Tanácsok közlönye, 1958 (6. évfolyam, 1-95. szám)

1958 / 15. szám

15. szám. TANÁCSOK I t 'NYE 123 Vegyes rendelkezések Területátcsatolási közlemények. Az Elnöki Tanács 1957. évi 10—5. számú határozatával elrendelte Rábacsécsény község (Győr— Sopron megye, csornai járás) területéből 92 kh. 1599 n-öl nagyságú határrésznek az átcsatolását Rábapatona község (Győr—Sopron megye, győri járás) területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága, 94/1958. I. szám.) Az Elnöki Tanáes 1957. évi 10—7. számú határozatával elrendelte Bicske község (Fejér- megye, bicskei járás) területéből Tornyó puszta elnevezésű 1296 kh. 637 n-öl nagyságú határrésznek az átcsatolását Tarján község (Komárom megye, tatai járás) területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága, 202/1958. I. szám.) Fejér megye tanácsa 25/1956. számú határozatával elrendelte Mátyásdomb község területéből 719 kh. 477 n-öl nagyságú határrésznek az átcsatolását Kisláng község területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága, 201/1958. I. szám.) Fejér megye tanácsa 21/1957. számú határozatával elrendelte Bodajk község területéből 21 kh. 421 n-öl nagyságú határrésznek az átcsatolását Balinka község területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága, 203/1958. I. szám.) Fejér megye tanácsa 43/1955. számú határozatával elrendelte Lajoskomárom község területéből 201 kh. 790 n-öl nagyságú, valamint Mezőkomárom község területéből 210 kh. 283 n-öl nagyságú határrésznek az átcsatolását Enying község területéhez. A területátcsatolást végrehajtották. (Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága, 248/1958. 1. szám.) A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ELVI ÁLLÁSFOGLALÁSA. Államigazgatási jog. 1. A feloszlott termelőszövetkezetek felszámolásával és a volt termelőszövetkezeti tagokkal való elszámolással kapcsolatos egyes kérdések. A feloszlott termelőszövetkezetek felszámolását és a termelőszövetkezetekből kilépett tagok elszámolását korábban a 65'] 956. (XI. 27.) F. M. sz. utasítás, a 72 1956. (XI. 27.) F. M.—P. M. és a 4/1957. (Mg. É. 4.) F. M.— P. M. sz. együttes utasítás szabályozta. E rendelkezések alkalmazása során és azt követően felmerült kérdések rendezése céljából és az egységes eljárás biztosítása érdekében a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter a 3/1957. (X. 9.) P. M. — F. M. sz. együttes rendeletet adták ki. A 3/1957. (X. 9.) P. M. —F. M. sz. együttes rendelet ^továbbiakban: R.) egyes rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a tanácsi és más szervek gyakorlatában problémák merültek fel, ezért az egységes értelmezés és gyakorlat kialakítása érdekében szükséges a R. egyes rendelkezéseire az ügyészi szervek figyelmét is felhívni. a) A R. 1. § (1) bek. szerint: „A feloszlott termelőszövetkezet volt tagjának, valamint a termelőszövetkezetből kilépett tagnak mezőgazdasági termelőszövetkezetbe való belépése esetén a feloszlás, illetve kilépés során vagyon- és mérleghiány miatt reá kivetett tartozás behajtását további intézkedésig fel kell függeszteni, ha a tag az ellenforradalmi események hatására 1956. évi október 23. és 1957. évi április 1. között lépett ki és mezőgazdasági termelőszövetkezetbe legkésőbb 1958. március 31-ig újból belépett." E rendelkezés értelmezésével részben tanácsi és más szervek gyakorlatában, különösen pedig az érdekelt személyek körében problémák merültek fel. Egyik értelmezés szerint a volt termelőszövetkezeti tagokra kivetett vagyon- és mérleghiány miatt fennálló tartozások behajtását 1958. évi március 31. napjáig minden további feltétel nélkül fel kell függeszteni és csak 1958. március 31. után lehet tovább folytatni a behajtási eljárást. A rendeletre való ilyen hivatkozással a feloszlott termelőszövetkezetek volt tagjai, vagy termelőszövetkezetekből kilépett tagok a vagyon- és mérleghiány miatt kivetett tartozások behajtása ellen kifogást emelnek, illetve panaszokkal fordulnak különböző szervekhez, sőt egyes esetekben a jelenleg termelőszövetkezetben lévő tagok is foglalkoznak a kilépés gondolatával olyan szándékkal, hogy 1958. március 31-ig ismét — esetleg másutt — termelőszövetkezetbe lépnek. A hivatkozott rendelkezés ilyen értelmezése téves. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az említett tartozások felfüggesztésének legelső feltétele az, hogy a termelőszövetkezeti tagsági viszony megszűnése az ellenforradalmi események hatására bekövetkezett legyen. A kilépés ilyen okát maga a R. állapítja meg azzal, hogy az 1956. október 23. és 1957. április 1. közötti időszakot jelöli meg. A R. ilyen rendelkezéséből következően a megjelölt időszakban történő kilépést kell olyannak tekint teni, amely az ellenforradalmi események hatására tör' tént. E rendelkezés kifejezetten ugyan nem mondja ki, de ebből nyilvánvalóan következik, hogy a szövetkezeti tagsági viszony feloszlás folytán történt megszűnését is az ellenforradalmi események hatására bekövetkezettnek kell tekinteni a tag egyénileg történt kilépése nélkül is, ha a termelöszövetkez2t a megjelölt időszakban oszlott fel. Nem lehet az ellenforradalmi események hatására történtnek tekinteni a tagsági viszony megszűnését, ha: a) a termelőszövetkezetből való kilépés 1S56. október 23. előtti időpontban történt, illetve a termelőszövetkezet * A rendeletet a Tanácsok Közlönye 1957. évi 6fl. száma közli.