Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-06 / 235. szám
akcióbizottság alakul A Hazafias Népfront Borsod megyei elnökségének irányításával működik majd az a műszaki akcióbizottság, amely október 12-én 9 órakor tartja alakuló ülését a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtárban. A bizottság a tanácsi választásokon javasolt, kisebb községi beruházások, bővítések, felújítások megvalósításához nyújt majd segítséget, elsősorban tanácsadói minőségben. Eddig 76 műszaki aktíva jelentkezett Borsodban erre a társadalmi munkára. Az akcióbizottság járási csoportokat létesít majd a megyében. íjc Mester és tanítványa — o MÁV miskolci tanintézetében. (Vadas Zsuzsa felv.) itt egykor kosarat fontak Hogyan születik a város? Nyugtatok, altatók, hódítók Volán mögött nem ajánlatos A gyógyszerekhez mellékelt tájékoztatót kevesen olvassák el, s még kevesebben fogadják meg a figyelmeztetést. Pedig hány közlekedési baleset nem történt volna meg, ha a volán mögött ülő vezető nem áll valamilyen gyógyszer hatása alatt! Ecsy Zoltán gyógyszerészt, a miskolci Oroszlán Gyógyszertár vezetőjét kértük meg, hogy ismertesse azokat a gyakran használt gyógyszereket, melyek hatása károsan befolyásolja a gépkocsivezetők figyelmét. Csökken a figyelem — A gyógyszerek nagy része korlátozza az ember cselekvőképességét, mivel a központi idegrendszerre hat. Csökkenti az agytevékenységet, s az információk sebességét annnyira lefékezi, hogy azok egy része el sem jut az agy megfelelő területére, így a veszélyhelyzetet a szervezet nem tudja kellőképpen érzékelni. A válaszreakció lelassul, s a gépkocsivezető képtelen a körülményekhez szükségéé gyorsasággal cselekedni. Ebbe a csoportba tartoznak az altatók, a nyugtatok és az úgynevezett tranquü- lansok, magyarul „lecsende- sítők”, amelyek a központi idegrendszer bódítói. A három gyógyszercsoport között a kifejlődő hatásban van minőségi, illetve fokozati különbség. A leggyakrabban szedett altató és nyugtató a Dorlotin, az Etoval, az Eunoc- tin, a Hypnovül és a Tardyl. Ezek a szerek az agykéregben fejtik ki hatásukat. Sok gépkocsivezető nyugtató szedésével próbálja leküzdeni idegességét, mielőtt hosszabb útra indul. Ilyen ismertebb gyógyszerek az előbbiekben említett tran- quillansok közül az Andaxin, az Elenium, a Seduxen és a Trioxazin. Ezek a szerek sem segítenek a vezetőnek. A szervezetnek ugyanis szüksége van az egészséges feszültségre. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek egymás hatását fokozzák. Szaknyelven ezek a Synergisták. A nyugtatok, altatók szedése mellett az alkohol fogyasztása katasztrofális következményekkel járhat, ugyanis a szesz syner- gista hatása révén sokszorosára fokozza még egy aránylag ártalmatlannak vélt nyugtató hatását is. Az alkohol egyébként önmagában is károsítja a központi ideg- rendszert. A Sapilent és a Teperin nevű gyógyszer depresszióellenes hatása révén ismert. Ezek szedése sem ajánlatos vezetés közben, mert szintén az idegrendszerre hatnak. Hasonló a helyzet a fájdalomcsillapító gyógyszerekkel (Demalgon, Dolor, Nidol, Barmamid), melyek többek között altató komponenst is tartalmaznak. A laikus nem is gondolná, hogy a magas vérnyomás ellen szedett készítmények is veszélyesek lehetnek. Ebből a csoportból csak a legismertebbeket soroljuk fel: Rausedyl, Agatheosan, Sanotensin, Tendor. Tilos tábla az izgatószereknek A gyulladáscsökkentő an- tiallergikumok (Pipolphen, Sandosten, Suprastin), a