Déli Hírlap, 1971. december (3. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-29 / 306. szám

Buga doktor könyve Dr. Buga László rádióelő- aaásai. ismeretterjesztő kőr­útjai másfél évtizede szol­gálják a magyar nép egész­ségügyét. Hallgatóságának tá­bora valószínűleg nagy ér­deklődéssel fogadja tehát ..Buga doktor könyé”-t. Miről szól a könyv? Első­sorban az egészséges élet­módra oktatja az olvasót: be­mutatja az egészség ellensé­geit és jó barátait; általános tudnivalókat közöl a beteg­ség fogalmáról és megelőzé­séről, a kórokozókról és fer­tőzésekről, az iszákosság, do­hányzás, a mértéktelenség ár­talmairól stb. A szerző élet­tani és bonctani alapismere­tekkel, továbbá egy orvostör­téneti fejezettel egészíti ki színes, olvasmányos, egyéni stílusban megírt könyvét. Új tv-sorozat >4c Már Jack Lemmon neve is jelzi, hogy a színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték kellemes év végi szórakozást ígér. A Vidékiek New Yorkban című film meséje jó alkalmat ad Arthur Hiller rendezőnek, hogy egy bal- szerencsés éjszaka keretébe sűrítse az ame­rikai élet fonákságait. A vígjáték törvényei­hez híven a főszereplőnek, Mr. Kellermann- nak és feleségének semmi sem sikerül úgy, ahogyan tervezték. A mindent felülmúló va­káció helyett New York, az ezerszínű világ­város inkább bosszantó árnyoldalait mutatja meg. A civilizáció — ha gépezetébe a leg­kisebb hiba csúszik — bizony, sokszor meg­tréfálja az embert, különösen akkor, ha vi­dékiként csetlik-botlik a nagyvárosban. A hazai nézők nemcsak a vígjátéki szituáció­kon derülhetnek, hanem némileg megismer­hetik New Yorkot is. Az úttörőmozgalom negyedszázada Jubileumi kiadvány Alain Boudet és André Michel megkezdte a Forsyte Saga testvérfilmjének, A Thibault család-nak a forga­tását. Roger Martin du Gard regényét tv-re Louis Guillot alkalmazta. Nem volt kis munka, mert a regény rend­kívül gazdag eseményanyag­gal rendelkezik. A két ren­dező tehát felosztotta egy­más között az óriási felada­tot, s kettőjük alkotása, az eseményszámba menő tv.so- rozat 19?2 végén vagy 1973 elején kerül a francia né­zők elő. Jacques Thibault szerepét Francois Dunoyre, Jenny de Fontanin-ét pedig Anne De- leuze alakítja. Az eddigi for­gatási tapasztalatok azt mu­tatják, hogy mindkét rende­ző nagy tisztelettel és szak­mai tudással nyúlt Roger- Martin du Gard művéhez. Biztosra vehetjük, hogy A Thibault család szép közön­ségsikert arat majd. „Borsod 100 ezer úttörő­jének élete, munkája, tevé­kenysége végtelenül gazdag, a mozgalomból napról nap­ra pattannak ki a legtöbbször sikert hozó programok, ak­ciók. örök, újból és újból megújuló folyamat, olyan, mint rnaga az általános em­beri élet . . .” Gyermekeink sokrétű te­vékenységét foglalja egybe Az úttörőmozgalom negyed- százada Borsodban című könyv. A szerző, Csorba Barnabás, a mozgalom kez­detétől egészen napjainkig ad áttekintést arról, hogy szűkebb hazánkban hogyan tette meg élső lépéseit a szervezet, s az elmúlt 25 esz­tendő folyamán milyen je­lentős események fűződnek a borsodi üttörök nevéhez. A könyv tulajdonképpen hasz­nos dokumentum-gyűjte­mény, mely a továbbiakban is forrásul szolgálhat. Egy­kori úttörők és tisztségvise­lők elevenítik fel személyes élményeiket, akik maguk is részesei voltak az elmúlt ne­gyedszázad történelmi fejlő­désének. Az úttörőmozgalom célkitűzéseit — ezt különösen jól érzékelteti a könyv! — mindig általános politikai feladataink határozták meg, az úttörők a maguk eszkö­zeivel hatásosan járultak hozzá az iskolai neveléshez, a 10—14 évesek körében végzett tudatformáló munká­hoz. Jól dokumentálja a ju­bileumi kiadvány, hogy Bor­sodban miként támaszko­dott a mozgalom a haladó hagyományokra (ifjú bükki partizánok — MOKAN-komi- té, páncélvonat stb.) és, ho­gyan érvényesül ifjúságiunk nevelésében a forradalmi ro­mantika. Természetesen szó esik a sokszor hasznos ki­rándulásról, az úttorő-olim- piáfcról, melyekre a borsodi­ak különösen büszkék lehet­nek, a miskolci úttörőház munkájáról, és mindenefcfe- lett a tanulásról, mely az úttörők legfontosabb fel­adata. A könyvet — a Magyar Úttörők Országos Szövetsége Borsod megyei Elnökségének kiadványát — pedagógusok, űttörővezetők és a pajtások egyaránt haszonnal forgat­hatják. Conakry-ba érkezésünk harmadik napján — miután dele­gációnk repülőgépen, s autókon bejárta Erdős-, illetve Kö- zép-Guinea szépséges vidékeit — nagykövetségünk garden partyt (kerti összejövetelt) rendezett a tiszteletünkre. Az emeletes követségi épületben, amelynek földszintjén talál­hatók az állandóan működő ventillátorokkal felszerelt dol­gozószobák, az emeletén pedig légkondicionáló berendezés­sel ellátott lakóhelyiségek vannak, az MTI tudósítója és fő­városi kollégáim már ismerősként mozogtak. Innen adták fel tudósításaikat — amitől én, hála felsőbb szerveinknek, mentesítve voltam. (Aki Párizson keresztül hat-hétezer kilo­méterről telefonált már Budapestre akár csak tíz mondatnyi szöveget is, megérti hálám okát.) A nagykövetségen dolgozók családjainak tagjaival élénk eszmecserét folytatva vártuk a pálmafák alatt Losonczi Pál elvtársat, a virágcsokrokat szorongató kislányok és fiúcskák az „elnök bácsit”. Megtudván, hogy Miskolcról verődtem ide, egy nagyon csinos, fekete hajú asszonyka túláradó örömtől sugárzó arc­cal összecsapta a kezét: — Csakugyan? Én is miskolci vagyok. A férjem is az. Pontosabban, mind a ketten Diósgyőrből származunk. Elképzelhető az én örömöm is — s máris leültünk két kerti székre. Szurovszky Oszkárnéval — született Lükő Ka­talinnal —, a követségi másodtitkár feleségével hozott ösz- sze a véletlen, illetve -a garden party. A férjét a nagy rohanásban futólag már ismertem, s a neve gyakran szóba került közöttünk, hiszen egyike volt azoknak, akik ügyes­bajos dolgainkat intézték. Két esztendeje, 1969 novemberében kerültek ide; azelőtt Brüsszelben hat, s Athénben egy éven át éltek. — Conakry nagyon érdekes hely — mondta az asszony­ka. — A guineaiak becsületes emberek, könnyen kiismer­hetők, nem képmutatók. Természetesen csak akkor ilyenek, ha az ember közvetlen hozzájuk. A durva hangtól megsér­tődnek, zárkózottakká válnak. A francia gyarmati uralom megszűnése óta kezdik észlelni, hogy emberek. Mindezt köz­vetlenül is tapasztalhatom nap-nap után a férfi alkalma­zottunk, egy fiatalember magatartásán, aki nagyon ragasz­kodik hozzánk. Amikor egyébként megtudta, hogy a Lo­sonczi elvtárs vezette delegáció délután 4 órakor megérke­zik a repülőtérre, már délelőtt megkezdte a készülődést, hogy a tízezrek tömegében méltó legyen megjelenése a fo­gadtatáshoz. Többször felpróbálta a férjemtől ajándékba kapott csaknem új ruhát, ami nagyon jól áll neki, felkötötte a nyakkendőt, s a fürdőszobánk tükrében nézegetve magát •llenőrizte, hogy az öltözékében nincs-e valami hiba. A. tár­saihoz hasonlóan személyes ügyének tekintette államfőnk üdvözlését. Megkérdeztem Szurovszkynétól azt is, hogy bírja-e a szá­munkra, alkalmi látogatók számára szinte elviselhetetlen klímát, s a több mint két év alatt nem kapott-e valamilyen trópusi betegséget? — Légkondicionált a lakásunk, s ezt, ha csak nem mu­száj, a déli órákban nem hagyom el. Délelőtt bevásárolok a piacon, zöldség-, gyümölcsféléket veszek, ami mind na­gyon drága, s a többi diplomata élettársához hasonlóan ma­gam főzök. Férjemmel és 12 éves Kati lányunkkal együtt ebédelünk odahaza. Esténként gyakran összejárunk a szovjet diplomaták családjaival . . . Érdekes, trópusi betegséget még nem szedtem össze, vakbélgyulladásom azonban már volt. De hát az itteni kórházban kitűnő szovjet orvosok dolgoz­nak. — Hogyan tanulnak a diplomaták, s a más munkaterü­leten dolgozó európaiak gyermekei? Magam is láttam egy 9 éves német kislányt, amint a szállodánkból, amelyben a szüleivel lakik, táskával a kezében ma reggel háromnegyed 7-kor kisétált az utcára, s nemsokára egy gyermekekkel csaknem teli autóbusz jött érte. — Igen, a fehér bőrű gyermekeket autóbusz viszi az is­kolába, ahol francia nyelven folyik a tanítás, s az angolt is tanítják. A mi kislányunk már Athénben megkezdte a francia nyelv elsajátítását, s most már folyékonyan beszéli. Egyéb­ként hazulról elhoztuk a megfelelő tankönyveket, s ezekből otthon is tanítgatjuk, meg ebben a követségi tisztviselők is segítenek. Nyaranta aztán, amikor hazamegyünk, Kati mellé fogadunk egy pedagógust, aki újból átveszi vele az egész évi magyar tananyagot. — Mikor volt utoljára Miskolcon? — Másfél hónapja, októberben. Férjem szülei a Lenin té­ren laknak, a legfiatalabb nagynéném, Lükő Márta pedig a Diósgyőri Papírgyár főkönyvelője. Édesanyám öccse, Szir­tes Pál, a DIGÉP-ben dolgozik. Az én szüleim már Buda­pesten élnek. Nagyon sokszor csókol tatom valamennyiüket. Mire befejeztük a beszélgetést, véget is ért a garden party. Szurovszky Oszkár másodtitkár még aznap estére a laká­sukra invitált egy kis sörözésre, de nem tehettem eleget kedves meghívásának, mert akkorra Jiárom fővárosi kol­légámmal együtt már megígértük az egyik helybeli minisz­tériumi főtisztviselőnek, hogy elmegyünk vele egy éjszakai mulatóba. S úgy gondoltam, ilyen élményben már bajosan lesz részem, kedves földijeimmel pedig lesz még alkalmam találkozni — Miskolcon. Remélem, így lesz. TARJAN ISTVÁN 4 Dr. Jókai Mór a szőlőművelésről Csendes jubileumról „fe­ledkezett” meg a magyar közvélemény: 75 esztendővel ezelőtt Jókai Mór, nemzetünk klasszikusa nyolcvan lapos fűzött könyvecskét jelentetett meg — méghozzá saját kia­dásában. S a szerző ezúttal kivételesen még tudományos rangját is neve elé jegyezte: dr. Jókai Mór. A művel ke­vesen foglalkoztak, még a Magyar Irodalmi Lexikon sem említi. Pedig a „Kerté- szetgazdászati jegyzetek” cí­mű munka nem jelentékte­len. A hajdani Svábhegyen — a jelenlegi Szabadsághegyen — kertészkedő Jókai jegyez­te fel ebben megfigyeléseit. Méghozzá elsősorban a sző- lőművelésiről, a betegségek el­leni védekezésről, az úgyne­vezett fafúró férgekről. Jókai a Svábhegyen nem­csak kertészkedett: tehenet. sertést, sőt: vízhordozó sza­marat is tartott — valóságos „mini-gazdaság” vette körül. Kikapcsolódást talált a ker­tészetben: már hajnali 4-kor kint sétált, tevékenykedett. Legbüszkébb fügefáira volt. Ezekről írja: „Nálam (a zord­nak hír esztelt Svábhegyen, ahol a szél elfújja a lámpát, s júliusban is lefagyasztja a fölfutó paszulyt) már július­ban kezdődik a fügeérés. Csakhogy a fügét nemcsak én szeretem, hanem a sárgarigó is. Azért, amint észrevesszük, hogy a függegyümölcs duz­zadni kezd, nagy hirtelen tüllzacskót kötünk rá, attól nem fér hozzá a váratlan vendég. Esténként bőven meglocsoljuk a tövét. így az­tán egész szeptember végéig van érett füge a fáinkon, első- és másodtermés.” Nemzetközi vöröskeresztes vetélkedő A Bolgár Vöröskereszt, a bolgár ifjúsági vörösikaresztes mozgalom 50. évfordulója alkalmából két nemzetközi ifjúsági pályázatot hirdetett „Ki tud többet Bulgáriáról és a Bolgár Vöröskeresztről?” címmel, valamint „Aranyce­ruza rajz-, kép- és kézimun­ka versenyt. Miskolcról a 6. SZERDA Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Nóta­csokor. — 14.04: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.19: Kórus­pódium. — 14.30: Nőkről nőknek. — 15.10: A világgazdaság hírei. — 15.15: Jean Christophe. Rádió­játék, IV. (befejező) rész. — 16.14: Népi zene. — 16.44: A blic­celő portréja. Riportműsor. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Muszorgszkij: Gyermekszo­ba. Dalciklus. — 17.38: Anyám könnyű álmot ígér. Naplójegyzet .rádióra. III. rész. (Hangfelvétel.) — 18.13: Magnósok, figyelem! (Ism.) — 19.25: Az MRT szimfoni­kus zenekarának hangversenye. — Közben 20.15: Az éjszaka cso­dái. Versek. (Ism.) — 21.03: Vissz­hang. — 21.33: Operettdalok. — 22.20: Egy óra dzsessz. — 23.20: Hsztrádparádé. — 0.10: Ponchiel- 3i: Gioconda. Barnabás mono­lógja és az I. felvonás fináléja. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 12.40: Házunk tája. — J3.03; Takács Paula és Svéd Sándor énekel. — 13.40: Orvosi tanácsok. (Ism.) — 14.00: Min­denféle kettőtől ötig. — 17.00: Ötórai tea. — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Muzsikáról fia­taloknak. (Ism.) — 18.34: A mű­helyben beszélik. Riportműsor. — 18.54: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara muzsikál. — 19.34: A Biblia világa. X. rész. — 19.54: .Tó estét, gyerekek! — 20.25: Oj könyvek. — 20.2«: Régi melódiák dl feldolgozásban. — 21.16: Clau­dio Arrau zongoraestje. — Köz­ben 22.07: Kell-e félni az isko­lától? — 23.15: Magyarországon először. Sebalin: Benin. Drámai szimfónia. — 23,52: Petrovics Emil: Cassazione. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — Lesz-e fagyszabadság az építőiparban? — Év végi eredmények az Állami Biztosító­nál. — Hangszerszólók. — „Na­gyobb figyelemmel . . A nők Borsod megye társadalmában. — Két ünnep között. — A megye sportéletéből. — Előadó: a szer­ző. Televízió: 17.20: Hírek. — 17.25: A legűjabb divat'. A Spanyol Te­levízió zenés műsora. — 18.10: A mások ideje is drága . .. (Ism.) — 18.35: Műsorkalauz. — 19.00: Reklám. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Angyal kalandjai. A meg­ijedt fogadós. — 20.50: Leonard Bernstein a muzsikáról. — 21.45: Szajna-parti látogatás. Riport­film. — 22.00: Tv-hiradó. Bratislava! televízió: 12.25: Tv- híradó. — 16.10: Hírek. — 16.15: Az aranycsillagos tündérkisasz- szony. Mesejáték. — 17.30: Kö­zépiskolásoknak. — 18.13: Nao- jaink szemszögéből. — 19.00: Tv- hfradó, — 19.30: i97t belpolitikai eseményei. — 20.20: Tegnap és ma. Tévéjáték. — 21.25: Autó­sok. motorosok, figyelem! — 22.05: Tv-híradó. Filmszínházak: Csipkerózsika (magyarul beszélő színes NDK) f4; Csárdáskirálynő (színes ma­gyar—NSZK) hn«, 8. Béke. — Balkezes üjone (színes szovjet) 13: Csárdáskirálynő (színes ma­gyar—NSZK) f3, f7. Kossuth. — Ben Wade és a farmer (USA) 6. Filmklub. — Alphaville (francia —olasz) 5 és 7 óra. Szikra. Miskolc! Nemzeti Színház (7): Cirkuszbercegnö (bérletszünet). számú Fazekas utcai általá­nos iskola, a megyéből a baktakéki általános iskola, a tavalyi vöröskeresztes vetél­kedő megyei győztese, vala­mint Sárospatakon, Ózdonés Kazincbarcikán két-két álta­lános iskola kapott verseny­lapokat. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): VI. miskolci országos grafikai biennale. — Miskolci Képtár (10—18 óra kö­zött): Krakkói grafikai biennale. — Libresszó (13—20 óra között): Laczó József fotókiállítása. CSÜTÖRTÖK • Kossuth rádió: 8.18: Heródiás. Részletes Massenet operájából. — 9.00: Az ég törvényhozója. Doku­mentumműsor. (Ism.) — 9.35: Dallal, tánccal a világ körül. .— 10.05; Zenekari muzsika. — U.1B: Jasznaja Poljana. Dokumentu­mok az ötvenéves Lev Tolsztoj Múzeumból. Petőfi rádió: 8.05: Citeramuzsi­ka. — 8.20: Schock Ottó táncda­laiból. — 8.45: Külpolitikai fi­gyelő. (Ism.) — 9.00: Bach és Beethoven művei. — íO.OO; A ze­ne hullámhosszán. — 11.50: Ma­gánvélemény közügyekben. Televízió: 9.00: Szünidei mati­né. — 10.00: Téli úttörő-olimpia. Az asztalitenisz döntők közve­títése Karcagról. 16 evet betöltött lányokat csé- vélönek felvesz a Pamuttextil Müvek Jacquard Szövőgyára, A betanulási idő 3 hét. Ezen idő alatt havi 1050 forint bruttó fi­zetést és napi l forintért ebédet biztosítunk. Lakást minimális té­rítés mellett, leányotthonszerű elhelyezésben adunk. Jelentke­zés: Írásban a PTM Jacquard Szövőgyár munkaerő-gazdálko­dásán. Budapest. XIII.. Szekszár­di u. 19—25. Jelentkezzen a Volán 3. sz. Vállalathoz autóbuszvezetőnek! „D”-vizsgával nem rendelkező­ket saját tanfolyamunkon díj­mentesen kiképezzük. A tanfo­lyam időtartama i hónap. Kellő számú jelentkező esetén a tan­folyamot január hónapban indít­juk. A tanfolyam idejére bizto­sított havi kereset 1800 Ft. a tanfolyam elvégzése utáni kere­seti lehetőség 2—3000 Ft. A la­kóhelyen, illetve annak közelé­ben történő foglalkoztatást biz­tosítjuk. Egyéb kedvezmények: egyenruha-juttatás. autóbuszra utazási kedvezmény, vidéki dol­gozóknak bejárásához utazási költség-hozzájárulás. Felvételi követelmények: betöltött 21 éves életkor, 8 általános iskolai vég­zettség. érvényes tehergépjár­mű-vezetői gyakorlat Jelentke­zés helye: Volán 3. sz. vállalat, Miskolc. József Attila u. 70. Sze­mélyforgalmi üzem (irodaház, fszt. 13, bejárat a Szondi utcai személykapun.); Kazincbarcika. Múcsonyi u. 1.; Ózd, Zrínyi u. Vt. AFRIKAI JEGYZETEK (7) Garden party a pálmafák alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom