Déli Hírlap, 1971. október (3. évfolyam, 231-256. szám)
1971-10-06 / 235. szám
NÉZETT ÉS LEHETŐSÉG A cikk, amelyet lapunk augusztus 14-i számában a miskolci irodalmi élet fellendítésének szükségességéről közöltünk, nem várt módon a különböző értelmiségi foglalkozásúak közül többeket hozzászólásra késztetett. Néhányuk véleményét közre is adtuk, s ezek mindegyike hasznos javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miképp kellene megteremteni városunkban az élénkebb irodalmi élet feltételeit. E javaslatok, jó tanácsok bizonyítják: szűkebb hazánk szellemi munkásainak a soraiban nem kevés azok száma, akik tudják, az irodalmi élet — ha úgy tetszik: az irodalom élete — nagyon is közügy. Ily módon akaratlanul is vita kerekedett írásunk nyomán, aminek a folytatását most már — úgy vélem — a tetteknek kell képezniök. Mindamellett nem árt, ha egy helytelen nézettel szembeszállunk, másrészt egy olyan miskolci lehetőséget hangsúlyozunk, amellyel szolgálatkészen és helyesen élve, az eddiginél nagyobb sikereket érhetnének el városunk és megyénk írói, hatékonyabb szerepet játszhatnának az országos irodalmi életben. A nézet. Augusztusi cikkünkben Bács megye székhelye, a 75 000 lakosú Kecskemét íróit emlegettük, akik több évi munkásságukkal elérték, hogy ez év tavaszán megalakíthatták a Magyar írók Szövetsége helyi csoportját, amilyen testület a két és félszer akkora lakosságú Miskolcon — az ország második városában! — még nincs. Nos, ha nem is sokak részéről, ám beszélgetések során egy-két szájból elhangzott: könnyebb a „hírős város” és megyéje íróinak a helyzete, mert ott az irodalomnak van hagyománya, hiszen Kecskeméten született legnagyobb drámaírónk, Katona József, Bács megyei — kiskőrösi — születésű Petőfi Sándor, s a toll e művészeihez hasonló nagyságokkal Miskolc és Borsod megye nem dicsekedhet. Ez a nézet nyilván az említettek munkásságának közvetlenebb hatására apellál, s azért helytelen, mert Katonának és Petőfinek a hatása Kecskeméten sem lehet ösztönzőbb, mint bárhol az országban. Ha még — és ott — élnének, személyes varázsuk, példamutatásuk jelenthetne lendítő erőt, de tudvalévőén már a múlt század első felében meghaltak, — és súlyos hiba volna, ha itteni íróinkra nem hatnának úgy, mint az ottaniakra, a szárnyukat bontogató toliforgatók mellett az írószövetségi csoport öt tagjára, akik közül egyébként négyen más megyékből csak néhány éve kerültek Kecskemétre. Ha helytálló volna a szóban forgó nézet, akkor Miskolcon sohasem lehetne gazdag irodalmi élet, mert a hagyomány nem önmagától teremtődik meg. S lehet-e szebb feladat íróink számára, mint megalapozni, megteremteni a hagyományt?! Ehhez különben városunkban olyan lehetőség kínálkozik, amilyen hazánkban kevés helyütt adódik. Miskolc tíz- és tízezer munkása az irodalmi művek témáinak bőségét szolgáltathatja. Nincs hely részletesebben kifejteni, hogy az írók — nemcsak itt, de az országban másutt is — mennyire elhanyagolják az uralmon levő, s a jövőnk zálogát jelentő munkásosztály életének, tevékenységének a megörökítését. Mpst nem beszélve a kötelességükről, talán ösztönözheti íróinkat az, hogy a megyéből és Miskolcról elkerült többiek ha „betörhettek” az országos irodalmi életbe, ezt nem utolsósorban az itteni munkások körében szerzett témák feldolgozásának köszönhetik. TARJÁN ISTVÁN Egy nagy komiküs élete Kabos Gyula, a magyar film- és színművészet kiemelkedő komikusa harminc évvel ezelőtt halt meg. Életének 53 évéből 33-at a színpadon töltött, 27 évet a főváros