Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-30 / 203. szám

1983-ban: biatlon 1BV a Blikkben Négy perccet a befejezés élőit... Sz. M ÁV Előre— DVTK 1:0 (0:0) Befejeződött a válogatott edzőtábor Lesz-e harmadszor is 1:1? — kérdeztük tegnap, de tu­lajdonképpen arra gondol­tunk, hogy szerez-e legalább egy pontot a Diósgyőr a MÁV-nál, ott ahol eddig még bajnoki mérkőzésen soha nem kapott ki. Nem szerzett, s a különböző jelentésekből arra lehet következtetni, hogy ez elsősorban nem is a hazai gárda érdeme... A hazaiak feltehetően sikerrel alkalmaz­ták ismét „taktikájukat”, „al­tatták” az ellenfelet, s ami­kor az már végleg elhitte, hogy övé az egyik pont, ak­kor vették el tőle ... Székesfehérváron, 3500 néző előtt Rúzsa vezette a találkozót, amelyen a következők szerepel­tek. MÁV Előre: Paulusz — Rába­közi, Szabó, Medgyes, Tóth — Sugár, Litvik. Lechner — Bru­der, Kikilai (László II., 74. p.), Ur (Deák, 61. p.). DVTK: Szabó — Szántó. Sala­mon, Váradi, Kutasi — Oláh, Fü- kő. Tatár — Borostyán, Teodoru II. (Magyar, 55. p.), Fekete (Gör- gei, 74. p.). Az MTI. igen röviden a követ­kezőket jelentette a találkozóról: Ezúttal csak a védelmek reme­keltek. A csatársorok egymást múlták felül a gólhelyzetek el- ügyetlenkedésében. Ezt unta meg a középpályás Litvik, akinek jól eltalált lövése döntött. Végered­ményben a MÁV Előre lelkesebb játékával rászolgált a két pontra* Ellenkezik ezzel az a vélemény, laptársunk tudósítója mond: sze­rinte a döntetlen jobban megfe­lelt volna a játék képének. De milyen is volt ez a kép? 40 percig gyenge, eredményte­len játék zajlott a fehérvári pá­lyán. Ezután akadt az újonc Kikilai előtt a hazaiak első nagy helyzete, de ez kihasználatlanul maradt. A 41. percben a DVTK is vesz-élyeztetett — szabadrúgás­ból. A kaputól 20 méterre Vára­di lőtte a szabadrúgást. A lövés túljutott a sorfalon, vészesen kö­zeledett a „vinkli” felé. amikor Paulusz hatalmasat vetődött, _ s bravúrosan hárította a diósgyőri beállós bombáját. Egy perccel «a félidő vége előtt Borostyán kiis­merhetetlen cselei bosszantották fel Űrt, aki annyira begurult, hogy felvágta a szélsőt — s ezért sárga lap jár. A II. félidőben sem volt ma­gasabb a színvonal, s már-már mindenki elkönyvelte a döntet­lent. amikor Litvik duplázása meghozta a hazaiaknak a két pontot érő gólt. Jobb oldali szög­let került a középpályás elé, aki­nek lövése elsőre kipattant. Má­sodszor is hozzá került a labda, s az újabb lövés már utat talált a hálóba. Alacsony színvonalú mérkőzé­sen — gyenge játékkal — vesz­tett a Diósgyőr, s ez a vereség máris fegyelmez let5 jelként keze­lendő. Szó nincs arról, hogy máris vészharangot kongatnánk, de jobb minél hamarabb odafi­gyelni, mint később bánkódni! Sakk-sarok .A 45» sz. feladvány megffeitése Idézet Sánta Imre (Miskolc, Engels u. 1«.) leveléből: „A meg. oldás keresése közben rájöttem, hogy hiányzik egy báb a közölt ábráról. A c7-es mezőt be kell tömni egy sötét bábbal (például sötét gyalog vagy huszár), így pótolva megy a megoldás.” Igaza van! És Íme a meg:«dás: 1. Hcl+, Kb4, 2. Fg7+, Ke8, 3. ef7:-K Kd8, 4. Hfe5+, Kd3, 5. Ff3+, Kd4, S. Fb7:+. Ka7 és 7. Hc6 matt. Ezúttal nem a nyomda ördöge volt a hibás, hanem a feladvány­közlőnk a másolás közben kiha­gyott egy bábot. Ezért Irtuk utó lag, hogy a sötét Is segíti a mattadást. A fenti megoldássor­tól eltérő megfejtéseket is elfo­gadtunk, ha a 7., mattadó lépés megegyezett. (Ezt üzenjük egyéb­ként Titz Pálnak is, Miskolc, Chlepkó u. 24.). Mégis javasoljuk, hogy az egye­sület vezetése vonja alaposabb elemzés alá a vereség okait, mert félő, hogy később késő lesz ... —oOo— A szerdai második NB I-es fordulóban egyébként újra a debreceniek, az újoncok szolgál­tak meglepetéssel! A nagy ne­vekkel. ..klasszis” játékosokkal korántsem gyarapodó DMVSC Pécsen is nyerni tudott (ami egyébként nem valami szerencse a DVTK számára, hiszen ezek után a PMSC szombaton kétsze­res erővel fog ..harapni). Csak részben meglepetés, hogy a Dó­zsa kikapott a Vasastól, s az sem biztos, hogy ennek az oka a Dó­zsa késői hazaérkezésében'kere­sendő. bár . . . (Sajnos, meglehe­tősen régi magyar jelenség, hogy a valahonnan hazatérő, „ügyele­tes” fáradt csapat rendre kikap a következő meccsen — akárki­től.) A labdarúgó NB I második for­dulójában : Tatabánya—MTK-VM m, volán —Békéscsaba 2:1, Dunaújváros— Videoton 0:3. Rába ETO—STC 1:1, PMSC—DMVSC 1:2, vasas— Ü. Dózsa 4:2. ZTE—PVSK 2:1, Honvéd—FTC 1:1. az NB i Állasa 1. Videoton 2 2 _ __ 5:0 4 2. Debrecen 2 2 — — 6:2 4 3. FTC 2 1 1 — 4:2 3 4. MÁV Előre 2 1 1 — 4:3 3 5. B.-csaba 2 1 — 1 3:2 2 6. Ú, Dózsa 2 1 — 1 4:4 2 7. S.-tarján 2 — 2 — 4:4 2 8. PVSK 2 1 — 1 3:3 2 9. MTK-VM 2 — 2 — 2:2 2 10. ZTE 2 1 — 1 2:2 2 11. DVTK 2 1 — 1 1:1 2 12. Volán SC 2 1 — 1 2:3 2 13. Bp Vasas 2 1 — 1 5:6 2 14. Bp. Honvéd 2 — 1 1 2:3 1 < 15. Rába ETO 2 — 1 1 1:3 1 16. Tatabánya 2 — 1 1 1:3 1 17, D.-újváros 2 — 1 1 1:4 1 18. PMSC 2 — — 2 2:5 — Együttes ülést tartott a Borsod megyei Labdarúgó­szövetség és a Borsod megyei Xestnevelési és Sporthivatal. Az első napirendi pontra vol­tunk kíváncsiak, mert — megítélésünk szerint — az előterjesztésben foglaltak rö- videbb-hosszabb idő után mint határozatok is napvi­lágra kerülnek. Papp Gazsi Imre, a megyei TSH elnöke bevezetőjében utalt arra, hogy az eddigi Pajtás Kupa kispályás lab­darúgó-bajnokság (és az út­törő-olimpia nagypályás baj­noksága) kevés fiatalt moz­gatott meg, és az sem biztos, hogy a legjobbakat. Dr. Bo- rossy László, a Megyei Lab­darúgó Szövetség elnöke programmal és tervekkel tá­jékoztatta a városi, járási sportfelügyelőket és a meg­hívottakat. Elmondotta az 1979/80. évi úttörő-olimpia labdarúgásra vonatkozó pasz- szusait, és külön hangsúlyoz­ta a célokat: a labdarúgásra egész évben készülni kell; a sportág népszerűsítése azok­ban a falvakban, ahol egyéb­ként még megyei szintű csa­pat sincs, elsődleges feladat. Az iskolák az eddigieknél jobban törődjenek a labda­rúgással, és végezetül; azon tanulók részvételét várják, akik nem igazolt versenyzői egy-egy szakosztálynak. Fa­zekas Miklósné, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak előadója utalt az úttörő­olimpia versenyeire, vala­mennyi sportágra, de külön kiemelte a labdarúgást. El­mondotta, hogy a tervek sze­rint a megye 209 iskoláját várják a benevezettek között. (Miskolcról 38 iskolát.) Meg Csattantak, majd másnap csak kattantak a fegyverek, zörgött a „roller”, s tengernyi izzadtság jelezte a kemény munkát. A csanyiki lőtéren lőttek, a Majális-parkban fu­tottak, de megismerkedhető, velük az autósok sokasága