Tanácsok közlönye, 1989 (38. évfolyam, 1-43. szám)

1989 / 13. szám

318 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám További részletes szabályokat a Javaslat nem tartalmaz, így a szövetkezeti önkormányzatra bízza az osztalékfizetés részletszabályainak kialakítását. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tag hozzájuthasson üzletrésze értékéhez, a Javaslat lehetővé teszi az üzletrész átruházását. Az üzletrész szövetkezeti jellegével nem lenne összeegyeztethető, ha túlsúlyba kerülnének a kívülálló üzletrész-tulajdonosok, akik osztalékra jogosultak, de egyéb tagsági jogokkal — így a gazdasági döntések kialakításába való beleszólás lehetőségével — nem rendelkeznek. A Javaslat szerint ezért az üzletrészt csak az adott szövetkezet másik tagjára lehet átruházni. Örökléssel, illetőleg a tag kilépésével, kizárásával azonban a szövetkezeti üzletrész kívülálló tulajdonába kerülhet. Ezek a kívülállók megtarthatják üzletrészüket, osztalékra jogosultak, de ha el akarják idegeníteni üzletrészüket, csak a szövetkezet tagjára vagy a szövetkezetre ruházhatják át az üzletrész szövetkezeti jellegének megőrzése érdekében. A szövetkezet természetes személyek vagyon- és személyegyesítő szervezete. Erre figyelemmel rendelkezik úgy a Javaslat, hogy ha az üzletrészt nem természetes személy örökli, köteles felajánlani a szövetkezetnek. Egyes szövetkezeti ágazatokban (pl. az ipari szövetkezeteknél) indokolt lehetővé tenni, hogy a szövetkezeti üzletrészt ne csak a szövetkezet másik tagjára lehessen átruházni. A külső tulajdonosok számának nagyarányú növekedése elkerülése érdekében erre az esetre a Javaslat a szövetkezet számára elővásárlási jogot ír elő, így az üzletrész tulajdonosa — azon az áron, amelyen tőle az üzletrészt megvenné más—először a szövetkezetnek köteles felajánlani üzletrészét. A 1L §-hoz A Javaslat szerint a volt taggal,—a tag halála miatt megszűnés esetén — örökösével el kell számolni a tagsági viszony megszűnésekor. A tag (volt tag) a szövetkezeti üzletrész átruházásával hozzájuthat üzletrésze értékéhez, .a tag halála esetén pedig az üzletrész örökölhető. Ezekre a szabályokra figyelemmel rendelkezik úgy a Javaslat, hogy — a szövetkezet jogutód nélküli megszűnését kivéve — a szövetkezeti üzletrész értékének kifizetésére a volt tag (örököse) nem tarthat igényt. A Javaslat alapján a volt tag (örököse) és a szövetkezet követelései általában a tagsági viszony megszűnésekor válnak esedékessé. Az év végi mérleg jóváhagyásától számított harminc napon belül kell viszont kifizetni az év végi részesedést, a részjegyet, valamint — ha a hozzájárulás meghatározott ideig való visszahagyásában nem állapodtak meg — a kisszövetkezetekben a vagyoni hozzájárulást. A 11—15. §-okkoz A Javaslat alapján a szövetkezetek feletti törvényességi felügyeletet a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabály rendelkezései szerint a cégbíróság gyakorolja. A Javaslatnak ez a rendelkezése — a vállalati törvény módosításával együtt—egységesíti a gazdasági társaságok, a vállalatok és a szövetkezetek feletti törvényességi felügyeletet. Tekintettel arra, hogy a törvényességi felügyeletnek a cégbíróságokhoz kerülése mind a szövetkezetek, mind a cégbíróságok részéről felkészülési időt igényel, a Javaslatnak a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései későbbi időpontban (nem 1989. július l-jén, hanem 1990. január l-jén) lépnek hatályba. A Javaslat szerint a szövetkezetek 1990. március 31-ig kötelesek felülvizsgálni és módosítani alapszabályukat és az ezt követő harminc napon belül kell benyújtaniuk a cégbírósághoz. A törvényességi felügyeletnek a cégbíróságokhoz kerülésével nem tarthatók fenn a törvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek, a törvény végrehajtásáról, valamint az iskolai szövetkezetekről és az iskolai szövetkezeti szakcsoportról szóló minisztertanácsi rendeleteknek azok a szabályai, amelyek a tanácsi törvényességi felügyeletről rendelkeznek és a cégbírósági felügyelettel össze nem egyeztethető jóváhagyási, engedélyezési hatásköröket állapítanak meg. A szövetkezeti vagyon részbeni (egyes esetekben teljes) felosztását lehetővé tevő szabályozással összhangban módosítja a Javaslat a Polgári Törvénykönyvnek a szövetkezeti vagyon oszthatatlanságára utaló szabályát is. Vegyes rendelkezések A Szociális és Egészségügyi Minisztérium 8032/1989. (SZEK. 11.) SZEM tájékoztató] a a Gárdony (Agárd) Bikavölgy I. számú hévízkút vizének elismert ásványvízzé nyilvánításáról A Szociális és Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a Dunántúü Regionális Vízművek által fenntartott és üzemeltetett Gárdony (Agárd) Bikavölgy I. sz., K—149 kúíkataszteri számú, 6—4 hévízkút kataszteri számú kút vizének — külső (fürdővízkénti) alkalmazásában — az elismert ásványvíz megnevezés használatát engedélyezte (138/Gyf—1989.). A Szociális és Egészségügyi Minisztérium 8033/1989. (SZEK. II.) SZEM . tájékoztat ója a Dávod-Püspökpuszíai, íí. számú hévízkút vizének elismert ásványvízzé nyüvánításárél A Szociális és Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága a Községi Tanács (Dávod) által fenntartott és a GAMESZ által üzemeltetett Dávod-Püspökpuszta, Ií. számú, K—47 kútkataszteri számú, 2—47 hévízkút kataszteri számú kút vizének — külső (fürdővízként!) alkalmazásában—az elismert ásványvíz megnevezés használatát engedélyezte (140/Gyf—1989.).