Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

27 folyó áradásait. „Rendkívüli nagy áradást a Vágvölgyiek 1683ban és 1813-ban tapasztaltak. Ez utóbbi évben aug. 26. a Vág vize rendes állása fölé 4'4 méterrel emelkedett s három napig le sem apadt. Báró Mednyánszky tudósítása szerint azon árvizben 287 ember veszett el, saz általa Liptó, Árva, Turócz, Trencsén és Nyitra megyékben okozott kárt 4.638

;89S frtra becsülték hivatalosan. Szomorú emléket hagyott maga után az 1876dik évi áradás is. Az ilyen nagyobb s kisebb kiáradások alkalmával származott meder változtatások, a folyó medréből kiemelkedő sziklák, sokszor a folyó közepéig kiterjeszkedő hajómalmok, a számos kanyarulat, mind meg annyi akadályok, melyek a Vág folyón való egyedüli közlekedést, s tutajozást fáradságossá; bizonytalanná, sőt veszélyessé teszik. E folyón való személy átszállítás csólnakok segítségével eszközöltetik, ezeket vagy nagy szálfákból vágják ki, vagy deszkákból rakják össze. A marha s kocsi átvitel kompokon történik. A komp két nagyobb csónaknak gerendákkal való összekapcsolása, melyek erős deszkákkal födvék. Ilyen átkelő helyek máskép révek vannak Mois és Mois-Lucska, Predmér és Kis-Bittse, Vág-Podhragy és Vág-Tepla, Vág-Besztercze és Orlove, Okrut és Milochov, Puchó és Kocskócz, Rovnye és Bellus, Illava és Pruszka, Prilesz és Nemsova között s végre a közlekedést közvetítik a Trencsén és Zsabinecz, Zsolna és Budatin közötti fahidak s a Kassa-Oderbergi pálya vas hidjai. A Vág baloldali mellék folyóinak sorát a Turócz folyó kezdi meg. Ez, Turócz, Zólyom s Bars megyék egybeszögellésénél több forráscsermelyből támad. Folyása Dubováig északnyugati, ettől északi. Turócz megyét majdnem a kellő közepén hasítja, völgyét áradásaival termékenyíti, vize csak fa usztatásra elegendő, kanyargós folyását Ruttkánál végzi. A Turócz folyót bal felől táplálják a Szklenoi víz, a Horsenovo, Ribnecz és Na-Nemcsova hegyekből eredő Mutnai, Pozseháji, Lubnai, Bosna-Vodai csermelykék, a Dubovai s az ezeknél nagyobb kelemenfalvai víz, mely a Budisi, Jaszenovai, Rudnoi, Hodrighai és Tót-Pronai csermelyeket egyesíti medrébe, a Klak hegységben eredő Vriczkói patak, a Besznaival egyesülő Valcsai patak, a Trohosztói víz, a Bisztricskával egyesülő Ivánka-földi, az Alsó- és Felső-Zaturcsai, a Prjekopaná és a Felső-Ruttkai csermelyek. Mind ezek apróbb hegyi vizek, melyek forró nyáron nagyon megapadnak s csak az őszi esőzé-