Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

Előadás a IV. ötéves tervről Érdekes előadást rendez a Magyar Közgazdasági Társa­ság november 16-án, hétfőn Miskolcon. A téma: A IV. öt­éves terv célkitűzései, a köz- gazdasági szabályozók főbb vonásai. Az előadó: Dobos István, az OT főosztályveze­tője. Az előadásra délután 2 órakor a Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei Igazga­tóságának tanácstermében kerül sor. Gyártmány* «/ * és oprtáslejlesztés A III. ötéves terv első évé­ben, 1966-ban még „csalj” 1,7 millió forintot költött gyár­tásfejlesztésre a Diósgyőri Gépgyár, az idén pedig már 13,3 milliót! Az utóbbi két évben jelentősen növekedett a kutatásra befektetett pénz­összeg is: tavaly 1,8 milliót, 1970-ben pedig 7,3 milliót fórdítárták ilyen célra. A gyártásfejlesztésnél is fontosabbnak tartják a vál­lalatnál a gyártmányfejlesz­tést. A vállalat ez irányú te­vékenységét dicséri, hogy a teljes export 80 százaléka sa­ját konstrukciójú gépekből, gyártmányokból tevődik ki. A most befejeződő III. ötéves terv időszakában 24 prototí­pus gépet terveztek és gyár­tottak a DIGÉP szakemberei. Miskolci bundák az NSZK ba Ötszáz darab kínai gida- bundát készít pézsma-gallér­ral egy frankfurti cégnek a Miskolci Szűcsipari Szövet­kezét. A bundákat decem­berben szállítják el. A szö­vetkezet az idén mintegy 12— 13 millió forint értékű bun­dát készít hazai és külföldi megrendelésre. A panofix- bundák iránt oly nagy a ke­reslet, hogy a szövetkezet nem győzi kielégíteni, há­romszor annyi is elkelne, mint. amennyi van. Csizmanézőben a Széchenyi utcán Csak szélcsendes, száraz időben, Nemrégiben a rádió egyik műsorában a női csizmákkal kapcsolatos panaszokra két adattal válaszoltak a cipő­ipar képviselői: nálunk az eladott csizmák legfeljebb másfél százalékát viszik visz- sza a vevők a boltba, míg például az NSZK-ban három százalék fölött van a rekla­mációk aránya. Indokolatla­nul igényesek vagyunk? Vagy hogy a most nagyon aktuális őszi-téli témánál maradjunk; mehnyi alapja van a női csizmák körül évente megújuló vitáknak? A miskolci kirakatokban körülbelül 15—20 féle női csizmát látni. A választék tehát gazdagabb, mint tavaly volt és úgy néz ki, hogy a mennyiséggel sem lesz ba.i ezen a télen. A készlet túlnyomó része — körülbelül 90 százaléka — műbőrből készült áru, a ma­radék 10 százalék valódi bőr­csizma. A csizmák áráról egyöntetűen az a vélemény, hogy nem emelkedtek lénye­gesen. A műanyagból készül­tek továbbra is 220—350 fo­rintba kerülnek, a börcsiz- mák, 500 forintnál kezdőd­nek, s — itt vitathatatlanul áremelkedésről kell beszélni — 800—900 forintig terjedsz áruk. A szezon eleji összkép te­hát — az árcéduláktól elte­kintve — biztatóbb, mint a korábbj. években volt. A oi- p<5!?&r-Vé2ötőifféie ‘ ‘nyilatko­zataiban azonban változatla­nul sokszor találkozunk a feltételes móddal: „Ha ren­deltetésszerűen viselik a csiz­mát, ha óvják a sártól, la­tyaktól stb”, s ezt mi fo­gyasztók, csakúgy, mint a ko­rábbi években, most sem tudjuk elfogadni. A téli csiz­mának az a funkciója, hogy védje viselőjét az időjárás BÉLYEGGYUJTÉS A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett vándor * bélyegkiállítást Kazinc­barcikán, a Városi BélyeggyüJt/5 Kör. A kiállítást november 7-én Serlőzö László, a művelődési er» ^ p tv Az \.FOE miskolci gépkocsi ki .őlts.ge gépkocsi. ezetőket fel. esz. Jelentkezni lehet az Ai OR Jc jsnyői utcai telepén. A Miskolc mj. Városi Tanács V. B. IV. ipari osztálya pályá­zatot hirdet árufőelőadói mun­kakör betöltés üre. Pályázati fel­tétéi: közgazdasági egyetemi végzettség. Fizetés: a 116/1960. (12) MüM sz. utasítás alanián. A pá­lyázatot önéletrajzzal ellátva a városi tanács vb IV. ipari osz­tályra 1970. november 30-ig lehet benyújtani. Gyapjúfonalat cserélünk hasz­not kötött, szövött anyagokért Hóbot fonó, Szombathely (Her­mán). A csinos angol próbakisasszony lábán díszelgő magas szárú antilop csizma valóban exkluzív darab. De vajon ez is beázik? központ igazgatója nyitotta meg ünnepélyes keretek között a mű­velődési központ klubjában. A kiállítás anyagát bemutatják a kazincbarcikai Május 1 úti, a Pollack Mihály úti, a Központi és a Kun Béla utcai általános iskolákban, illetve a Vegyipari Szakközépiskolában is. A svéd posta igazgatás az 1970. évi természetvédelmi év alkal­mából réznyomással készült szép bélyegeket hozott forgalomba. A bélyeg hat példányt tartalmazó füzetben is megjelent, mely al­kalmat ad a bélyeggyűjtőknek, hogy a legkülönbözőbb változa­tokat is megszerezhessék. A Rigi-katalógus foglalja össze a szálloda-posták bélyegeit. En­nek adatai szerint Svájcban már 1867-ben adtak ld egyes lakott helyektől távol fekvő szállodák és gyógyhelyek külön bélyege- i két 1883-ban azután a szövetségi posta megtiltotta Svájcban az olyan szálloda-bélyegek forga- : lomba hozatalát, amelyeken por­tózásra. vaey portóköltségre vo­natkozó szöveg is volt. Ma már a svájci szálloda-posták bélyegei : csak propaganda-levélzárónak tekinthetők. A berni postamú­zeum májusban kiállította Ho­tel-posta bélyegekből álló külön gyűjteményét, amely a svájci és más országok hasonló bélyegei­nek egyedülálló különleges gyűj­teménye. a A különleges, alkalmi bélyeg­zések gyűjtésére a belga posta is rendszeresítette a külön le­vélszekrényeket. Belgium néhány városában vezették be az új rendszert. Ezekbe a levélszekré­nyekbe csakis a különleges bé­lyegzésekre szánt levelek dob­hatok be. V. Gy. viszontagságaitól. Emellett természetesen van egy olyan igény is, hogy legyen a bol­tokban a legújabb divatot követő exkluzív áru is. Ez utóbbinál inkább el lehet te­kinteni a strapabírástól, hi­szen aki 900 forintos csizmát vásárol, . annak feltételezhe­tően van sárban, hóban egy­aránt hordható másik vagy harmadik csizmája is. A gyakorlat ezzel szemben az. hogy a viszonylag olcsó műanyagcsizma azért ázik be, mert az ipar az alacso­nyabb árat azonosítja a gyen­ge minőséggel, a drága pedig azért, mert ennél a külcsín az elsődleges. Nem tudjuk, hogy mennyi­re divatosak és mibe kerül­nek a nyugatnémet -csizmák, amelyekre cikkünk elején említett nyilatkozatában az ipar egyik képviselője hivat­kozott. de azt tudjuk, hogy a hazai csizmák túlnyomó ré­sze bizony meglehetősen esetlen. És ha már a minő­séggel kapcsolatos kifogáso­kat a fentiekben idézett mó­don hárítja el a cipőipar, el­várnánk, hogy az átnedvese­dett talp fölött legalább szép legyen a lábbeli. Új üzem, fiatal gárda H telesek magyarázata a fogyasztók panaszaira Fehérre festett, tejjel teli „boci”-autók állnak egymás után a kiliáni tejüzem raktá­rához. Tartalmuk a hosszú gumicsöveken keresztül a gyár telhetetlen hasú feldol­gozó kádjaiba vándorol. Az üzem másik végén ennek a folyamatnak a fordítottja játszódik le: a polipackosés az üveges tejszállitmányokat felrakják a teherautókra. Irány az élelmiszerüzletek és a tejboltok. íme. milyen egy­szerűnek tűnik az egész! Távoli tejbegyüjtö helyek Az utóbbi hetekben több­ször is írtunk az új kiliáni tejüzemről. „Savanyú a tej, késik a kiszállítás” — jöttek a panaszok gyors egymás­utánban. Most Szekeres Bélától, a tejüzem vezetőjétől kédez- zük: mi okozott zökkenőket az ellátásban? — Naponta átlagosan 110 ezer liter tejet dolgozunk fel. Ebből mindössze 65 ezer li­tert tudunk felvásárolni a város környékén, a többit tá­volabbi tranzitbegyűjtő he­lyekről szállítjuk Miskolcra. Ugyanakkor egyes tejbegyűj­tő állomásoknak a hűtési le­hetőségei nem a legjobbak — magyarázza. Lesznek-e dinasztiák? A dolgozók átlagos életko­ra 30 év alatt van. Majdnem mindannyian Szekeres Béla üzemvezető és tejipari szak­oktató kezei alatt sajátítot­ták el a mesterséget. Kép­zettségük mellé azonban még társult a gyakorlat, Kolmájer Éva, 19 éves „kultúrakészítő” a joghurtok gyorsolvasztásával foglalko­zik. Elégedett a munkahelyé­vel. Tőzsér Istvánnak, az ízesí­tett tejtermékkészítő csoport vezetőjének irányítása alá négy, nálánál idősebb „szaki” tartozik. — Nem okoz ez ..generá­ciós vitákat”? Felhőtlen mosolyából ítél­ve nemleges a válasz. Az üzemvezető nemrégiben még arról panaszkodott, hogy Borsodban nincsenek olyan tejes szakmában dolgozó di­nasztiák, mint a Dunántúlon. Véleményünk; nem kell so­ká várnia erre Szekeres Bé­lának. Hajnali dézsmálok A tejüzem állandó nagy problémája a szállítás. Kicsi és elavult a Tejipari Szállí­tási Vállalat járműparkja, kevés a kocsikísérő. A Kili­án lakótelepet már hajnal­ban a tejeskannák csöröm­pölése ébreszti. Korán kell kezdeniük a tej- és tejtermé­kek kiszállítását, hogy reg­gelre minden boltban kapni lehessen. A polipackos és az üveges tejjel rakott ládáikat a kocsikísérők csak leteszik a bolt ajtaja elé. Gyakran előfordul aztán, hogy az éj­szaka kóbor lovagjai elemei­nek néhány palackot — a szesztől égő gyomorra a leg­jobb gyógyír a friss tej... Ez a kockázat az üzlettel jár. SZ. I. Kongresszusi munkaverseny az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat ugyan tíz korszerű ABC-áruházat és 230 régebbi típusú üzletet üzemeltet városunkban. Az idén 1500 dolgozójuk 880 mil­lió forint értékű árut ad el. Az Immár 20 esztendős vállalat üzleteinek nagy ré­sze még a közelmúltban is elavult volt (1969-ben is 106 boltot kellett jelentős költ­séggel tatarozni, felújítani). STOP! EGY PERCRE! Nem azért a 30 tori ntért Autósok, motorosok rovata Egy leendő autós — Szabó Géza — sóvárogva tekint az utakon száguldó személygép­kocsikra. s csalódottan gon­dol az év elején táplált re­ményeire. Márciusban ugyanis — miután olvasta a Merkúr csábító reklámját — befizetett az OTP-nél egy Zaporozsecre. A Merkur ak­kor ígérte: ha az igénylők a teljes összeget — 58 ezer forintot — befizetik, még az idén megkapják a gépkocsit. Szabó Géza befizette a Za- porozsec árát. s várt. De mindhiába. Mert értesítés ugyan érkezett a Merkúrtól, de nem arról, hogy mehet a kocsiért. Azt közölték vele, hogy, igénylését 1971-re iga­zolták vissza. Nem volt ép­pen kellemes meglepetés. Aztán jött a másik levél, amelyben közölték, hogy a befizetett összegből 28 ezer forintot visszafizetnek az OTP-nél, mivel majd csak akkor lesz rá szükség, ha már mehet a kocsit kiválasz­tani. A csalódott autó-váromá­nyos annak rendje és módja szerint felkereste az OTP-t, ahol vissza is kapta a „feles­legessé” vált 28 ezer forint­ját — 30 egynéhány forint híján. Ezt az összeget pedig kezelési költség címén vonta le népszerű pénzintézetünk. — Nem azért a 30 forint­ért! De enyhén szólva fur­csának találtam, hogy akkor, amikor nem az én hibámból alakult így a helyzet, még nekem kellessen tizetni, — mesélte ismerőseinek. És valóban furcsa is. mél­tánytalan ez az eljárás. A Merkur antireklámja idézte elő ezt a „pénzügyi helyze­tet”. Talán elvárható, hogy — legalább udvariassági gesztusképpen is — vállalja az ódiumát is. Igaz, csekély összeg az a 30 forint a 28 ezerhez képest (vagy pláne az 58 ezerhez viszonyítva). És igaz az is, hogy: ha vala­ki ki bírja fizetni a súlyos tízezreket, nem hal bele eb­be sem. Mégis — az amúgy is megrendült bizalom hely­reállításához nemigen járul hozzá. A méltán népszerű Zapo- rozsecektől eddig — a sor­számok szerint — mindössze 750-et adott ki a Merkur. A Szabóék sorszáma pedig túl van a 2500-on is! S ez mu­tatja azt is: nem ő az egye­düli, aki a reklám Ígéreté­ben hiába reménykedett! R. É. s az üzlethálózat felszerelése sem kielégítő. Az Üttörőparkban, Pere­cesen, Komlóstetőn és a töb­bi, kieső területen úgyszól­ván csak a Miskolci Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat tart fenn élelmiszerüzle­teket. A viszonylag alacsony ke­reseti lehetőségek, s az ipar elszívó hatása miatt veszély­ben van az utánpótlás. En­nek egyik oka, hogy a szak­munkásutánpótlás szervezett biztosításáról csak néhány éve beszélhetünk. A vállalat ilyen körülmé­nyek között kifejtett tevé­kenységében sokszor jelentő­séget kap a szocialista mun­kaverseny, napjainkban a kongresszusi verseny. Ennek mozgatórugója a három pártalapszervezetben tömö­rülő 170 kommunista, a 110 KISZ-tag és a 66 szocialista brigád. A vállalat dolgozói a vá­rosnak a lehető legolcsóbb zöldségfélékkel való ellátá­sára, a bolti eredmények fo­kozására, a vásárló érdekvé­delmére, a társadalmi tu­lajdon védelmére (az a kol­lektíva, ahol a vásárlót meg­károsítják vagy leltárhiányt észlelnek, kiesett a verseny­ből) tettek felajánlásokat. (nyikes) Lezuhant Lezuhant a nyugatnémet légierő 127. Starfighter típu­sú repülőgépe. Az újabb sze­rencsétlenséggel 61-re emel­kedett azoknak a nyugatné­met pilótáknak a száma akik Starfighter típusú gépen végzett repülés során vesz­tették életüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom