Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1910

A legnevezetesebb hely itt Földvár kimagasló hatszögti várának romja, egykor Weisz Mihály idejében nevezetes küzdelem színhelye. Az Ült mellet. továbD délre a Bárcasági sikon megyünk előre, mindig közelebb és közelebb tűnnek tel a déii kárpátok hatalmas ormai, mig nem Brassó előrészei és a Cenk bontakozik ki a homályban. Kirándulásunk iegdélibb pontja Brassó; egy darab történelem keverve a modern élet áramlatával, Együtt szemlélhető a mult a rohanó időtől megkímélt emlékekben a gyárak egész rajával. Maga a város 3 részre oszlik hegyek közé ékelve. A Fellegvár és Schlossberg közt Ü-Brassó szászsága, nyugat felé a románság húzódott tel a Salamon hegy felé, keleten es déien a magyarság telepedett meg. A középet a Beiváros foglalja el, az egész felett a Cenk 936 m. magas teteje emelkedik a rajta őrként álló millenium emlékkel, a sisakos, pajzsos, kardos, honszerző Árpáddal. Megszemléltük a „Fekete templomot" és műkincseit, a városházát, a várost magát, végül a Cenk tetejéről pedig az egész varos és vidék tájképi szépségeiben gyönyörködött lelkünk, A varos és vidék növendékeinknek nagyon megtetszett, további utainkban folyton vissza-vissza tértek Brassó dicséretéhez. Brassóból Zernyest és Tölcsvár irányában tettünk rövidebb kirándulást, egyben a szép rozsnyói vár, a vidék pompás hegyei: Királykő, távolról a Bucsecs, a tölcsvári szoros nyújtotta élvezettel összekötöttük a Copony-féle papirmüvek megtekintését, mely nem egy tanulságos tapasztalattal gazdagította ismereteinket. Brassói emlékeinket ujabb változatos képekkel cseréltük fel a nagyszebeni utunk iolyamán. Az előbbi uton tértünk vissza Kiskapusig, honnan Vízaknára szállottunk ki a fürdő, sóbánya és az 1849-iki Bem emlék megszemlélése céljából. A tanulók azon része mely eddig sóbányát nem látott, a 105 m. mély sóbányába ereszkedett alá, hol szakmérnök vezetésével nyert ismertetést a sóbányászatról; a másik rész fürdéssel töltötte idejét addig, mig a többi visszatért. Ebéd után, melyet a fürdő vendéglősénél rendeltünk és fogyasztottunk el, az egész fürdőtelepet bejártuk. Megszemléltük a sóstavakat, a mögöttük emelt honvédemléket s ettől az állomásra tértünk vissza. Nem igen változatos vidéken haladva 20 perc múlva Nagyszebenben állott meg vonatunk. Nagyszeben ma is a régiesség és németség jellegével bir, ámbár haladás is észlelhető. Brassó mellett nem említhető szép-