hányáscsillapító Daedalon, To- recán is az idegrendszerre hat. Az atropin-tartalmú szerek a térérzékelést, a távol- sógbecslést zavarják a pupilla tágítása révén. A Centedrin és a Gráciáin élénkítő gyógyszerek, hatásuk tehát épp ellentéte az altatókéval és nyugtátokéval. Téves az a hiedelem, hogy a gépkocsivezető ezekkel ellensúlyozni tudja a kimerültségét, vagy a többi gyógyszer és a szesz hatását. Ezek a készítmények csupán a fáradtságérzetet szüntetik meg, s amikor hatásuk megszűnik, a vezető szinte perceken belül elalszik a volán mögött. BÓTA SÁNDOR Cukorgyártás három műszakban Szerei a sÉisil Az utóbbi években jelentős összegeket költöttek megyénk mezőgazdasági nagyüzemei tárolók, raktárak építésére. Ahol szükség volt rá, igénybe vették az állami kedvezményt is. Borsod legnagyobb terménytárolójának, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat miskolci toronysilóinak zsaluzása után most a szerelők veszik birtokukba a belváros fölé emelkedő betonépítményeket. A henger alakú építményekbe óránként 60 tonna terményt szállító berendezések kerülaek. Az új létesítmény 1975-re készül el. Hidegen gyűjtik a tejet A miskolci tejüzem körzetében 10 nagyobb „mélyhűtő" állomás működik, amelyekben naponta 8—15 ezer liter tejet tárolnak négy-hatfokos hőmérsékleten. Amíg a tartálykocsik az üzemig érnek, a tej hőmérséklete legfeljebb egy-két fokot változik. Dr. Kertész Istvánnal, a Leninvárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárával arról beszélgettünk, hogy milyen érzés olyan város vezetőjének lenni, amely tegnap még pár száz lelket számláló falu volt, s holnap nagyváros lesz. Kétezerben Leninvárost hatvanezren lakják, többen, mint most Óz- dot. Két ács, két kovács Feljegyzés a harmincas évekből: „Tiszaszederkény lakossága 1710 lélek (922 férfi és 788 nő). A körorvos Sajó- szögeden (7 kilométer) található, szülésznő helyben is van, gyógyszertár szintén Sajószögeden található. Kórház Miskolcon van (36 kilométer). Ivóvizük kitűnő. Két református elemi népiskola van, két tanerővel és két tanteremmel. Van még gazdasági ismétlőiskola is és iskolán kívüli népművelés is folyik. A MÁyAUT társas- gépkocsijáratai naponta többször is érintik. A községben öt szatócs, négy italmérő, három cipész, két ács, két kovács, két kerékgyártó és két hentes-mészáros működik. Mint háziipar a kosárfonás széles körben elterjedt. A jövő fejlesztési tervei: a villamosvilágítás bevezetése és a kultúrház megépítése”. Fél emberöltővel ezelőtt még nem volt villany, az ipart csak a kosárfonás jelentette, az olefinprogram mai fellegvárában. A nagy változások korát éli a város, viharos múltja sem tud felmutatni hasonlót. Nemcsak erővel, szóval is Az olykor gátló, olykor segítő urbánus hagyományokkal nem rendelkezik a város. Ez jó is, rossz is. — A tapasztaláson alapuló hagyományokat lelkesedéssel pótolja ez a fiatal város — mondja dr. Kertész István. A fiatal városban fiatal emberek élnek. Nem közömbösek, s így hamar kötődnek ehhez a gyökérte- len városhoz. A kívülálló, ha látná, ha hallaná őket, hihetne, hogy túzottan is követelőznek az ifjú lokálpatrióták. .. Pedig csak a korszerű iparhoz illő, korszerű várost szeretnék megteremteni. Ez az, ami összefogja ezt a sok helyről verbúvá- lódott közösséget, ez ösztönzi, s egyben jogosítja fél őket, hogy ők meg bennünket, a város elöljáróit ösztönözzenek. A viszony tehát kölcsönös, s amikor például segíteni kellett a városközpont parkjának rendezésénél, vagy a tiszalöki úttörőtábor építésénél, ásót és lapátot fogtak ... De nemcsak erővel, hanem szóval is segítenek bennünket a fiatalok. A szakbizottságokban dolgozó ifjú mérnökök és közgazdászok véleményét is magába foglalja az a hosz- szútávú, 1985-ig szóló város- fejlesztési terv, amelyet az augusztusi tanácsülés fogadott el. Az alapítók fiatalok A megye településhálózatfejlesztési tervében kétezerig követhető nyomon a már az Árpád-korban is fennállt település sorsa. Három évvel ezelőtt még tízezren sem lakták a várost, jelenleg mintegy tizen- négyezren élnek itt, s 1985-ben a lakosok száma eléri a félszázezret. Tizenöt esztendő alatt, 1970-től 1985- ig körülbelül 13 ezer új lakást építenek. Ennél több új lakás Borsodban csak Miskolcon készül. Tíz-húsz év múlva a most még csak formálódó város lakói meglett emberekké válnak, s fiaiknak, unokáiknak büszkén mesélhetik: Bizony gyerekek, én már ott voltam az alapkőletételnél is. B. I. A vezetékek gazdái Leninváros és az országhatár között készül az etilénvezeték, amely az olefinművet köti majd össze az Ukrajnában működő kalusi műanyaggyárral. Az idei év végén megkezdik a Testvériség elnevezésű nemzetközi gázvezeték építésének előkészítését is. A két nagyfontosságú csőhálózat átadása után körülbelül két év múlva 500 kilométerrel nő majd az a vezetékrendszer, amelyik a Kő- olajvezeték Vállalat miskolci üzemegységéhez tartozik. Tállyai történetek Hosszú ideig vitáztak a kutatók Tállya község nevének eredetén. Érthetetlen volt a két ly a község nevének írásában. Több elképzelés született e nyelvtani furcsaság magyarázatára. Tállya a nyelvészet szerint horpadást, völgyet, rétet, tájat, a táj pedig legelőfélét is jelentett korábban nyelvünkben. A török-tatár dú- lás idején Tállyát is érinAz aradi vértanúk Szeptember 8-án kezdték meg a répa feldolgozását a Szerencsi Cukorgyárban. Azóta az üzem 4200 vagon cukrot termelt. A feldolgozási szezon előreláthatólag január elejéig tart. Az idei répa több cukrot tartalmaz, mint a tavalyi, és nem akadozik a földekről való beszállítása sem. Az egykorú metszet a kivégzést ábrázolja. Színhelye az aradi vár külső sáncfala, amelynek tövében hátrakötözött kezű, ing- ujjas férfialak áll a kivégzőosztag előtt. A lőporfüst eltakarja a férfi arcát, így nem lehet tudni, hogy az ismeretlen szerző kit akart ábrázolni az 1849. október hatodikén kivégzett magyar tábornokok közül. Feltételezhető, hogy ez a személytelenség szándékos, a művész ebben az egy vértanúban mind a tizenhármat láttatni kívánta. Azokat is, akik nem a kivégzőosztag fegyverei elé, hanem a bitófa alá kényszerültek állni. A császári parancs, amelyet I. Ferenc József írt alá, tizenhárom magyar katonai vezető halálát rendelte el: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly gróf, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József tábornokéi és Lázár Vilmos ezredesét. A kivégzés módját főbelövésben, illetőleg akasztásban határozta meg. Nem szerepelt ebben a parancsban az első magyar felelős kormány miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak a neve, őt ugyanezen a napon a pesti Neugebäude kaszárnya udvarán végeztette ki a szabadságharcot leverő Habsburg-hatalom hóhéra, Haynau. Azóta Magyarországon ' minden évben gyásznap október hatodika. Csaknem egy és negyed évszázad múlt el, de elmúlhat még sokszor ennyi, az aradi vértanúkat mégsem felejti a nemzet emlékezete. Van beletörődő gyász, amelyet az eltelt esztendők