Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 18. szám - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről - Az ügyvédi kar túlzsúfoltságának ellenszereiről. Felszólalások a Magyar Jogászegylet és Budapesti Ügyvédúnió ankétjén

76 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 18. SZÁM. dálatos jól tárgyalta. Brilliáns karriert jósolok Önnek. Eemélem, hogy sokszor fogjuk Önt látni. Alverstonc.)> A Lord Főbíró jóslata bevált, mert F. E. Ömith mint képviselő, politikus és Lord Kancellár futott be valóban briliáns karriert, amelynek csak korai halála vetett véget. Fia, a második Lord Birkenhead most közli apja élettörténetét ; e kis mozaik is abból való. Tanulságos, mert jellemzi az angol bíró ós ügyvéd viszonyát, azt a baráti jóindulatot, amellyel Anglia egyik leghíresebb bírája, Lord Alverstone, ismeretlen, kezdő, de tehetséges ügyvéd iránt viseltetett, amely jóindulatnak elismerő kifejezést adni semmiesetre sem találta derogálónak. H. K. Előadás a francia ügyvédségről. Nyitrai Elek a párizsi barreau fiatal és értékes tagja, a néhány éve Franciaországba szakadt, de ott minden magyar érdeket szívből támogató volt honfitársunk, az Ügyvédi Kör legutóbbi csütörtöki vacsorájával kapcsolatban nagyszámban együttlevő kartársak előtt élvezetes előadást tartott a francia ügyvédi rend szabályairól. Előadását az egyetemi jogi oktatás ismertetésével kezdte, majd áttért a próbaéves (stagiaire) ügyvédek jogi helyzetére s ezek praktikus továbbképzésére, azután az ügyvédi rendbe való felvétel előfeltételeire, a kartáréi szellem (confraternité) emelkedettségére, az ügyvéd és ügyfél közötti viszonyra, melyben az ügyvéd nem közönséges mandatarius, aki sohasem az ügyfél meghatalmazásával (pouvoir) jelenik meg a bíróság előtt, mert a bíróság elfogadni tartozik minden bejegyzett ügyvédet (inscrit au barreau) meghatalmazás nélkül. Ismertette továbbá az ügyvédi tekintély védelmét szolgáló sok intézkedést, az ügyvédi honorárium kérdését. Ezeken kívül sok egyéb témát is érintett, s különösen az kötötte le a hallgatóság figyelmét, amit az ügyvédi képviselet megosztottságáról — nálunk bifurkáció néven ismert rendszerről — mondott. A francia ügyvédi rend szabályai szerint ugyanis ez a megosztottság sokféle. Nemcsak a pervitelben, az avocat és avoué között van ilyen megosztottság, hanem ezenkívül van ilyen maguk az avocat-k között is, mert vannak táblai ügyvédek (avocat á la cour d'appel) és kúriai ügyvédek (avocat á la cour de cassation). A francia ügyvédség ama törekvéséről, hogy az ügyvédi képviseletnek az avocat és avoué közötti megosztottsága megszűnjék, igen érdekes volt az a közlés, hogy ez a törekvés mindig és legfőképpen financiális akadályokba ütközik, mert tekintettel arra, hogy ezek az avoué irodák (étude d'avouó) tulajdonképpen átruházhatók, illetve eladhatók, a szerzett jogot elismerő francia individualisztikus világnézletnél fogva ezeket a francia kormány megváltani volna köteles. Ez a megváltás azonban olyan horribilisán magas lenne hogy ez különösen a mai nagy világkrízisben alig állítható be az állami költségvetésbe. Magamnak is volt alkalmam e kérdést a helyszínen politikai oldaláról megvizsgálni. A parlament jobboldala azért nincs a megváltás mellett, mert egyrészt az avoué-iroda adományozásával lehet politikai érdemeket jutalmazni, másrészt erre a jómódú, fundált és nagy vagyonokat kezelő társadalmi osztályra a mindenkori kormányoknak mindig nagy szükségük volt, és azt hiszem még nagyon sokáig szükségük lesz, a baloldal viszont teljesen közömbösen viselkedik e kérdéssel szemben, de semmiképpen sem vehető rá arra, hogy ilyen súlyos költségvetési tételt megszavazzon. Az előadás bár mozaikszerű, de mégis összefoglaló s annyira érdekes volt, hogy késő esti óráig együtt maradt a hallgatóság. Meitner Hugó. Sajtószemle. Kálmán Ödön miskolci ügyvéd A háztulajdon adókódexe címen rendkívül használható könyvet szerkesztett, amely a ház után fizetendő adót és pótadókat, valamint az 1933. évi rendkívüli pótlékokról szóló rendeleteket is tartalmazza. Közli a háztulajdonost ugyancsak érdeklő jövedelemés vagyonadó rendeleteket. Összefoglaló táblázatokkal megkönnyíti és leegyszerűsíti a fizetendő adóösszegek kiszámítását. Tárgyalja a közüzemi díjak levonhatásának kérdését, a helyes házadóbevallás és jövedelem- s vagyonadóbevallás szabályait, lakásüresedés, behajthatatlan bér utáni adótörlés új szabályait, *az adómentességek rendkívüli mentesség, átalakítási kedvezmények és ezzel kapcsolatos eljárások szabályait és ! a vonatkozó joggyakorlatokat. A könyv Miskolcon jelent meg. Ara 3 P. Magyar Törvénykezés. Április hó 5. száma a következő rendeleteket közli: a m. kir. pénzügyminiszternek 23,000/933. sz. rendelete az egyenesadók után fizetendő rendkívüli pótlékok ós egyes adótételek felemeléséről ; a m. kir. pénzügyminiszter 1933. évi 45,000/VIIá. számú körrendeletét, a rendkívüli ideiglenes házadómentességről szóló 1929 : XXIX. tc. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás részbeni módosítása tárgyában ; a m. kir. igazságügyminiszternek 10,100/1933. I. M. sz. rendeletét, a bírósági ügyvitel egyes szabályainak módosítása és kiegészítése tárgyában. Ügyvédszövetségi Közlöny március-áprilisi számában Péteri) Aladár Szilágyi Artúr Károlyról emlékezik meg. Polgári Jog. Áprilisi szám. Vezetőhelyen Varannai István «Deflációs magánjog)) című cikkét közli. Szerző ezen cikkét a civiljogászok egyesületében adta elő. Rendkívül érdekes tartalmából idézzük az alábbiakat. A deflációs magánjog jellemzője, hogy «a közérdeket azonosítja a pillanatnyilag leghangosabb érdekcsoport, vagy az uralkodó párt nagyobb súllyal jelentkező rétegének alkalmi érdekével és így a magánjogi kodifikáció irányítását is teljesen alárendeli a közhangulat és a pártélet ingadozásainak.)) Beck Salamon a megbízás nélküli ügyvitel kérdéséhez szól hozzá a Kúria VI. 289/1932. sz. ítélete kapcsán. Jablonkay Géza «Nehány kérdés az új lakásrendelettel kapcsolatban*), Grossmann László «Hatályos-e a Kereskedelemügyi miniszter felhívására utólagosan bemutatott kartellmegállapodás», Maurus Deutsch «Valutatartozások és aranyklauzula a bécsi Legfelső Törvényszék döntése szerint» és Groák László «Gazdaságjogi kérdések és az ügyvédi rend» című cikkeit említjük még fel. A lap mellékletét képező Közgazdaság és Pénzügy-hen Huppert Leó ismerteti az 1923 : V. tc. módosítása tárgyában hozandó törvényjavaslatát. Polgári Jog. Áprilisi tréfaszáma nagyon kedves ötlete volt a szerkesztőbizottságnak. Munkatársainak stílusát, tárgykörét utánozva, az ő nevük alatt roppant szellemes cikkekben kifigurázza jeles jogi íróink veszszőparipáit. A sohasem bántó éllel írt cikkek igaz derűt árasztanak. Csehszlovák Jog. Március hó 23-tól április 6-i számok, Ziegler Ernő pozsonyi ügyvéd : «Meg van-e engedve fundus instruktust önállóan ingók módjára lefoglalni?)) című cikkében foglalkozik a legfelsőbb bíróság egyik elvi jelentőségű és fenti kérdésben negatív határozatot kijelentő döntésével. A Vt.-ből levezeti, hogy a felsőbíróság hibás határozatot hozott. Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik Gombos Bertalan, ele azzal, hogy a kérdés kapcsán vizsgálja, vájjon a fundus instruktus egyáltalában az ingatlan tartozékának tekinthető-e? Ifjabb Mohácsy Dénes a jégkárért fizetett összegek adókötelessége kérdéséhez szól hozzá. österreichische Anwaltszeitung. Április 15-i számában Max Weiser: «Die neue Wucherverordnung» címen ismerteti. _az új osztrák március 17-i uzsorarendeletet. Három részből áll: 1. meghatározza az uzsorásügylet fogalmát; 2. az uzsorás büntetendő cselekményét; 3. a rendeletnek a fennálló joghoz való viszonyát polgári és büntető vonatkozásban. Josej Choloney : «Die österreichische Ziwilrechtsschutz gegen üble Nachrede» című cikkében minden irányban ismerteti a megszólás, rágalmazás polgári jogi védelmét, kártérítés ós bizonyítási teher vonatkozásában is. Walter Gerdes : a gyülekezési törvény novelláját javasolja. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 48,620— VII. a/1933. P. M. számú rendelet a nyilvános betegápolási ós gyermekgondozási pótadó 1933. évre szóló kivetési kulcsának megállapítása tárgyában.' (Bp. Közi. 85. szám.) 4300/1933. M. E. számú rendelet a pénzintézeteknél fennálló egyes gazdatartozások után rendkívüli kamathozzájárulás engedélyezése tárgyában. (Bp. Közi. 93. szám.) Ne fogadjon el olyan ügyvédi vétívet, mely nincs az nOÜSz kiadványai jelzéssel ellátva, mert csak ezek forgalomképesek. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.