Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 2. szám - A francia bifurkáció

8 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 2. SZÁM. ügyvédjelölti gyakorlat, mely alatt részt kell venni a kamarai előadásokon, igazolni kell bírói tárgyalások hallgatását az azokról készített beszámolóban ; ezenkívül az első évben ügyvédi, közjegyzői vagy ügyvivői irodában kell gyakorlatot folytatnia. Az első évben bíróság előtt nem tárgyalhat. A második évben már vállalhat ügyet, de főleg szegényjogos ügyeket kell ellátnia. A harmadik év befejezése után a kamarába való bejegyzését kérheti. Öt évnél tovább senki ügyvédjelölt nem lehet. A legtöbb kamara megtiltja, hogy az ügyvéd költségpert indítson. A párizsi tábla területén 1766 ügyvéd van bejegyezve ; ehhez járul 579 ügyvédjelölt. A legfelső bíróság mellett működő ügyvédek, akik külön kamarába tartoznak, a félre kötelező ügyvivői teendőket is ellátják. Számuk : 60. Ebből a rövidre fogott ismertetésből is nyilvánvaló, hogy a francia igazságszolgáltatásban a jogvédelem igen bonyolult. Rendes polgári ügyben a fél köteles előbb a bírósági ügyvivőhöz fordulni, aki a pert előkészíti s a keresetet beadja ; a tárgyalásra ügyvédet kell fogadnia ; a fellebbezésnél táblai ügyvivőt kell felkeresnie, a tárgyalás ellátására pedig ügyvédet ; a legfelső bíróságnál megint csak új ügyvédre és ügyvivőre van szüksége ; a végrehajtási eljárás az ügyvivői teendői közé tartozik. A jogkereső közönség ismerve a jogellátás bonyolult voltát, legszívesebben azokhoz a nagy irodákhoz fordul, melyek magukra vállalják az ügy teljes lebonyolítását. Ezzel megszabadul attól a gondtól, hogy az ügyvivőtől az ügyvédhez és a közjegyzőhöz futkosson. Az élet tehát összpontosította az eljárást, amit az igazságügyi kormányzat is szívesen látna, ha az ügyvivőknek adás-vétel tárgyát képező irodák meg tudnák váltani. Franciaországban a bifurkáció megszüntetésének csakis pénzügyi nehézségei vannak. Erre vall az is, hogy Elzász-Lotharingiában meghagyta az egyesített ügyvéd-ügyvivő hivatást s gyarmataiban is az ügyvédet ruházta fel az ügyvivő ügykörével. Amikor azt kell látnunk, hogy Franciaország egy több százados intézményt kész megszüntetni, mert nem felel meg a mai gazdasági helyzetnek, akkor teljesen érthetetlen, hogy nálunk ennek az idejét múlt intézménynek a meghonosítására gondolnak. Bürne.r Sándor. Szemle. Nyáry Béla ügyvédnek, a Kalocsai Ügyvédi Kamara elnökének a kormányzó az igazságügy terén szerzett érdemei elismeréséül a m, kir. kormányfőtanácsosi címet adományozta. A m. kir. igazságügyminiszter az 1907. évi XXIV. tc. 3. §-a alapján szervezett ügyvédi tanács tagjaivá az 1932. évi január hó 1. napjától számított három év tartamára Balogh Géza, vitéz Bielek István, Dési Géza, Eliscfier Vilmos, Enessey Pál, Fromm Lajos, Fürst Mátyás, Glücklich Emil, Gyöngyösi József, Hankovszky Zoltán, Héder Lajos, Jacobi Béla, Káldor Gyula, Krüger Aladár, Lévy Béla, Lovrich István, Osztern Lipót, Ilásó Lajos, Rose Henrik, Szemethy Károly, Szendey Béla, Szentgyörgyi Elemér. Szilágyi Artúr Károly, Sztankovits Viktor, Szűcs Miklós, Újlaki József és Weiss Ödön budapesti, Brünauer Bálint egri, Farkas Gyula edelényi, Feledi Jenő balassagyarmati, Herczegh Béla kisújszállási, Jerfy Géza győri, Kégl János monori, Korányi Endre nyíregyházi, Kovats István soproni, Lénárd János keszthelyi, Rhorer Ödön szombathelyi, Szabó Iván kecskeméti, Szász Ferenc veszprémi, Szetsey István nagyatádi, Szűcs Géza debreceni, Ujj József szegedi, Vámos Gyula kalocsai és Visy László pécsi ügyvédeket kinevezte. A Budapesti Közlöny előfizetési díjkedvezménye érdekében Singer István szegedi ügyvéd igen életrevaló indítványt nyújtott be az Országos Ügyvédszövetség szegedi osztályához. Az indítvány szerint indítson a Szövetség mozgalmat annak érdekében, hogy a Budapesti Közlöny előfizetési díja az ügyvédek részére is — éppúgy mint a hatóságok részére — havi 3-20P helyett havi 1-28 P-ben állapíttassák meg. Valószínű, hogy az előfizetési díj mérséklése esetén sokkal több ügyvéd fizetne elő a hivatalos lapra, mint ma, és így a lapkiadóvállalat is megtalálná a számítását. De egyébként is közérdek, hogy a jogszabályok mihamarább átmenjenek a köztudatba és ezért elő kellene ilymódon is mozdítani az előfizetők számának szaporítását. Amennyiben elvi okokból nem volna magánosok részére az előfizetési díj mérsékelhető, Singer István azt javasolja, hogy megrendelőkként az egyes ügyvédi kamarák szerepeljenek, a kamarák szednék be félévenként előre a kedvezményes előfizetési díjakat, ők továbbítanák ezt a kiadóhivatalhoz és rendelkeznének aziránt, hogy a kiadóhivatal a lapot kiknek a címére küldje el. Mi az életrevaló indítványt a legmelegebben pártfogoljuk. A kötelező költségelőleg mielőbbi életbeléptetésének érdekében Schulz Károly szegedi ügyvéd érdekes cikket írt a «Délmagyarország» című szegedi újságba. Abból az alkalomból, hogy a szegedi ügyvédi kamara tagdíjhátralék miatt közel 200 ügyvédet törölt a névjegyzékből, különösen aktuálisnak tartja Schulz a kötelező költségelőleg minél sürgősebb megvalósítását, mert ilyen módon a mai folyton romló gazdasági helyzetben valamennyire lehetne segíteni az ügyvédség sorsán, és meg lehetne akadályozni a kar teljes tönkrejutását. Sajtószemle. Radványi László : «A hitel alapját). Radványi tanulmánya évekig tartott fáradságos adatgyűjtő munka eredményeként ismerteti a világ azon számos sajtótermékeit, melyek jelenleg a hatóságok, bíróságok, közjegyzők stb. azon adatait közlik, amikből az egyesek fizetőképességére és fizetőkészségére következtetni lehet. Rámutat például arra, hogy Belgiumban már 1851 óta a kereskedelmi törvény módot ad arra, hogy a váltóóvásokról a belga bíróságoknál vezetett nyilvántartás alapján a sajtó rendszeres közlésekkel szolgálhat. Hasonló közlések jelennek meg Olaszországban, Észtországban, Finnországban, Lettországban, Svédországban, Romániában, Egyiptomban. Rengeteg hasonló, eddig mástól fel nem dolgozott adatot közöl a könyv. A szerző a megelőző hit elvédelemnek a sajtó útján való kiépítését, a hitel alapjának a sajtó nyilvánossága útján való megerősítését sürgeti. Munkájához Éber Antal írt előszót. A rendkívül érdekes és tanulságos, szemléltető ábrákkal kísért könyv a Grillféle Könyvkereskedés R.-t. bizománya. Büntetőjog december hó 25-i száma Szőke Sándor «A bűnöző bíró és a bűnöző ügyvéd)) című cikkében Lindmayer kir. ügyésznek az ügyvédség egyetemét súlyosan sértő kijelentésével foglalkozik és megállapítja, hogy «bírónyomor nincs, ügyésznyomor nincs, ezzel szemben ügyvédnyomor van». Az ügyvédnyomort a nyugdíjjal biztosított köztisztviselőknek az ügyvédi pályára való özönlése légenyesen fokozta. Barsi Rónai Jenő a magyar katonai büntetőjoggal foglalkozik. Taubner Géza a fegyelmi judikatúrából közöl szemelvényeket. Csehszlovák Jog december 17—24. Bzáma «Judex karácsonyra* című cikkéből idézzük a következő sorokat: «A jog ma a vészes területeken messze előre kihelyezett őrszem. De bármennyire is legyen akut a veszély, a jog el nem hagyhatja a helyét». Ruthenusz: «Podkarpatszka Rusz autonómiájáról)) ismerteti az autonómiáról szóló törvénytervezetet, valamint Zdenek Peskának hasonló tárgyú értekezését és ezekkel szemben új autonómia-törvénytervezetet javasol. Cikkéhez kapcsolódik Hamvai Lajos hozzászólása ugyanezen hetilap december 31-i számában. Ezen számból kiemeljük még Horovitz Gyula «Reflexiók a jurisdikció köréből)) című cikkét. Törvények. 1931 : XXXII. tc. a külföldi fizetési eszközök és követelések bejelentéséről, valamint a kivitt vagyontárgyak ellenértékének beszolgáltatását biztosító kötbérről. (Kihirdetve : 1931. XII. 25.) Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 7310/1931. P. M. sz. rendelet az 1931. évi XXXII. tc. 1. §-ának végrehajtása tárgyában. (1931. dec. 25. Bpesti Közi.) 6970/1931. M. E. sz. rendelet az 1931. évi XXXII. tc. 3. §-ának végrehajtása tárgyában. (1931. dec. 31. Bpesti Közi.) 7400/1931. P. M. sz. rendelet néhány büntetőbírósági eljárásban lerovandó törvénykezésiilletékekről. (1931. dec. 29. Bpesti Közi.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalny-u. 8. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.