Korbuly Imre: Magyarország közjoga illetőleg magyar államjog rendszere, kapcsolatban az ország közigazgatási szervezetével (1877)

Ötödik szakasz: Az állami hatalom gyakorlásának módja Magyarországon

492 ÖTÖDIK SZAKASZ. ÖTÖDIK FEJEZET. Debreczenben, Eperjesen, Fiumében és Károlyvárt. b) A különböző helyeken létezett kir. bányatörvényszékek — a selmeczi kerületi bányaszék alatt, c) A sz. kir. városok polgári peres ügyeiben felebbviteli biróságok, és pedig a tárnoki városokra nézve a tárnoki, a személynöki városokra pedig a személynökiszék volt — a bűnvádi és prot. házassági ügyek kivételével, melyek a kir. táblához felebbeztettek. d) A XVI szepesi városo kerületi törvényszékétől felebbezett ügyekre is a felebbv. biróság a személynöki szék volt. A tárnoki és személynöki széktől a felebbvitel még a hétszemélyes táblához történhetett. A 7 alsómagyarországi bányavárostól a felebbezett. ügyek a szövetséges városok küldötteiből álló selmeczi törvényszékhez és csak innen a személynöki székhez vitettek felébb, e) Az egyházi szentszékek, illetőleg a felebbviteli érseki és primási székek. És végre f) az egyházi nemesek törvényszékei, melyek a megyei törvényszékekhez hasonló szerkezettel birtak. 180. §. A birói hatalom gyakorlásának módja Magyarországon. A birói hatalom mind polgári, mind büntető ügyekben és a bíróságok feletti legfőbb felügyelet a király joga, ki, miután ez a hatalom is »az uralkodás és kormányzással reá ruháztatott* (Hk. II. 3. cz. 2. §.), hazánkban minden időben az igazságszolgáltatás kútfejének tekintetett. Legfőbb birói hatalmát azonban Magyarországon a király az alkotmány alapelvei értelmében s az ezek alapján hozott s részletesen intézkedő törvények határozatai szerint, a törvények által szervezett és felállított hazai biróságok utján gyakorolhatja. Már a régibb időkben is, midőn királyaink a legfőbb birói hatalomból folyó jogaikat még személyesen, azaz közvetlen a magok személyében gyakorolták, s biróságok, illetőleg a felsőbb biróságok szervezése is leginkább a királyok belátása és tetszése szerint eszközöltetett, nem hiányoznak törvények, melyek a király birói hatalmának polgári ugy mint büntető ügyekben gyakorlási módját meghatározzák s kellőleg korlátolják, így pl. törvényeink értelmében régibb időkben is személyeket vagy ügyeket a biróságok rendes hatósága alól kivonni nem lehetett (1486 : 21., 1495 : 15., 1647 : 92. és Hk. II. 11. t.-cz. 3. §.); a törvény rendes folyamát, habár birói parancsok által megakadályozni tilos volt (1566 : 25., 1603 : 34., 1618 : 13., 1655 : 53., 1659 : 45.); törvénytelen parancsnoknak engedelmeskedni a biráknak tiltatott (1471 : 12., 1608: k. u. 6., 1647 : 137., 1681 : 30.) stb. Később azon-