Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

Hírlapolvasói! A Könyvtáros c. folyóirat szeptemberi számában ezt olvas­hatjuk: „Miskolcon az SZMT központi könyvtár százezer forintos támogatással létesít hírlapolvasót.” örülnénk a hírnek, ha az első kerületi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén nem úgy beszéltek volna a hírlapolvasó léte­sítéséről, mint régóta dédelgetett, de nagyon nehezen meg­valósuló álomról. Hogy egy-egy város életében mit jelent az említett köz- művelődési intézmény léte, azt aligha kell részletezni. A pécsi hírlapolvasó kétszáz négyzetméteres termében mindig irigy­kedve foglalunk helyet, valahányszor megfordulunk a város- . ban. (A statisztika szerint naponta valamivel több, mint száz ember tér be ide, hogy válogasson a kezdetben 410 — újabban valamivel kevesebb — újság és folyóirat között.) De irigy­kedhetünk Szombathelyre, Székesfehérvárra, s a következők­ben olyan kisebb településekre is mint Harkány, Várpalota vagy Szászhalombatta. A hírlapolvasók létrehozásában a Szakszervezetek Országos Tanácsa jelentős szerepet vállalt. Az idén egymillió forint a meglevő és a létesítendő hírlap- olvasókra tartalékoltatott. Ebből a pénzből került az említett százezer forint Miskolcra. Mi az akadálya tehát, hogy több évi huzavona után végre nálunk is megnyíljon a gyors tájékozódásnak ez a ma már nehezen nélkülözhető fóruma? Ahogy az első kerületi tanács végrehajtó bizottságának ülésén elhangzott, eddig a legjobb szándék ellenére sem sikerült a belvárosban megfelelő he­lyiséget találni. (Mert a hírlapolvasónak — minden ellen­kező véleménnyel szemben — tényleg a város központjában, sőt valamelyik nagy épület földszintjén van a helye, ahová az utcáról lehet belépni.) Miskolcon nem volna ilyen épület? Dehogynem. Csakhogy azokat leginkább kereskedelmi cé­lokra foglalták le. A Széchenyi utca 11. sz. alatt a közel- múttban kiürült egy alkalmas helyiség, de úgy látszik, ismét későn ébredtünk fel, mert itt rövidesen a barkácsbolt nyílik majd meg. (Nem kétséges, hogy erre is szükség van, de va-' jón nem találnák meg, ha nem a város szívében helyeznék el? (Ugyancsak alkalmasnak kínálkozik a Borsodi Szén­bányák Klubja (Széchenyi u. 28.), a helyiség Jogszerzésének azonban elég sok akadálya van. Pécsett annak idején az SZMT kezdeményezésére a város szinte valamennyi politikai és társadalmi szerve összefogott, hogy létrehozzák a hírlapolvasót. Nálunk sem az első kerületi tanács ügye ez csupán. Napjainkban, mikor rendkívül sok információt kell az em­bereknek „feldolgozniuk”, s nagyon megnőtt az igény a hír­lapokon kívül a társadalom-, a természettudományi és az iro­dalmi folyóiratok iránt is, fontos, hogy egy nagyváros eléje siessen az igényeknek. Ezenkívül a hírlapolvasó állandó helye lehetne a különböző vitáknak, újágíró—olvasó találkozóknak, esetleg itt informálhatnák a város illetékesei az érdeklődőket fontos városfejlesztési s egyéb tervekről. Tehát sokat segít­hetne a kölcsönös tájékozódásban, s demokratizmusunk erő­sítésében is a tervezett közművelődési intézmény. Jól tudjuk, hogy sürgető szavunkat sokan helyeslik, de most már nemcsak szavakra van szükség... GYARMATI BÉLA Illusztráció. henkey Zoltán rajza Beszélgetés Orosz Györggyel — Talán komikusnak tű­nik, hogy egy ilyen öreg „kultúrmunkás” mint én, ösztöndíjjal megy Párizsba tanulmányútra, de „ez van” — válaszol mosolyogva Orosz György, a Miskolci Nemzeti Színház főrendezője a kér­désre; hogy hogyan, milyen lehetőséggé élve indul né­hány héten belül Francia- országba. — Sose tiltakoz­zék, hogy erős az öreg ki­fejezés. A jövő év augusztu­sában húsz éve lesz, hogy érméi a színháznál elkezd­Eggyel több dimenzió tem rendezői pályafutáso­mat. (Sok. munkát és még több tapasztalatot takar ez a két évtized.) — Az ösztöndíj-tanács és a Kultúrkapcsolatok Intézete tette lehetővé, hogy — a for­maságok elintézése után — a hónap végén vagy december elején utazhassak. Kezdő ko­rom óta vonzódom a francia művészeikhez, a francia drá­mairodalomhoz. A diploma- munkám Moliere Úrhatnám polgára volt. De a bulvár­vígjáték legalább ennyire ér­dekel. Esztétikai oktatás F ranciaországban A mostani tanévben 30 francia középiskola (öt pá­rizsi és 25 vidéki) indított szakosított zene- vagy képző- művészeti osztályt — olvas­ható a Le Figaro Littéraire cikkében. — Ezeknek az osz­tályoknak nem az a felada­tuk, hogy művészeket képez­zenek, felsőfokú művészeti ismereteket adjanak (ez a konzervatóriumok, a képző- művészeti és az iparművésze­ti főiskolák feladata), hanem az, hogy az oktatási rend­szerben végre méltó helyet biztosítsanak a művészeti kultúrának. A többi tárgy oktatása mellett vagy zenetörténetet, elméletet és gyakorlatot, vagy művészettörténetet és rajzot, szobrászati ismereteket stb. tanítanak a diákoknak ezek­ben az osztályokban. Az új oktatási formának az az el­sődleges célja, hogy meg­nyissák a fiatalok előtt a művészetek kapuját, lehetővé tegyék számukra, hogy meg­értsék: miért szép egy szo­bor, egy hanglemez, vagy egy zenedráma. Az oktatás új jelszava rö­viden így fejezhető ki; réve­A téli könyvvásár előtt A Magyar Írók Szövetségé­ben tartott sajtótájékoztatón mondták el, hogy a kiadók 114 új könyvvel jelentkez­nek a mostani téli könyvvá­sáron; összesen másfél millió példányban. Minden negye­dik kötet mai magyar szer­zőtől való Klasszikus irodal­munkat hét kiadvány, a kül­földi szépirodalmat 24 írás­mű képviseli Bőséges vá­laszték — 18 féle olvasniva­ló, képes meséskönyv — vár a gyerekekre, egész sor ifjú­sági regény kerül a boltok­ba. Értékes ajándékként vá­sárolhatók friss képzőművé­szeti albumok, képanvaggal bővített tanulmánykötetek. Az irodalomtudomány, a ze­ne, a pedagógia, az esztétika, az egészségügy, a lakáskul­túra témaköréből többféle ajánló tegyzék segít a tájé­kozódásban. Ezek a könyves­boltokban és a könyvterjesz­tőknél ingyen kaphatók. A hagyományokhoz híven moát is eseményeik, rendez­vények kapcsolódnák a vá­sárhoz. Budapesten és vidé­ken író—olvasó találkozókat tartanák. A 25 éves Európa Könyvkiadó jubileumi mű­sort rendez december 8-án az Irodalmi Színpadon. A Filharmónia kamaratermé­ben Vázlat a mindenségről címmel lesz irodalmi est, amit a rádió is sugároz. Ugyancsak a rádióban két al­kalommal irodalmi rejtvény- műsor foglalkozik a téli vá­sár új kiadványaival. A tele­vízió Nyitott könyv című műsora novemberben a Fer- geteg című antológiát, de­cemberben Tersánszky Józsi Jenő Viszontlátásra drága, januárban pedig Sánta Fe­renc az Isten a szekéren cí­mű művét ismerteti. zetés és közreműködés. Rá kell vezetni a tanulókat a szép felismerésének örömére. Ezzel együtt le kell bontani a válaszfalakat a diák és a tanár között, s el kell törölni az ostoba, szégyenletes és hagyományos megkülönböz­tetést a „fő tárgyakat” tanító és a „másodrendű” tanárok között. Mihelyt nemcsak dip­lomás embert akarnak ké­pezni az iskolák, hanem tel­jes értékű, sokoldalú szemé­lyiséget, attól kezdve nem lehet „jfő tantárgyaikra” és „melléktárgyakra” osztani az ismereteket. Az új tanévben követendő fő célkitűzések között nem utolsó helyen szerepel a mű­vészeti tárgyak rehabilitálá­sa. Ma már tudjuk, hogy a gyermeknek nemcsak szavak­kal kell tudnia kifejezni ma­gát, hanem mozdulatokkal, rajzzal, énekkel, zenével is — folytatja a cikkíró. Ami pedig a szülőket il­leti, akinek jó része néha szinte elvész a kór számta­lan új jelensége között — ők egyre inkább ráeszmélnek, hogy a gyermekeiknek nem pontosan ugyanazokat az is­mereteket kell elsajátítaniok, amiket ők tanultak, vagy szerettek volna tanulni an­nak idején. (Makay Sándor rajza) — Jó néhányszor járt már külföldön, a környező szo­cialista országok némelyiké­ben többször is. A színház alaptörvényei mindenhol egyformák, de óriásiak a felfogásbeli különbségek. Végső fokon: ahány ország, annyiféle színház, és termé­szetesen sok új tapasztalat. Hogy a „világ fővárosába'’ indul, azért meg külön irigy­lésre méltó. — Én is irigyeltem már másokat és persze, hogy kí­váncsi vagyok. Szeretnék Párizson kívül néhány vi­déki színházat is megnézni. A munkáskerületek színját­szása, a munkáskultúra pe­dig különösen érdekel. A vi­dék és főváros közötti kul­turális — és egyéb — kü­lönbség ott is megvan. Ko- rántsincs olyan fokú a de­centralizáltság, mint például Németországban. Érdekes lesz meglátni, hogy a fran­cia színházi világban hogyan jelentkezik ez a probléma. (Nem indul „Párizst látni, és...” gondolatokkal, de az­zal feltétlenül, hogy ezt is meg kell nézni.) — Ismertetőkből, meg ab­ból, hogy a pesti színházak minden életre való gondo­latra, és arra érdemes darab­ra lecsapnak, ismerjük a francia színházi életet. De ott olyan sokféle színház van. Haladó, extrém, bulvár, politikai, a Comedie Fran- caise. Ezt megismerni min­den színházi embernek kö­telessége. — Nyelvi nehézségei nem­igen lesznek, Orosz György nagyon lelkiismeretesen ké­szül az útra. — Valamikor egészen jól tudtam franciául. Ügy, mint zongorázni. De azóta annyi minden, egészen más termé­szetű elfoglaltságom volt. Azért egyiket sem felejtet­tem el, sőt most nyelv kü­lönórákat veszek. Egészen jól megy. Hogy itthon mit lehet hasznosítani a látottakból, arra a kővetkező hónapok adnak választ. Addig is: jó titat kívánunk. MAKAI MÁRTA Kerámia-kiá llítás a Szőnyi-teremben Várdeák Ildikó keramikus- művész kiállítása holnap délután öt órakor nyílik a Az Állami Bábszínház vendégjátéka Jancsi és Juliska című mű­sorával két napja vendégsze­repel Miskolcon az Állami Bábszínház együttese. A Gár­donyi Géza. az Ady Endre és a Perecesi Bányász Művelő­dési Házakban mutatták be eddig produkciójukat a leg­kisebbek örömére. Ma a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban, holnap és holnap­után pedig a Béke-moziban ismerkednek a gyerekek a mesevilág két főszereplőjé­vel. Képcsarnok Szőnyi-termé- ben. A művész 1953 óta vesz részt valamennyi országos iparművészeti kiállításon. De szerepelt már Faenzában, Londonban, a szocialista or­szágok fővárosaiban, Osló­ban, Koppenhágában. Az -Iparművészeti Főiskola el­végzése után pár évig por­celánt tervezett és festett, de a szülői házból hozott emlé­kek és főként tanulmányai hatására hamarosan áttért a kerámia tervezésére és ké­szítésére. Kiállítása novem­ber 28-áig tekinthető meg. A KEREKEK ALÁ KERÜLT A monori vasútállomáson Tönköl Gábor 21 éves segéd­munkás egy mozgó' személy- vonatról leugrott és a vonat kerekei alá került, amelyek halálra gázolták. MEGBETEGEDETT Legkevesebb 3—4 hónapot kell eltöltenie Rottachegern- ben Josef Issels professzor rákspecialista orvos kliniká­ján a mexikói ezüstérmes atlétanőnek, a 21 éves Lilian Boardnak, aki gyomorrák- ban betegedett meg. REKORDHIDEG Rekordhideget mértek Norvégiában. Egyes terüle­teken mínusz 35 fok volt a hőmérséklet, ami november­ben még soha sem fordult elő. FURCSÁN VÉGZŐDÖTT Furcsán végződött Paul Anderson hároméves angol kisfiú szokásos reggeli fog­mosása. A tubusban fog­paszta helyett ragasztó volt, ami tökéletesen betapasz­totta a gyerek száját. Az anyja, aki később rátalált a fürdőszobában és kórházba vitte, elmondotta, feltűnt neki, hogy fia egy idő óta meglepően csendben van. A HELYSZÍNEN MEGHALT Jogosítvány nélkül veze­tett egy motorkerékpárt László Ferenc 20 éves fűtő, nyársapáti lakos és Cegléd határában nekiütközött egy lovas kocsinak, a helyszínen meghalt, utasát súlyos sérü­léssel vitték a kórházba. FIGYELMETLENÜL VEZETETT Tibolddaróc községben fi­gyelmetlenül vezetett egy teherautót ifj. Török János és nekiütközött egy motor- kerékpárnak, amelynek ve­zetője, Nagy József 19 éves agronómus olyan súlyosan megsérült, hogy kórházba szállítás közben meghalt. Török ellen a rendőrség el­járást indított. ELGÁZOLTA Abda községben Nino Cieno 33 éves üzletkötő, olasz állampolgár személy­autójával elgázolta Fűzfa Imréné 52 éves háztartás­belit, aki a helyszínen meg­halt. A rendőrség vizsgálatot indított a baleset körülmé­nyeinek tisztázására. SZABADON BOCSÁTOTTÁK Az ecuadori kormány a közvélemény nyomására kénytelen volt szabadon bo­csátani azoknak a politikai foglyoknak a többségét, aki­ket Sandoval tábornoknak, a légierők főparancsnokának közelmúltban történt elrab­lása után vettek őrizetbe. Továbbra is börtönben van az Ecuadori Kommunista Párt KB végrehajtó bizott­ságának tagja. KÖZÖNSÉGES BŰNÖZÖK Mint már megírtuk, egy iráni Dakota-gépet hatan el­térítettek. A legújabb je­lentések szerint az eltérítők közönséges bűnözők, csem­pészek és zsebtolvajok. A szóban forgó személyek há­rom fegyőr kíséretében tar­tózkodtak a repülőgépen, felszállás után azonban a bűnözők lefegyverezték kísé­rőiket és a gépet az iraki fő. városba kényszerítették. Karnyújtásnyira „a világ fővárosa”

Next

/
Oldalképek
Tartalom