Lőw Tóbiás: A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye - 1. kötet (1880)

VI. A btkv. javaslatának átalános tárgyalása a főrendiházban. Radvánszky Antal. 151 indokolva volt a lelkészek büncselekvényeire egy külön szakaszt igtatni a büntető törvénykönyvbe: hogy ne volna az annál inkább indokolva nálunk, belső politikai viszonyaink közt! Van még ennél fontosabb tárgy, melyre a büntető törvényjavaslat nem terjeszkedett ki, pedig ha valami, úgy méltán ez veheti leginkább igénybe a törvényhozás figyelmét, és ez az iskola. Az állam organismusában nincs ennél fontosabb institutió, mert ez készíti elő a jövő nemzedéket, s mennél igazabb ez, annál szükségesebb, hogy az állam figyelmét és gondját főleg az iskolára fordítsa s intézkedjék, hogy onnan tiszta érzelmű honfiak kerüljenek ki. De fájdalom, ezen czél a népiskoláknak mostani constellatiói közt vajmi nehezen érhető el, mert két hatalmas ellenerő, két veszedelmes ellenség működik jelenleg sok iskolában az állam érdekei ellen. Az egyik a tanítók minémüsége, a második az államellenes eszméket tartalmazó tilos tankönyveknek hasz­nálata. Ertem itt a felföldi iskolákban működő tanítóknak nagyobb részét, ismervén azoknak az ifjúságra károsan ható szellemét; alapos azon aggodalom, mely szerint ilyen szellemű tanítók hazafiakat nem nevelhetnek, mert bátran állithatom, hogy Árva, Liptó, Turóczmegyében s Nógrád­nak és Hontnak egyik részében levő néptanítóknak 95 százaléka pánszláv név alatt ismeretes rajongó. Nem szükséges bebizonyítanom, mert elismert tény, hogy a panszlavismus identicus az államellenes törekvésekkel, valamint elismert dolog az is, hogy milyen szellemű a tanitó, olyan szelleműek a tanítványok is. Történtek ugyan, valamint a közigazgatási uton, úgy egyes befolyásos tekintélyek által is kísérletek s némi intézkedések a nevelőintézetekben terjeszkedő ezen mirigy­nek elfojtására, de ez nem elegendő ; szükséges e részben az államnak, illetőleg a törvényhozás­nak erélyes intézkedése, hogy pedig ilyen erélyes intézkedésekkel a kívánt czél elérhető volna, azt példák igazolják. így p. o. a provisorium idejében Beszterczebányán felállított állami fögym­nasium eredetileg kizárólag cseh tanárokkal volt ellátva, s ezen tanárok a tanulókat rövid idő alatt úgy elmételyesitették, hogy azok rajongó panszlavokká váltak, oly mérvben, hogy nyilvános helyeken vagy ünnepélyek alkalmával semmi áron magyar, hanem tótszinezetü zászló alatt sora­koztak. A halhatatlan emlékezetű Eötvös minister ur drasticus módon segített a bajon, t. i. egy­szerre kicserélte a cseh tanárokat magyar érzelmű tanárokkal, s azonnal megváltozott a gymna­siumnak szelleme, s azóta ezen tanintézetből magyar érzelmű növendékek kerülnek ki. A besz­terczebányai püspöki papnövelde 20 esztendő lefolyta alatt focusa volt a panszlavismusnak, s íme ugyanazon egykor híres pánszláv seminariumban a mostani lelkes, hazafias érzelmű besztercze­bányai püspök tisztán magyar szellemű papjelölteket nevel. Szolgáljanak ezen példák azon álli­tásom illustratiójára, hogy a milyen a tanitó, olyan az iskola is, de szolgáljanak egyszersmind annak bebizonyítására, hogy kellő időben felhasznált erélyes intézkedések által nagy müvek mü­velhetök. Megszüntettetett ugyan az egykor veszedelmes irányú turócz-szt.-mártoni tót Maticza s a három tót gymnasium, de későn, csak akkor t. i., midőn onnan nagy számmal kerültek ki azok, kik most a felföldi népiskolákban mint tanítók alkalmazva, veszedelmes irányban nevelik az ifjúságot. Ilyen eszmék s ilyen körülmények közt csakugyan szükséges, hogy a törvényhozás gondoskodjék és intézkedjék a felett, hogy a népiskolák feleljenek meg a magyar államiság alap­eszméjének, mely az ellenkező irányban működő tanítók által veszélyeztetve van, s épen erre vonatkozólag nincs a törvényjavaslatbán egyetlen egy büntetési szabvány sem, mely az állam ezen föfontosságú érdekei ellen elkövetett bűnös támadásokat visszatartóztatná. A második veszedelmes tényező és hatalmas ellenerő, mely a népiskolákban támadja meg az állam érdekeit, az, hogy a néptanítók használatára szánt, s tévtanokat tartalmazó tilos könyvek mindig szaporodnak oly annyira, hogy a vallás- és közoktatási ministerium alig győzi azokat az iskolából kitiltani. Igazolja ezt az elnök minister ur ö excjának nem régen a képviselő­házban tett nyilatkozata, mely szerint a minister ur szavai után indulva, a tilos könyvekkel a felvidéki iskolákban oly üzelmek folynak, hogy a kormány kénytelen lesz a népiskolai törvény erre vonatkozó szakaszainak megváltoztatása iránt törvényjavaslat által intézkedni, s igy maga az elnokminister ur ö excja múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy ezen ügy felett törvény intéz­kedjék. Nem is lehet alaposan másképen, csak törvény által segíteni a bajon, s ha ezt nem tesz­szük, nagyon meg fogjuk később bánni, mert a baj s vele a veszedelem nötton-nö. A tanfelügyelő szorgalmatosan meglátogatja ugyan a népiskolákat, s ha tilos könyvet talál, azt elkobozza, de miután a tanfelügyelő annyi teendője közt évenkint kétszernél többször alig fordulhat/ meg kerü­letében levő minden iskolában, a tilos könyveknek általa tett elkobzása nem vezet kivánt ered­ményhez, mert eltávozván a tanfelügyelő az iskolából, mig egy fél évnek eltelte után oda ismét

Next

/
Oldalképek
Tartalom