Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-26 / 72. szám
A jubileumi kiállítás anyagából Megvalósult tervek Harminc év városfejlesztési eredményeiről ad majd képet a Miskolci Galériában május 23-án nyiló kiállítás. Az ÉSZAKTERV rendezi, mely a három évtized alatt megvalósult épületek túlnyomó többségét tervezte. Mai számunkban ismét bemutatunk kettőt azok közül az építészeti alkotások közül, melyekre nemcsak a teivezők és kivitelezők, hanem minden városát szerető miskolci büszke lehet. jjt A Borsod megyei Tanács öreg épületét 1970-ben bővítették ki ezzel a korszerű új szárnnyal. Tervezője Szabó József építész, a kivitelezési munkát a BÁÉV végezte (jobb oldali kép). Egy fűtőművet is lehet úgy tervezni, építeni, hogy harmonikusan illeszkedjen a lakóépületek közé. Ilyen a bulgárföldi lakótelep fűtőműve, melyet Krisztik Pál tervezett, s a BÁÉV épített 1969-ben (bal oldali kép). A miskolci győztes Játék a betűkkel A televízió népszerű vetélkedő műsora, a Játfek a betűkkel nemrég a félszázadik adásához érkezett. A jubileumi agytorna egyik részvevője Olasz Pál, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kémiai tanszékének fiatal tanársegédje volt, aki ezúttal is — mint előzőleg már három alkalommal — győztesként forgathatta meg a szerencsekereket. — Magam sem gondoltam komolyan, amikor jelentkeztem. Anyám ötlete volt. Otthon, Debrecenben együtt szurkoltuk végig az egyik adást. Utána azt mondta: próbáljam meg. Akkor láttam először a vetélkedőt... — Ez azonban nem jelentett hátrányt... — Valóban nem. Néhány nap múlva próbajátékra hívtak. Sikerült. A nyilvános szereplés innen már csak egy lépésnyi távolságra volt. — Az első verseny előtt mit érzett? — Gondoltam, ha az erős rostán fennakadtam, miért ne csinálnám végig? Nem a jutalomért, csupán a játék izgalmáért. Hogy a vereség bántott volna-e vagy sem, nem tudom; győztem ... — Nemcsak az első alkalommal, hanem másodszor, sőt harmadszor is. Véletlen ez, vagy alapos munka eredménye? — Szeretem a rejtvényeket, a vetélkedőket. A Fülest például minden héten megveszem a szellemes és gondolkodtató feladványaiért. A szavakkal azonban köny- nyebb játszani, mint a betűkkel. A sikeres próbajáték után kemény és kimerítő „edzésekbe” kezdtem. Saját betűimből szavakat raktam össze, az időt stopper- ral mértem. Kedd esténként pedig a tévé előtt mindig együtt játszottam a versenyzőkkel. — Mint egy személyben tréner és versenyző, elégedett-e az eredményeivel? — Az első fordulóban nem Volt különösebben nehéz dolgom. A vetélkedőt egyenes adásban közvetítette a televízió, s a 338 pontommal átvettem a vezetést a Háromszázasok klubjában. A második fordulót új ellenféllel, mintegy félórával az első befejezése után játszottuk le, ezt a következő héten felvételről láthatták a nézők. Ezt a versenyt magam is a képernyő előtt izgultam végig. Nagyobb lázban voltam, mint a felvétel készítésekor, pedig a végeredményt is tudtam: 327 pontos győzelemmel tovább jutottam. A harmadik fordulóban sikerült legjobban a kezdés, s mindvégig magas pontértékű szavakkal látszottam. Két héttel korábbi eredményemet 344 ponttal megdöntöttem, s ezzel több mint egy hónapig vezettem a Háromszázasok klubjában. — Es a jubileumi játék? — Nem is számítottam rá. Az eddigi legizgalmasabb verseny volt nézőknek és játékosoknak egyaránt. A végén vált a legérdekesebbé a játék; a kétszeres holtverseny és az ezt követő „11-es rúgások” végül is a javamra billentették a mérleget. Meleg pillanatok voltak .,. — A tévében elért eredményei bizonyítják, hogy magas fokon ismeri anyanyelvűnket. Vegyipari egyetemi végzettsége, munkája révén azonban egy másik nyelvhez, kémiai vegyjel- rendszerhez is közel áll. Van-e