Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 95 A lakás szolgálati jellegének megszüntetése R. 39. §. (1) A lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv a községi, továbbá a kezelésében levő ingatlanon kívüli fegyveres testületi szolgálati lakás szolgálati jellegét megszüntetheti, ha annak további fenntartása már nem indokolt. Ilyen esetben a lakás tanácsi bérlakássá válik. (2) Ha a fegyveres testület a tanácsi házkezelési szerv kezelésében álló — túlnyomórészt tanácsi bérlakásokat magában foglaló — épületben levő szolgálati lakását vele munkaviszonyban nem álló személy elhelyezésére kívánja felhasználni, a lakás szolgálati jellegét egyidejűleg köteles megszűnt :tni. Vhr. 47. §. A R. 39. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetben a lakásügyi hatóság a lakást a fegyveres testület által kiválasztott személynek köteles kiutalni, feltéve, hogy a 16. §-ban foglalt feltételek fennállanak. Vhr. 48. §. (1) A korábbi jogszabályok alapján szolgálati lakássá nyilvánított, de a R. alapján szolgálati lakásnak nem minősülő lakások szolgálati jellege 1971. év július hó 1. napján megszűnik. Ilyen esetben a lakás vállalati bérlakássá, illetőleg — ha a lakásnak a vállalati bérlakások nyilvántartásába vételét a 40. § (1) bekezdésében előírt határidőben nem kérték — tanácsi bérlakássá válik. (2) A lakásügyi hatóság a lakás szolgálati jellegének megszűnését és tanácsi bérlakássá válását határozatban állapítja meg; határozatát köteles a bérbeadóval és a bérlővel közölni. A műteremlakás R. 40. §. (1) A műteremlakásra — a (2)—(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel — a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A műteremlakás bérlőjét a művelődésügyi miniszter jelöli ki. (3) A műteremlakás bérlőjéül csak alkotóművész jelölhető ki. A kijelölés — ha más kikötést nem tartalmaz — határozatlan időre szól. 7. Fejezet A tanácsi értékesítésű lakásokra vonatkozó rendelkezések R. 41. §. (1) A tanácsi értékesítésű lakás vevőjét a lakásügyi hatóság jelöli ki. (2) Vevőül csak olyan személy jelölhető ki, aki a) tanácsi bérlakás kiutalására azért nem jogosult, mert a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán más lakásellátási formában is ki tudja elégíteni a lakásigényét, vagy b) tanácsi bérlakás kiutalására jogosult, de tanácsi értékesítésű lakás vevőjéül való kijelölését kéri, továbbá c) az értékesítés pénzügyi feltételeit vállalja, valamint d) a tanácsi bérlakásra fennálló lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében lemond. R. 42. §. (1) A városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága közületi szervvel megállapodhat abban, hogy azokra a tanácsi értékesítésű lakásokra, amelyek létesítési költségének meghatározott hányadát a közületi szerv a tanács fejlesztési alapjába (költségvetésébe) átutalta, vevőkiválasztási jogot biztosít. (2) Az (1) bekezdésben említett esetben vevőül azt a személyt kell kijelölni, akit az arra jogosult közületi szerv kiválasztott. Vhr. 49. §. A közületi szerv tanácsi értékesítésű lakás vevőjéül csak olyan személyt választhat ki, aki a) a szervvel munkaviszonyban áll, vagy akinek a szerv rendelkezése alatt álló vállalati bér- vagy szolgálati lakásból, illetőleg a szerv érdekében más célra felhasználásra kerülő lakásból való kiköltöztetése azt szükségessé teszi, továbbá b) az értékesítés pénzügyi feltételeit vállalja. R. 43. §. A vevőkijelölés során — a közületi szervet megillető vevőkiválasztási jog esetének kivételével — a tanácsi bérlakásokra irányadó rendelkezések közül a lakásigénylésre, a lakásigénylések társadalmi elbírálására, továbbá a a lakásigények kielégítésére vonatkozó rendelkezéseket (11—14. §) megfelelően alkalmazni kell. III. RÉSZ A NEM ÁLLAMI LAKÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 8. Fejezet A nem állami lakások használata R. 44. §. (1) Az állampolgárok, illetőleg a nem állami szervek tulajdonában álló a) házingatlanokban levő lakásokat, továbbá