Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 8. szám - Választások előtt

;54 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY ben a kikötött feltételek pontos teljesítése esetére. A kamara az indítványt elvileg helyesléssel fogadta, mindazonáltal úgy határozott, hogy az ide vonatkozólag beérkező kérvények egyéni elbírálását a választmányra bízza. A törvénykezési illetékek rendkívül nagymérvű felemelése ellen tiltakozott az Orsz. Ügyvédszövetség kecskeméti osztálya november 3-i választmányi ülésé bon. A legnagyobb elkeseredéssel állapították meg, hogy áz állam legfőbb feladatának teljes félreismerése az az irányzat, amely az állam jogszolgáltatási kötelességéből jól jövedelmező pénzügyi forrást kíván létesíteni és ezáltal a jogkeresést lehetetlenné teszi, az ügyvédséget pedig létalapjában támadja meg; Ezért az osztály erélyes állásfoglalásra hívja fel az egész magyar ügyvédséget. Figyelmébe ajánlja minden tagjának, hogy minden fizetési meghagyást és minden leletet á legszorgosabb megvizsgálás alá vegyenek és azok ellen — ha valami törvényes ok van — jogorvoslattal éljenek. Megkeresi a Szövetség központját, hogy memorandumban fejtse ki a rendelkezéseknek a közönségre és ügyvédségre egyaránt sérelmes voltát, és amennyiben az ország ügyvédségének egységes demonstrációja sem vezetne eredményre, figyelmébe ajánlja az osztály a központnak, vájjon nem volna-e indokolt és célszerű legvégső esetben a beadványok benyújtását — határidőhöz kötött beadványokat kivéve — országosan megállapítandó, legfeljebb nyolcnapi időre mellőzni. Hírek a bíróságok köréből. A szegedi kir. ítélőtábla elnöke. Láng Mititzky Ernő erélyes kézzel fogott hozzá a. szegedi kir. ítélőtáblához tartozó járásbíróságok leiekkönyvi restanciáinak eltüntetéséhez. Néhány hónappal ezelőtt a beérkezett ügydarabok számához viszonyítva még 40 °/0-ot tettek ki a hó végén elintézetlenül maradt telekkönyvi ügydarabok, ezt a százalékot sikerült a megengedett 10% alá szorítani olykép, hogy a maximális százalék tétele a telekkönyvi restanciáknak 2 °/0, de van olyan járásbíróság is, amelynél csak 0'3 °/o~°t tesz ki a havi ügyforgalomhoz viszonyítva a restanciák száma. A szegedi Tábla területéhez tartozó járásbíróságuknál ennek folyományaként legfeljebb öt nap alatt minden telekkönyvi ügydarab el lesz intézve és a telekkönyvi bejegyzések ezen időn belül keresztül is lesznek vezetve. Kívánatos lenne, ha a szegedi példa serkentőleg hatna a többi telekkönyvi hatóságokra; fájdalom, igen sok helyen, így elsősorban Budapesten is a restanciák elviselhetetlenek. A szegedi bírósági gépírószolgálat megszervezése élénken foglalkoztatja a szegedi kir. ítélőtábla elnökét és a szegedi ügyvédséget. A szegedi ítélőtábla elnöke meghívására Bibáry Géza leutazott Szegedre és részletes tájékoztatást nyújtott azon módszerről, amely szerint a bírósági gépírószolgálat a budapesti bíróságoknál megvalósíttatott. A szegedi ügyvédek az idevonatkozó ismertetést nagy érdeklődéssel fogadták és meggyőzve ezen intézménynek óriási előnyei felől, elhatározták, hogy a mai súlyos helyzet dacára haladéktalanul megvalósítják a budapesti mintára a gépírószolgálatot a szegedi törvényszéken és járásbíróságon is. Az OÜSz szegedi osztálya részéről Eisner Manó főtitkár vállalta a szervezés munkálatait és így remélhető, hogy a gépírószolgálat a szegedi bíróságoknál még november hó folyamán megindul. Országos Ügyvédszövetség. A szegedi ügyvédek meleg fogadtatásban részesítették az OÜSz központjának kiküldötteit, akik a szegedi osztály ülése alkalmából rándultak le Szegedre. Harasztosi Király Ferenc a központ üdvözletét tolmácsolta, Szalay Zoltán a központ tevékenységéről tájékoztatta a szegedi kartársakat. Bodnár Géza és Komis Béla üdvözlő szavai után Schultz Károly arra kérte fel Ribáry Gézát, hogy tájékoztassa a szegedieket a kötelező ügyvédi előleg kérdésében megindított mozgalomról. Bibáry Géza ismertette a budapesti ügyvédi kamarának idevonatkozóan óriási szótöbbséggel elfogadott határozati javaslatát és tájékoztatást nyújtói i azon élénk visszhangról, amelyet ezen határozati javaslat az összes vidéki kamarák körében keltett. Részletesen ismertette a kötelező előlegkérés keresztülvitelének módozatait, úgyszintén a szankciókat is, amelyek útján a kötelező előlegkérést kimondó kamarai határozatok megvalósíthatók. Az ezután kialakult beható eszmecserében az a meggyőződés szűrődött le, hogy a kötelező előlegkérés nemcsak hogy megvalósítható, hanem annak megvalósítása tovább) alig halasztható követelmény, a leghathatósabb eszköz annak érdekéből, hogy az ügyvédség mai sivár helyzetében megkönnyebbülésl idézzen elő. Az értekezlet különösen leszögezte, hogy már pusztán az elv kimondása nagyjelentőségű és alkalmas arra, hogy jelentékeny részét megmentse azon ügyvédi jövedelmeknek, amelyek eddigelé az ügyvédség számára elvesztek azáltal, hogy a megbízás adása idején fizetőképes kliens tönkrement addig, amíg a költségjegyzék adásra került a sor. Az Országos Ügyvédszövetség november 16-án fél 7 órakor tisztikari ülést tart, amelyen a folyóügyeken kívül a. Szövetség törvényelőkészítő Bizottsága is jelentési lesz az illetékkérdésről és az uzsoratörvényjavaslatról. Az Országos Ügyvédszövétség újpesti csoportja 1931. évi november hó 4-én népes taggyűlést tartott. A taggyűlés élénken tiltakozott a pestkörnyéki kir. járásbíróságoknak Budapestre tervezett összevonása ellen és elhatározta, hogy hasonló állásfoglalás végett az Országos Ügyvédszövetség pestvidéki osztályát megkeresi. A taggyűlés ezenkívül elhatározta, hogy a budapesti járásbíróságnál rendszeresített írógépszolgálatnak az újpesti járásbíróságra való kiterjesztése érdekében az illetékes tényezőkkel érintkezésbe lép. Az Országos Ügyvédszövetség kecskeméti osztálya a vándorgyűlések szervezetének oly értelmű módosítását javasolja, hogy minden osztály a saját képviseletére 2—2 tagot (a budapesti osztály megfelelően több tagot) küldjön ki, akik a bizottsági munkálatokban résztvenni kötelesek. Az osztályok kiküldötteiből így alakítandó bizottságok tárgyalnák le előzetesen a vándorgyűlés anyagát s közvetlenül a bizottsági tárgyalások befejezése után folyna le a kongreszszusnak rövidebb ideig (két napig) tartó összes illése. A OÜSz szegedi osztálya 1981. november 7-én osztálygyűlóst tartott, mely a, titkári jelent és elfogadása után megejtette a választásokat. Elnökként újból Pistor Egon, társ- ^ elnökké Bodnár Géza, főtitkárrá Eisner Manó választatott meg. a.z igazgatótanács tagjai |teilig Szivessy Lehel és Grüner István leltek. Az osztályülésen Barta Dezső szóvá tette az illetékrendelet okozta sérelmeket és rámutatott arra, hogy az 5800/1981. M. E. sz. módosító rendelet az ügyvédi sérelmeket inkább fokozta, mint csökkentette. Az osztályülésen az a vélemény alakult kiy hogy az illetékemelést módosító rendelet «vívmányai» merőben értéktelenek, az ügyvédek másodlagos felelőssége az illetékekért a gyakorlatban többnyire hátrányosabb helyzetet fog teremteni az ügyvédek részére áz eddigi állapotnál. Az osztályülés éppen ezért elhatározta, hogy felír az OÜSz központjához annak érdekéből, hogy az illetékrendelet okozta, sérelmek- necsak látszólagosan, hanem valósággal orvosoltassanak. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága pénteken, november lí-án tarlót la első vitaülését Schuszter és Baumgartcu elnökletével. A napirendre tűzött matériána k előadója Kuncz Ödön professzor volt. Jelen voltak még a pénzintézeti jogtanácsosok sorából : Sichermann, Bátor, Kohner, Prosz•wimmer; a kir. Kúria részéről: Gallia, Dávid ; a kir. ítélőtáblától : Simay, Löw ; az ügyvédség köréből : Gold, Szenté, Beitzer s a bizottság jegyzője : Schultz. A vita általános kérdéseken kívül főleg az a/pportos alapítás esetén köteles revízió kérdését tárgyalta, amely revíziót az előadó mellőzbet et lennek', az ellenzők vezérszónoka. Sichermann elfogadhatatlannak tart. Lehető volna a fakultatív megoldás abban az ér? telemben, hogy csak a revíziós alapítás adna a részvényeknek teljes forgalomképességet, a revízió nélkül történő alapítás esetében ellenben a részvények meghatározott időre zároltai nának. Igazságügyi reformkérdések — a takarékosság jegyében. A Magyar Jogászegylet november 7-én (szombaton) este Degré Miklós, a kir. ítélőtábla elnöke elnöklése mellett teljes-ülést tartott, melynek tárgya Mendelényi László kir. kúriai bíró előadása volt I «Igazságügyi réformkérdések — a takarékosság jegyében* címmel. Kiindulva abból, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása állami életünknek jóformán minden terén gyökeres szervezeti változtatásokat tesz szükségessé, előadó az igazságszolgáltatás terén is lehetőnek, sőt szükségesnek talál oly reformokat, amelyek nézete szerint az igazságszolgál-