Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-06 / 236. szám

1 Magyar és német hengerészek Barátság­műszakban dolgoznak (Tudósítónktól.) Az NDK-beli Ries-ai Acél- és Csőkombinát V. párt- kongresszus és az Ózdi Ko­hászati Üzemek durvahen­germűi blokksorán dolgozó, Ernst Thälmann nevét viselő szocialista brigádjai 1968-ban kötöttek szocialista munka- verseny-szerződést. Azóta a két brigád eredményeit éven­te értékelik, ugyanakkor megteszik vállalásaikat a Kö­vetkező gazdasági évre. Ed­dig az V. pártkongresszus szocialista brigád négy, az Ernst Thälmann szocialista brigád pedig három alka­lommal nyerte meg a ver­senyt. A két brigád tagjai 197a tavaszán Riesában barátság­műszakon találkoztak egy­mással. Ma Ózdon találkoz­nak, reggel 6-tól a durva- hengermű blokksorán barat- ságműszakban - dolgoznak együtt. # A Miskolci Közlekedési Vállalat az V. ötéves terv idősza­kában felújítja az Eszperantó tér es a Tiszai pályaudvar kö­zötti villamosvágányokat. A vállalat a budapesti FÖMTERV-et bízta meg a vágányszakaszok minőségi állapotának felmérésé­vel. Képünkön: a Széchenyi úton vizsgálják a pályatestet. (Ágotha Tibor felvétele) M un kafegy és igazolatlan hiányzások A szolgáltatói pari párt-vb megtárgyalta Munkaerő-gazdálkodás, mel­lékfoglalkozások, másodállá­sok, munkafegyelem... E témák szerepeltek a szolgál­tatóipari párt-végrehajtóbi­zottság legutóbbi ülésén. A szolgáltatóiparí pártoi- zottság megállapítása szerint: „Az V. ötéves terv idősza­kára készített munkaügyi tervek a teljesítmények nö­vekedésével általában lét- f zámnövekedést irányoznak elő, melynek munkaerőfor- ■rása nincs biztosítva.” Ugyan­azzal a létszámmal kell te­hát megpróbálni többet ter­melni, nagyobb nyereséget produkálni. Ehhez a többi közt a munkafegyelmet kell tovább szilárdítani. Hogy erre szükség van, arra több vállalat is rossz példát mutatott. Noha köz­tudott, hogy megyénkben a foglalkozta­tottak száma a tervidő­szak alatt várhatóan nem növekszik, s a teljesítmények növelése csak a munkaidőalap jobb kihasználásával és a haté­konyság növelésével bizto­sítható, néhány vállalatnál nemigen értik ezt meg. Erre utalnak a szolgáltató­ipari pártbizottság vizsgála­tának adatai. Mert a párt­bizottság hatáskörébe tartozó vállalatoknál intézkedések történtek ugyan a munkafe­gyelem megszilárdítására, csökkent a táppénzes és Ke­vesebb az igazolatlan napok száma, ám mindennek az el­lenkezője is előfordul. Pél­dául a Miskolci Vasipari Vállalatnál, a Miskolci Sütő­ipari Vállalatnál, a Miskol­ci Patyolat Vállalatnál 13— 14 százalékkal nőtt a táp­pénzes napok száma. Vagy: az igazolatlan mulasztások száma ugyan átlagosan 2.2 százalékkal csökkent, ám megduplázódott a Miskolci Építőipari Vállalatnál, a Pa­tyolatnál, a talajerőgazdái- l kodási vállalatnál. A pártbizottság megvizs­gálta a másodállások, mel­lékfoglalkozások kérdését is. Az utóbbi időben sok má­sodállást, mellékfoglalko­zást szüntettek meg. A mellékfoglalkozásúak na­gyobb része (53-ból 30!) egyébként fizikai munkás, majdnem hasonló a helyzet a másodállásúaknál is, ahol 70 foglalkoztatott közül 31 takarító, szerelő, kőműves vagy más fizikai munkakört tölt be. A végrehajtó bizottság ha­tározatot fogadott el, amely­nek értelmében továbbra is figyelemmel kísérik a vállalatoknál a munkafegyelem, a táppén­zes napok és az igazolat­lan hiányzások számának alakulását, Ám legalább ennyire fontos, hogy a vállalatok felelős ve­zetői tartsanak rendszeres üzemlátogatásokat, ellenőr­zéseket, szorgalmazzák a íi- zikai munka megkönnyíté­sét, gépesítését. Ny. I. Kevesebb a baleset Betartják az új KRESZ t ' Az 1976. január 1-től érvé­nyes-új KRESZ-szel kapcso­latos tapasztalatokról, vala­mint az első félévi közleke­désbiztonság alakulásáról tar­tottak sajtótá.iékoztatót teg­nap délelőtt a Belügyminisz­térium Központi Klubjában. Mint elmondták, az új KRESZ bevezetését megelő­zően mintegy 1,3 millióan vettek részt a közlekedésbiz­tonsági tanácsok által szerve­zett tanfolyamokon, s egye­bek közt ennek is köszönhe­tő, hogy a január 1.-én ha­tályba lépett új KRESZ nem okozott feszültséget: a forga­lom nyugodt, kiegyensúlyo­zott, bár a kezdeti időben ki­sebb mértékű lassulást ta­pasztaltak. Az ország területén 1976 első félévében 7827 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, 11,6 százalék­kal kevesebb, mint 1975 azo­nos időszakában. A halálos kimenetelű balesetek száma 91-gyel, azaz 16.6 százalékkal csökkent, a súlyos balesetek száma 9,9, a könnyű sérülése­ké pedig 12.2 százalékkal volt kevesebb az idén. A kedvező összkép ellenére változatlanul magas az it­tasság miatt bekövetkezett balesetek száma. Arányuk az összes baleseteken belül 16.9 százalék volt. A DU várospolitikai fóruma Ingatag tervgúla Mielőtt beszámolnánk róla, hogyan van megalapozva ter­vekkel a vátosfejlesztés, engedjen meg az olvasó egy rövid magyarázatot. Éneikül ugyanis nehéz megérteni, hogyan Kap­csolódnak egymáshoz a tervezési folyamatok, és egyes tervek hiánya miért akadályozza a többi elkészítését. Röviden szól­va: hogyan épül fel az a tervgúla, mely — mi tagadás — Miskolcon kissé ingatag. Az mindannyiunk számára világos, hogy a tervezők nem nélkülözhetik a megbízható térképeket. És nemcsak sík­rajzi térképekre van szük­ség. hanem • olyanokra is, melyek híven tükrözik a vá­ros topográfiai adottságait. A *,g'úla” alapja az általá­nos rendezési terv, mely hosszú távra szól és megha­tározza a városfejlesztés fő irányát. Miskolc és agglomerációin Sok más mellett kiolvas­ható belőle, mely területeket lehet beépíteni, merre húzód­nak az utak, hol helyezked­nek el a zöldterületek, me­lyik részre célszerű ipart telepíteni. Az általános rendezési terv­re épülnek a részletes rende­zési tervek, melyek egy-egy városrész — például: belvá­ros — fejlesztését szabá­lyozzák. Végül szükség van kiviteli tervekre, melyek, alapján hozzáláthatnak a munkához az építők. A felsorolás azonban még mindig nem teljes. Az álta­lános rendezési tervnek har­monizálni kell a város kör­nyékének, szakkifejezéssel él­ve: agglomerációjának fej­lesztésével. Ki kell tehát dol­gozni az agglomerációs ter­vet is. Végül, de nem utol­sósorban az általános rende­zési tervet úgy lehet jól megalapozni, ha összeállítása előtt kidolgozzák az ágazati koncepcióterveket, azaz meg­határozzák, hogyan kell fej­leszteni az ipart, kereskedel­met, közlekedést, egészség­ügyet. Ha eddig nem tudta vol­na, a cím olvastán valószínű­leg gyanítja az olvasó, hogy a felsorolt tervek nem min­degyike áll rendelkezésre Miskolcon, vagy ha kész is van, elavult. így igaz. Az el­múlt években előfordult, hogy már épültek a lakóhá­zak, és még mindig nem kap­ták kézhez a teljes kiviteli tervdokumentációt az építők. Vagy kiviteli tervek készül­tek anélkül, hogy lett volna arra a területre megbízható rendezési terv. Es a belváros9 A rendezési tér vert egy ré­sze pedig nem volt összhang­ban az általános rendezési tervvel, melyet 1970-ben