is amint fura, gördülő „síléceik kel” rótták a kilométereke. valahol Miskolc és Eger kö zött, a műúton. A cél Hollós tetőn volt; a rajt meg előtte s a fordítóig a. répáshutai el ágazáson is túl kellett halad ni. (Ami a „csatíanás-katta- nás”-t illeti: a felnőttek, il­letve az idősebbek „kispuská­val”, a kisebbek légfegyverre] lőttek.) Tették mindezt a ma­gár biatlonválogatott tagjai, felnőttek, juniorok, ifik és ser­dülők, akik számára tegnap fejeződött be a Csanyikban a kéthetes edzőtáborozás. Ké­szültek az idényre, olimpiára, IBV-re. junior VB-re, mindar­ra, ami a biatlonsport műve­lőire vár manapság. A felkészülés utolsó fázi­sát megtekintette Holéczy György, a Magyar Sí Szövet­ség főtitkára is, akivel a fel­mérő versenyt követően be­szélgettünk — még a Csa­nyikban, az ország egyik leg­eredményesebb egyesülete, a Honvéd Papp J. SE ottani sportházának vendégeiként. A beszélgetés rövid sommázata: — Nyáron is komoly mun­ka kell hogy folyjék a sí­sportban — mondotta a fő­titkár —, különösen annak kiemelt ágában, a biatlonban. Helyproblémák miatt azon­ban csak ezt az egy nyári összefogó tábort tudtuk meg­rendezni, ahová azonban nemcsak a felnőtteket, hanem a többi korosztályt is meg­hívtuk. Utóbbiakat azért is, hogy segítsük a gyengébb kell szervezni a körzeti (a területi) lebonyolítási rend­szert, hogy a megyeire va­lóban a legjobbak érkezze­nek. Amit minden előadó hangsúlyozott: nem e'ég, ha egy-egy testnevelési órán, egy-egy sportdélutánon fog­lalkoznak labdarúgással, arra nevelni kell, a versenyeken részt kell venni — vagy leg­alábbis ajánlatos a részvétel —, mert ennek hiányában aligha felelhet meg Borsod megye és Miskolc az MLSZ országos programjának, az utánpótlás felszínre hozásá­nak. A jelenlevők hozzászólása­ikban az elvekkel egyetér­tettek, a lebonyolítási rend lehetőségei felől vitatkoztak. * A mi hozzászólásunk: va­jon gondolt-e arra az MLSZ, és az MLSZ-határozatok nyo­mán a megyei, a városi (a járási, körzeti) vezetőség, hogy a testnevelő tanárok­nak első a tantervi anyag teljesítése, ahol egy, és csakis egy labdajáték (a labdarú­gás) jelvétele kötelező a ki­sebb tanulócsoportokkal ren­delkező általános iskolákban. És mi lesz az alapsportágak­kal (a tornával, az atlétilui- vát, az úszással), amelyek nélkül akármelyik labdajá­ték erőltetése csak erőlködés marad? ... Ismerve az álta­lános iskolai tantervét, az Úttörőszövetség tanévi prog­ramját, merjük remélni, hogy a testnevelők megbirkóznak e kettősséggel. Hogy miképp, arról lapunkban időnként be­számolunk. (d. (óth) egyesületeket. Manapság már nem probléma nyári munkát végezni, akár felmérő ver­senyt is rendezni, hiszen a sírollerek kitűnő eszközök er­re a célra. Igaz, Magyaror­szágon még nincs lőtérrel összekötött „rollerpálya”, de így is jó volt. Kedden egyéb­ként nagyon fújt a szél, s ez meglátszott a lőeredményeken — kivéve az idősebbeket. Szőllősi azonban mégis ide sorolandó, hiszen neki nem sikerült úgy a lövészete ... összességében elégedett va­gyok az eredményekkel, s főleg azzal, hogy tömörül a mezőny, s ez elősegíti a ki­választódást. A csapat? Saj­nos, az olimpiára — a VB- eredmény alapján — nem tu­dunk kijutni, de ott lesz ju­nior csapatunk Szarajevóban, az 1948-as olimpia színhelyén, ahol jövőre a junior világ- bajnokságot rendezik meg, s ahol jó csapattal szeretnénk részt venni. Ebben a korosz­tályban még mindig Palácsik Laci az, aki elsősorban tartja formáját, bár térdsérülése akadályozta — s azt még meg is kellene operáltatni. — A Csanyikba azért jöt­tünk, mert itt volt hely, s a házigazda az egyik legerő­sebb biatlonklub. ahol na­gyon komoly munka folyik — sok gyerekkel foglalkoznak —, így jó házigazdák. És: 1980-ban itt szeretnénk meg­rendezni a felnőtt országos bajnokságot sífutásban és biatlonban, nem is beszélve 1983-ról! — 1983-ra Magyarország kapta a biatlon IBV rende­zési jogát, s a szakemberek úgy döntöttek, hogy a havat leginkább tartó Bükk hegy­ségben kell a szocialista or­szágok fiataljainak minden­kori legnagyobb versenyét le­bonyolítani. A helyszín Bán­kút térsége — reméljük, a Nemzeti Park igazgatósága sem gördít majd akadályokat elénk. A rendezési jog nagy megtiszteltetés, annál is in­kább. mert Magyarország ed­dig ilyen nagyszabású és je­lentős versenyt még soha nem rendezett. Az Ifjúsági Barát­ság Verseny minden snortáe egyik legjelentősebb esemé­nye, reméljük. így lesz ez ná­lunk is — a Bükkben! Befejeztük a beszélgetést, s elkértük a felmérő verse­nyek jegyzékét, hogy a leg­jobbak eredményét közölhes­sük. íme: 20 km-es futás, felnőttek: 1. Szőllősi (Honvéd Papp József SE) 58:25, 2. Brücker (BHSE) 61:20, 3. Papp (HPJSE) 61:21 (mondta is Zoli: egy másod­perccel még sohasem kaptam ki!), 4. Kovács II. (Gyöngyösi VSC) 61:41, 5. Kovács I. (BH­SE), 6. Szabó ^2:26 (13 induló, Palácsik rollerhiba miatt kiállt). Biatlon: 1. Kovács I. G9:56, 2. Papp 70:45. 3. Molnár 73:71, 4. Szőllősi 73:39 (Pista kedden is a legjobb időt futotta, de fekvő­ben 10, állandóban pedig 2 per­cet „lőtt hozzá” időeredményé­hez), 5. Brucker 74:11, 6. Ko­vács II. 76:18. Biatlon, junior: 1. Palácsik (HPJSE) 81:21, 2. Pál (HPJSE) 82:12, 3. Bognár (Vasas) 82:13. Biatlon, ifi I.: 1. Horváth (STC) 61:23, 2. Lihi (DVTK) 63:07, 3. Kovács Zs. (Vasas) 67:37. Ifi, II.: 1. Egerszegi (HPJ­SE) 52:38, 2. Bérezés (HPJSE) 54:03, 3. Gyetvai (STC) 61:10. Serdülők: 1. Edőcs (HPJSE) 44:10, 2. Hoppá (HPJSE) 44:30, 3. Kecskés (BHSE) 50:15. 15 km-es futás, ifi I.: 1. Lihi (DVTK) 47:51, 2. Spisák (DV­TK) 49:36. 3. Kőhalmi (HPJSE) 54:41. 10 km-es futás, serdülők: 1. Léhotai (GYVSC) 44:47, 2. Edőcs (HPJSE) 47:51. 3. Reviczki (Zal­ka) 48:48. HORVÁTH KÁLMÁN HORVÁTH KÁLMÁN Labdarúgás Az utánpótlásról \olt szó Tengeri kígyó ♦ Alekszandr Markevics a Nagy Péter-öbölben fogott ten­geri kígyóval. A távol-keleti tengerkutató intézet munkatársai a Nagy Péter-öbölben tengeri kígyót fogtak. Ez az északi vizeken nagy ritkaságnak számít. A tengeri kígyó hossza 102 centiméter, törzsének át­mérője 5 centiméter. Mére­teiből ítélve fiatal példány: a felnőtt tengeri kígyók hosz- sza gyakran eléri a 2 métert. Az állat a Csendes-óceán nyugati részében fordul elő. Alom a Elképzelhető, hogy a 3000. év marslakói földi lények lesznek. A rendkívül részletesen kidol­gozott amerikai tervek szerint csupán néhány ezer év és pénz kérdése, hogy a Vörös Bolygón kialakítsuk a földi élet feltételeit. Körülbelül másfél éve alakúit egy amerikai csoport a legkü­lönfélébb tudományágak képvi­selőiből, hogy a Mars „földiesí- tésél” tanulmányozzák. Céljuk az, hogy kidolgozzák azt a mód­szert, amellyel a Mars környe­zetét. olyannyira át lehetne ala­kítani, hogy az az ember, illet­ve a legtöbb földi élőlény szá­mára „lakható” legyen. A földi élet elengedhetetlen feltételeihez tartozik a megfelelő hőmérséklet, levegőösszetétel, légnyomás, at­moszféra-szerkezet, valamint az ultraibolyasugárzás kiküszöbölé­se. A feladat valahol olt kezdődne, hogy a Vörös Bolygó fagyos fel­színi rétegeiből ki kell szabadí­tani a széngázt és a vizet, ezzel megnövekedne a légnyomás, és a napenergia begyűjtésével emel. hető a bolygó felszínének hő­mérséklete is. Minderre alig 100 évet kellene pazarolni. A nagy­Igen gyakori a Filippi-szi- getek körüli vizekben, ahol a halászok ősidők óta ha­lásszák. A tudósok feltétele­zése szerint a váratlan „lá­togató” a távol-keleti tenge­rek felmelegedése következ­tében jutott el ilyen távoli területre. A tengeri kígyót a távol­keleti tengeri természetvé­delmi múzeumban helyezték el. Marsról stílű terv következő fázisa, a megfelelő atmoszféra kialakítása már kissé több időt — csekély 10 noo évet igényelne. Az akadályok szinte legyőzhe- tetlennek tűnnek. A földi élethez nélkülözhetetlen „alapanyagok” ugyan jórészt adottak a Marson, csak az arányokkal van baj. Ez azonban nem lehet akadály, ha sok okos ember kap elég pénzt, paripát, fegyvert, azaz pén^t, energiát és időt. Akkor aztán le­het koncentrálni a vizet, az oxi­gént, sőt az ibolyántúli sugár­zástól védő ózonréteget is ki le­het alakítani a Mars körül, csak­hogy addig üve^ház^kb^*-? kel­lene élni embernek, állatnak, nö­vénynek. A Mars „földiesí.jse’» tehát elvben elké oze’hető, az el­ső marslakók már a tudomány mai állása szerint is képesek lesznek biztosítani a megélheté­sükhöz szükséges vizet és oxi­gént, ki tudja, talán a „marsi” paradicsomot ... A Mars benépe­sítése tehát már karnyújtásnyira van és ha egyszer valóban ki­nőjük a FöMet, sok hasznát ve­hetjük a XX. században elkez­dett tudományos álmodozások­nak. Kevés az autó alá való utca Párizsban, Londonban, Düs­seldorfban és más nagyvá­rosokban az utcák már a kö­zeljövőben nem lesznek al­kalmasak arra. hogy lebo­nyolítsák a városi közleke­dést. A szakemberek kiszá­mították, hogy a nagyváro­sokban közlekedő különböző típusú gépjárművek együttes felülete nagyobb, mint az úttestek egész alapterülete. Gyógyító petrezselyem A háztartásokban nélkülözhetetlen fűszernövényként isme­retes a petrezselyem, az viszont már kevésbé köztudott, hogy gyógyításra is alkalmas hatóanyagokat (illő olajat, karotint, C- és E-vitamint, glikozidát, színanyagot stb) tartalmaz. A petrezselyem gyökeréből és lombjából veseműködést serkentő, vesekőhajtó és hólyaghurut elleni gyógyteát készít­hetünk, amelynek gyomorerősítő és étvágyerjesztő hatása is van. Hólyaghurut és vesepanaszok ellen a népi gyógyászat ajánlott receptjei közül ismertetünk egyet: csipkebogyó, por- cikafű, medveszőlőlevél, nyírfalevél, petrezselyemlevél, zsur­lófű egyenlő arányú keverékéből egy csésze teára egy evő­kanálnyi teaanyagot főzzünk meg. Régebben a magját is felhasználták a vesebántalmak gyó- gyi*isá~c rrc már ismeretes, hogy a magját nem szabad háziszerkéat felhasználni, mert vesevérzést, várandós anyák­nál még abortuszt is okozhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom