Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

118 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1849. jan. Seregeink felvonulta után Rajasics azonnal Becskerekre tette át székhelyét, részint hogy közel legyen a hozzá hü Knibá^ágTgaz- csanin és Theodorovics táboraihoz s ekként a karlóczai főodgatása a ma- J^J,^ melynek nagyobb része Sztratimirovicshoz szított, könygyar hadak . f , , kivonulta nyebben fékentarthassa; részint hogy magát a bánságban utiín' álfejedelmi fényben mutogassa. Becskerekről aztán nagy hangzású szavakban nyilatkozványt bocsátott ki a vajdaság tényleges létesűlése iránt; a főodbort oda utasította, hogy őt bánsági utazásában kövesse; Karlóczát, hol ellene elégületlen ség nyilatkozott, ostromállapotba helyezte; a szabadabban szerkesztett ellenzéki szerb lapokat felfüggesztette. Majd Zsombolyára s onnan Temesvárra utazott; február 9-kén és 10-kén főodbori üléseket tartott, magát népkormányzói hivatalában ismét megerősítette, s a vajdaságnak nevezett bánság és Bácska igazgatására saját elnöklete alatt egy tanácsot rendezett, melyhez alelnökül Rudics József, volt bácsi főispánt, Mihajlovics Felixet, a zágrábi püspök volt jószágigazgatóját és Fogarassy, volt krassómegyei táblabírót, nevezte ki, az első által a kathol. szerbeket, a második által a g. n. e. szerbeket, a harmadik által az oláhokat képviseltetvén. Majd, hogy hatalmának súlyát érezhetőbbé tegye, néhány hazafi jószágainak elkoboztatását rendelte meg, mintegy jeléül a független vajdaság fejedelmi jogainak. Azonban még Temesvártt mulatása alatt is eléggé meggyőződhetett Rajasics, miképen a magyar seregek kivonulásának nem az lett következése, hogy a bánság és Bácska önálló vajdasággá vált, hanem az, hogy a tartomány a temesvári császári vezérek uralmába esett még ott is, hol szerb őrségek léptek a magyarok helyébe. Mert császári tisztek vették vezényletük alá a szerb sereget, s abban a szerb zászlók helyett császárit függesztettek ki, a német vezényletszót tették ismét divatossá; az odborokat pedig a kerületekben szétoszlatták. Knicsanin, legalább ideiglen, serege nagyobb részével maga is visszatért Szerviába. A hatalom- és dicsszomjas