Déli Hírlap, 1975. május (7. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-28 / 123. szám
Nyitás, zárás Szabályozták a kisipari üzletek és műhelyek nyitva tartását A városi tanács legutóbbi ülésén a tanácstagok megszavazták azt a rendeletet, amely a miskolci kisipari üzletek és műhelyek nyitva tartását szabályozza. A tanácsi rendelet j megalkotását megelőzte a Könnyűipari Minisztérium irány- J elveinek kiadása és a megyei tanács-vb határozata. Városi tanácsunk ipari osztálya ez utóbbiak és a helyi sajátosságok íigyelcmbevételével készítette el a kisipari üzletek és mühef lyek nyitva tartásáról szóló rendelet tervezetét. „# A városunkban működő yE kisipari üzletek és műhelyek f nyitva tartásának megállapí- ' j> tására a lakosság javító-szol- j gáltató igényeinek zavartalan ,%£. kielégítése miatt volt szük- ■j 4 ség. A rendelkezés mintegy ■j ^-40 szakma kisiparosait érinti. Életbe lépését követően üzle- fr teik, műhelyeik kötelező nyitva tartási időtartama főfoglalkozású kisiparosok esetében heti 32 óránál kevesebb, s heti 41 óránál több nem lehet. A nyitva tartási idő az ún. , .másodállású” kisiparosok, vagy a nyugdíj megtartása mellett dolgozó kisiparosok esetében heti 12 óránál nem lehet kevesebb és heti 24 óránál több. Az új tanácsi rendelet gondoskodik arról, hogy a nyitva tartási idő megállapításakor a hatóságok figyelemmel legyenek a kisiparosok személyes körülményeire, az iparág sajátosságaira, s az adott terület lakosságának érdekeire is. Minden kisiparos — a szabályozott határok között — javaslatot tehet a nyitva tartási idő tartamára és beosztására. Mindenképpen tekintettel kell lenni azonban arra, hogy a szolgáltatóipar szektorai, akár egymást felváltva, a lakosság rendelkezésére álljanak. A személyi szolgáltatást végző iparban (fodrász, fényképész stb.) szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon (csökkentett nyitva tartással) is biztosítani kell a lakosság ellátását. Ugyancsak a lakosság érdekeit védi a tanácsi rendeletnek az a kitétele, hogy az első fokú iparhatóság zajos, bűzös vagy például a televízió és rádió használatát zavaró ipari tevékenység esetén a kötelező nyitva tartás mértékét a lakosság érdekeinek megfelelően korlátozhatja. Szabályozza a rendelkezés azt is, hogy a kisiparos üzletét vagy műhelyhelyiségeit üdülés címén évenként legfeljebb 24 munkanapon át tarthatja zárva. A kisiparos köteles üzletének vagy műhelyének bejáratánál a nyitva tartásidejét illetve zárva tartásának okát és idejét szembetűnő módon feltüntetni. Az új tanácsi rendelet megsértői ellen szabálysértési eljárást indíthatnak a hatóságok, s őket 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják. NY. L Front átvonul ás idején türelmetlenebbek Aul kárszemlén A Sötétkapu környékén lakók reggelente, munkába menet gyakran elácsorognak a Rákóczi utcának a Szin- va-híd és a Béke mozi közötti szakaszán, hogy megbámulják a felpupulykáso- dott karosszériájú, bevert szemű, összecsókolózott-ple- zúros személykocsikat, amelyek a megye minden részéből ebben a zsákutcában gyülekeznek, mint megvert kutyák a kert sarkában. Nyolc óra tájban aztán megjelennek az Állami Biztosító kárszakértői, hogy szemrevételezzék a „sebeket”, eldöntsék, jogos-e a kártalanítás? Durrdefekt, koccanás, lopás r_ Az IM 99—44-es Skoda 100as éppen most fáról be a járdaszegélyhez. Napos idő van. de nem lehet melegük 1 az utasoknak — szélvédő sem elöl, sem hátul. A ko- / esi tetejét meg minlha klopfolóval egyengették vol* na. — Vasárnap a nemzetkö- I zi vásárra készültünk. A 3as főútvonalon, Bükkábrány előtt durrdefektet kapott a ,i . jobb első kerék. Bukfenceztünk egyet és az árokban '1 kötöttünk ki, szerencsénk. iji hogy talpra estünk. Egy GAZ vontatott ki. úgy döcögtünk haza. Három éje ij van cascónk, de eddig még nem volt rá szükség — mondja D. K. radostyáni fiatalember. Derűsen nyitja < ki a horpadt ajtót. Mögötte í ül szülés előtt álló felesége, aki szintén megúszta a karambolt súlyosabb sérülés I nélkül. i Lengyel Tibor kárszakér- ‘ tő az US 75—44-es Skoda ösziaegyűrődött hátulját lények Ilyen a Skoda, bukfenc után . (Solymos László felvétele) képezi. Itt parkolás közbeni cserbenhagyásos sérülés történt. A mai nap szenzációja: az egyik kárszakértő személykocsiját a szervizből lopták el tegnap este. A tolvajok karamboloztak, a jármű teteje leszakadt, „sportkocsit csináltak belőle”. — Alighogy pöccent, én már ráfékeztem — győzködik egy fiatalember, aki állítólag a testvérével koccant össze a Centrum Áruház melletti parkírozóban. A szakértők hosszan tapogatják a karosszériát. A horpadással valami probléma van. Csak a sárhányó kicseréléséről veszik fel a jegyzőkönyvet. Mi van a ,,csalásos füzetben '? — Sokan megpróbálkoznak a csalással. Szélvédő, ütközés, ködlámpa, ezek a leggyakoribb stiklik — hallom Illyés Károly kárszakértőtől. — Száz esetből huszonötnél a vizsgálat kideríti a jogtalanságot. Számunkra az igazság a döntő, a jó hírnév, az ügyfelek érdekében is. A szakértő a „csalásos füzetet” mutatja. — Külön nyilvántartást vezetünk ezekről az esetekről. Egyik ilyen ügy: egy tiszalúci és egy taktaharká- nyi fiatalember tavaly augusztus 20-án, gyorshajtás következtében összetört egy M 21-es Volgát. A kocsiban 50 ezer forint kár keletkezett. A sodródás kőiben egy új kőkerítést is elsöpörtek. Afz esetet úgy adták be, hogy a szembejövő jármű levágta a kanyart, ők nem akartak ütközni, emiatt történt a baleset. A helyszíni vizsgálat kiderítette, hogy a történés és a bejelentés között fél nap differencia van, továbbá a szemtanúk állítása szerint nem is Volt másik kocsi a környéken abban az időpontban. Végül a kárt 'okozó egyén beismerő nyilatkozatot tett. mi pedig bűnvádi feljelentést a rendőrségen. A két fiatalembert elítélték. — Tegnap 59 bejelentés érkezett. Nagy részük szé1- védőtörés. A teherautókról pereg, pattog a kavics, lép- ten-nyomon felsérti a személykocsik dukkózását, megrepeszti az üveget. Sok a követési távolság be nem tartásából adódó koccanás. Ilyenkor, frontátvonulás idején türelmetlenebbek az emberek, ez megmutatkozik a balesetek számában is. Tavaly 7450 esetben fizettek kártérítést: 27,6 millió forintot. A baleseti statisztikában Budapest után Miskolc következik. A tavaly január 1-től május 3-ig terjedő időszakot összehasonlítva az ideivel, 29 százalékos emelkedés mutatható ki a balesetek számában. V. R. Felújítják a tförömbülyi művelődési Mi segít a munkaerőhiányon? házat Interpellációt nyújtott be a Miskolc városi Tanács január 22-i ülésén Titkó István tanácstag, a görömbölyi művelődési ház felújításával kapcsolatban. Az interpelláció után a művelődési házat statikailag felülvizsgálták, s ■megállapították, hogy azt lebontás helyett, új födémcsere alkalmazásával, még érdemes felújítani. Az épület átalakítására már megrendelést is adott a városi tanács művelődésügyi osztálya. A felújítás során a görömbölyi művelődési házban mozit és klubhelységet alakítanak ki. Egyre több a nagy család Országos településdemográfiai ülésszak kezdődött tegnap Szombathelyen. Mint az ülésen megállapították, hazánkban az élveszületések száma az 1970-es évek elején 1000 lakosra számítva 14 volt, most 17. A népesedéspolitikai intézkedések tehát hathatósaknak bizonyultak. A szakemberek szerint közrejátszott ebben az új lakáselosztási és juttatási rendszer is. Általánosan jellemző, hogy az anyák jóval fiatalabb korban szülik gyermekeiket és nő a nagy családok száma. A népesség vándorlásának iránya megváltozott: csökkent a népességleadó megyék száma és a megyék közötti mozgás. A megyéken belüli mozgás azonban változatlanul nagy, főleg az aprófalvas és a tanyás vidékeken. Az urbanizáció folyamata erőteljes. Az úgynevezett központi községek megkötőképessége nem hatékony, a megyéken belüli vándorlás ezért elsősorban a városokba irányul. Álláshirdetések tömege a lapokban, munkásfelvételt hirdető táblák a gyárak, az üzemek bejáratánál jelzik a létbiztonságot, hogy senkit sem fenyeget hazánkban a munkanélküliség. De jelzik a fokqzódó munkaerő-gondokat is. Hiány van szakképzett és betanított munkásokban, közép- és felsőfokú diplomával rendelkező szakemberekben és főleg segédmunkásokban. A munkaerőhiány jelentős társadalmi veszteségek okozója. A munkaerőhiány néhol látszólagos; a szervezetlenség, a másutt levő felesleg tünete. Persze a rossz hatásfokkal, alacsony intenzitással foglalkoztatott többletlétszám nem ..csenget” magától. De módszeres elemzéssel, hatásos anyagi ösztönzéssel, létszámátcsoportosítással feltárhatók és mozgósíthatók ezek a rejtett belső tartalékok. Hogyan állandósítható törés, visszaesés nélkül a jelenlegi dinamikus fejlődés 1980-ig vagy az ezredfordulóig úgy, hogy a felhasználható munkaidőalap a jelenlegi szinten marad, sőt előreláthatóan csökken a 40 órás munkaidő majdani bevezetésével? Csak a munka termelékenységének emelésével! Évi 6—7 százalékkal viszont lehet-e növelni hosszú távon a munka termelékenységét? Liehet is, kell is. De nem egyszerűen a begyakorlottság fokozására, a teljesítménykövetelmények szigorítására építve, hanem mindenek előtt fejlesztéssel és szervezéssel. Nem utolsósorban a szocialista nemzetközi integráció kibontakoztatásával, a termékválaszték szűkítésével és korszerűsítésével, a tömegszerűség, a sorozatnagyság emelésével. Dolgozókat nem importálhatunk, vendégmunkásokra a jövőben sem számíthatunk. Ám a korszerű, termelékeny gépek és berendezések behozatalát fokozhatjuk, főként a szocialista országokból. Különösen azokét, amelyekkel jelentős munkaerőt és időt takaríhatunk meg. (Vannak erre kiváló miskolci példák.) A gépesítés lehetőségei rendkívül nagyok és még csaknem teljesen kiaknázatlanok az anyagmozgatásban. Jelenleg minden ötödik kereső, legalább egymillió ember foglalkozik az országban cipekedéssel, szállítással. Az anyagmozgatás gépesítése, jobb szervezése nem csupán a nehéz fizikai munkát végzők tízezreit szabadíthatná fel, hanem egyben a termelő berendezések jobb kiszolgálását és folyamatos munkáját is lehetővé tenné. Sajnos ma még gyakori, hogy a legmodernebb termelő berendezést hagyományos hórukk-munkával szolgálják ki, s nem alkalmaznak automatikus adagoló-futószalagot, konténert, silót, vagy akárcsak egyszerű emelőgépet, targoncát, rakodólapot. Ahol azonban az anyagmozgatás kényszerpályára kerül, nyomban egyenletessé és zavartalanná -válik a munka. A különböző kisgépeket szintén joggal igénylik a dolgozók. Az ácsok, a parkettások, az épületasztalosok a könnyű kis fűrészgépeket; a szerelők a mobil csiszoló, csavarozó, hajlító, vágó mechanizmusokat; a forgácsolók a gyors pneumatikus befogókat, ütközőket, készülékeket stb. A barkácsolók munkáját is napjainkban már számtalan ötlet, szerkezet, gép könnyíti meg, mert a szabad idő is drága. A nagyüzemekben, az építkezéseken viszont gyakran ma is régi kézműves módszerekkel „barkácsolnak”. Többet ésszel, mint erővel — tartja a közmondás. Többet géppel, korszerű szervezéssel, újítással, mint munkaerővel — korunk parancsa ez. E követelménynek megfelelni műszaki, gazdasági, társadalmi és politikai feladat. A könnyebb, a termelékenyebb munkát, a néhol nyomasztó létszámhiány enyhítését szolgálják tehát a helyi fejlesztési eszközök, a hivatásos szervezők, a szerkesztők, a gyártáselőkészítők, a beszerzők, a beruházók éppen úgy, mint az összefogott társadalmi erőfeszítések, a dolgozók kezdeményezései, az újító- mozgalom. A termelésbe állítható munkaerő lészáma véges, új munkásokat importálni nem lehet. Más választás tehát nincs, csak a meglevő munkaerő ésszerű hasznosítása, a drága és egyre inkább hiányzó munkáskezek gépekkel való helyettesítése mindenütt, ahol erre a lehetőségek megteremthetők. KOVÁCS JÓZSEF Áldatlan állapotok Tízezer liter vér az alagsorban (Folytatás az 1. oldalról) A rendelőintézet alagsorában —, ahol a vértranszfúziós állomás áldatlan állapotok között végzi munkáját — most festékszag terjeng. Tataroznak. Ber.yó főorvos egy újságból kivágott képet tesz elém. Korszerű épületet ábrázol, felette a cím: Üj véradóállomás Szekszárdon .. . Miskolcon tíz éve ígérik, öt éve készen áll a tanulmány- terv, a kivitelezés azonban egyre késik. Mint megtudom, a következő ötéves terv egészségügyi programjában sem szerepel... Felét a munkások adják A városban gyűjtött 5 ezer liter vért itt dolgozzák fel és tárolják. A megyei állomásokon levett évi 11 500 liter vér feldolgozása és tárolása is túlnyomórészt rájuk vár. Ezt a vérmennyiséget a megyében 35 ezer, Miskolcon pedig mintegy 15 ezer ember adja. A térítésmentesen adott vér 46 százalékát a nagyüzemek munkásaitól kapja az állomás. Kiemelkedik a Lenin Kohászati Művek kollektívája, akiktől a teljes mennyiség mintegy 20 százalékát kapják. Sok önkéntes véradójuk van a vegyipari vállalatoknál, a Volán 3. sz. Vállalatnál, az MKV-nál, a Pamutfonóban, s még hosszasan sorolhatnánk. A kis alapterületű állomás azonban behívásos intézeti véradásra alig alkalmas, hiszen egyszerre kevés donort tudnak fogadni. Szűk a hely E munka korszerű, higiénikus. az egészségügyi előírásoknak megfelelő elvégzéséhez — szakemberek számítása szerint — 1500 négyzet- méter tápterületre lenne szükség. Jelenleg — jóllehet feladataik tízszeresére nőttek az elmúlt évek alatt — ennek alig harmadrésze áll rendelkezésükre. Az állomás dolgozóit dicséri, hogy szerte az országba — a fentiek ellenére — kifogástalan minőségű életmentő anyagot szállítanak. Az utóbbi években a felére csökkent a folyékony, lio- filizálható plazma iránti igény (ilyen formában 8—10 évig tárolható a vér), ám jelentősen emelkedett a munkaigényes egyedi vérkészítmények felhasználása... Eletet mentenek AB negatív vércsoportja hazánkban minden kétszáza- dik embernek van. N. J.-né, aki ebbe a vércsoportba tartozik, fél éven belül másodszor fekszik a kórházban, s ez idő alatt 11 liter vért kaphatott. A nyilvántartó ugyanis pillanatok alatt kikeresi azokat, akik segíthetnek, s a 35 donor —, ha kell, éjszaka is — siet, hogy az életet adó vérhez segítse a rászorulót. Nem véletlen hát, hogy évente sokan kapnak kitüntetést — kormánykitüntetést is — a többszörös véradók közül. Ma Bodnár András, Csepregi István, Kántor Lajos, Németh István és Szöllősi István vehette át a „Véradásért” kitüntetést. Társadalmunk elismeréssel adózik mindazoknak, akik életet mentenek. Ké* éven belül mintegy 16 ezer liter stabilizált vér feldolgozására lesz szükség a megyében. Ehhez azonban a vérellátó központ fejlesztésére van szükség. T. Z.