valami azonosság a kettő között? Mind a kettő egységes jelölést és értelmezést, a köz- érthetőséget szolgáló jelrendszer. Miként szavainkat a betűk állandóan változó sorrendje alkotja, ugyanúgy a kémiai reakciókat más-más anyagok egymásra hatása idézi elő. Ezek a folyamatok többnyire láthatók a kémcsövekben, a lombikok üvegfalán át, ám eredményeink pontosságáról — mint ahogy szavaink tükre az írás — csak a vegyjelek segítségével győződhetünk meg. A kémia sokkal kevesebb variációt ismer, mint a nyelv, éppen ezért olykor milyen jó volna egy-egy dzsóker, mint a vetélkedőben ... KEGLOVICH JÁNOS Több hacszifon-palron Növelik a habszifon-patron gyártását a répcelaki szénsavgyárban. Az üzem márciusban már IpO ezer doboz habszifont ad a kereskedelemnek, s ezt a mennyiséget ezentúl minden hónapban megtermelik. Az idén két hónap alatt például több hab- szifon-patront gyártanak, mint 1970-ben egész évben, amikor 165 ezer doboz patront töltöttek meg. Városi tanácstagok fogadóórái 1974. március 26. Boda Józsefné, Felszabadítók útja 2., 18 órától; Faragó Erzsébet, iii/i. területi pártalapszerve- zet, Marx K. u. 49., 17 órától; László Vilmosné, III/1. területi pártalapszervezet, Marx K. u. 40., 17 órától; Nagy János, munkásklub, Vargahegy, 17 órától; Vin- cze Sándor, Gépipari Technikum, Kun B. u. 10., 18 órától. 1974. március 27. Dr. Arokszállásy Zoltán és Varga Zoltán, 1/8. területi pártalapszervezet, Csabai kapu 8., 17 órától; dr. Terplán Zénó, egyetem, A/III., gépelemek tanszéke, I. em. 10., 16 órától. 1974. március 29. Ádám Jánosné, 48-as u. 13., 17 órától; dr. Konczwald Barna, 34. sz. Alt. Iskola, Könyves K. u. 2., 17 órától. Fölösleges munka Társítható-e két olyan ellentétes fogalom, mint az értelmes, alkbtó, örömet adó emberi munka s a föiöslegesség, a haszontalanság, a semmire nem alkalmasság? A tapasztalat tanúsítja, sajnos, társítható. Halljuk, látjuk, olykor a bőrünkön érezzük. Vannak apróbb, bosszantó, közismert jelei. A néhány napja leteritett, s újra feltört aszfaltburkolat az úton. A festők, tapétázók után érkező parkettcsiszolók, villanyszerelők. A társadalmi munkában kialakított játszótér, melyet földmunkagépek, teherautók taposnak össze, mert így rövidebb az út a szomszédságában megkezdett építkezéshez. A selejtbe került alkatrész ... Fölöslegesen dolgozni? Látni, miként megy ká ba órák, napok eredménye? Nemcsak dühítő, hanem lealáz j. Mert a legértékesebbet, az emberi tevékenységet silányítja semmivé, értéktelenné, értelmetlenné. Tavaly az emberi munía akkora nemzeti jövedelmet hozott létre, azaz új értéket, hogy hazánk egy-egy lakosára 35 ezer forint jut belőle. Lehetett volna több? Minden bizonnyal. Hogyan? Hagyjuk most a közismert, föntebb utalásszerűén említett eseteket. Próbáljunk mélyebbre tekinteni, a felszín fehér habja mögött föllelni a folyam vizét szennyező, mérgező anyagokat. A közömbösség porát, mely beivódik a pórusokba, bemosódik a közös tevékenység folyójába, s mely hagyja, hogy készüljön a több milliót fölemésztő elemzés, számítás, helyszíni mintavétel, beruházási előprogram. Marx történelmi távlatokat nyitó megállapítása az, hogy a szocializmusban a munka emberi szükségletté válik. Vannak, nem kevesen, akik ma már így, nemcsak a kenyérért, hanem szükségletből dolgoznak. Örömöt, kielégülést, emberi boldogságot találnak tevékenységükben. Hisznek annak értelmében, rendeltetésében, amit csinálnak, legyen az esztergálás, állat- gondozás, házak tervrajzinak elkészítése. S elsősorban őket, de a csupán a kenyéréit dolgozót is sérti, dühíti, ha látja: kár volt a fáradozásért. Milyen lelkesen, szabad idejüket sem sajnálva állították össze az ifjú közgazdászok javaslatukat az egyik termék gyártásának gazdaságosabbá tételére, s mire elkészültek, megtudták: javaslataiktól függetlenül abbahagyták az előállítását. Miért nem szóltak nekik? Valahogy elfelejtődött. És a munkájuk, az izgalomtól hevített órák? Legyintés. Több is veszett Mohácsnál. A legyintés, a fölényes okítás, a cinikus grimasz, a váll- huzogatás láttán, hallatán a tisztességgel igyekvő ökle össze- rándul. Mert neki napjai, hetei, nemegyszer hónapjai mentek rá arra, amit a másik lesöpör az asztalról, vagy fiókjába dobja. A magunk kincsét herdáljuk tehát, s éppen ez az, miért a a közöny, s restség? Szónoki kérdés? Vagy inkább a közgondolkozás némely rétegének feszegetése, az erkölcs, s nem is akármilyen, hanem a szocialista erkölcs pengéjével? Ezt véljük célravezetőbbnek. Annak a kérdésnek újra és újra való megfogalmazását, hogy miért hagyjuk, fogadjuk szótlanul, tűrjük mérgelődve, vagy éppen közömbösen a magunk és mások melléfogásait, a munka, az emberi veríték és energia pazarlását. A legegyszerűbb alkatrész is négy-öt munkaműveleten át formálódik. Van szerszám, amely hetvenezer forintba kerül. Felületes beállításkor egy másodperc alatt tönkremegy. S ha az ennyire nyilvánvaló ügyek nem kavarnak hullámokat, miért tennék ezt a rejtettebbek? Megszoktuk. Megszokhat- juk ezt? Odáig kell eljutnunk, hogy saját, olykor halk szavunk fölerősödjék a közösség hangszóróin, s a közönyösek, a kényelmesen süketek is meghallják: a fölösleges munka tűrhetetlen. Mert az értelmes cselekvés rugóit töri el, rokkanttá téve az embert, inaiban, idegeiben. Tűrhetetlen, mert embertelen. M. O. Régi igénylők, nagycsaládosok. • • ülésezett a lakásügyi társadalmi bizottság Tegnap ülést tartott a lakásügyi társadalmi bizottság. Dr. Sipos Géza, Miskolc megyei város tanácsa V. B. I. kerületi Hivatalának lakás- és helyiség-gazdálkodási osztályvezetője elmondta, hogy március 25-én és 26-án az 1974. évi lakáskiutalási névjegyzék-tervezetet tárgyalták A Miskolci Mélyépítő Vállalat azonnali belépéssel felvesz minősítő vizsgával rendelkező hegesztőket, gázcsöszigetelőket, 1514-es gépre kotrógépkezelőt, T-174-es Weimar-gépre rakodógép-kezelőt, építőipari gépszerelőt, porlasztó-adagoló beállitót, könnyű- és nehézgépkezelőt., autó-motorszerelőt, kubikosokat, segédmunkásokat és éjjeliőröket. Bérezés megegyezés szerint. Minden szombat szabad, napi egyszeri kedvezményes étkezés, korszerű munkásszállás, különélési pótlék, valamint útiköltség-hozzájárulás biztosítva. Munkahelyek Miskolc területén. Jelentkezés: a munkaerő-gazdálkodáson, Miskolc I., Partizán u. 2. sz. meg. Tegnap a tanácsi értékesítése lakások elosztásáról volt szó. Az ilyen lakásra váró igénylők száma 8212, az elosztható otthonok száma 896. A névjegyzék-tervezet ösz- szeállításához az alapot a gépa adatfeldolgozás támpontjai biztosították. Ezt a munkát egyébként az ÉGSZI végezte el. Ezt követően a helyszíni tapasztalatok kerültek sorra. A huszonöt tagú társadalmi bizottságban tanácstagok, a nagyüzemek képviselői, a városi pártbizottság, az SZMT, a városi KISZ-bizottság és a Vörös- kereszt képviselői mondták el véleményüket. Javaslatként az elosztható lakások számáról kétszer több név került a bizottság elé. A további elbírálás alapjai a következők voltak: döntően esett latba az igénylés kelte, aztán pedig a nagy- családosok, a fizikai dolgozó!?, a fiatal házasok érdekeit tekintették fontosnak. Az elosztástervezet összeállítását meghatározza bizonyos mértékig az is, hogy viszonylag kevés a nagyobb méretű új lakás, ami a több- gyermekes családok számára is korszerű otthont jelenthetne. Ma a tanácsi bérlakások elosztás-tervezete készül el a bizottság munkája nyomán és a névjegyzékek áprilisban a tanács-vb elé kerülnek.