különböző színházaiban. Emlékét a színház mellett — különösen a 30-as években készült — több film őrzi. A színművészetet Solymosi Eleknél tanulta, első szerepét Szabadkán, az „Erdészlány” című operett szabó szerepében játszotta. Művészi pályafutása alatt kis bohózatokkal, majd érett, kimunkált alakításokkal szórakoztatta a közönséget. A Fővárosi Operett Színház többszöri bukása után Kabos Gyula az évek során megtakarított pénzét a színház megindítására fordította, s Fővárosi Művész Színház néven vállalta annak igazgatását. „A közönség Kabos Gyula kedvéért bemegy a színházba és így van rá remény, hogy ez a jeles művész, aki már annyi sikert látott, mint színigazgató is beváltja a személyéhez fűződő reményeket is” — írták a korabeli újságok. Nos, nem így történt, mert a neves művész anyagilag tönkrement. Az egykori mozi- és színházlátogató közönség ma is szívesen emlékezik azokra az órákra, amikor például a „HipDolit, a lakáj” című filmben, Schneider úr szerepében a pesti polgárt alakítja, vagy a „Lovagias ügy”-ben a megpofozott Virág urat. Hosszan sorolhatnék azokat a darabokat, amelyekben Kabos Gyula sajátos szemhunyorításával, száj- csücsörítésével, félszeg mozgásával és járásával, hol csodálkozó alakításával élettel töltötte meg a komikus alakokat. Az erősödő fasizmus arra késztette Kabos Gyulát, hogy elhagyja nézőit, akiknek oly sok derűs órát szerzett. 1939- ben kivándorolt Amerikába, ahol a magyarlakta helyeken még fellépett, de betegsége úrrá lett felette és távol a hazájától meghalt. Az aradi A magyar szabadságharc tizenhárom kiváló tábornokát, az aradi vértanúkat 122 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki. Ehhez a naphoz az 1848 —49-es forradalom és szabadságharc egyik leggyászosabb fejezete fűződik. Előzményeként talán annyit, hogy Görgey Artúr árulása készítette elő. 1849 augusztusában magának követelte a katonai teljhatalmat, s amikor kérését Kossuth és a kormány teljesítette, augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert a cári intervenciós csapatok előtt. Klapka tábornok vezetésével egyedül Komárom vára folytatta az országban a fegyveres harcot. Véres megtorlás követte a szabadságharc leverését. Görgey ugyan „kegyelmet” kapott, de az osztrák kézre került vezetőkön Haynau tábornok kegyetlen bosszút ★ Egy tényleges katonaidejét letöltött fiatalember első „civil” napjának krónikája a Végre, hétfő! című új magyar film. Meg kell találni a nem régen és mégis oly régen elhagyott civil életbe vezető utat. A film hősével, Andrással együtt átéljük ennek az akklimatizálódásnak az első óráit, az első, a legnehezebb napot, amely teli van reménnyel, vágyakozással, türelmetlenséggel. Hogyan várja a régi kedves, mit mondanak a régi barátok? A filmet, amelyet holnaptól vetít a Béke mozi, eddig operatőrként működő, elsőfilmes fiatal. Kenyeres Gábor rendezte. A főszerepet Zala Márk játssza, partnerei Patkós Irma, Horváth Teri, Jaroslava Scvhallerová, Kern András, Madaras József és Bujtor István. Téli bérlet 1971-72 Hangversenyé vad előtt Az Országos Filharmónia miskolci kirendeltségének Tanácsház-téri kis irodája ugyancsak zsúfolt ezekben a napokban. Délidőben különösen nagy a forgalom. Diákok, felnőttek állnak bérletért sorba. Kalapos Ottó, a Filharmónia miskolci kerendeltsé- gének vezetője szerint pillanatnyilag 520 az eladott bérletek száma. •« Bérlet részletre Évadonként általában 550 —600 bérlet talál gazdára,. 668-at tudnának eladni. De valószínűleg október 11-ig jónéhányan betérnek még ide. Ekkor lesz a téli A-bérleti hangverseny-sorozat első koncertje a Miskolci Nemzeti Színházban. Októberben még egyszer, novemberben kétszer és január—február hónapban egy-egy alkalommal megtartandó hangversenyek tartoznak még ehhez a sorozathoz. És természetesen a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola nagytermében rendezett kamaraestek közül vagy a B-, vagy a C-bérlet- hez tartozó három koncert, összesen kilenc előadás meghallgatására jogosít a három részletben fizethető bérlet, melynek hét fajtája közül a legdrágább 162, a legolcsóbb 66 forintba kerül. Bárki számára elérhetők tehát a hétfő, illetve szerda vértanúk állt. Október 6-án Aradon kivégeztette a honvédsereg tizenhárom tábornokát, s ugyanaznap a pesti Újépületben agyonlövette gróf Batthyány Lajos miniszter- elnököt. Annak a tizenhárom hős tábornoknak a neve, akiket Haynau — Ferenc József császár utasítására — 1849. október 6-án, az előző évi bécsi októberi forradalom évfordulóján kivégeztetett, ide kívánkozik: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly gróf bitófán végezte életét; Des- sewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Schweidel Józsefet „kegyelemből” golyóval végezték ki. Nevüket azóta is kegyelettel őrzi népünk emlékezete. esti koncertek, melyeknek ez évi programját — a közönség igényeihez igazodva — népszerű művek újrabemutatá- sával és kevésbé ismert alkotások műsorra tűzésével szándékoztak színessé tenni. A színházban rendezendő hat hangverseny egyike lesz vendégegyüttes produkciója, amikor a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara játszik; öt előadás a Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertje. A csaknem a teljes hangversenyévadot kitöltő műsor valószínűleg találkozik a közönség tetszésével. Ennek ellenére úgy gondoljuk, nem ártott volna, ha még egy-két vendégegyüttes játéka adna összehasonlítási alapot, hozna sajátos interpretáló készségével nemcsak műsor-, de előadásbeli változatosságot is. Remélhetőleg a tavaszi bérletben már éppúgy üdvözölhetünk Miskolcon neves vendégegyütteseket, mint ismerős és nagynevű szólistákat ária- és dalesteken. Ifjúsági koncertek Annál is inkább, mert a Miskolci Szimfonikus Zenekart ebben az évadban is jó néhány vendégszereplés és számtalan ifjúsági koncert szólítja dobogóra. Általános iskolásoknak három, középiskolásoknak pedig négy hangversenysorozatot rendez idén a Filharmónia. Valamennyi sorozat októberben kezdődik és öt előadásból áll. A Központi Leánykollégium, a Győri-kapui Általános Iskola, a Zeneművészeti Szakközépiskola és az Ady Endre Művelődési Ház ad otthont ezek. nek a hangversenyeknek. Az iskolás korosztály zenei-esztétikai nevelését szolgáló zenés—verses összeállítások során egyaránt ismerkednek a fiatalok a hangszerekkel, a régmúlt és a ma muzsikájával és az irodalommal. Hagyomány, hogy a hasonló tematikájú, bár eltérő programú ifjúsági koncerteket Borsod megyében is megrendezi a Filharmónia. Ebben az évadban is több alkalommal, mintegy tizennyolc helyiségben lesznek fiataloknak szóló hangversenyek. A felnőtt közönség pedig Ózdon, Leninvárosban, Sátoraljaújhelyen három, s Kazincbarcikán hat alkalomra szóló bérletet válthat. (makai) Arany, a zeneszerző „Nem is a művész babérja hevíti, Csak gémberedő ujját melegíti.” Kevesen tudják, hogy Arany János, legnagyobb epikus költőnk, a magyar és az európai irodalom kiemelkedő alakja, szívesen zenélgetett, zenét is írt, saját örömére családi körben. Zene iránti vonzalma hű társként követte egész életében. — Értett is hozzá — mondja Ádám Jenő, a kitűnő karnagy, a zenepedagógus és a zeneszerző szakértelmével, aki nagy kedvteléssel gyűjtött össze minden tudnivalót egyik kedvenc témájáról, s a műértő szemével elemzi Arany meglehetősen érdekes zenei tevékenységét. — Nemcsak a kottaolvasáshoz értett, de jelentékeny fokon elsajátította a hangjegyírást is. Ahogy emlékezetből összeírta ifjúkorának közkeletű másfél száznyi dalát, az több mint meglepő; zenei képzettségről tanúskodó tevékenység. Szükséglet számára a zenélés; zongorázga- tott is egy időben, még ifjú tanító korában, amikor Kisújszálláson zongorához jutott, s ezen egy évig szorgalmasan gyakorolt. A gitárpengetést még diákkorában kezdte, s öreg koráig a pihenés óráibah gyakran ez a kedvenc hangszere szórakoztatja. Dalai egy magányos ember dúdolásai. 1874—82 között 26 dalt vetett papírra, ezek Kölcsey, Petőfi és saját verseire írott dallamok. Arany nem sokra értékelte ezeket a dalokat, megmosolyogta „zeneszerzői munkásságát”. A „Tamburás öreg úr”-ban ekként évődik önmagával : „Néha egy új dalt terem önkint húrja, S feledi legott, már ö le nem írja." — Mégis leírta, bár megmosolyogta és rejtegette. Felesége véletlenül kottyantotta el a titkot Bartalus Istvánnak, Arany zenész-barátjának, aki igen kitartóan és sokáig unszolta a költőt, mire megkapta a kéziratokat, egy feltétlen kikötéssel: csak Arany halála után közölhetők. Bartalus 1883-ban meg is jelentetett 10 dalt zongorakísérettel. A kíséretet a zeneszerző-barát írta, ez a munka már meghaladta a költő zenei ismereteit. Az eredeti kéziratok, a kis papírdarabkák sajnos elégtek egy óvóhelyen, a második világháború alatt, de az 1888- ban megjelentetett újabb kiadványt még őrzi az Akadémia könyvtára. Ebben az évben férfi karra írt változatában is megjelentették a tíz dalt. A legjellemzőbb ötöt a Hanglemezgyártó Vállalat is kiadta a közelmúltban. „A bú kél velem” című Kölcsy- versre írott dallam a múlt század eleji érzelmes, szerelmi líra gondolatában fogant. A magyar föld emberének sanyarú életéről szóló Petőfi-vers. a „Toronyban” igen sokfelé énekelt, népszerű dal lett. „A hegedű száraz fája” saját versére írott dala, a szabadságharcban elvesztett álmokat temetgető magyar bánata. Az értékes hanglemez segítségével így válik hamarosan közkinccsé az önmagának dúdoló, szemérmes költő minden dallama. Minilesztivál Minifesztivál címmel ma könnyűzenei hangverseny lesz a Rónai Sándor megyei Művelődési Központban. A délután fél 6-kor, illetve este fél 9-kor kezdődő hangverseny műsorvezetője ősz Ferenc humorista. Közreműködik Karda Beáta, Kovács Ferenc, Máthé Péter, Kishon- ti Ildikó, Sebestyén Ági, Délhúsa Gjon és a Corvinaegyüttes. IBM SZERDA Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Jákó Vera és Solti Károly nótákat énekel. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.00: Kóruspódium. — 14.12: Szabó Ferenc: Lírai szvit. — 14.30: Nőkről nőknek. — 15.10: Polkák. — 15.20: Iskolarádió. — 16.OO: A világgazdaság hírei. — 16.05: Az élő népdal. — 16.15: Vészkijárat az íróasztalok körül. Jegyzet. — 16.25: Beethoven: E-dúr szonáta. — 16.43: „Halandók, merjetek!” Emlékezés október 6-ra. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Üj operalemezeinkből. — 17.45: Atlasz. — 18.00: Verbunkosok, nóták. — 18.20: A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. — 19.25: George Shearing és zenekara játszik. — 19.35: Az MRT Szimfonikus Zenekarának hangversenye. — Közben, kb. 20.20: Arany János balladáiból.— Kb. 21.25: Népdalok, néptáncok. — 22.20: Beszéljünk a művelődésről! Tolna megye. — 22.50: Az NDK kultúrájának hete. Kamarazene. — 23.13: Az MRT eszt- rádzenekara játszik. — 0.10: Rah- maninov operáiból. Petőfi rádió: 12.18- Giorgio Tozzi énekel. — 12.40- Házunk tája. — 13.00: Hírek. — 13.03: Zenekari muzsika. — 13.40: Orvosok a mikrofon előtt. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Októberi kaleidoszkóp. — 17.00: ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Dalok Párizsról. — 18.40: A rend hatékonysága. — 19.00: Mozart: F-dúr divertimento K. 247. — 19.32: Az NDK kultúrájának hete. Német népdalok és néptáncok. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika n. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: A Rádió Dalszínháza. Mágnás Miska. Szirmai Albert operettjének rádióváltozata. Közben 21.32—21.47: Belső megvilágításban. Riport a Nemzeti Galériából. — 22.45: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 23.00: Hírek. — 23.15: Zenekari muzsika. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: A riportereké a szó ... — Törpevízmű vet építenek Olaszliszkán. — A tsz víz- gazdálkodása. — Fakitermelők. — Sanzonok. — A MÉH Vállalatnál. — „Nagyobb figyelemmel...”: A nők Borsod megye társadalmában. — Napirenden az áruellátás . . . — A megye sportéletéből. — Előadó: a szerző! Televízió: 16.28: Műsorismertetés. — 16.30: Debreceni Dózsa— Vasa« férfi bajnoki kézilabdamérkőzés közvetítése Debrecenből. — 17.45: Hírek. — 17.50: Melyiket az ötezerből? — 18.25: Zenei figyelő. A Tv zenei újságja. — 19.05: Reklámmüsor. — 19.15: Esti mese. — 19.25: Szünet. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A tetovált férfi. Csehszlovák film — 21.30: Lehetőség és valóság. — 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislavai televízió: 17.25: Hírek. — 17.30: Középiskolások műsora. — 18.15: Mai szemmel. — 19.00: Híradó. — 19.25- A nap eseményei. — 19.40: Dalok. — 19.50: Mi újság a nagyvilágban? — 20.00: Ember az őserdőben. Tévéjáték. — 21.10: Elmúlt harcok visszhangja. — 21.35: Autósok, motorosok, figyelem! — 21.35: Híradó. Miskolci Nemzeti Színház (7): A bolond lány' (Lehár és egyetemi bérlet). Filmszínházak: Béke (f4. hn6, 8): A nagy zsákmány (magyarul beszélő színes francia— olasz, felemelt helyárral!). — Kossuth (f3, f5): Ragyogj, ragyogj csillagom (színes szovjet; f7): Sötét pillanat (színes cseh). — Filmklub (6): Germinal (magyar, 16 éven felülieknek!). Kiállítások: Libresszó (13—20 óra között): Bozsik István grafikái. — Miskolci Képtár (Kossuth u. 13): Miskolci századok. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.18: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik, Szalay László énekel. — 8.39: Idő és történelem. II. rész. — 9.04: Erkel: Bánk bán. Háromfelvo- násos opera. — 11.27: Schubert: VI. szimfónia. —'12.00- Déli Krónika. Petőfi rádió; 8.05: Zenekari muzsika. — 8.45: Küloolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Könnyűzene Fáy András szerzeményeiből. — 9.30- Kórusok és népi zenekarok műsorából. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Magánvélemény közügyekben. Televízió: 9.00: Iskolntévé. Környezetismeret. (Alt. isk. 3. oszt.). — 9.55: Számtan-mértan. (Ált. isk 6. oszt.) 11.05: Kémia. (Ált. isk. 8. oszt.) — 11.55: Filmesztétika. (KÖzérricV ttt \ Bratislavai televízió. 9.00: Kezdődik az új iskolaév (Ism.) — 9.25: Ember az őserdőben. (Ism.) — 10.30: Dalok. — 10.45: Autósok, motorok, figyelem! — ll.OSf Híradó.
