Déli Hírlap, 1975. március (7. évfolyam, 51-75. szám)
1975-03-03 / 52. szám
„Osmeleorológiai” feljegyzésekből Neheztelünk az időjárásra: csöppet sem tiszteli az évszakokat; a hőmérő higanyszála hol mélyen alatta, hol magasan fölötte jár a meteorológusok kimutatta sokévi állagnak. Az idei eszcndő is jócskán hozott már időjárási kilengéseket — ám a sárguló annalesek megerősítik a régi igazságot: nincs új a Nap alatt... Idézzünk meg tanúként néhány följegyzést a letűnt korok „időjárásjelentéseiből”. A legrégibb „meteorológiai” feljegyzés 1288—89-ből való: „Karácsonykor virágzottak a fák, februárban érett eper volt kapható, ugyanabban a hónapban kihajtott és áprilisban virágzott a szőlő. A szőlő január 13-án kezdett már fakadni.” Réthly Antal, a régi időjárási észlelések gyűjtője, rendsze- rezője megjegyzi: lehet, hogy az eredeti * feljegyzés Ausztriából ered, de ha* ott ilyen korai enyheséget tapasztaltak, akkor nálunk még inkább így volt. 1420: A fák kétszer virágoztak és termettek gyümölcsöt. A gabonának április 7-én már kifejlett kalásza volt. A cseresznye áprilisban, a szőlő májusban kezdett érni. Sopron, 1473: Februárban a mezők oly zöldek voltak, a fák annyira virágoztak, mint máskor májusban. 1478—79: Magyarországon olyan enyhe volt a tél, hogy karácsonytól vízkeresztig minden éjjel mennydörgések voltak bő esővel és nagyon meleg széllel; igen korai volt a tavasz és az ősz. Ibolya karácsonykor A XVI. század elején a Dél-Dunántúlon jegyezték fel 1524-ben: A karácsony jég helyett ibolyát, hó helyett százszorszép virágot hozott. 1556-ban Erdélyben március végétől április 27-ig olyan hőség volt. hogy az időjárás júniushoz volt hasonlatos. Kutya jó! A kutya is Jfárad, pedig négy lába van. A gazdi kosarában utazni különben is kényelmesebb. Nem kell félni az autótól, nem kell tartani sem a sintértől, sem pedig a nagyobb kutyáktól. Szórd kutya- jó szatyorban utczni ... A későbbi századokban sem voltak ritkák a télben kezdődő tavaszok. A soproni krónikások szerint rendkívül szép, derült és meleg március volt 1686-ban, ami mindent korán érlelt. Április 4-én szőlőszemek voltak láthatók. 1696 januárjában Sza- niszló Zsigmond, Torda város jegyzője észlelte: „hallatlan tavaszi idők jártak úgy, hogy szántottak és vetettek egynéhány helyt.” 1728-ban Ma- ■ gyarpolyánon jegyezték fel: „Szentpálkor (január 25.) olyan szép idő volt, hogy a méhek csapatostól hordták a mézet az erdőben és a réteken.” Márciusi lepkék Miskolcon — kétszáz évvel ezelőtt — Benkő Sámuel orvos készített időjárási feljegyzéseket. 1783 márciusából származó jelentése szerint mérsékelten meleg és nedves idő volt. A hernyók petéi a fákon, a cserebogarak a földben kikeltek. 1786. március: „Enyheség. A cserebogarak bábjai kifejlődtek.” 1792. március: „Enyhe idő, a lepkék rőpdöstek” — írja Benkő. Egy érdekes feljegyzés a Dunántúlról 1781-ből: Somogy megyében a déli szél a havat eloszlottá. A Dráva az idén nem állott be, csak a felsőbb folyása mentén. 1791. január 20.: enyhe idő, a bodza virágzik, helyenként végzik a tavaszi szántást — jegyezte fel Dömsödön egy amatőr meteorológus. Nagyapa vásárol — Hát ez van! — Szinte kiált a szatyor, benne a tej, a kefir, és igen, az unokának vett parányi konzervdoboz is. — Mindig? — No, nem, de gyakran ... Éri már ráérek. Meg öröm -is ez. Apaként sem tudtam annyira, hogy mi kell egy kisgyereknek, mint most... Nagyapák. Élőkép nap jajainkból. Rögtön utánakívánkozik a mondat: „Jól van ez, szép is ez.:.” Mit tud egy kétéves kisgyerek? Kérdezd a szülőt, aztán közvetlen utána a nagyszülőket, a nagymamát, a nagyapát. Ha az utóbbit kérdezted, az unoka it többet tud. Ügyesebb és még a szülők sem láthatták szebbnek, mint a nagyszülők. Ez van... A nagyapa is ezt mondja: ez van. A tizenévesek kifejezése a nagyapai szájból is természetes. Nem panasz ez. Büszkeség! A múló idő felett aratott diadal. Kisüt a nap. ök sétáltatják az unokát. Akár gyerekkorukban, úgy torpannak meg a jtáékbolt kirakata előtt. S kétszer is átszámolt forintjaiból ők a legbőkezűbb nagyurak. s. A fizetség, amíg az unoka kicsi, az, hogy megismer, Később, ahogyan azt mondja: nagyapám. Még később, ahogyan okosabb, ahogyan tanul, végül ahogyan felnőttként boldogul. Ez van... , A legszebb szolgálat. A múló idő felett aratott diadal. B. G. (Ágotha Tibor felvétele) Gina diétája „Reggelire kőt szelet kenyeret eszem egy pohár meleg limonádéval, az ebédet többnyire minden nehézség nélkül kihagyom. Este azonban bőségesen eszem: kenyeret és tésztát (spagettit, can- nellonit, lasagnáí), a legkülönbözőbb mártásokkal. Egyetlen- szabályt tartok be: édességet soha nem eszem, az italom pedig mindig a meleg limonádé.” A 47 éves Gina Lollobrigida ezzel a furcsa diétával tartja rendben a testsúlyát. „Kenyér és tészta alapú diétámat mintegy 10 évvel ezelőtt fedeztem fel. Le kellett adnom 5 kilót, de szilárdan eltökéltem magam, hogy nem mondok le sem a kenyérről, sem a pasta asciuttá- ról — jelentette ki Gina Lollobrigida a Natio Star munkatársának. — így aztán egy orvos barátommal kidolgoztuk a kifejezetten nekem való diétát. Ez a mások számára szinte érthetetlen étrend az én életemben valósággal a biztonsági szelep szerepét tölti be. Ha felveszek néhány kilót, elég egy-két heti diéta és máris a súlyomnál vagyok,” Rákszűrés ultrahanggal Ultrahang segítségévei, amely máris bevált, mint a rosszindulatú hólyag-, máj- és vesemegbetegedések diagnózisának egyik eszköze, idejekorán felismerhető a mellrák is — olyan stádiumban, amely még nem teszi szükségessé a radikális beavatkozást. Ennek előfeltételeit az amerikai dr. Gilbert Baum teremtette meg, akinek ultrahang segítségével sikerült elkészítenie az első háromdimenziós mellkasfelvételt. A holografikus technikával kicsiny, 3 centiméternél mélyebben fekvő szövetváltozások is lokalizálhatok. Miért öltjük ki a nyelvünket ? Ha kedves olvasónkra kisfia kiölti a nyelvét, nincs szükség magyarázatra: elég világosan kifejezte ,,mély?’ gondolatait. De nemcsak a rossz gyerekek dugják ki a nyelvüket, hanem különböző korú és nemű felnőttek és az emberszabású majmok, gorillák, csimpánzok és orángutánoPi is. Ezt a jelenséget pedig érdemes tanulmányozni. A kérdés specialistája: John W. Smith doktor, a philadelphiai egyetem tudományos munkatársa öt éven át tanulmányozta a városok utcáin, autóbuszokon, várótermekben, kirakatok előtt, stadionok előtt, valamint az ál- latkertben — a rács mindkét oldalán — azokat, akik kiöltöt- ték a nyelvüket. John W. Smith megállapította, hogy felnőtteknél és a majmoknál a nyelv kiöltésének kívánsága ugyanolyan helyzetben következik be, mint a gyermekeknél: nem szívélyes érintkezésnél más emberekkel (amikor szidást kapnak a szüleiktől, a főnöküktől, vagy az állatkert őrétől), nehéz feladat megoldása érdekében végzett, megfeszített munkánál, vagy amikor gépkocsival valamilyen szűk térségbe akarnak betolatni. Hogyan lett Jókai Mór tiszteletbeli miskolci csizmadia? Barangolás Borsodban Várak, romok A borítólap már gyűrött, szakadozott, de a felirat még tisztán látszik rajta: 28-as könyv. Alatta a szerénynek egyáltalán nem mondható alcím: Minden miskolci benne van. A majd fél évszázaddá\ ezelőtt megjelent 200 lapos könyvecske versekben, riportokban, anekdotákban, levelekben mutatja be apáink és nagyapáink Miskolcának hírességeit. Az első írás Jókai Mór tiszteletbeli miskolci csizmadiaságának történetét meséli el. Az esetről Mikszáth Kálmán emlékezik meg.-* 1858-ban indította meg Jókai az „Üstö- kös”-t, amely hónapok alatt országos népszerűségre tett szert. Ennek talán legkedveltebb alakja a politikus csizmadia volt, aki felesége kérdéseire felelgetett bölcs és jóízű dolgokat. A majsztram legsikerültebb mondásai szájról szájra jártak az országban és a csizmadiáknak annyira tetszett, hogy írójukat, Jókai Mórt tiszteletbeli csizmadiának választották meg. A tiszteletbeli csizmadia- sággal egyidejűleg a Miskolci Polgáregylet egy szép tajtékpipával tisztelte meg az Üstökös Kakas Mártonét — Jókait —, aki ezt a megtiszteltetést az egylet elnökéhez intézett levelében köszönte meg. Az 1861. február 3-án kelt sorok ekképpen szólnak: „A miskolci polgáregylet szíves megemlékezése folytán a múlt hóban egy igen becses ereklyét voltam szerencsés kapni Kakas Márton számára, melyért ő is rögtön rám bízd, hogy kegyednek és a polgáregyletnél legnagyobb köszönetét átadni el ne mulasz- szam. Én azonban természetesen lustaságomnál fogva mind ekkorig nem jutottam el odáig, hogy a kalamárisomba tintát vegyek, emiatt most kénytelen vagyok valami poémát kigondolni Kakas Márton kimentésére, amit aztán majd kérek hivatalosan jegyzőkönyvbe vétetni. Kakas Márton annyira megörült a kapott fegyvernek, hogy ámbár ezideig nem szokott dohányozni, az ajándék által felbuzdíiva, pipásemberré kvalifikálódott s addig nem akart nyilatkozni, míg örvendetes előmeneteléről tanúságot nem tehet. Egyébiránt a pipa üveg alatt és zárt helyen tartatik, a miskolci polgáregylet pedig még annál is biztosabb helyen, alulírt becses kebelében.” Eddig Jókai Mór válaszlevele. Egyébiránt azt még hozzá kell tenni a történethez, hogy nagyonis megtisztelő volt akkor a tiszteletbeli miskolci csizmadia cím, mert Miskolcon. ez a mesterség rangot jelentett. A nemes céh — ahogy a hagyomány tartja — 999 tagot számlált. Jókai Mór volt tehát az ezredik tagja az egyesületnek. (erdős) Borsod vadregényes tájainak várai nagyrészt ismertek. Diósgyőr a tatárjárás, Nagy Lajos és Mátyás uralkodása óta országos hírű. Sárospatak, Tokaj, Füzér vára még az Árpád-ház, majd később Regéccel, Szerenccsel és Ónoddal együtt a Rákócziak nagy szabadságmozgalmainak sasfészkeiként váltak ismertté. Nem ok nélkül beszél róluk Petőfi is úgy Úti leveleiben, hogy a szabadság oroszlánjainak barlangjai. Putnok, Dédes, Cserépvár a végvári küzdelmek, a törökkel vívott harcok tanúi. Cserbakő vad tivornyáival és pénzhamisító műhelyével vált hírhedtté, s ez a Mohács körüli zavaros időkben a főpap létére megnősülő Bebek Imre prépost nevéhez kötődik. Boldogkő vára a Hunyadiak, Martinuz- zi Fráter György nevével forrott örökre eggyé. PÉLDÁUL SZÁDVÁR Középkori váraink közül jó néhány csak ma vetkőzi le magáról a gyakran több évszázados titkot, így például Szendrőlád, a közelmúltban ismertté vált kora Árpád-kori várunk. A Bódva-völgy legészakibb részén Szádvár, a romokat benövő fáktól és cserjéktől megtisztítva, nemrégen mutatta csak meg döbbenetesen nagy méreteit a föld felé emelkedő, helyenként több mint 10 méter magas, 30—40 méter hosszúságú falszakaszaival, kisebb-na- gyobb bástyáival s tornyaival. Ezért érdemes ellátogatni a Cserehát és a Gallyas- ság hegyei közé. Színben leszállva, a Bódva- völgyi vonattól fzögiiget irányában közelítjük meg azt a kúp alakú-hegyet, mely a Ménes patak völgye fölé emelkedve észak felé lezárja megyénket, mint fontos őrhely a honfoglalástól a Thököly- .féle szabadságharcig. Szögligeten áthaladva, a kanyargós úton a Várhegy oldalához érünk, s az egykori hadi úton haladunk felfelé. Felérve a meredek lejtőn, a sziklafalhoz húzódva jutunk el az ép falmaradványok közepén tátongó várkapuhoz. Két oldalán lőré- sek, melyek párosak és as egyik pár ferde irányú, hogy közvetlenül a kapu előtt levőket, az ostromlókat onnan lehessen lőni. ASSZONY VÉDTE A vár szabálytalan alaprajzú, belső tornyos hegyi vár volt. Történetének szálai visszanyúlnak a XIV. századig, amikor is a Bebek család építtette, sok más környékbeli várral egyidőben. Gk voltak az urai egészen 1533-ig, amikor I. Ferdinánd hűtlenségük miatt elkobozza és Wyngarthi Horváth Gáspár kamaramesternek adományozza. Ekkor még gótikus falaival erőssége a vidéknek, teljesen ép. A Bebekek nem nyugszanak bele elvesztésébe. Visz- szaszerzik 1566-ban az osztrák elnyomókkal szem en az egyik legragyogóbb fegyvertény a vár úrnőjének, Bebek Györgyné Pátocsi Zsófiának a nevéhez fűződik. A bécsi udvar ugyanis másodszor is elkobozta a Bebek- birtokokat. s minden várukba, így Szádvárba is idegen katonaságot akar ültetni. Pá- tocsi Zsófia a felszólításra nem adja át Szádvárt, hanem kapitányával, ° arvas Pállal katonái élére állva, egészen 1567 januárjáig védi a ' Schwendi Lázár császári generális túlerejével szemben úgy. hogy azok hadiszerrel nem is tudták elfoglalni. A kiéheztetéshez folyamodtak oly módon, hogy a várhoz vezető utakat lezárták. Csak az élelemhiány és a poshadt víz tudta rákényszeríteni Pátocsi Zsófiát a megadásra. H„ SZABÓ BÉLA Védett vérszegények A vérszegénység sok esetben védelmet nyújt a fertőző betegségek ellen. Erre a megállapításra jutottak a tanzániai egyetem kutatói, tűnik, ^hogy a vérben levő vas elősegíti a csirák szaporodását.
