Déli Hírlap, 1971. november (3. évfolyam, 257-282. szám)

1971-11-17 / 271. szám

T úlkoros tanulók „... a statisztikai kimutatások, a különböző felmérések év­ről évre azt igazolják, hogy több száz azoknak a tanulóknak ^ a száma, akik 14 éves korban az általános iskola nyolc osz­tályát nem végzik el. (Részlet a városi tanács művelődésügyi osztályának ez év szeptemberi körleveléből.) Az idézett mondat arra enged következtetni, hogy a túlko­rosok gondot okoznak az iskolán belül és az isklán kívül. Most azokkal szeretnénk foglalkozni, akik még az álltalános iskolák kebelébe tartoznak, de túlkorosságuk miatt könnyen lemorzsolódhatnak. A túlkorosság olyan következmény, amellyel még nagyon hosszú ideig számolnunk kell. (Veszélyeztetettség, szociális körülmények, értelmi, érzelmi szegénység stb.) Vannak ugyan biztató kezdeményezések, melyek egy-egy iskolában csökkenthetik a túlkoros tanukul számát, de végképp „ki­küszöbölni” ezeket a tanulókat lehetetlen. A városnak 17 373 általános iskolása van. Közülük csu­pán 195 a 14. évét már betöltött, de még általános iskolá­ba járó tanuló. A csaknem 200 túlkorosból mindössze 83, aki már a 15. évét is betöltötte, 16 éves pedig mindössze három gyerek akad. A velük való foglalkozásra, fokozott törődésre idejében felhívták az illetékes felügyeleti ható­ságok az iskolák figyelmét. Pillanatnyilag két útja-módja van annak, hogy a túlkoros — anélkül, hogy életkori sajá­tosságaival vagy szociális körülményeivel együttjáró érzé­kenységét ez sértené — elvégezze az általános iskolát. Az egyik megoldás; a nagy létszámú osztályokat úgy kell ket­té osztani (erre több példa van a városban), hogy az egyik osztály főleg a túlkorosokat, illetve a speciális nevelési-ok­tatási eljárást kívánó tanulókat foglalja magába. Ezeket a tanulókat külön korrepetálják. Másik megoldásként a dol­gozók általános iskoláját ajánlják a művelődési szervek. Mint a statisztika mutatja, a szülök (az áttelepítéshez szü­lői beleegyezés szükséges) élnek is ezzel a lehetőséggel. A mostani tanévban 112 fiatalembert telepítettek át a dolgo­zók általános iskolájába, ahol többségük igen jól megállta a helyét. A túlkorosok száma azonban valójában sokkal több az említett számnál. Hiszen túlkorosnak számít az a tanuló is, aki 14. életévét ugyan nem töltötte még be. de nyolc-, tíz-, tizenkét, vagy tizenhárom évesen még csak második, har­madik vagy ötödik osztályba jár. Ezek a gyerekek még az iskolán belül okoznak gondot elsősorban. Nemcsak a peda­gógusok, a szülők is tudják-, hogy egy-egy osztályközösség­re milyen káros lehet néhány ilyen tanuló jelenléte is. A helyüket nemigen találó nagy gyerekek bizony károsan be­folyásolhatják és befolyásolják is a kicsiket. Kétségtelen, hogy nem lehet kevés számuk miatt külön osztályt létre­hozni. A kettős cél érdekében' azonban (normál korú gye­rekek zavartalan oktatása, túlkorosok megmentése) talán létre lehetne hozni számukra egy olyan osztatlan, vagy részben osztott iskolát, ahol megfelelő anyagi elismerés el­lenében. speciális képesítésű nevelő foglalkozhatna velük. De itt is fontosabb a prevenció, mellyel talán elkerül­hetjük a későbbi beavatkozást. A 6. számú Általános Isko­lában (a túlkorosak számának minimumra csökkentése ér­dekében) úgy küzdenek a bukás ellen, hogy a tanév hiva­talos befejezése után még nem zárják le az egy-két tárgy­ból bukársa állók jegyét. Ezeket június hónapban végig kor­repetálják. s akkor tehetnek vizsgát. Ha mégis elbuknak, még mindig előttük áll a szeptemberi pótvizsga lehetősége. A túlkorosak problémáiról sem tárgyalhatunk másként, csak úgy, ha szem előtt tartjuk: az általános iskola alovozó és kötelező iskola. (gyarmati) Miskolci érvek A „Népművelés” című fo­lyóirat vitát kezdeményezett a művelődési otthonok fej­lesztéséről. A folyóirat leg­utóbbi száma Tok Miklósnak, a városi tanács elnökhelyet­tesének hozzászólását közli, melyből egy fejezetet az alábbiakban közreadunk. A művelődési házak láto­gatottsági problémáinak oka sok esetben az épület, a be­rendezés és felszerelés igény­telensége. Ma intézményeink — kevés kivételtől eltekint­ve — jóval kevesebbet kínál­nak esztétikai és kényelmi szempontból, mint egy la­kás. Pedig az emberek nem szívesen mennek rosszabb körülmények közé. Sajnos, gyakran a fejlődés figyelem- bevétele nélkül, a pillanat­nyi szükséglet kielégítésére tervezik a művelődési háza­kat. Példa erre a miskolci Ady Endre Művelődési Ház, amely pár éve épült, és tu­lajdonképpen már elavult. Ezt a hibát szeretnénk elke­rülni, és a korszerűtlen, ro­mos Bartók Béla Művelődési Központ helyett modern mű­velődési centrumot akarunk építeni a SZOT-tal és a nagyüzemekkel közösen. Az elkészült (tervek — máris látjuk — nem felelnek meg a jelen és a jövő igényeinek. A művelődési szakemberek azonban lényeges módosítá­sokat kérhettek és kértek is. Országosan is el kellene ér­ni, hogy a kulturális objek­tumok terveinél — a mi pél­dánkhoz hasonlóan — döntő szavuk legyen a népművelé­si szakembereknek, azoknak, akik dolgozni fognak ezek­ben az intézményekben. Sk Főleg a gyerekek és a gyermeket szerető idős emberek nézhetik majd élvezettel N. Mcsedlidze szovjet-grúz filmjét, amely holnaptól kezdve Miskolcon is látható. A film a Nagy Honvédő Háború időszakát eleveníti fel, de nem a harcok, hanem az otthon maradottak, a gyerekek és az öregek mindennapjai fogalmazódnak még. A két főszereplő, Zura és Tengő egészen kicsi fiúk még, s nem történik velük semmi rendkívüli. (Legalábbis olyan dolog, amit mi, fel­nőttek különösnek tartunk.) De nem csodálatos-e, hogy ró­kát kap ajándékba a két kisfiú, hogy a szomszédban élő Natasa mindkettőjük szívét megdobogtatja és így tovább? A gyermekek mellett megismerheti a néző a gondos nagy­mamákat is. éreztetik az alkotók a háború nyomását, s majdan a béke örömét is. A Nagymamák és unokák című film meséjét a csodálatos grúz tájak különösen élvezetessé teszik. Válaszolunk hallgatóinknak 1200000 levél Egymillió 200 ezer levelet kézbesített a posta a Bródy Sándor utcai címre az elmúlt évben. Havonta átlagosan öt­ezren fordulnak a születés­napját ünneplő levelezési ro­vathoz, mely a rádió nagy nyilvánosságának segítségé­vel, illetve a rádió tekinté­lyével így, vagy úgy próbál­ja elintézni a feladók ügyes­bajos dolgait. 1970-ben 51 ezer ember kereste fel a nép­szerű, sőt a legnépszerűbb rovatot. 'Hetente háromszor jelent­kezik a Magyar Rádió leve­lezési osztályának különadá- sa, a „Válaszolunk hallga­tóinknak”, havonta pedig egy alkalommal félórás kü­lönkiadást is sugároznak. Egy-egy programhoz száz le­velet dolgoznak fel, főleg azokét, amelyek a nagykö­zönség, a kívülálló hallgatók számára sem nélkülözik a ta­nulságokat. Sok levelet to­vábbítanak a megfelelő hiva­talokhoz, intézményekhez, feltüntetve a megoldás (tí- nálkozó lehetőségeit, az or­voslás módozatait. Ugyan­csak ide fut be a műsorokra vonatkozó, csaknem ezer ész­revétel, kifogás, dicséret is, az elmúlt hónap ..kritikái”. Az idei év legaktívabb, legtöbbeket érdeklő problé­mája a lakáskérdés volt, amely felől havonta több mint ötszázan érdeklődtek. Számos kérdés érkezett a sok gyermekes családoktól, amelyek a kedvezmények megítéléséről, az elszámolás módjáról faggatták az il­letékeseket. Havonta több mint kétszázán keresnek a termelőszövetkezetekkel1 kap­csolatos gondjaikra megpl- dást a rádió portáján. Sokan számítanak a rádió tekinté­lyének súlyára, az öregek foglalkoztatásának megoldá- sában, a háztáji gondok ügyes-bajos dolgaiban, a bér­politika vitás kérdéseiben. Az I. költészeti biennálét november 18-án és 19-én tartják Győrött, a város 700 éves jubileuma alkalmából. Az ünnepség első napján délelőtt 9 órakor az amatőr versmondók országos verse­nyét rendezik meg a Rába Művelődési Központban. (A verseny másnap is folytató­dik.) Ezt követően a Rába sétá­nyon Radnóti szobrának ko- szorúzási ünnepsége' lesz, délután pedig a megye és a város vendégeiként itt tar­tózkodó költők találkoznak iskolai és üzemi klubokban olvasóikkal. Az első költé­szeti biennálé díjkiosztó ün­nepségére november 19-én, délután 6 órakor kerül Sor, a Kisfaludy Színháziban. V A XIII. fesztivál Ma délelőtt 10 órakor a Művészeti és Propaganda Irodában ülést tartott a mis­kolci filmfesztivál előkészí­tő bizottsága. A bizottság ér­tékelte a XII. miskolci film- fesztivál tapasztalatait, majd megállapította a XIII. film- fesztivál megrendezésének időpontját. Nyugdíjas nevelőink A megyei és városi mű­velődésügyi osztályok, a pe­dagógusok szakszervezete megyei és városi bizottsága november 18-án délelőtt 9 órakor búcsúztatja nyugdíjba vonult oktatásügyi dolgozóit. Az ünnepséget Azary Zoltán, a Pedagógusok Szakszerveze­te Borsod megyei Bizottságá­nak titkára nyitja meg. Ünnepi beszédet dr. He fé­nyi György megyei művelő­désügyi osztályvezető tart, majd a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek műsora következik. Az ünnepség a Központi Leánykollégiumban lesz. ffipességek és hírhedtségek Az Új Filmlexikon A—K, azaz az első kötet. Mert kettő lesz. 1964-ben még egy volt. Most kettő is kevésnek tűnik. Pedig 1800 címszó lelhető fel az első kö­tet 621 oldalán. Hiába, a film külön birodalom a mű­vészet világában. Hódító vagy letűnőben levő biroda­lom? Erre senki nem tud fe­lelni. Az azonban tény, hogy közönségérdeklődés van, ez hívta életre az Ábel Péter szerkesztette, s az Akadémiai Kiadó által megjelentetett testes könyvet*' Abasidze grúz színésznő az első, Kyo Machiko japán szí­nésznő az utolsó címszó. Kö­zöttük hírességek és hírhedt­ségek, azaz rémfilmek hősei­nek megelevenítői, kihunyt, s most sziporkázó csillagok, eltűnt és frissen felbukkanó irányzatok — free cinema —, technikai fogalmak magyará­zata. Azaz, ahogyan egy lexi­konhoz illik. „Benne legyen minden”. Benne van? Lesz, aki ezt ál­lítja, mások az ellenkezőjét. Tökéletes lexikon, olyan. SZERDA Kossuth rádió; 12.2«: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — i2.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Berki László népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hállga tóink­nak! — 14.05: Éneklő világ. In­dián dallamok. — 14.30: Nőkről nőknek. — 15.10: Az élő nép­dal. — 15.20: Világszínház. Cse­hov színháza. Az Iskolarádió mű­sora. — 16.00: A világgazdaság hirei. — 16.05: Csákányi László énekel. — 16.14: „Max Factor” helyett kozmetikai vállalat? Vi­taműsor. — 16.34: A Kölni Rá­dió tánczenekara játszik. — 16.41: Farkas Ferenc—Radnóti Miklós: Naptár. — 17.05:, Külpolitikai fi­gyelő. — 17.20: Mozart: D-dúr (Prágai) szimfónia. — 17.52: A műhelyben beszélik. Riportmű­sor. — 18.07: Rudolf Schock éne­kel. — 18.20: „A pince mélyén óborok”. Irodalmi összeállítás. — 19.25: Lemezmúzeum. — 19.45: Népdalok. — 20.05: Kedves, le­mezeim. A mikrofon előtt: Hon váth Ferenc. — 21.03: Mezőgaz­daságunk nagy öregjei. — 21.33: Üj operalemezeinkből. — 22.20: A dzsessz világa. — 23.20: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara ját­szik. — 23.44: Két triószonáta. — 0.10: sanzonok. ^ Petőfi rádió: 12.00: a Dunántúl falvainak dalaiból. (Ism.) — 12.20: David Ojsztrah hegedül. — 12.40: Házunk tája. — 13.03: Régi francia kórusmuzsika. — 13.20: Orvosok a mikrofon előtt. — 13.25: Közvetítés bajnöki Lab­darúgó-mérkőzésekről. — 14.40:' Közvetítés bajnoki labdarúgó­mérkőzésekről. — 15.20: Amirov: Azerbajdzsánt capricco. — 15.33: Leoncavallo: Bajazzék. Kettős az I. felvonásból. — 15.45: Darvas Ferenc és Tardos Péter táncda­laiból. — 15.55: Szobanövény­kedvelők ötperce. — 16.00. Csen- ki Imre—Weöres Sándor: Va­riációk egy tatár népdalra. — 16.09: Irodalmi vendégkönyv. — 16.14: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik. — 16.33: Pol- beat. — 16.44: Delibes: A király mulat. Balettzene. — 16.58: Rek­lám. — 17.01: ötórai • tea. — 17.45: Csepel—Tatabánya bajnoki labdarúgó-mérkőzés. — 18.10: Csepel—Tatabánya bajnoki lab­darúgó-mérkőzés. — 18.20: Kis magyar néprajz. — 18.25: Hang­verseny a stúdióban. — 19.10: Nóták. — 19.43; Almási Miklós: A látszat valósága. Könyvismer­tetés — 19.53; Jó estét, gyere­kek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Űj írók. Az Ifjúsági Rádió irodalmi klubja. — 20.53: Wagner operáiból. — 21.29: Visszhang. — 21.59: Változatok citerára. — 22.29: Nathan Mustéin és Gary Graffmann lemezeiből. — 23.44: Joan Baez énekel. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — Egy gyógyszertárban. — „Nagyobb figyelemmel. . A nők Borsod megye társadalmá­ban. — Szólóhangszer: az orgo­na. — Egy iskola, hét gyerek­nek. — Jövedelmez-e a sportló tenyésztése? — A megye sport­életéből. — Előadó: a szerző. Televízió; 13.10: Iskolatévé. Élővilág. — 16.20; Hírek. — 16.25: Telesport. Csepel—Tatabányai Bányász bajnoki labdarúgó-mér­kőzés közvetítése Csepelről. — 18.20: ötnyelvű lakodalmas. — 19.00: Hős városok. A breszti erőd. Dokumentumfilm. — i9.10: Reklám. — 1915: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Ki nyit ajtót? Román film. — 21.15: In­terpelláció. — 22.15: Tv-híradó. Bratislava! televízió: 17.25: Hi- rek. — 18.15: Napjaink szemszö­géből. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-hiradó. — 19.25: Idő­szerű kérdésok. — 19.40: Dalolt. amely dacolna az idővel, nincsen. Az 1964-ben megje­lent Filmkislexikon címsza­vainak bővítése előre sejteti: az Üj Filmlexikon is előde sorsára jut Addig azonban százszor meg százszor kézbe vesszük. Útbaigazít? Igen. Áttekint­hető, ami egy lexikonnál el­engedhetetlen? Igen. Bőséges magyarázattal szolgál? Hát... Itt már némi esetlegességet tapasztalhatunk. Van, akiről sok tény és adat szól. Máso­kat inkább csak az tesz „ki­emelkedővé” — mármint a címszó hosszával —, hogy valamennyi filmjét felsorol­ja. S van, aki ötvenben is szerepel... Vagy nyolcvan­ötben, mint Curd Jürgens. Film.. . persze, a képek. 1100 található belőlük az el­ső kötetben, mi tagadás, sze­rencsétlen csoportosításban. Külön. Ennek minden bi­zonnyal van technikai ma­gyarázata, de a lexikonfor­gató eltöprenghet: a címszó kikeresése után miért kell a képet — keresgélnie? — 19.50: Mi történik a nagyvi­lágban? — 20.00: A titkos külde­tés. Tévéjáték. — 21.40: Az öt­letesebb nyer! Vetélkedő. — 22.15: Autósok, motorösok. — 22.35: Tv-híradó. Filmszínházak: Furcsa pár (magyarul beszélő színes ameri­kai); Béke, f4, hn6, 8. — Salud, Marija! I—II. rész (szovjet film, másfél helyárral!): f4. — Pré­ri, román, f7. Kossuth. — A lo­vag . végakarata (színes szovjet, KISZ kongresszusi műsorban); Filmklub, 3. A halhatatlan lé­giós (magyar) -6. Miskolci Nemzeti Színház (7): Cirkuszhercegnő (Shakespeare- bérlet). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Életünk, utunk dokumentációs kiállítás. — Miskolci Képtár (10—18 óra kö­zött): Czóbe! Béla festőművész kiállítása. — Libresszó (13—20 óra között): Laczó József fotókiállí­tása. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.18: Nóták. — 8.40: Rádióegyetem. — 9.05: Ver­di: Az álarcosbál. Háromíelvoná- sos opera. — 11.30: Mozart: F- dúr zongoraverseny. Petőfi rádió: 8.05: Zenekari muzsika. — 8.45: Külpolitikai fi­gyelő. (Ism.) — 9.00:* Daljátékok­ból. — 9.30: Polkák. — 9.40: Fél­bemaradt irodaház. Riportműsor. — 10.0Í) • A zene hullámhosszáh. Televízió: 8.10: Tskolatévé. Ma­gyar Irodalom. — 9.55: Magyar nyelvtan. — 11.05: Kémia. — 11.55: Filmesztétika. alias Felvételre keresünk azonnali belépéssel 2—3 éves gyakorlat­tal rendelkező gépírónőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet; Kohászati Gyárépítő Vál­lalat diósgyőri főépítésvezetősé­ge (LKM területén), munkaügyi osztály. Mester elvtárs. Telefon; 15-291. Erőmű Beruházási Vállalat ki­emelt erömüvi beruházásokhoz Leninváros Százhalombatta, Ino- ta helyszínen és Budapesten tör­ténő foglalkoztatásra keres épí­tészmérnök, technikus, hőerőgé- pész-mérnök, épületgépesz-mér- nök, technikus, villamosmérnök, tcéhnilíus (műszerautomatika te­rén gyakorlattal rendelkező mun­kaerőket, kiemelt beruházásaink­hoz). Jelentkezés: a vállalat sze­mélyzeti osztályán, Budapest- V„ Széchenyi rkp. 3- II. em, 254. Magyar Pamutipar. Budapest, IV. kerület. Üjpest. Erkel u. 30. felvesz 15. életévüket betöltött lányokat szövő. fonó. cérnázó, csévélő betanulóknak. Jelentke­zés személyesen vagy levélben a gyár munkaügyi osztályán. Költészeti biennálé

Next

/
Oldalképek
Tartalom