Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1974-06-22 / 145. szám
Kevés a gyümölcs if burgonya és fejes káposzta bőven van A régen várt napfény és a nyári meleg hatására jóval több zöldárut tudott beszerezni az Agrokonzum, mint ' a megelőző hetekben. Főraktárai három műszakban, éjjel-nappal fogadják a megrakott gépkocsikat. A társmegyék is fokozták szállításaikat. itt-ott mégis voltak döccenők. Újburgonyából 1200 mázsa, hagymából 100 ezer csomó érkezett. Kevés volt a saláta és a retek, 30—30 ezer csomót, illetve fejet szállítottak a hálózatba. Húszezer csomó sárgarépa, 40 ezer csomó gyökér érkezett. A fejes káposzta mennyisége elérte az ezer mázsát, és a múlt heti 40 mázsával szem- .ben e héten már 150 mázsa kelkáposzta állt rendelkezésre. Húsz mázsa karfiol, 400 mázsa zöldborsó, 60 mázsa fözőtök érkezett, de mindössze uborkából 40, paradicsomból 30 mázsa. A zöldpaprika mennyisége azonos a múlt hetivel, 180 ezer darab. A háromszáz mázsa cseresznye a lakosság igényeihez képest még mindig kevésnek bizonyul. Negyven mázsa földieper. húsz mázsa egres, és 10 mázsa meggy egészítette ki a gyümolqsválasztékot. Sokat jelentett volna, ha megérkezik a június elejére várt korai őszibarack, de sajnos a kedvezőtlen időjárás miatt még 15—20 napot késik. Tovább csökkent tízféle áru fogyasztói ára, öt cikké emelkedett, öté pedig azonos a múlt hét végivel. A karfiol ára 1.40-ről 9 forintra, az uborkáé 18-ról 20 forintra, a paradicsomé 36-ról 38 forintra nőtt. A hegyes, erős zöldpaprika darabja 1.60, a töl- tenivalóé pedig 2,60. Csökkent az újburgonya ára (6,60), az új fokhagymáé (2,60 csomója), a sárgarépáé (2,50), a gyökéré (3,40). A fehér és a kék karalábé csomója 5 és 6 forint, a retek csomója 2,80. A fejeskáposzta kilója 3,20, a kelkáposztáé 6,80, a zöldborsóé 5 és 6,60, a főzőtöké 6 forint. jfr A Magyarországon gyártott csecsemő- és gyermekruhák 80 százalékát a Békéscsabai Kötöttárugyár készíti. Az idei gyermek- és csecsemöruhák divatjára jellemző a többjeié szín, főleg különböző pasztellszínek. Képünkön: Nagy Lászióné. a mintavarroda vezetője és Felföldi Ferencné mintavarró egy új modellt próbálnak. (Hadas János felvétele) II minősítés felelőssége Az állami személyzeti munka szabályozásáról szóló minisztertanácsi határozatok az utóbbi években kötelező érvénnyel rendelkeznek a minősítések elkészítéséről. A vezetői és érdemi ügyintézői munkakörökben foglalkoztatottak munkáját — hangsúlyozza á Minisztertanács ez év tavaszán hozott határozata — az arra illetékes vezetőnek rendszeres időközönként értékelnie kell. S nemcsak a munkáját, hanem politikai, emberi magatartását is azzal a céllal, hogy ily módon elősegítse a minősített szakmai, jellembeli fejlődését. Kimondja a határozat: „Minden lényeges személyi kérdés elbírálásánál (előreléptetés. áthelyezés, továbbképzés, munkaviszony megszüntetés, stb.) a minősítést kell alapul venni.” Talán nem szükséges bővebben indokolni a határozatban kifejezésre jutó követelmények célszerűségét, hasznosságát. Ha mégis találkozunk vezetőkkel, akik nem fordítanak kellő gondot arra, hogy az alapminősítést négy évenként felfrissítsék, kiegészítsék, úgy ennek fő oka legtöbbször a feladata lebecsülése. Hiszen amúgy is ismerjük beosztottainkat — halljuk gyakran. Nem elegendő, hogy csak a vezető ismerje beosztottait. A minősítés tükröt tart a minősített elé, tartalmazza munkája elismerését épp úgy, mint fogyatékosságait, azokat a hibákat, amelyeken túljutva értékesebb emberré válhat. Módot nyújt számára ahhoz, hogy amivel nem ért egyet, azt elmondja, leírja, vitázhasson! Lehetséges, hogy épp ez a nyíltság, a minősített várható ellenérvei lennének kényelmetlenek a minősítést készítőnek? Vagy talán egyszerű szűklátókörűség okozza az idegenkedést, aminek következtében egyes vezetőemberek nem látják, hogy a munkahelyi intrikáknak, a vezetők és beosztottak egymás közötti viszonyában mutatkozó torzulásoknak egyik nem lebecsülhető ellenszere éppen a minősítések kölA nagy család érdekében Építsünk kollégiumot Sok sajtóközlemény látott napvilágot az elmúlt hónapok folyamán a megyei pártbizottság által kezdeményezett és az I,KM szocialista brigádjai által elsőként támogatott társadalmi akcióról, melynek jelszava: „Gyermekeink korszerű neveléséért". A társadalmi akció eredményeiről s az ezzel kapcsolatos tennivalókról tartott sajtótájékoztatót tegnap Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyettese, az országgyűlés alclnöke. csönös komolyanvétele. A Minisztertanács határozata világosan kimondja, hogy a személyzeti nyilvántartásokban csak olyan minősítéseket szabad tartani, amelyeket a dolgozóval ismertettek és ezt a dolgozó a minősítésen aláírásával igazolta. A vezető és a személyzeti vezető egyaránt felelős azért, hogy ez minden esetben megtörténjen. Amennyiben pedig a minősített megtagadta a róla kialakított vélemény aláírását, ezt fel kell tüntetni a minősítésen. Mint látható: a határozat olyan állásfoglalás is egyben, amely a kádermunka demokratizmusát juttatja érvényre. Ezt erősíti az a rendelkezés is, amely előírja, hogy 1974 második félévében, ezt követően pedig kétévenként a minisztereknek, valamint az országos hatáskörű szervek vezetőinek meg kell tárgy,alniok a felügyeletük alá tartozó szervek vezetőivel és személyzeti vezetőivel a személyzeti munka helyzetét, a soros tennivalókat es mindezekről be kell számolni- ok a Minisztertanácsnak. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a minősítések elkészítése, rendben tartása képezi az alapját a személyzeti munka megítélésének, további javításának. Ha pedig tovább próbálunk tekinteni, arra is rá kell jönnünk. hogy az ügy társadalmi hordereje igen nagy. Érinti a szocialista emberi viszonylatok összességét. Hatással van a közéleti tisztaság követelményeinek maradéktalan érvényesítésére. Előmozdítja a vezetők és beosztottak kapcsolatának javítását; érvényre juttatja a szocialista társadalmi berendezkedés mély humánumát; hasznos ambíciókat hoz felszínre mindazokban, akik a minősítésekkel nevelni akarnak, s akik a jóakaratot látják ebben. Természetesen csak abban az esetben, ha a rendelkezést mindenki, akit illet, — komolyan veszi. KOVÁCS IMRE A jobb szolgáltatásra ösztönöznek Szívesén tesszük közzé bevezető gondolatait, melyekben azt vázolta fel, hogy a magyar társadalomban rendkívül nemes hagyományai vannak az iskolákat és köz- intézményeket támogató társadalmi törekvéseknek. Szőkébb hazánkból is könnyű lenne erre példát mondani, hiszen sok-sok pénzt áldoztak a miskolciak, hogy felépüljön, majd több mint egy évszázad múltán újjáépüljön a színház. A levéltár őriz okmányokat melyek alapítványtevők nevét és szándékát jegyzik. (Ilyen, alapítvány eredménye például a sárospataki Mudrány-terem.) Társadalmi kötelesség Félreértés ne essék, nem a látványos jótékonykodási akciókat akarjuk feleleveníteni, de azt nem kell tagadnunk, hogy társadalmi segítségre — ha úgy tetszik, adományokra — most is szükség van, hiszen az ország és a megye gazdasági ereje korlátozott. Elöljáróban tehát azt is el kel! mondani, hogy' a szocialista brigádok által annyira felkarolt akció nem csupán az üzemek és az ipari munkások segítőkészségével számol. Gyermekeink korszerű nevelését mindenkinek társadalmi kötelessége segíteni. Ezt nem írhatja elő törvény, de megparancsolhatja kinek-kinek a lelkiismerete ... Tízmillió van Persze talán nem tudják megyénk és városunk dolgozói, hogy tulajdonképpen mire fordíttatik az az összeg, amelyre egynapi vagy félnapi bérüket fölajánlják, amiért külön műszakokat vállalnak, vagy egyszerűen csak a zsebükbe nyúlnak. örvendetes iskolafejlesztési törekvéseink mellett — mert három évtized nem pótolhatja századok mulasztását — 435 iskolánkból még ma is csak 185 az osztott iskola. Távoli kisközségeinkben sok-sok gyerek él, akinek hátrányos helyzetén úgy tudunk seglíeni, ha kollégiumot építünk számukra. A kollégiumnak ott kell felépülnie, ahol ezek a gyerekek legtöbbet kaphatnak a civilizáció és a kultúra áldásaiból. A tervek szerint Miskolcon lesz az új nevelőintézet, melynek anyagi alapjait — éppen csak az alapjait — már sikerült lerakni. Az LKM több mint egymillió forintos hozzájárulása, a szénbányák 1,4 milliós támogatása; az ÖKÜ 1,2 milliós segítsége, a DIGEP 758 ezer forintja és sorolhatnánk tovább, már több mint tízmilliót biztosított az építkezéshez. Sajnos, ez legfeljebb csak harmadrészét teszi ki a kollégium építéséhez szükséges összegnek. De hát a megyei pártbizottság által kezdeményezett akció befejezéséig még másfél esztendő van hátra. * Az elmondottakhoz nem kell kommentár. Bízunk abban, hogy azok a felnőttek, munkások és dolgozó parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, kisiparosok, akik a háború után felépítették és rendbehozták az első iskolákat. akik azóta is annyi anyagi áldozatot hoztak, hogy óvodákat építsünk, hogy iskolai és kollégiumi felszereléseket vásároljunk, a továbbiakban is szívesen adnak a nagy család érdekében. II miouiozgaluu! jubileumán Szerdán délelőtt 10 órakor az MHSZ-székház dísztermében ünnepli a Magyar Vöröskereszt Borsod megyei vezetősége és a megyei vér- transzfúziós állomás a térítésmentes véradómozgalom 15 éves jubileumát. Az ünnepséget dr. Nádler Viktor, a Vöröskereszt megyei elnöke nyitja:meg, s -az ünnepi beszédet Deme László, az MSZMP megyei titkára mondja el. REFLEKTOR Ma Budapesten az Erkel Színházban új orvosdoktorokat avatnak. Baján megnyitják „A Bácska képekben" fotótárlatot. Gyöngyösön vendégszerepei a békéscsabai Jókai Színház együttese. Kápolnáfnyé- ken beat-hangversenyt rendeznek. Sajgótarjánban megrendezik a Magyar Rádió népzenei fesztiválját. ■)£ Szegedről szabadkai vendég- szereplésre utazik a Nemzeti Színház társulata. Januártól új szabályozó rendszer van érvényben a kommunális és szolgáltató vállalatoknál. A közelmúltban megváltozott e cégek vezetőinek érdekeltségi rendszeré is. A Miskolci Köztisztasági Vállalat vezetőit például arra ösztönzik, hogy városunkban a hulladékgyűjtést zárt rendszerben, pormentesen végezzék. A kertészet vezetőinek anyagi érdeke, hogy növeljék a játszóterek és a padok számát. De (gyarmati) Alkoholista volt ugyanígy meghatározott felHelyiipari és vásár Az idén augusztus 16. és 25-e között hatodik alkalommal rendezik meg a miskolci helyiipari kiállítást és vásárt. A gyártó vállalatok immár hagyományos seregszemléjére a miskolci sport- csarnokban, valamint annak környékén kerül sor. A jelentkezés szerdán befejeződött. s nyolcvannyolc gyár, illetve szövetkezet és magánkisiparos jelentette be részvételét. A kiállítók között az idén is nagy számban szerepelnek ti bútorkészítő vállalatok, többek között a Kanizsa Bútorgyár, a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat. Részt vesz a kiállításon a székes- fehérvári Videoton, valamint a Budapesti Híradástechnikai Gyár is. Bemutatja termékeit a Habselyem Kötöttárugyár, amelynek két egysége működik Borsodban: Kazincbarcikán és Kurityán- ban. A borsodi ipari üzemeket többek között a Hollóházi Porcelángyár, a Tiszai Vegyikombinát, valamint a Borsodi Vegyikombinát képviseli. A férfi kezében a tegnapelötti lap. Kollégám az alkoholisták gyógykezeléséről, az alkoholizmussal kapcsolatos rendeletről írt cikket. A cikkben vastagon aláhúzott sor. Mutatja: — Ezért jöttem. — Valami nincs jól írva? Nos, nem a cikkben volt hiba. T. István Edelényből e téma avatott ismerője, hiszen maga is jelentkezett annak idején elvonókúrára. — Nincs mit dicsekedni vele, magam is csodálkozva gondolok rá, hogy naponta tíz féldecit és 5—6 korsó sört megittam. Aztán jelentkeztem — mondja. Két gyereke van. — Hiába kerestem szépen, annyink sem volt, hogy kenyérre legyen elég ... — Azóta? — Motort vettem, televíziót. Ezért is jöttem.. Elmondani, hogy roppant haszna van annak. Ha akarja, aki csinálja..,. Az említett cikk néhány mondatában arról van szó, hogy vannak, akik immár hatodszor, nyolcadszor jelentkeznek önkénlesen. T. István a kúra óta egy kortyot sem iszik. — Nézze, én közöttük voltam négy hétig. Nekem megérte. Ezért is jöttem. Nem reklamálni, hanem elmondani valamit, amit a rendeletek készítői nem biztos, hogy tudnak. — Mi az? — Én voltam olyanokkal, akik sokadszor- ra jöttek. Értse meg: úgy jöttek, mintha próbálnák a leszokást, de mert látogatáskor nem motoztak, az asszonyuk hozta nekik az italt. Voltam emberekkel, akik úgy tesznek, mintha... — Mintha? — Mintha az állam pénzén komolyan csinálnák. Van egy rendelet, ami szerint az italozás miatt igazolatlan hiányzásokat a munkaadó igazoltnak tekinti, ha a mulasztó önkéntesen elvonókúrára megy. Tudja, mit jelent ez? Azt. hogy aki egy évig mu- lasztgat, az az év végén igazolttá teheti egy elvonókúrával minden mulasztását. A nyereségrészesedés megéri neki... — Ezért jött? — Nézze, nekem az életem áldja, a két családom jussolja, hogy segített nekem az állam.,. BARTHA GABOR adatokat kell teljesíteniük a többi hasonló jellegű vállalat vezetőinek is. Több a szintetikus fonal A Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárában évről évre több műszálas fonalat készítenek. Tavaly még csak 11 százalékát tette ki a késztermékeknek a szintetikus fonal; ez az arány az idén 21 százalékra emelkedett. r