szen­tesített a kormány, ám so­kak véleménye szerint már akkor is elavultnak lehetett tekinteni egyes fejezeteit. Miskolc belvárosának re­konstrukciójára készült ugyan egy tervkoncepció, de csak részben hagyta jóvá a ta­nács. Egyébként ez volt az a program, melynek megvaló­sítása esetén a belvárost te­leszórták volna mini-felhő­karcolókkal, függőkertes há­zakkal. Kétségtelen, hogy sok szép elképzelést tartal­mazott ez a program, a le­hetőségekkel azonban alig- alig számolt. Értve ez alatt a város anyagi erejét, az építőipar felkészültségét és teljesítőképességét. Talán ennyi Iá elég annak megértéséhez, hogy amiikor arról beszéltünk, hogy egyes beruházások nincsenek jól előkészítve, akkor a tervgúla ingatag voltára is gondol­tunk. 1 gondok gyökere A tervek hiánya ma je­lentkezik, a gondok gyökere azonban évekre nyúlik visz- sza. Kevesebb feladat tor­nyosulna napjainkban a vá­rosfejlesztőkre, ha a tervezési munka egy részét a korábbi években sikerült volna elvé­gezni. Igaz, hogy pénz sem volt mindig elég ilyen célra, és át kellett dolgozni kész terveket a beruházásokat szabályozó országos intézke­dések miatt. Ám az „objek­tív” körülményeket figye­lembe véve is azt kell mon­danunk. hogy a beruházások előkészítésének döntő szakas­szá, a tervezés nem ment úgy Miskolcon a legutóbbi évekig, ahogy azt egy ekkora város átgondolt, arányos fej­lesztése megkövetelné. Ez csendült ki a városi tanács végrehajtó bizottságának a közelmúltban lezajlott ta­nácskozásán is a beszámoló­ból és számos véleményből. Kérdés: sikerül-e pótolni a hiányokat, számíthatunk-e a tervezési munka meggyorsí­tására, a tervek minőségé­nek javítására? Mert baj volt egyik-másik terv minő­ségével is. Elég, ha az avasi lakótelep mélyépítési tervé­nek hibáit említjük! Tervpályázatok Azzal kezdtük, hogy a megbízható térképeket nem nélkülözhetik a tervezők. Nos, a legfontosabb alaptérképek 1978-ra elkészülmek. A város általános rendezési tervének felülvizsgálatát, átdolgozását megrendelték egy budapesti tervezőintézetnél (VÁTI) és 1978-ra be is fejeződik ez a munka. Sajnos, az ágazati koncepciótervek nem minde­gyike segítheti a szakembe­rek munkáját, egyszerűen azért, mert nincsenek készen. Készül az agglomerációs terv is, s remélhetőleg meg lesz az összhang — a párhuzamo­san zajló munka ellenére — e két rendkívül fontos alap­terv között. A részletes rendezési ter­vek közül elsősorban azokat kell pótolni, melyekre az V. ötéves terv időszakában szük­ség lesz. A városi tanács építési és közlekedési osztá­lyának tájékoztatója szerint a legfontosabb feladat, a la­kásépítés nem szenved kése­delmet tervhiány miatt,, jól­lehet, ugyancsak összetor­lódtak a feladatok. Végre azt is elmondhat­juk, hogy a következő terv­időszak néhány fontos fel­adatát is sikerül már most tervekben rögzíteni. Gondo­lunk például a Bodó-tető. il­letve a Tetemvár részletes tervének kidolgozására. Több tervpályázatot is kiírt az utóbbi időben a városi ta­nács. A fentebb említett két terv is ilyen módon készült, ill. készül, és a miskolci belváros részletes rendezési tervének kidolgozásához is igénylik az ország legjobb szakembereinek hozzáértését. (békés) Pajzán mesék a szerelemről Szabó Tünde előadóestje le.sz ma délután 6 órától az Ifjúsági és Űttörőházban. A műsor címe: Pajzán mesék a szerelemről. Közreműködik a Myszty—Dobay—Trunkos trió. Arad, október 6. Paszkievics herceg, orosz fővezér ezt jelen­tette urának, Miklós cárnak a világosi fegy­verletétel