor — 9.53: Lottós<!>r- solas. — lü.OÖ: Zenédéíelőtt. — 11.45: Tánczenei koktél. Az alcíme egyértelműbb an­nak a kiállításnak, amely a múzeumi hónap alkalmából tegnap nyílt a Papszeren levő régi múzeumépület földszint­jén. Képeket látunk a század­elői Mezőkövesd gyermekeinek éle éből. Ám ahogy a cím is utal rá — ... azok a gyere­ke1; —, nem akármilyen fotók­ról van szó. Messze a múltba, sok évtized távolába visznek az archív felvételek, hogy egy sajátos, körülhatárolt. de a korra mégis nagymértékben jellemző világot megmutassa­nak. A témaválasztásba nyilván beleszólt, hogy nemzetközi gyermekév van. Kínálkozott, hogy elővegyék a múlt szá­zad utolsó negyedétől 19(17- ig élt, miskolci születésű Kő­ris Kálmán képeit. Kínálko­zott. hogy így is tisztelegjen a múzeum annak az ember­nek az emléke előtt, aki megszállott-elhivatott mun­kájával a század elején meg- alaoozta a néprajzi gyűjte­ményt. A múlt és jelen ösz- szehasonlftására lehetőséget nyújtó alkalomnál és a tisz­teletadásnál is több azonban a kiállítás. Mindenekelőtt jóval több, min» gyermekportrék sora, mert ahogyan dr. Gunda Béla egyetemi tanár meg­nyitójában mondta: a kis­gyerek benne élt szülei kö­zösségében. A felnőttek íz­lésvilágát vette át, hagyo­mányok között nőtt fel, és a szokások özöne avatta na­gyon gyorsan társadalmi lénnyé már az egészen kicsit is, aki rövid másfél, két év­tized múlva újabb kicsiket vezetett be abba a nagyon zárt világba, amit a három matyó község. Mezőkövesd. Tárd és Szentistván min­dennapjai jelentettek. Kőris Kálmán (a fotók túlnyomó többsége az ő mun­kája) 1904 és 1905 között ti­zennégy hónaoot töltött a .matyók földién. Kunt Ernő­nek, a kiállítás rendezőjé­nek. a katalógus elé írt sza­vai szerint: a huszonhat éves fiatalember ..porban, sárban cipelte a múzeum ha­talmas fa fénykénezőmasiná- ját. a hozzávaló lemezek ka­zettáival és a nagy. nehéz­kes faállvánnyal együtt fa­luról falura . . .. nem idille- ket, nem emlékképeket ké­szített. Dokumentumíelvéte- lek ezek. amelyek igen ala­pos néprajzi ismeretekről ta­núskodnak. Kőris Kálmán azonban nemcsak tudós volt. . .. hanem egyúttal „a kor embere is. aki fokozott érzékenységgel, s tudomá­nyos-politikai elkötelezett-' séggel figyelte a földműves magyar nép társadalmi hely­zetét.” ) A kiállítást azoknak ajánl­juk, akiket érdekel a szo­ciográfia, akik a megélt tör­ténelmet olvassák ki a régi arcokból, a múltba tűnt em­beri sorsokból, ök fogják ér­tékelni a múzeum mai fia­taljainak munkáját is, ami­vel a kisméretű üvegnegatí­vokból az elődhöz méltó szakértelemmel a kifejező óriásfotókat elkészítették. Mint ahogy ennek a közön­ségrétegnek a megnyitón megjelent képviselői ták egyetértéssel dr. ' 'a Béla megállapítását: a nép­rajztudomány sokat nyerne a monográfiával, amely arról szólna, hogyan jutott el a ré­gi közösség a múltból a je­lenbe. Csak a szokás, a vi­selet a múlté. A matyó em­ber megmaradt. M— ha sok közös vonás adódik. A modell nem egyetlen po­litikai személyiség. Több ki­magasló egyéniségből gyúrta CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Az aradi vértanúk. Könyv­szemle — 12.45: Zenemúzeum. — 13.50: Gyöngy Pál kórusdalaiból. — 13.58: Mindenki könyvtára. — 14.28: Marczis Demeter énekel. — 13.00: RádiónapJó. — 18.00: An­gelo Ephrikian együttese Gesu- alclo-madrigálokat énekel. — 18.13: Hol volt. hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Mozart: Don Juan. Opera. — 20.51 : Színes népi muzsika. — 21.30: Háttérbeszélgetés. Külpoli­tikai műsor. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Kína 30 éve. — 22.30: Szabolcsi Bence tanít. .. — 23.28: Balassa Sán­dor: Requiem Kassák Lajos köl­teményeire. Op. 15 — 24.00: Hí­# Gyermekarcok a Matyóföldröl Kitüntetés Nyugdíjba vonulása alkal­mából a Munka Érdemrend hroz fokozatával tüntették ki Seres Jánosnét, a Pedagógu­sok Szakszervezete Borsod megyei Bizottságának úgyvi­telellátóját. A kitüntetést kedden adta át Orbán Sán- dorné, a Pedagógusok Szak- szervezete központi vezetösé- ségének titkára. Fiatalnak lenni nehéz Megöregedni, elkopni, kiégni, elfáradni szomorú dolog, de az élet velejárója. A téma nem új, mégis mindenkor ak­tuális. Az érettebb nemzedék kritikusan jzemléli az utána jövőt, a fiatalok ingerülten, türelmetlenül bírálják az idő­sebbeket. Lényegében erről szólt Hermann Istvánnak a na­pokban elhangzott rádiójegyzete, s persze többről, másról is. A nemzedékek váltását három nagy történelmi fordulónk, fókuszunk szemszögéből vizsgálta. 1848. 1919 és 1915 után úgy tűnt, hogy Vörösmarty szép versének van igaza: hitvá­nyabb utódok jöttek a derék apák után. S valóban csak nosztalgiával és csodálattal vegyes tisztelettel szólhatunk Bajza, Vörösmarty, Petőfi, Arany, majd Jászi Oszkár, Ady, Babits. Lukács, Hauser Arnold és a többiek nemzedékéről. Ügy tűnt, hogy nincs folytatás, nincs folytonosság. Hallatszanak ilyen hangok ma is. Nosztalgiával emlege­tik a „fényes szellők” korát, mondván, hogy az sem volt az igazi, s megbotránkoznak. hogy a mai fiatalok nem értik ezt, nem tudnak lelkesedni érte. Hermann István finoman türelemre inti mindkét korosztályt, amikor felhívja a fi­gyelmet arra. hogy az idősebb ember hajlamos megszépíte­ni a múltat (vagy eltúlozni a szerepét abban), s elköveti azt a hibát, hogy annak a már lezárt korszaknak a normáival ítéli meg a jelent. Márpedig ez (bárhogyan is szépítsük a dolgot) konzervativizmus. Kétszer nem lehet belelépni ugyanabba a folyóba — mondták a görögök, de tegyük hoz­zá : nem is lenne jó. Tudomásul kell venni, hogy éppen az idősebb generáció munkája nyomán megváltoztak közben a körülmények, a nia egészen más feladatokat, gondokat, ter­heket jelent a fiataloknak, mint volt 130 évvel ezelőtt. De ezek a feladatok semmivel nem kisebbek, vagy kevésbé bo­nyolultak. Sőt! Fiatalnak lenni mindenkor nehez. Meg kell találni a he­lyüket. feladatukat, egzisztenciájukat, céljukat. S — valljuk be — ehhez nem mindig kapnak elég segítséget a felnőt­tektől. Sokszor lehurrogják vagy frázisokkal fizetik ki őket. Egy percig se feledkezzünk meg arról, hogy a felnövekvő nemzedék tudatlanságáért, erkölcsi vagy világnézeti elbi­zonytalanodásáért mindenkor és egyértelműen az előttük já­ró