Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés (1877)

I. Szakasz: Az örökösödési jog történeti fejlődésének vázlata, tekintettel a megoldandó kérdésre

— 56 — gyon a családtól elvonatott volna. ') A férfiak előjoga helyt foglalt minden germán törvényben csak az előny volt különböző, melyben az egyes törzseknél a fiúk a leányok felett részesittettek. A leányokat teljesen kizáró merev szabály azonban a későbbi törvények által enyhittetett. így a szász tükör a régi »lex saxonum« intézkedését fenntartva 2), kimondja, hogy ha fiúk vannak, kizárólag ezeket illeti az öröklési jog 3), és a leányok a kiházasitással, mely ingóságokból állott, beelégedni tartoznak, de már abban az esetben, ha fiúk nem voltak, a leányoknak a szüleik utáni öröklési jogát megállapította.4) Tovább ment a sváb tükör (schwaben Spiegel); mely a leányoknak a fiúkkal együtt való öröklési jogát elismerte, és a fiúk kizárólagos öröklését csakis az atyai törzsvagyonra korlátolta. s) A sváb tükör e szabálya azonban általános érvényt nem nyert, azért később is teljesen eltérő gyakorlat uralkodott e részben, igy p. o. azoknál a német törzseknél, melyeknél a római jog nagyobb befolyást nyert, a férfiaknak a nők felett való előjoga teljesen megszüntettetett, mint p. o. a nyugoti góthoknál, kik a római jog elvei szerint a férfiak és nők között a jogegyenlőséget állapították meg 6), addig más törzseknél a férfiak előjoga a nők felett mindvégig fenntartotta magát, és pedig !) A példaszó is azt tartván : »Der Maim geht zum Érbe das Weib davon.« L. Bluntschli i. m. 690. 1 L. Lang (Luit pr. Legg. II. 7.) »Quamquam filiam instituissemus haeredem sicut masculus, in omnem substantiam patris et matris, ipsam tamen compositionem volumus, ut accipiant parentes ejusdem propinqui, qui occisus fuerit — — quia pliae faidani levare non possunt. V. 0. Zimerle i. rn. 24. lap, és Walter i. m. II. k. 236. s köv. lap. 2) Zimerle i. m. 244. lap. 3) »Vader ande moder erve niwit de sone ande nicht de tochter.* Sachsenspiegl L 17. §; 1. V. 0. Bluntschli i. m. 690. 1. Hogy e szabály nemcsak a lovag családokra állt — mint Eichorn állitotta — döntő érvekkel kimutatja Siegl i. m. 49. lap. 4) »De docter, de im buse ist unbesadet, de net delet son nicht irer moder rade mit der tochter, de utgeradet ist, svat si auer erve an ihr stirf das mut se der süster delén.« Sachsenspiegl I. 5. §. 2. 6) »Unde ist auch, das er, einen ansedel daer upe saz binder im lat, sün unde tochter die nicht usgesteuert sint : der ansedel ist der süné vor den tochtern, unde stet an den brouder genaden vas si ders svestern gebén, ob anders da nich enist, unde lat er zinslehen hinderim, das hat dasselbe recht zu érben als daz eigen.« L. Bluntschli i. m. 640. 1. 13) jegyz. a. Hasonlóan intézkedik a frisingeni Euprecht törvénye. L. Siegl i. m. 49. lap. 6) L. IValter i. m. II. k. 238. 1.