Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-22 / 45. szám
A jelentkezés önkéntes — a szolgálat kötelező BÁNYAMENTŐK A borsodi sz'nmedence bányamentő szolgálatát 1952-ben hozták tétre. Még: abban az évben sor kerüli az első emlékezetes bevetésre is. Szuhakállón tizenheten maradtak lent a föld alatt, a szén és a vi* fogságában. Térképészek, geológusok siettek a mentők segítségére, és amíg a vágatokban éjjel-nappal dolgoztak a lent rekedt pmberek kiszabadításán, fölülről egv egészen pontos fúrással sikerült utat találni a reménykedő bányászokhoz. Így juttathattak le nekik élelmei, meleg ruhát. Egy hét eltelte után ismét szabaddá lett az út, s megláthatták a napvilágot. A föld alatti munkák során egy bányamentő életét vesztette. Felsőnyárádon 1955 augusztusában hét ember elöl zárta el a kivezető utat a víz. A máskor szelíd, bokáig érő Szuha patak a tízszeresére duzzadt, a réteken, 4aposabb szántókon bugyborékolva nyelte el a csapadékot a föld. m. víz az akna száján és a felszíni repedéseken át zúdult a bányái». A temérdek hordalék miatt hónapokig dolgoztak a mentők, anflíg eljuthattak az iszappal borított távoli munkahelyig . . . Borsodban 270 bányamentő dolgozik és felváltva, ötös rajokba osztva teljesítenek szolgálatot a kazincbarcikai központi ügyeletén — készenlétben éjjel, nappal A zöld mentőkocsi a bejárat előtt áll és ha baj van egy percen belül útnak indul. Még sűrűbb a csend Riasztáskor csak a legfontosabbakat közük az ügyelet- ; 1: hová kell menni és mi történt. A többit a helyszínen tudják meg. Molnár László számára ezek a legnehezebb pillanatok. — Huszonöt év a föld alatt elég ahhoz, hogy az ember elfelejtse a félelmet. Mégis, ha életmentéshez hívnak bennünket. összerándul a gyomrom. Az öcsém, az unokatestvérem is bányász, és ilyenkor ők jutnak először az eszembe. Az őszes, negyvenes férfi az elmúlt évtizedekben sok drámai küzdelem részese volt. Otthon, a család körében erről alig esik sízó. sőt ha mentésből jön haza, még sűrűbb a csend, mint máskor. A szótlanság a megnyugvást jelenti. — Hogyan lesz valakiből bányamentő? — A jelentkezés önkéntes, a szolgálat már kötelező. Mi akkor megyünk bevetésre, amikor a vágatokban dolgozók kifelé sietnek. Mindenki menti magát. ahog\l tudja, hogy mielőbb elérjq a felszínt. Ha küldönc| jön — Mi mindig szolgálatban vagyunk. A munkahelyünkön, bányában, sőt »ég otthon is. Ha küldönc jln, vagy telefonon hívnak, nlm kérdez az ember. Ügyislminden odalent dől el — mAidja ifjú Harnócz SóndorJ aki az ormosi bányákban I dolgozó társaihoz hasonlóan éiost egy hétig a központi ifeyeleten teljesít szolgálatot. — Ebben nőttem fii. örökségként maradt ráfi ez a szakma. Apám minién bányaszerencsétlenségnél elsőként indult társai falkutatására. Sokszor lábatlalikodtam körülötte, hogy elölfcszítsem a felszereléseit. Bűiké voltam apámra, hogy ilyen bátor. Egyetlen áckolat Az a gyenge szén fújni kell a kálvháb; mélvén magától m Podhorányi László lapozva sorolja, ho; öt évben 151. a köv évtized alatt 52. m legutóbbi öt esztenc dig IS tüzet oltotta falaztak le a mun tői. Ha falat kell építi gatokban. hogy elzá vegőt a bánytűztől. 40—50 kilót cipelne! amelyet |n, a föld [gyullad, naplót az első Itkező fél |id 27. a iben peel. vaev ihelvekKépviselői fogadónap Dr. Havasi Béla. a városi pártbizottság első titkára. Miskolc város 4-es számú választói körzetének ország- gyűlési képviselője ma 15 óra 30 perces kezdettel képviselői fogadónapot tail a városi tanács II. kerülni hivatalában. Beszélvelések a szépről A Bartók Béla Művelődési Központ Sétány utcai Vasasklubjában tegnap este új sorozat kezdődött ..Beszélgetések a szépről” címmel. Hallgatói a szép fogaméval, a mai képzőművészeltel ismerkednek. A nyitói előadást nagy érdeklődés niellett tartotta meg dr. Végiári Lajos tőkeszu lek egymaga 18 kilogramm. — A banya sok figyelmeztető jelet ad az öngyulladás előtt — jegyzi meg Csülik Balázs. — A melegedés miatt gyöngyözik a szénfal, kátrányszag terjeng, de a szokásosnál jobban izzad maga a bányász is. Mégis, legtöbbször már csak a füstre figyelnek fel. Jóllehet, ma már kevés fa- acsolatot találni, mégis, ha tűz van, egyetlen állvány annyi saénmonoxidot bocsát a bánya levegőjébe, hogy az kétezer méteres szakaszon mérgezést okozhat. Pedig akkora utat megtenni a föld alatt csak hosszabb idő alatt lehet. A bányász biztonságot érez, ha eléri a síneket, mert ekikor már biztosabb a lépés is. A bányamentők pedig tudják. az utánpótlást, a köny- nyebb elsősegélynyújtást jelentik a távolból felcsillanó acélszalagok. NAGY JÓZSEF — Hóvirágot tessék! (Ágotha (elv.) Borsodi pedagógu siók ások Az elmúlt tíz évben a megyei tanács és a helyi tanácsok 219 lakást vettek a pedagógusoknak. A körzeti iskolákban és a városokban OTP-kölcsönnel segítették elő a szaktárgyat oktató nevelők letelepedését. Ily módon eddig mintegy 800 borsodi pedagógus jutott lakáshoz. A ló nem kerül múzeumba Az Állatiorgalmi és Húsipari Tröszt, január 1-től lényegesen emelte a vágólovak és csikók árát. A jó képességű sportlovak iránt .is megnőtt a külföldi érdeklődés: egy-egy jó csikót átlagosan 42 ezer forintért adnak el a tenyésztő gazdasagok. Hogyan veszik figyelembe a nagyobb keresletet a most megkezdődött idei tenyésztési szezonban? A kérdésre Pál János, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség igazgatója válaszolt: — Sehol a világon és nálunk sem lesz „múzeumi tárgy” a ló. de arra kétségkívül szükség van, hogy a lótenyésztést az igényeknek megfelelően korszerűsítsük — mondotta. — Az ország lóállománya jelenleg 200 ezerre tehető, ami például az 1957—58. évi 700 ezerhez képest nagy visszaesést mutat. Biztató viszont, hogy a néhány esztendővel ezelőtti, évi 15 százalékos állománycsökkenés mérséklődött, már csak 5—8 százalék. A kedvező köz- gazdasági feltételek ismeretében remény van arra, hogy ez a folyamat véget ér, sőt, ellenkező előjelűre fordul. Nem munkalovakat akarunk tenyészteni — hiszen ezeket a gépek többnyire valóban kiszorították a termelésből —. hanem az igényeknek megfelelő verseny-, sport-, hátas- és tenyészlovakat. Az elmúlt évi tapasztalatok azt mutatják — és ez örvendetes —, hogy a mezőgazdasági üzemek egyre inkább fantáziát látnak az állattenyésztésnek ebben az ágazatában: tavaly 15 200 lovat exportált az ország, ezek között már 12 ezer vágóló volt, amelyek idén még előnyösebben adhatók el, A lótenyésztéshez — újabb anyagi bevételi forrásként — szervesen kapcsolódik a lovas idegenforgalom. A nyugati országokból az 1973-as szezonra már eddig 40 lovastúrára jelentkeztek külföldi vendégek. Városban dolgozik falon választ Két évvel ezelőtt, az akkori választások előkészítésekor, a jelölögyűlések idején voltam hallgatója annak az indulatos vitának, amelynek magvát idézem. Egy munkásszállóban arról vitatkoztak az emberek, vajon mi közük van nekik a falujukhoz, ahol választani fognak. Ilyeneket mondtak: „Azt se tudom, hogy most ki az elnök.” ... „Hétfőn hajnalban eljövök, szombatra érek haza. Ki se megyek a házból.” Kisközség tanácselnöke panaszolta: „Az az igazság, hogy szegények vagyunk. A község anyagi lehetőségei nem versenyezhetnek a bejáró munkások által hazahozott igényekkel.'’ Hétfőn hajnalban egy beszélgetést hallgattam a vonaton és eszembe jutott a két évvel ezelőtt hallott vita. „Se itt, se ott” — mondta egy idős ember, aki tizenkét éve bejáró. A falumról nem tudok annyit, hogy beleszóljak az életébe, a városban meg vendég vagyok, hajnaltól délutánig.” Miskolc gyáraiban mintegy hatvanezer bejáró dolgozó van. Egy részük munkásszállókon lakik, hetente jár haza, mások naponta utaznak. Hajnalban indulnak, este érnek haza. Tartozhatnak, kötödhetnek-e így a falujukhoz, amelynek közéleti, napi gondjait, szándékokat érlelő izgalmait nem ismerik? A tanácselnökre kell hivatkoznom, aki a „hazahozott, naponta hazahordott” igényekről beszél. Látszólag valóban nem élnek ezek az emberek a községeiben. Mégis: a falu életforma-forradalma — nem túlzás erről így beszélni — a községekben végbement gazdasági változások alapján, ezeknek a „hazahordott igényeknek” a hatására alakult pontosan úgy, ahogyan alakult. (Munkahelyi fürdő — fürdőszobás ház otthon; televízió — televízió otthon: az üzemekben erősödő demokratizmus stb.) Nyilvánvaló, hogy életformák, igények, elvárások is utaznak az emberekkel. Olyan emberekkel, akiknek a gyerekei otthon járnak iskolába, akik a városi üzletekhez hasonlítják az otthoni boltot (gyakorta szebb már. mint a városi), és akik mégsem akarják otthagyni a falut. Mi közük, milyen szervezett közük van a községükhöz? A vonaton beszélgetők országos példákat mondtak, országos eredményeinket. Azt, amiről a sajtó naponta ír. amiről a rádió beszél, amit a televízió mutat. Valójában ez az elérhetőbb. és bármi is történt egy-egy községben, ami történt: az egész része. A rész ismeretéért szól ez a jegyzet. Mi közük a falujukhoz? Amennyivel többet tudnak. napi gondjaikról, annyival több a közük; amennyit ismernek eredményeiből, annyival erősebb a kötődés, igazabb az odatartozás, és közelebbi a lehetőség, hogy az eljáró életforma mellett is alakítói legyenek az otthoni életnek. Februárt írunk. Idejében várhatjuk hát, hogy a községek elkészítsék a maguk tájékoztatóit, összegezik a falu eredményeit es akkor remélhetjük, hogy a hajnalban induló vonatokon ezeket a tájékoztatókat is böngészik majd az emberek, beszélnek, vitatkoznak róla. falut faluhoz mérnek. Politizálnak? Igen. És tényekkel kell politizálniuk, hiszen választópolgárként a helyi politikát erősítik. B. G. Úttörő rádiótávír ászok megyei versenye Piros nyakkendös leányok és fiúk jelentek meg ma reggel a Magyar Honvédelmi Szövetség székházában. Nem ünnepségre, hanem versenyre érkeztek; részvételükkel kilenc órától bonyolították le a megye úttörő rádiótávírá- szainak versenyét, melyet az MHSZ megyei vezetősége és az Úttörők Szövetségének megyei elnöksége közösen rendezett. Ez az. első ilyen Utasok, gyalogosok A villamosvezető szemével jjc Formák (Ágotha Tibor felvétele) Néhány utas hangosan szidta Faul Jozsefné villamosvezetőt a hirtelen fékezésért. A barnakabátos, diáktáskát lóbáló fiatalember nevetve nézett vissza, mintha utólag is tetszene neki a jó vicc ... Szökőkút: az utasok egymásnak esnek a fékezéstől. Előttünk nincs gyalogátkelőhely, de egy kismama, ölében a gyerekkel, átszalad. Az állomástól a Tanácsház térig nincs olyan forduló, hogy ne látnánk szabálytalankodó gyalogost. Ingázom az állomás es a Tanácsház tér között. Hat villamosra szállók fel, hatszor utazom végig ezt a rövid távot — csúcsforgalomban. íme az eredmény: nem lehet megszámolni, hányán ugrottak le a mozgó kocsiról. Ugyanígy: megszámlálhatatlan a felugrálók száma is. Láttam diákokat, akik e néhány megálló alatt a villamos mindhárom kocsiját kipróbálták. Szemközt jövő villamos mögül léptek elénk hárman. Szabálytalan helyen mentek át kilencfen. Lélegzetállító jelentsor. Család. Papa. mama és két gyerek a Tanácsház téri megállóban. Ahogy a villamos közel ér, a két kilenctízéves gyerek kitépi magát a szülők kezéből és versenyt fut a lassuló villamossal. A járda csúszós. A két gyerek mozgó kocsira lép fel. A szülök? — Nem történt semmi. Mit akar? A Tiszai előtt néhány percre beállók a melegedőbe. — Az új lámpa azért könnyített — mondja Trau- ber Lászlóné. 1968 óta vezet. Mások szidják a közlekedési lámpát; lassít. — Lassan már nem is lesz menetidőnk ... — Az emberek most is össze-vissza mennek. — Pedig mi is haza akarunk menni — sóhajtja Trau- ber Lászlóné. Én valamikor arról álmodoztam, hogy villamosvezető leszek. Az lettem. de bizony néha nagyon nehéz. És egyre nehezebb. Mintha a gyalogosok azt is elfelejtették volna, amit néhány éve még tudtak a közlekedésről i Hirtelen fékezünk. Valaki rosszul számolt. Azt hitte, hogy simán átér. Fékeztünk és így átért. És valaki a hátsó kocsikban a villamos vezetőjét szidja. — Mit lehetne tenni? — kérdezem. — Büntetni szigorúan — mondják —, büntetni, amíg megtanulják a KRESZ-t. (bartho) alkalom, hogy a honvédelmi szövetség Miskolcon és Borsod más városaiban, valamint járásaiban működő rádiósklubjainak ifjú tagjai összemérték képességeiket. Csak olyan versenyzők vehettek részt a nemes küzdelemben, akik rádiótávírón percenként legalább 35 jelet tudnak adni, illetve venni. Lapzártakor az eredmények értékelése még tartott, így nem tudni, hogy az esélyesek, a miskolci 35. sz. és a Nehézipari Műszaki Egyetem rádiósai által patronált tapolcai általános iskola versenyzői valóban értek-e el helyezéseket. (Erről holnap adunk ismertetést.) Az első és második helyezett egyébként április 6-án részt vesz a Leninvárosban megrendezésre kerülő „Lenin ifjú távírásza" elnevezésű országos versenyen, amelyen az eddigi két alkalommal mindig miskolci versenyző képviselte a megye úttörő rádiótávírászait. T. I. REFLEKTOR Ma Budapesten dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a Parlament Gobelintermében a vállalatok elmúlt évi pénzgazdálkodásáról és a pénzügyi szervek munkájáról tájékoztatta a sajtó képviselőit. * Keszthelyen együttes ülést tartott a Balatoni Intézőbizottság del- és északbalatoni területi bizottsága. rfc Nyíregyházán értekezletet tartottak a Szabolcs-Szatmár megyei protestáns és katolikus papok.