nemzedékek a felelősek. Ítélni persze könnyebb. De sok­kal célszerűbb ezt az utókorra bízni, amely mindenkit — minket is — meg fog mérni. Azon viszont érdemes eltöp­rengeni, hogy mit szól az utókor például a lakótelepeinkhez, oktatásunkhoz, munkamorálunkhoz, egyszóval tetteinkhez. Ha a mai, huszon-harmincévesek rosszul érzik magukat, an­nak már az unokáink érzik majd a kárát. Egyre több cikk, regény, film foglalkozik a mai ötvenesekkel, az „infarktus- korosztállyal". Tény. hogy nehéz időket értek meg, nehéz feladatokat oldottak meg. de hiszen nem is tehettek mást. ez volt a dolguk. A kérdés csupán az: törvényszerű-e. hogy a mai harmincasokra is az infarktus leselkedjen egy-két év­tized múlva? Kerüljük el, ami elkerülhető... (horpácsi) ♦ Az óriás tablók egyike Régi arcok, emberek ...azok a gyerekek Köröznek a csendőrök lovai, íehéringes, népi láncosoknak is vélhető legények csoportja hul­lámzik, puskalövések hangza­nak. folyik a bor, itatják a vá­lasztókat, tisztekét avatnak a Ludovika Akadémián. A század- forduló idején járunk. A képvi­selőjelölt-birtokos itatja a vá­lasztóit. Frissen avatott huszár­tiszt fiai meg leszámolásra ké­szülnek, meg akarják leckéztetni apjuk politikai ellenfelét, a pa­rasztvezért. aki egyébként is szálka az úri világ szemében. A leckéztetésből gyilkosság lesz. Aztán Jön az első világháború, a tiszt ott is természetesen pa­rancsnok, majd a levert forra­dalmak illán a megtorlás ször­nyű időszaka, a Különitménye- sek garázdálkodása. S a tiszt ott kií’ömtménypuranrsnok. De köz. ben valami történik: egyre nyi­tottabb szemmel nézi a világot, lassan ráeszmél, hogy igazság­talanságok vannak a földön, hogy föld kellene a parasztnak, és a oarasztvezér egykori gyil­kosából. a különítményes tiszt­ből lassú ocsftdássai egykori osztályos társainak ellensége, a parasztság képviselője lesz. Nagvon sommásan vala­hogy így lehetne összefog­lalni a most látható Magyar rapszódia, a hosszú évek után újra itthon filmező Jancsó Miklós új alkotásá­nak történeti szálát. És itt meg kell állnunk! Hiszen száz ember közül nyolcvan ebben az esetben Bajcsy- Zsilinszky Endre életútjára gondol. Pedig ez a film nem róla szól. Még akkor sem, össze Jancsó Miklós és a forgatókönyv társírója, Her­nádi Gyula ezt a központi alakot, és építette köré a történetét.- Ennek a hősnek az életútja folytatódik majd a jövő héten látható Alleg­ro barbárában és a még forgatás alatt álló harmadik részben, amiből majd meg- cáfolhatatlanul kitűnik, mennyire nem Bajcsy-Zsi- linszkyről van szó. A triló­gia egyébként Vitam et san­guinem (Életünket és vérün­ket) címmel alkot szerves egészet. Az előbb központi hősről és köré épített történetről esett szó. Ez mintha valami megújulás lenne Jancsó filmművészetében. Tagadha­tatlan, hogy nagy együtt­gondolkodást kívánó szim­bólumrendszere ebben a filmben is jelen van. A tör­ténet nem egy az egyben látható, és érthető. A fel­szín alá kell nézni, a felszí­ni rétegeket többször is le kell hántani, hogy a történe­ti szál töretlenül álljon előt­tünk. A ködgyertyák, a víz- zuhatagok, a szinte szünte­lenül hangzó forradalmi da­lok és népdalok, a meztelen műsor rek. — 0.10: illés Lajos táncda- laibol. felöli rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: Mezok, falvak éneke. — 12.33: Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba. — 13.23: Az Ifjúsági kislexikon ismertetése. — 13.3u: Gordonkamuzsika. — 14.00: Ket­tőtől fél ötig . . . —- 16.30: Hírei;. — 16.33: Útközben. — 16.35: Idő­sebbek hullámhosszán. — 17.30: Berlini Zenei Tükör. — 18.00: Disputa arról, hogy meddig húszéves az ember. — 18.30: Hí­rek. — 18.33: Hétvégi panoráma. — 19.35: Slágerlista. — 20.30: Hí­rek. — 20.33: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! — 22.00: Iij. Oláh Kálmán népi zenekara játszik, Miklóssy József’ nótákat énekel, Oláh Ernő gordonkázik. — 22.30: Országos amatör pop-rock-dzsessz napok Orosházán. — 23.00: Hírek. — 23.15: Kálmán Imre operett­jeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — 17.05: Női dolgok’ női gondok. Szerkesztő: Jakab Mária. — Tanulok és gyermeket nevelek . . . Ma már egyre több az olyan édesanya, aki a gyer­meknevelés és egyéb családi, gond és (ennivaló mellett vállalja a tanulás nehézségeit. A műsor­ban olyan anyák szólalnak meg. akik gyes-en vannak, és ez idő alatt diplomát, szakmai képesí­tést szereznek. — Szűcs Judit énekei. — Gépek és emberek. Onodvári Miklós jegyzete. — 13.00: Észak-magyarországi kró­nika. (Az Allatíorgalmi és Hús­ipari Vállalat tájékoztatót tar­tott a felvásárlás helyzetéről, a lakosság ellátásáról és a nagy karbantartási munkák befejezé­séről. — A műszaki könyvna­pok városi megnyitója és kiál­lítása. — Számosvári József fes­tőművész kiállításának megnyi­tása Miskolcon.) — 18.25—Í8.30: L,ap- és műsorelözetes. Televízió, 1. műsor: 16.13: Hí­rek. — 16.20: Finnország hétköz­napjai. — 16.50: Hellas-szkop — Görögországi útliüm. — 17.15: Csak gyerekknek! — 18.00: Nó­taszó. — 18.20: Tévéborze. —18.30: Félúton. Riportfilm. — I9.t0: Es­ti mese. — 19.20: Tévétorna — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Sör és perec. Tévéíilmsorozat. — 20.33: Telesport — 21.45: Az építészet ürügyén. — 22.30: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 19.30: Tv- híradó. — 20,00: Magyar tudó­sok Szalay Sándor akadémikus. — 20.30! Nappal és éjlel a leve­gőben. Rövidfilm a pilóták mun­kajáró]. — 21.00: Tv-híradó 2, — 21.20: Protekció nélkül. Szlovák televízió: 16.25: Fiata­lok tévéklubja. — 16.40: Hírek. — 17.00: Pionírok magazinja. — 13.00: Tévémagazin. — 18.40: Es­ti mese. — 19.00: Tv-hirado. — 19.30: Ä mozgás törvényei. — 20.40: ök hozták a szabadságot. — 21.30: Tv-híradó. — 22.00: Hat­van nap. — 22.10: Találkozás a dal­lal. — 22.33: l abdarúgó-összefog­laló. — 23.20: Hírek. Kiállítások: Déryné-ház (9— 16): A miskolci színészet törté­nete. — József Attila Könyvtár (12—20): A gyermekkönyv nem­zetközi nyelve a grafika. — Her­man Oltó-emlékház (10—18): Her­man Ottó élete és munkássága. — Mini Galéria (10—18): Seres László festményei — Herman Ottó Muzeum (lo—18) : Ember és munka. — „ . . . azok a gyere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom