Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Első fejezet. A harcz kezdete a Vágnál. 189 sereg az aszódi híd felé ; e helység elvesztével tehát visszavo- 1849. Jun. nulási vonala lőn elvágva, serege pedig a Vágba nyomatás veszélyének kitéve. 0 tehát a szándéklott lovassági rohamot Kászonyi ezredesre bizván, Rakovszky őrnagyot, a 2-dik hadtest egyik osztályának új parancsnokát, egy pár zászlóaljjal tüstént Királyrév visszavételére indítá s maga is oda sietett. A Kászonyi által ezután végrehajtott lovassági roham azonban nem lett szerencsés kimenetelű. A 12 huszárszázad hatalmas lökése meglepte ugyan s eleinte hátrálásra is kényszeríté az ellenséget; majd azonban ez néhány eddig néma s a harczvonal mögött elrejtett ütegből oly pusztító kartácstüzet szórt huszárainkra, hogy ezek megzavarodtak s aztán a reájok rohant ellenséges lovasság által futásra kényszeríttettek. Forgószél gyanánt közeledett Pered felé a lovasok roppant tömege, melyben huszárok, vasasok és dzsidások szilaj rendetlenségben kavarogtak. A hatalmas lökés ellenállhatatlannak, eldöntőnek látszék, mert majdnem bizonyossá lett, hogy megiramodott lovasságunk a balszárny egész gyalogságát magával ragadja a futamlásba. De a Pered nyugoti oldalán fekvő kis erdőből rögtön heves puskatűz kezd szóratni a mellette vágtató ellenségre. Ez, cselt gyanítván, megáll s figyel, s midőn tapasztalja, hogy a golyózápor perczenként nő, hirtelen megfordul s vágtatva tűnik el a fölvert porfelleg mögött. A veszély, legalább egy időre megszűnt; lovasságunk ismét rendbe áll Pered mögött, a gyalogság pedig előre kezd nyomulni. A varázshatást a 60-dik zászlóalj eszközlé, mely az erdő mögött tömegben fölállítva, az összekevert lovas gomolynak útját állá s bátor magatartása által az ellenséget, midőn a győzedelmet már bizonyosnak tartá, megfutamította. De e pillanatnyi fordulat után nem sokára ismét újabb veszély éri balszárnyunkat. Hertzinger tábornok, miután Királyrévet megvette, dandárai egyikét annak megvédésére hagyván, másikával s az orosz vadász ezreddel Pered felé indult s ott Paniutin jobb szárnyához csatlakozván, oly erővel