elhalványítanak, az aradi tizenhárom emléke azonban ma is eleven és az marad az idők végezetéig. A később született és az ezután születendő nemzedékek egymásnak adják át a gyász szinte családias kötelességét azzal a gondolattal, hogy a szabadságharc vezetőinek mártiromsága nem volt hiábavaló. Haláluk jelképpé magasztosult a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a haladásért folytatott harcunkban. A vértanúk példája az önkény elleni kérlelhetetlen és bátor harcra ösztönöz. Örök tanulsága, hogy a szabadság, a függetlenség, a haladásért vívott harc adott történelmi pillanatokban azt követelheti a nemzet fiaitól, hogy az életüket is legyenek készek feláldozni a nép ügyéért. Az 1849-ben kivégzettek egy eltiport szabadságharcot követő kegyetlen bosszúhadjáratnak estek áldozatul. De a hóhérok számítása nem vált be, nem is válhatott be, mert az igazságtalanságban fogant erőszak sohasem vezethet tartós eredményre. Az 1849-es vértanúk emléke csak megacélozta mindazok erejét és elszántságát, akik vállalták a harcot a szabadságért és függetlenségért 1919-ben, majd a két világháború között nemzetünk és népünk sorsának jobbátételéért. Mindenekelőtt a kommunisták szálltak szembe a Haynau-nál is kegyetlenebb elnyomókkal országunk történetének legsötétebb időszakában. Igaz, a szocialista Magyarországon a haladás és a nép jóléte valamennyiünk mindennapos cselekvésének célja, más szóval nemzeti, össznépi program. De a világ más részein még gyilkolhat az önkény, eltiporhatják a haladás erőit, véres megtorlást folytathatnak. A durva önkény bárhol a világon csak átmenetileg győzedelmeskedhet. Mert bár a haladás útját hősi halottak sírjai szegélyezik — az ügy azonban halhatatlan. Erre tanít az aradi vértanúk soha el nem halványuló emléke is, amelyet akkor őrzünk a leghívebben, ha mindig és mindenütt kiállunk az egyetemes emberi haladás, a szabadság és a függetlenség ügye mellett. ÁRKUS JÓZSEF Tállya = csikólegelő? tették e hordák, így a község neve török eredetű. A táj és tája szók „csikós” értelemben előfordulnak Árpád-kori okiratainkban. A tály és tállya töröktatár nyelven azt jelenti, hogy csikó. Tállya tehát azt jelentené, hogy csikólegelője. Az Újfalu — a jelenlegi Tállya —, amely a későbbi századok folyamán épült, sejtetni engedi Öfalut, amely elpusztult, s a neve is teljesen feledésbe merült, hacsak nem az Erdőbénye felé eső Ó-vár nevezetű hegyben él még emlékezete. Az Ófalu-Tállya az Újfalu közlegelője, ahol a pásztomép lovait legeltette. Minden valószínűség szerint ezért maradhatott meg a község nevében a két ly, mintegy jelezve a birtokviszonyt, hogy az a terület, melyen most a község fekszik, egy másik község, Ófalu birtoka volt. Először 1242-ben említik a községet. Az' Árpád-kori oklevelekben Thollya alakban is találjuk. Voltak olyan elképzelések is, hogy Thollya az Itália szóból származhat, s a tatárjárás után Tállyára és a Hegyaljára telepített olaszoktól kapta a nevét, akik az őshazájukra utaltak a helységnévvel. Az olaszok betelepítése Tokaj-Hegyaljára és konkrétan Tállyára. bizonyított tény. Ezt az elképzelést alátámasztják a közeli községek, hajdani mezővárosok nevei is: Bodrogolaszi, Olasz- liszka és sok olaszos hangzású dűlő és domboldal elnevezése is. G. KOVÁCS LÁSZLÓ Felkészültek a luristaházak Színesednek a Bükk egybefüggő erdőrengetegei, és egyre több turista keresi fel a hegyeket. A hét végére a szentléleki, bánkúti turista- házakba a vendégek százait várják.
