Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

138 egyházmegyéhez. — Maria Therezia. 8. részint latin, részint görög szertartású uj megyéket alakított. — I. Ferencz alatt az egri egyházmegyéből érsekség, és a kassai és szathmári püspökségek alakíttattak.— Az eperjesi gör. megye a munkácsiból származott; megjegyezvén, hogy a pápai jóváhagyás a szokás szerint kikéretett. - b)1471. 13. — 1498. 56. 1507. 13. — 1514. 59. — 1548. 6.c) 1647. 17. - 1715. 16. - d) e) 1723. 55. - 1741. 16. — f) 1723. 71. g) I. R. 3. 10. 13. czim. h) 1715.-- 16. i) 1. alább a 144. §-nál és Frank. 133. §. A szerzetes rendek körüli kir. jog. A fennebbiek folytán kétségbe nem jöhet a király joga a szerzetes rendek szabályainak visgálásához, az ártalmas szabályok akadályozásához és a szerzetes rendek behozatalához. Ugyan e jognál fogva meghatározhatja a szerzetbe lépés korát, megszüntetheti, vagy korlátozhatja a külföldi főnökkeli viszonyokat. A szerzeteket, a közjó ugy hozván magával, el is törölheti. Azokat jószág birhatási vagy nem birhatási jog mellett bevenni, országgyűlési joggal felruházni, az országgyűlésre tartozik, a) Ugy szinte törvény által tiltva van a kolostoroknak és szerzetes rendeknek az ország szüksége és kir. beegyezésen kivüli szaporítása, a) a) 1687. Vége és köv. b) 1723. 102. 134. §. A mindkét vallásn evang. egyházban. A mindkét vallású evangelicusok egyházában a király nem pártfogási hanem felsö'ségi hatalmánál fogva jogosítva van, őket nem csak törvényes szabadságaikban és jogaikban megtartani, hanem megőrizni is, és őrködni, hogy ezek a törvényszabta korlátokat át ne hágják. Szabadságaik és jogaik az 1606 évi bécsi a) és az 1640. évi linczi békekötésen, mely mindkettő a törvényba is beiktattatott, b) továbbá az 1791. 26. t. czikken, és az