után: „Magyarország Felséged lába előtt hever." Haynau tábornok így vélekedett magáról: „Én a rend embere vagyok, és nyu­godt lelkiismerettel lövetek százakat főbe, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen eszköz minden jövendő forradalom­nak elejét venni." Az európai forradalmak tüze 1849 nyarára ellobbant. A földrész országainak kormányai szembenállnak a magyar forradalommal. Pál-' merston, az angol külügyminiszter azt taná­csolja az orosz nagykövetnek: „Végezzenek a lehető leggyorsabban!" Augusztus 11-én Kossuth a Szemere-kormánnyal lemond. Görgey teljhatalmat kap. Augusztus 13.: fegyverletétel Világosnál. A magyarság színe- java külföldre menekül, vagy börtönbe ke­rül. Petőfi halott. Az aradi várban fogva tartott honvéd tábornokok kivégzése október 6-án reggel hat órakor kezdődött. Kiss Ernő, Desseviftn Arisztid. Schweidel József tábornokot és Lázár József ezredest a vár északi részében levő első sáncban lőtték agyon a kirendelt gránátosok. Pöltenberg Ernőt, Török Ignácot, Lahner Györgyöt, Knézich Károlyt, Nagy­sándor Józsefet, Leiningen-Westerburg Ká­rolyt, Aulich Lajost, Damjanich Já­nost,. majd végül Vécsey Károlyt akasztotta fel a bitóra Mayer, a brünni hóhér. Ugyanaznap lőtték főbe a pesti Új­épületben Batthyány Lajost,‘ tragikus sorsú első miniszterelnökünket, s vele a forradalom több vezető politikusát.. . Aki külföldre me­nekült, azt jelképesen fosztották meg az éle­tétől: nevét akasztófára tűzték. Vörösmarty egyik verssora jól jellemzi a tragédiát: „Most tél van és csend és hó és halál.” Arad szomorú, komor jelkép lett, s maradt. Arad a bukás, a vérgőzös önkény szimbólu­mává vált. Az aradi vértanúk erőszakos halála élni taníthat. Arad fájdalmas me­mento. október fi. a felet hajtó gyász napja. thrackó) Mag x családosoknak Tanszervásárlás! seffélv A Borsodi Erdő- és Ear*,, dolgozó Gazdaság vállalati szakszervezeti bizottsága elő­ször a mostani tanév kezde­tén — tanszervásárlási se­gély címén — összesen több mint 100 ezer forintot osz­tott szét a gazdaság száznál is több nagycsaládos és a gyermekét egyedül nevelő, szervezett dolgozója között. AZ erdészetek üzemi bi­zottságainak javaslata alap­ján azok a szakszervezeti ta­gok. akiknek három iskolás korú gyermekük van, ezer, s minden további hasonló ko­rú gyermek után még .150 forintot kaptak. A gyerme­küket egyedül nevelő szülők általános iskolás korú gyer­mekenként 400 forint segélv- bén részesültek. E humánus intézkedése mellett a vszb-nek gondja van arra is, hogy megfelelő­en segítse a dolgozók mű­velődési lehetőségének meg­teremtését. összesen 300 ezer sonnt telhasználásával bó >í- tette a könyvtárat es felújí­totta a vándorkönyvtár-háió- zatot. A párt-vb javaslatára megvizsgálta az erdészetek, faipari üzemek, munkásszál­lások rádió- és tévéellátott- ságát, s ahol nem rendel­keztek e tömegkommuniká­ciós eszközökkel, az említett összegből pótolta a hiányt. Tekintettel arra. hogy a múltban a gazdaság néhány egységében a művelődés se­gítésére meghatározott ász­szeget nem a rendeltetésé­nek megfelelően használták fel, a vállalati szakszerve *.ett bizottság határozatot hozott, ami szerint az üzemi bizott­ságok a kulturális célra ter­vezett összegeket csakis kul­turális intézmények, rendez­vények szervezett látogatá­sának a finanszírozására i or­díthatják. A kulturális ne­velést nem szolgáló Kirán­dulások költségeit ez össze­gekből nem fedezhetik T, I. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom