Tanácsok közlönye, 1978 (27. évfolyam, 1-59. szám)
1978 / 22. szám
550 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám tett kezelési szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg. A Szabályzat kiadásáig a védelem és kezelés kérdéseiben az irányelvekben (3. sz. melléklet) foglalt előírások szerint kell eljárni. 10. A TK természetvédelmi kezelését az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Egri Természetvédelmi Felügyelősége végzi. A természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos költségeket az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal költségvetésében kell előirányozni és biztosítani. 11. Egyéb rendelkezések: a) A TK rendeltetését érintő, már korábban jóváhagyott területrendezési-, erdő-, mező-, vad-, vízgazdálkodási és egyéb közép- és hosszútávú terveket felül kell vizsgálni és szükség szerint el kell végezni a TK rendeltetésének megfelelő módosításokat. b) A TK határvonalát határjelekkel kell megjelölni. Megfelelő helyeken „Tájvédelmi Körzet" feliratú, továbbá útmutató, tájékoztató, figyelmeztető táblákat kell kihelyezni. c) A TK területén levő földrészletek védetté, nyilvánítását a földhivataloknak az ingatlannyilvántartásba be kell vezetniök. d) E határozatban foglalt előírások és tilalmak megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. e) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A Börzsöny-hegység zárt hegytömege és a Duna-kanyar képét részben meghatározó SzentMihály-hegy az ország egyik nagy vonzást jelentő tájrésze. A Börzsöny Budapest és környéke napi és hétvégi kirándulóterülete, amely a táj szépségével, kiterjedt erdőségeivel, a Magas-Börzsöny téli sportokra alkalmas csúcsaival azonban nemcsak Budapest lakóinak pihenését és felüdülését szolgálja, hanem a hazai és külföldi látogatók százezreit is vonzza. A Börzsönyben számos földtani képződmény, ritka növényfaj és növénytársulás • érdemel védelmet. A Börzsöny ragadozó madárvilága fajokban különösen gazdag, számos kipusztulással fenyegetett fajnak nyújt kedvező fészkelőhelyet. A felüdülés, pihenés, turizmus, ismeret- és élményszerzés céljából e tájrészt felkeresők számára meg kell őrizni a Dunakanyar és a Börzsöny tájképi szépségét, élettanilag kedvező természeti tulajdonságait, természeti és kultúrtörténeti értékeit. A természeti értékek megőrzése és további fenntartása, a tájrész szépségének megóvása, a terület többcélú hasznosítása az egyéb hatósági intézkedések mellett, tájvédelmi körzet kialakításával biztosítható. A Börzsönyben tájvédelmi körzet létesítését az 1016/1965. (V. 1.) Korm. sz. határozat elrendeli. A Börzsöny természeti értékeinek védelmére a Dunakanyar Intéző Bizottság, a Városépítési Tudományos és Tervező Iroda, több egyéb szerv és magánszemély tett javaslatot. A Börzsönyi Tájvédelmi Körzet védelmet érdemlő értékei: Földtani értékek A hegység mélyföldtani aljazatát hozzávetőlegesen a Márianosztra—Nógrád vonaltól E-ra a csehszlovákiai Vepor-hegység mélybe süllyedt folytatásaként epi-mezozónás metamorf képződmények (biotitos kvarc-csillámpala), míg a D-i részen a középhegységi kifejlődésű felsőtriász mészkő-dolomit alkotja. A harmadidőszaki üledékes aljzatot elsősorban a K-i és D-i peremeken az oligocén agyag, homokkő, homok alkotja, mely a Börzsöny idősebb, vulkáni képződményeivel összefonódik. A miocén üledéket kavics, homok, homokos agyag (slir), riolittufa és lajtamészkő képviseli. Ez utóbbi, gazdag sekélytengeri faunát tartalmazó rétegeit találjuk Törökmező és Kemence-Bernecebaráti környékein. A vulkáni képződmények két nagy vulkáni ciklus keretében