Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

Miskolctól a Mamajev kurgánig A iák nem emlékezhetnek A Szovjetunióban kiadják Gulyás Mihály regényét Két napig húztuk, halasztottuk, míg végre leültünk be­szélgetni. Egy hirtelen jött betegség gondjai otthon is ma- rasztották fél napra Gulyás Mihályt, aztán megérkezett a harmadik könyvének levonata... — Azt hittem, egy-két óra alatt végzek a korrektúrával — meséli —, s végül elalud­tam a saját könyvemen. — Így indul közöttünk a beszélge­tés, s már sejtem, hogy ebből nem lesz szabályos interjú, útibeszámoló. Gulyás Mihály író, a Napjaink főszerkesztő­je, aki az elmúlt hetekben egy küldöttség elén a Szovjet Írószövetség vendégszeretetét élvezte, rossz interjúalany. De milyen kitűnő beszélgető partner! (A kettő között óriási a különbség.) Nos, egy házban, egy fo­lyosón dolgozva én sokszor csodálhatom az író mesélő­kedvét, előbb voltam hallga­tója, mint olvasója. Kicsit sem lepődöm tehát meg, mi­kor azt mondja: tudod, hogy Leningrádban nem láttam 25—26 évesnél idősebb fát. (A 900 napos blokádról már sokat hallottam, de ezek után mintha jobban érte­ném, hogy mit jelentett.) Majd ilyen mondatok követ­keznek: hatszázezer ember pusztult el. Nem katonák ... Mindegyik halál, személyes halál... Vagyis az asszo­nyok, gyerekek, öregek kü­lön, külön vívták meg a har­cukat az éhséggel, meg a faggyal. N«n, nem szabad a visz- szakapcsolás képességét el­vesztenünk. Naponta ezren és ezerszer leírják ezt a szót, hogy háború, de aligha gon­dolnak a tömegsírokra. A Nagy Honvédő Háború — a rengeteg mű ellenére — nincs még megírva. Nem én mondom, a szovjet kollégák. A Mamajev kurgán tövében furcsa gondolatai támadnak az embernek. Csodálat, szé­gyen — nehéz lenne ezt ele­mezni. Volgográdban nem fogadnak el borravalót a pin­cérek, taxisofőrök. „Mi a hős város lakói vagyunk” — mondják. Ez így bombaszti­kusán hangzik, de ha ... — Tudom, a visszakapcso­lás! — Szeretnék erről az útról írni. De egyelőre még sok minden zavar. Hogyan is mondjam? Az ottani mére­tekkel való belső lelki mér­kőzés, a több időzóna. A vol- gográdi háborús emlékmű súlya nyolcezer tonna. A nő­alak kardjának hossza: 27 méter. A Volga menti nagy víztároló építésekor 140 fa­lut ürítettek ki, költöztettek odébb. Egy-egy irodalmi művet legkevesebb 25 ezer példányban adnak ki. És nekem ez a föld nem ismeretlen. Apám. mint az első világháború hadifoglya szinte végig gyalog tette meg azt a 2500 kilométert, amit én most repülőgépen. Gye­rekkoromban évekig majd­nem minden este erről me­sélt. A polgárháború tanúsá­gát én ezekből a mesékből szűrtem le. Az ottani embe­rekhez, kicsit kusza, de jól tapintható szálak kötnek. Persze, nemcsak engem. Si- monffy András — küldöttsé­günk egyik tagja — otthono­san szállt le Moszkvában a repülőgépről. Az apja, a Hor- thy-hadsereg főtisztjeként, itt tárgyalt a fegyverszünet­ről ... — Más tények, tanulságok? — Nagykövetségünk dip­lomatamosollyal elém siető tanácsosáról kiderült, hogy az egyetemen évfolyamtár­sak voltunk. A másik öröm, hogy rövidesen oroßz nyel­KÖNYVESPOLC Falus Róbert: A római irodalom története Régi latin órák emléke ele­venedik meg, ha az ember latin szót hall. Hivatásukat szerető, a nyelv kristálytisz­ta törvényeit tisztelő, az an­tikvitás csodáit értő és a fi­atalokkal megértetni akaró idős tanárainkra emlékezünk ilyenkor szeretettel. És per­sze. a declinatiók és coniu- gációk bemagolandó — akkor ellenszenvesnek tűnő — táb­lázataira is. Meg a memori­terekre. Arra persze nem volt idő hogy azt is megis­merje a gimnazista, ami a nyelv csodáin túli csodában realizálódott: az antikvitás emberének gazdag gondola­tiságát. a latin irodalmat. Most kévé«- !skolában tanít­ják a latint. F.zért üdvözöljük örömmel Falus Róberfnek A római irodalom története című könwét. A Gondolat Könyv­kiadó gozdozás.áHan mezte­lent új könvve a görög iro­dalomról írt, nagyon hamar népszerűvé vált monográfiá­jának a kiegészítője.. Elkala­uzolja olvasóit a kezdetektől a római birodalom tragikus bukásáig, sőt a korai keresz­ténység idejében a latin nyelvű széppróza, s líra a történelemmel oly szorosan összekapcsolódó fejlődésének, változásának útján. A nagy klasszikusok Claudius. Cice­ro. Vergilius. Horatius. Ovi­dius Tacitus és a velük ve­télkedő vagy a hozzájuk vi­szonyítva nem túl jelentős alkotók munkásságának be­mutatása. nagy történelmi dicsőségek és katasztrófáik tiszta tükre, az emberi böl­csesség és nagyság szimbó­luma. Az író könnyed, világos stílusa a biztosíték, hogy — megőrizve a nagy alkotások biztosította klasszikus lég­kört — nagyon olvasmányos, az akadémikus stílustól messze álló könyvet tart ke­zében az olvasó. Devecseri Gábor fordításában vagy Lakatos István. Radó György Szabó Lőrinc és a többiek tolmácsolásában hosszú idé­zetek kapcsolódnak a prózai szövegbe. Szilágyi János György pedig az ókori biro­dalom világát stílszerűen és változatosan szemléltető mű­alkotásokból válogatott össze atmoszférateremtő illusztrá­ciót. (makói) 4matőrfilm­bemutató Dr. Gulyás László, miskol­ci amatőrfilmes több animá­ciós és hagyományos techni­kával készített kisfilmjével ért el az elmúlt években szép sikert Ma este 7 órakor a TIT Kazinczy Ferenc Klub­jában díjnyertes filmjeit ve­títik. ven is kiadják a Huszonne­gyedik óra című regényemet. (Most még csak a magyar kiadást láttam a D rúzsba könyvesboltban.) A tanulság? Azt majd megírom .. GYARMATI BÉLA Fiatal költők estje Ma este hét órakor váro­sunk három fiatal költője lá­togat el a Gárdonyi Géza Művelődési Házba. A mis­kolci versbarátok Serfőző Simonnal, Bari Károllyal és Mándoki T. Györggyel talál­kozhatnak. 3^ Közvetlenül a háború után népi kollégistaként kezdték pályájukat azok a színinövendékek, akik ma a legismertebb és legtehetségesebb művészek közé tartoznak Horváth Teri, Berek Kati és Szirtes Ádám évfolyamtársak voltak a pálya kezdetén, most pedig fej-fej mellett haladva sajátos, „egy- szervan” színeket képviselnek a magyar színház- és filmmű­vészetben. Róluk szól a Bozó László rendezte. 14-én induló háromrészes portrésorozat. Vasárnap este Horváth Teri vall önmagáról, pályafutásáról. „Én boldog ember vagyok! — mondja. — Azt csinálom, amire születtem, és ami olyan jó nekem: nagyon szeretek játszani." Orvosnak készült, doktor lett „... tisztelettel kérjük az Egyetem Tanácsát, hogy avas­son bennünket műszaki doktorrá” — fejezte be előterjeszté­sét tíz társa és a maga nevében Matting Béla, az egyetemi doktorrá avatási ünnepségen, és visszalépett közéjük tizen­egyediknek. Néhány nappal később, mint újdonsült műszaki doktor fogad az olajtermelési tanszéken, melynek adjunktusa — Mit ér ez a doktori cím? — A cím keVeset, a belé fektetett energia már többet. — Hány év munkája fek­szik a disszertációjában? — 1961 óta foglalkozom az olajtároló és az anyakőzet egyetlen tulajdonságának, a tekervényességnek áramlás­tani vizsgálatával, de a dol­gozat csupán az utóbbi 3 és fél év terméke. — És az előző esztendők? — Egy fiókban porosodik az eredmény, öt év munká­ja egy nap alatt omlott ösz- sze, megírás közben, amikor kiderült, hogy helytelen az elvi alap. — Látta az Egy év kilenc napja című rom. filmet? — Igen. — Ott a Batalov-játszotta magfizikus halála előtt döb­ben rá, hogy kutatása zsák­utca. De legalább már egy másik ember nem téved be­le — mondja ki rövid élete summáját. — Tudós-sors. — Mérnök akart lenni, már kiskorában is? — Orvosnak készültem. — Sebésznek? — Honnan gondolja? — Mert most a Föld tes­tét műti. — Fúrótornyoknál csak a nyári termelési gyakorlaton dolgoztam. Igaz. hogy többet mint ami kötelező volt. — Hogyan jutott el a fizi­ológiától a fizikáig? » — Éliuttattak. Ajkán szü­lettem, Veszprémben érett­ségiztem 1951-ben Még ma is őrzöm az irányítási lapo­mat. rajta pirossal áthúzva az „orvos” és melléírva: ..bá­nyamérnök. jól megállja majd a helvét.” — Mléri éppen bánya? — Talán, mert bányász- családból származom. Tizen­ötéves korom óta az iskola­szünetek idején végigjártam a bányászság összes fázisát. Kezdtem, mint aknacsatlós dolgoztam fejtésen, majd a mérnökségen rajzoltam tér­képeket. — Segített valaki a disz- szertáció elkészítésében? — Ez mindig egy kicsit kö­zösségi munka. Én matema­tikusokkal, fizikusokkal, olaj­kutatókkal konzultáltam. Sőt, még egy magyarszakos ta­nárral is — feleségemmel —, aki a megfogalmazásoknál bábáskodott. — Tervei? — Disszertációm eredmé­nyeit szeretném Algyön a gyakorlatban is ellenőrizni, továbbfejleszteni. Ugyanak­kor helyt akarok állni az ok­tató-nevelő munkában. Ti­zenöt éve oktatok, lassan be­lejön az ember. Negyed- és ötödéveseknek tartok előadá­sokat. s azokra különös gonddal kell készülni. A rossz előadó nemcsak magát, de a szakmát is lejáratja. Mating Béla ül mellettem s még sokáig beszél élete mindennapjairól. NYAKAS SZILARD Senki sem születik üzletembernek... A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában Karcagi Tibor műhely főnökkel indultunk sétára. Diákok állták körül a gáztűzhelyeket. Az egyik brigád zöldborsó- krém-levest főzött zsemlekockával, a másik paradicsompüré- levest galuskával. A konyhai rész szomszédságában korszerű szárazáru—földesáru tárolókat láttunk, az áru mozgatása így a leggazdaságosabb. A folyosókon elhelyezett vitrinekben a szemléltetőeszközök gazdag választéka: a kakaóhüvely löl a piperecikkekig. Még a falakat is gasztronómiai különleges­ségeket, hidegtálakat ábrázoló tablók díszítik. Így lehet meg­szerettetni a gyerekekkel a pályát — hiszen senki sem szü­letik üzletembernek. Az új típusú szakember- képzés igényeihez igazodva a régi miskolci közgazdasági technikum 1967-ben átalakult kereskedelmi szakközépisko­lává. A változás nemcsak név­leges: már 1968-ban a ven­déglátóipari középkáderkép- zés érdekében vendéglátóipa­ri szakközépiskolai osztály szerveződött. Területi iskola lévén, nem­csak Borsodból és Miskolcról, de Heves és Szabolcs me­gyékből is iskoláznak be ta­nulókat (550 rendes korú és 700 felnőtt tanul itt), így ne­hézkes a diákotthoni elhelye­zés. Ezen segít majd a 16 milliós beruházással épülő 200 személyes kollégium. Az iskola népszerűségére jellem­ző, hogy körülbelül négysze­res a túljelentkezés. Többnyi­re a munkás- és parasztszü­lők gyermekei járnak ide. akiknek 60 százaléka vidéki. — A városi fejlődés, a la­kásépítés üteme új lakótele­peket alakít ki, ahol szükség van nagy ABC-áruházakr. szolgáltatási hálózatra, lg könnyen elhelyezkedhetne tanulóink — mondotta d Deák Gábor igazgató. — Véf zőseink a vállalati közpor tokban ellenőrök, a bolt-háli zatban eladók, vezetők, rel lámszakemberek lesznek, vendéglátóipari ágazat is vá tozatos pályákra képesít: cul rász, szakács, felszolgál szállodai titkár, üzletvezel stb. Az iskola tanulóit várják az érdekelt vállalatok, mert tudják: aki innen kikerül, megállja a helyét bárhol. Bi­zonyítja ezt az egyetemi fel­vételik igen kedvező statisz­tikája is. * Kőrútunk végén visszatér­tünk a gáztűzhelyek mellé. Időközben elkészült a borsó­krémleves, a paradicsompüré kiszaggatták a galuskát is. Az oktató megkezdte az ..értéke­lést”. BUZAFALVl GYŐZŐ ÖSSZECSAPÁS Harmincöt munkás és 26 rendőr sebesült meg egy ösz- szecsapás során a dél-török­országi Adanában. Az össze­tűzésre akkor került sor, amikor a karhatalom ki akarta üríteni a már két nap­ja munkások által megszállt adanai textilgyárat. FÖLDRENGÉS Travnikban Növi Travnik- ban és Vitézben (Boszniá­ban) reggel erősebb földren­gés okozott pánikot. Károk­ról, sérülésekről nem érkezett jelentés. KOLBÁSZBELET LOPTAK Kidderminsterben ismeret­len tettesek betörtek egy gyárba és 27 kilométer kol­bászbelet loptak. Az angol rendőrség rejtélyesnek ítéli az esetet, mert az ellopott kolbászbél megér ugyan 285 fontot, de semmi másra nem lehet használni, mint kol­básztöltésre. < FELROBBANT Felrobbant egy olajkutató csoportot szállító gépkocsi az este az Oklahoma állambeli Tulsa közelében. Az autó 8 utasa meghalt. A balesetet egy leszakadt magasfeszült­ségű elektromos vezeték idéz­te elő. ÖNGYILKOS LETT A REMETE Öngyilkos lett Ausztria egyetlen remetéje, a 73 éve« Karl Kurz. Félre akarta ve­zetni a rendőrséget azzal, hogy ismeretlen tettesek az életére akarnak tömi. A né­hai remete saiát kezűleg né­hányszor átlőtte kunyhója falát és fenyegető levelet írt önmagának. A hatóságok el­járást indítottak ellene, és ezt annyira a szivére vette, hogy leugrott egy robogó vo­natról. 31. GYERMEKÉT IS MEGSZÜLTE Maria Addolorata Casali- ni asszony, az olaszországi Brindisiben életet adott 31. gyermekének. Az asszony 41 éves. a 31 gyermek közül ti­zenöten vanne^ “létben: ki­lenc leány és hat fiú. EMBERÖLÉS Mohácsi Endre és Mohácsi Vilmos vésztői lakosok egy névnapi ünnepségről hazafe­lé tartva belekötöttek Vigh József vésztői lakosba vere­kedést provokáltak és Mohá­csi Frdre bicskával olvan sú­lyosan megsebesítette Vigh JÓ7-sefet. hogv a kétgyerme­kes ana belehalt sebejtv». A bíróság Mohácsi Findrét 12 évi szabadságvesztésre ítél­te Mohácsi Vilmn« garázda­ságért tíz hónapot kapott. bos'/gpiji T A ’«íAfATVRFM Mátrafüreden Ferlaki Fr- nő nőtkocs’s teherautóiét egy loíföo rosszul t° «• "r?v az megindulva nekiütiktt7Ö*t az úf szólón lev A MÄV^UT- v^őte^emnek affi^v Össze­tol f A fort'áZ­kedó fóréról mist? Vrd^m^nt két mésik szemelv könnyebb cérfdést szenvedett. SZÓVÁLTÁS A mátészalkai Pálma cuk­rászdában ICazamér Ferenc 23 éves boltvezető szóváltás­ba keveredett az ugyancsak ittas Hídvégi Gergely 28 éves gépkocsivezetővel Kazamér Hídvégit rugdosni kezdte, maid a tehetetlen ember fe­lét egv vi11anvDóznáhn7 ver­te. aki kórházba szállítás közben meghalt á rendőr­ség Hazamért letartóztatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom